Nagybánya, 1911 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1911-10-12 / 41. szám
1911. október 12. NAGYBÁNYA 3 Október 6. A magyar nemzet nagy gyásznapját méltó kegyelettel ünnepelte meg városunk közönsége is. Az összes templomokban gyászistentiszteleteket tartottak, melyeken részt vettek a hatóságok. A ref. templomban Kovács István szatmári lelkész tartotta az ünnepi beszédet, melylyel mély hatást tett hallgatóira. A gyászistentiszteleteken jelen voltak az öreg honvédek is. Szomorúan megható, hogy az idén már csak hárman követhették a gyászszaliagu nemzeti szinü zászlót. Az évfordulón a főgimnázium ifjúsága gyászünn%pség keretében rótta le kegyeletét. Schmidt Sándor bányafelűgyelöröl. Említettük, hogy az Esztergom-Szászvári kőszénbánya R. T. központi igazgatósága Schmidt Sándor üzemvezető főmérnököt bányafőnöki minőségben bányafelügyelőnek nevezíe ki Ez alkalomból az Esztergom és Vidéke dr. Mosonyi Albert tollából a következőket közli Smidt Sándorról: A hazai kőszénbányászatnak már közel egy évszázad óta számottevő múltja van Esztergom vármegyében, mely némi hanyatlás után az utóbbi években ismét felvirágzóban van. Éppen azért nemcsak helyi és nemcsak magánérdek, hanem a legtágabb közérdek, a hazai kőszénbányászat szempontjából volt eminenter fontosságú a kérdés, hogy az Esztergom-Szászvárosi Kőszéubánya r.-t. Winklehner János távozásával kit helyezzen az oly örvendetes virágzásnak indult esztergomi bányászatának élére. Szerencsés helyzetben volt a társaság, hogy nem kellett messze keresnie, hogy Schmidt Sándor főmérnökben olyan szakerőre esett a választása, kinek egyénisége magában hordozza a siker minden garancziáját. Schmidt Sándor már évek óla első munkatársa vo/t Winhlehnernek és a gyönyörűen berendezett remek teljesítőképességű csol- noki bányát az első kapavágás óta ő vezette. Ez idő alatt kiváló szakértelmének és fáradhatatlan szorgalmának annyi tanujelét adta, gondos előrelátásával oly zavartalan üzemet és oly kitűnő eredményt sikerült biztosítani, hogy már eleitől fogva kétségtelenné vált, hogy ő ama kiválasztottak közzé való, akik igazán marsail- botot hordanak a tarsolyukban; hogy biztos reménységet keltett az iránt, hogy magasabb vezetői állásában a benne lobogó ambiczió őt még intenzivebb tevékenységre és bizonyára még az eddiginél is külömb eredmények elérésére fogja sarkalni. Hogy ezek a remények megvalósuljanak, az nemcsak az ő érdeke és nemcsak azoké, kiknek érdeke összekapcsolódik a bánya felvirágzásával, hanem érdeke egyszersmind a bányászat által érdekelt községeknek is, kik részére a bányászat fellendülése jelentékeny jövedelmet, sokszor pótadómeutességet, a munkásság részére pedig messze a perifériákon állandó keresetet, viszonylagos jólétet és gondtalan jövőt jelent. Schmidt Sándor megbízatását őszinte örömmel üdvözlik mindazok, kiknek alkalmuk volt őt közelebbről megismerni. A hazai bányavállalatoknál ugyanis mindezideig az a balhidelem érvényesült, hogy csak külföldiek alkalmasak bányavezetői állásokra és azért csupa idegen vagy feiidegen szakértőket állítottak bányáik élére, kik aztau rendszerint egészen idegen inváziót importáltak magukkal, ezekkel töltötték be a tisztviselői és altiszti állásokat, akik magyar kollégáikkal és a magyar munkásokkal úgy viselkedtek, mint hódítók, ami természetesen sok keserűségre és súrlódásra vezetett. Nyilvánvaló, hogy ez az idegen elem a magyar úri társadalmi életbe is nehezen tudott beilleszkedni, ami viszont sokszoros társadalmi feszültségnek volt az okozója. Amikor tehát Schmidt Sándor előléptetésével evvel a káros tradícióval szakítottak, olyan embert állítottak a bánya élére, ki mint izig- vérig magyar ember, úri egyéniségével és nemes modorával már ed- dig is egy kedves és előkelő tónusu társadalmi életet teremtett maga körül, társadalmi életet, melyről távol vau minden nagyképűség, melytől távol van a hódiló idegen gyanakodása, amelyben szabad magyarul is beszélni (sőt nem is lehet máskép) és amely az ő emelkedésével bizonyára még távolabbi rokonelemeket fog magához vonzani, őszintén kívánjuk, hogy a magyar rezsim sikere és dicsősége az ő nevéhez fűződjék és hogy hazafias és közhasznú szándékait rninnél teljesebben válthassa valóra! A hegyvidéki kirendeltség Ismeretes olvasóink előtt, hogy a közgyűlés utasítására a városi tanács fölirt a földmivelésügyi miniszterhez, melyben azt kérte, hogy a hegyvidéki kirendeltség székhelye Nagykárolyból a hegyvidék központjába, Nagybányára helyeztessék át. Bármily ékesen is fejtette ki a városi tanács, hogy a hegyvidék érdekeit az alföldről szolgálni aligha lehet, a miniszter most arról értesítette a várost, hogy kérelmének eleget nem tehet. A hegyvidéki kirendeltség tehát marad továbbra is az alföldön. Halálozás. A legmélyebb részvéttel vesszük a hirt, hogy Joós Lajos m. kir. bányatanácsosnak s nejének Mike Ilonának tizennégy éves fiuk: Lajos a napokban elhunyt. A boldogult a kolozsvári gimnáziumnak volt jeles növendéke s elhunytéval a legmélyebb gyászba borította szüleit s testvéreit. A kis halottat Erzsébetbáuyán helyezték örök nyugalomra igen nagy részvét mellett. — Lesújtó mély gyász érte Syllaba Ernő uradalmi erdőmestert. Bálványozásig szeretett felesége szül. Szenteleky Katalin f hó 7-én hosszas szenvedés után jobblétre szenderült. A boldogultál, kit jószívűségéért messze földön tiszteltek és becsültek, a jederi erdészlakból tegnap helyezték örök nyugovóra óriási részvét mellett. A mélyen sújtott család a következő gyászjelentést adta ki: Alulírottak úgy a saját, valamint az összes rokonok nevében is mély fájdalommal tudatják, hogy a felejthetetlen jó feleség, szeretett anya és testvér: Syllaba Ernőné szül. Szenteleky Katalin f. hó 7-én este V2 8 órakor, fáradhatatlan és munkás életének 39-ik, boldog házasságának 22-ik évében, hosszas szenvedés után, megerősítve az üdvösségre rendelt utolsó szentségekkel, az Urban elhunyt Drága halottunkat í. hó 10-én d u. 1/2 3 órakor fogjuk róni. kaíh. vallás szerint a jederi erdészlakból örök nyugalomra helyeztetni. Lelki üdvéért pedig a szerit mise-áldozatot f. hó 11-én reggel 8 órakor fogjuk az Egek Urának bemutatni. Jeder, 1911. október hó 8-án. Legyen áldott emléke! Syllaba Ernő férj. Syllaba Kálmán, Syllaba Ernő gyermekei. Szenteleky Lukács, Szenteleky Antal testvérei. — Simon Éliás nagy- somkuti birtokos, a községi képviselőtestületnek virilis tagja, a nagysomkuti kereskedelmi bank igazgatósagi tagja a napokban hosszas szenvedés után Karlsbadbau hetvenedik életévében elhunyt. Az elhunytban dr. Simon Miksa ügyvéd s a kereskedelmi bank igazgatója édes apját gyászolja. Az elhunyt holttestét a család hazaszál- littatta Nagysomkutra, ahol temetése e hó 6-án ment végbe a község igen nagyszámú közönségének részvétele mellett. A temetésen gyászbeszédet tartottak: Fadísz Benjámin nagybányai és Keller liersch nagysomkuti főrabbi. A szentegylet és a hitközség nevében Goldstein József búcsúztatta el az elhunytat. Szatmár s a láposvölgyi vasút. Szatmár város közgyűlése tegnap foglalkozott a láposvölgyi vasút segélyezésével s e kérdés körül a legélénkebb eszmecsere fejlődött ki. A vasúti és gazdasági szakbizottság javaslata ellen, amely 50 éven át évi 2000 korona hozzájárulást helyezett kilátásba, dr. Kelemen Samu bizottsági tag szólalt föl. Meggyőződése szerint haszontalanabb czélra ilyen nagy összeget még nem szavazott meg a város. Azok az előnyök, amelyek e vasút kiépítésétől várhatók, valóban rejtett előnyök. Annak a vidéknek a vasúti forgalomba való kapcsolása legfölebb Nagybánya varosnak hoz hasznot, de azért Szatmár város ekkora áldozatot nem hozhat akkor, amidőn megoldásra vár a vízvezeték, csatornázás kiépítése, a piacz kikövezése, a közkórház felépítése, amelyek előreláthatólag a községi pótadó felemelését fogják maguk után vonni. A javaslatot nem zavazza meg. Dr. Keresztszeghy Lajos bizottsági tag ellenkezőleg pártolja a javaslatot épen dr. Kelemen Samu fölszólalásában kifejtett indokokból. Mert, ha az uj feladatok elkerülhetetlenné teszik a községi terhek felemelését, akkor meg is kell adni a teherviselő polgárságnak azokat az eszközöket, amelyekkel jövedelmét gyarapíthatja. Ez pedig csak a közgazdasági élet okszerű fejlesztésével érhető el. Ennek egyik fontos eszköze az uj vasút, amely egy még ki nem aknázott nagy vidéket kapcsol városunkhoz. Ugyanilyen szellemben szólalt fel dr. Tanódy Márton biz. tag is s minden kétségen felül állónak tartja e vasút közgazdasági előnyeit nemcsak a vidéknek Szatmár felé gravitálása, hanem a szatmári tőke és ipari termékek kihelyezése szempontjából is. A vitát dr. Vajay Károly polgármester rekesztette be, aki arra helyezte a nyomatékot, hogy ha egyéb haszna nem lenne e vasútnak, mint a kulturát- lan nagy vidék számára a művelődés áldásainak terjesztése, akkor is meg kell építeni és indokolt, hogy Szatmár, mint az ország eme vidékének kulturális központja, a maga erejéhez képest elősegítse a vasút építését. A maga részéről a hozzájárulásnak ez a legenyhébb módját tartja elfogadhatónak, mert a teher megoszlik a mai és a jövő nemzedék közt s az évi 2000 korona, ami nagyobb terhet nem ró a városra, tulajdonképpen 36.500 korona 50 évi amorlizácziójának felel meg s ha az engedményes is a hozzájárulásnak ezt a módját kívánja, semmi nehézséget, sem lát annak megajánlásában. A közgyűlés végül nagy többséggel elfogadta a vasúti bizottság javaslatát azzal, hogy ajánlatát csak három évig tartja fenn. Jóváhagyott alapszabályok. Mint már említettük, a m. kir. belügyminiszter a Teleki-Társaság alapszabályait jóváhagyta. Az alapszabályok most jelentek meg igeu csinos füzetben. Vármegyei közgyűlés. Szatmárvármegye törvényhatósága, holnap, f. hó 12-én tartja rendes őszi közgyűlését. A közgyűlés bizonyára igen népes lesz, mert választások lesznek. Egy aljegyző és egy szolgabirói állást kell betölteni. Az újonnan rendszeresített aljegyzői állásra pályáztak: Dr. Németh Béla, Serig István és dr. Gyene Pál. Az üresedésben lévő szolgabirói állásra dr. Schönflug László, N. Szabó Tibor, Domahidy István, dr. Helmeczy Pál, Bartl István és Nagy György adták be pályázati kérvényeiket. Ezen a közgyűlésen fogja Csaba Adorján főispán Illyés Olivér árvaszéki ülnöknek a király által adományozott Ferencz József-rend lovagkeresztjét ünnepélyesen átnyújtani. A közgyűlésen a pótadók megsza rázásán kívül városunkat közelebbről érintő ügyek nincsenek. Adományok. Az ev. templomra a héten Siposs Bertalan és neje egy ablakra százötven koronát, dr. Ajlai Nagy Gabor a karzat homlokzati ablakára száz koronát ajánlott. Fogadják az elüljáróság hálás köszönetét. A szükséglet még 22965 korona. Óvás 1 A Brády-féle gyomorcseppeket ked- veltségük miatt sokan utánozzák és több hamisítványuk van a forgalomban. Ezeket a visszaéléseket megakadályozandó, a Brády-féle gyo- morcseppek ezentúl csak rózsavörös kartonban kerülnek forgalomba, melyen a máriazelli Szűz Máriát ábrázoló védjegy és a »C. Brády« aláírás látható. Ennélfogva más csomagolású csöppe- ket, mint hamisítványokat, utasítsunk vissza. Fráter Loránd hangversenye. Fráter Loránd az országos hirü dalköliő október 21-iki dales- téiyére városszerte nagy az érdeklődés. A szokatlanul magasra emelt helyárak miatt is a páholy-jegyek már mind előjegyezvék. A dalestélyre lejő az operaház egyik legkiválóbb hárfása is. Fráter saját dalain kívül zongora kiséret mellett Székács több dalát fogja énekelni. Többek között: Valamikor . . . Koporsómra ha meghalok . . J Akit én szeretek . . . Szentmiklósi posta. A saját dalait cziganykiséret és hárfakiséret mellett énekli. Frátert a fővárosból többen elkísérik nagybányai útjára. A főváros központján. Villamos megálló. 10 perez a központi és a nyugati pályaudvarhoz. 80 legmodernebben berendezett szoba Augusztus hó 1-én megnyílt au Edison-Szálloda, Budapest, VII., Hársfa-utcza 59. sz. (Király-utcza sarkon.) Tulajdonos: POLLÁK JÓZSEF. Hideg és meleg vízvezeték. Központi fűtés, villanyvilágítás. : Figyelmes kiszolgálás. Értekezés minden modern nyelvben. Szobaárak 3 koronától! : :
