Nagybánya, 1911 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1911-12-07 / 49. szám

4 NAGYBÁNYA 1911. deczember 7. eléggé megállotta helyét mindenki, egyedül Pelsőczi alakításában találjuk elhibázottnak hang­jának elváltoztatását, holott egyébként az alakí­tás igen talpraesett lett volna. Közönség, — amit az első előadáson várni lehetett — szinültig megtöltötte a nézeteret. Mig első este az operett-személyzet mutat­kozott be, másodnap szombaton a társulat drámai része tartotta meg debulját. Henry Bataille hires drámája, a Balga Szűz került színre igen jó előadásban. A darabot a fővárosban megle­hetős külömbözően Ítélte meg a kritika s való ban, ha végiggondolunk a darabon, be kell lát­nunk, hogy valami fogyatékosságának kell lennie. A mese raffináltan van kieszelve, szinte a való­színűtlenségig s talán ez okozza, hogy nem rajongunk érte annyira, Dianet te, egy herczegi család fiatal sarja beleszeret Armaury Marczel nős ügyvédbe s szeretőjévé lesz. A család meg­tudja s elakarja a leányt szakítani a férfitől, de a szerelmesek megszöknek. Üldözik, halálra ke­resi a leány bátyja a csábitót. A megcsalt fele­ség is utánna megy hűtlen férjének, találkoz­nak s mikor férje biztosítja arról, hogy ennek a szereimi idilnek végével újra visszatér hozzá szerelme egész régi tüzével, még ő veszi oltal­mába a jövő boldogság reményében férjét a gyilkos szándékkal közeledő bosszúállóval szem­ben. A naiv szerelmében elbukott leányt ez annyira meghalja,hogy visszavonul a törvényes feleséggel való küzdelemből, agyonlövi magát. Lehetne sokat elmélkedni a darab kvalitásáról, egy bizonyos, hogy hatásos, könnyekig meg­hatotta a nézőket. Az előadás igen derék volt. Spóner Ilonka a czimszerepben jól átgondolt, apróra kiczizellált játékot nyújtott. Sárvárg Nusi szintén megoldotta a szerepben ránehezedő nagy feladatot. A férfiak közül kiemeljük Stella Gidát, kinek ez az alakítása nagy tehetségre vails szép jövőre enged következtetni Gáspár az abhé — szerintünk — pompás szerepét nem aknázta ki eléggé. Ernyei talpraesett Marcel volt, nem maradnak mögötte Kovács és Homokay sem a herczeg és herczegné alakításában. Közönség kevés volt, pedig az utolsó szezonból azt követ­keztettük, hogy nem idegenkedik a drámától, sőt ha jó előadásban mutatják be, zsúfolásig megtölti a nézőteret. Határozottan állíthatjuk azonban, hogy ha nem is közelíti meg mostani társulatunk játéka, Zöldi Vilma, Vidor és Sipos állal produkáltakat, ezt az előadást nívósnak és igényeinket kielégítőnek kell vallanunk. Vasárnap két előadás volt. Délután zóná­ban a Falu rossza ment, mig este ismét újdon­ság került színre, a Kis gróf. Az ártatlan fehér szinlap alatt megint igen vastag trágárság lap­pangott. de a közönségnek az Ártatlan Zsuzsin csiszolódott ízlése, ezt már minden nagyobb ellenszenv nélkül bevehette. Martos Ferencz ismert libretto Írónk ismét ügyes dolgot produ­kált, a trágárság daczára szellemesnek, ötletes­nek kell tartanunk a szövegkönyvet, melybe belevitte a forróbb éghajlatnak szerelmi lángra gyújtó, perzselő hevét; ez egyébként Martos egyéb darabjainak is legszubtilisabb része. Igaz, hogy Komáromi és Csáky ezt aztán túlzásig kiszínezték az érzékiség mezején, de azért ezen nem lehetett volna még megbotránkozni. Az előadás pompás volt. Ez — úgy látszik — a társulat parádés darabja. Talán ki se hagytak belőle semmit s nagyon helyesen. Eddig úgyis hozzá voltunk szokva, hogy szemelvényes ki­adásban élveztük az összes előadásokat. Sőt a zenekar még az operett nyitányát is előadta; erre még nálunk nem volt eset. Dicsérjük is érte a szorgalmas karmestert és a derék muzsi­kusokat. A díszletek is meglepően csinosak voltak, s ha hozzá vesszük a remek előadást, úgy elmondhatjuk, hogy nagyon szépen sikerült estében gyönyörködött a közönség. A zenéje íülbemászó, dr. Rényi Károly annyi bájos meló­diával szőtte tele, hogy alig tudtunk hatásától szabadulni. A szereplők közül kiemeljük Komá­romit, Neményinét, Csákyt, Ernyeit, Gáspárt. Elsőrangú alakítás volt Ncményirrcé és Szelényi Emliáé. Közönség ismét szép számmal gyűlt össze. Hétfőn már egy kevésbé trágár vígjáték, az Ezred apja került színre, közepes számú nézőközönség előtt. A »kevésbé« szót hang­súlyozni kívánjuk, mert valami istenesnek ezt sem lehet mondani, sőt. De a csillogó franczia ötlelesség feledtette a kisebb-nagyobb trágár­ságokat, mellyel a darab bőségesen át volt szőve. Néhány pompásan sikerült énekszámot is hallotlunk benne, de a betétül énekelt »Add ide* refrénü dal bájos melódiája daczára ismét igen alkalmas volt a serdülő leányok felvilágo­sítására, mint egyébként az összes eddig adott darabok kivétel nélkül. A pompásan összevágó előadás arra enged következtetést vonni, hogy a társulat tagjai nemcsak az operettben, hanem a vígjátékban is derekasan megállják helyüket, pedig az utóbbinál már elkerülhetetlenül szük­séges az alakítás. Gáspár a czimszerepben nem tudta szeretetünket megnyerni, pedig látszott alakításán a gondos tanulmány; kissé finomab­ban kellett volna az alakot beállítani. Ernyei (Paradelle) elég ügyesen játszotta meg szerepét, mig Stella kitűnő kabinetalakitást nyújtott a közjegyzőben. Pelsőczi tisztiszolgája, eltekintve némi túlzástól, elsőrangúnak mondható. Kovács a nagybácsi szerepében kitűnő Sainte Hypotése figurát mulatott be. Kun ez esti alakítását nem tudjuk eléggé dicsérni, mig Komáromi kokotja valóságos fürorét csinált a nézősereg férfitagjai között. Temperamentumos játékát fokozta külső hatásokkal: pompás ruháival, áttört harisnyáival, melyeknek közszemlére való kitételében cseppet sem fukarkodott. Nem is csoda, hogy ez este ő aratta a legtöbb tapsot: a nők azonban nem igen verték össze kis kezüket. Spóner Ilonka bájos kedvességgel játszotta meg a szerelmes Lucienne szerepét s a többiek is: Faragó, Rajnai, Homokui, Salgó és Szelényi igyekeztek tudásuk legjavát értékesíteni. Kedden a hirdetőtáblákról lepirosló szinlap előre bejelentene, hogy a kiskorúak maradja­nak otthon. Nem is vezetett a piros szinlap tévútra, mert ismét oly obszcén dolgokat láttunk és hallottunk a Princz-ben, hogy szinte elképed az ember, hová »fejlődött« a színpad erkölesneme- sitő és izlésfinomitó hatása. S hozzá ez a darab ostoba és üres, csak itt-ott csillan fel benne egy kis szellemesség, az is oly esetlen, amilyen csak a vastag német humortól telik ki. Nem mondjuk, hogy az alakok eliesésében nincs a szerzőnek találékonysága, mert pl. a filozopter igazán az életből van karikirozva, de már a cselekmény összebonyolitásában ügyetlen s hatásos jelenetek helyett unalmas tere-ferét tud csak adni, úgy, hogy mi is majd elaludtunk a naiv kis filozop- terrel együtt a legkritikusabb pillanatban. Az előadás igen pompásan sikerült. Spóner Ilonka páratlan kedvességgel alakította a színésznőt, kinek a herczegi család magvaszakadásának meg­akadályozása czéljából bizonyos honleányi köte­lességekre kellett vállalkoznia. Stella Gida a czimszerepben jól átgondolt, önálló alakítást nyújtott, a harmadik felvonásban azonban hason­lított egy kissé Bilitzky kadét tipikus megját- szásához. Általában minden szereplő igen pom­pásan megállotta helyét, de mégis kiemelendő- uek tartjuk Csáky filozopterjét és Szelényi nagynénijét. A heti műsor következő: Szerdán Herczegkisasszony. Csütörtökön Hit és Haza. Pénteken Czigányszerelem. Szombaton Hölgyek öröiue. Vasárnap Rip van Winkle. Amint a műsorból, meg az eddig adott darabokból is látható, az igazgató igyekezik a közönség szeretetét megnyerni, mert folytonosan uj darabokat mulat be s reméljük, hogy a kö­zönség a direktor eme derék igyekezetét kellően honorálni is fogja. HÍREK. Decztmber 6. Személyi hir. Rényi Árpád üveggyáros pár napot városunkban töltött. Főigazgatói látogatás. Mázy Engelbert, a kassai tankerület főigazgatója a főgimnázium inspiciálása végeit városunkba érkezeit. Uj orvos A budapesti egyetemen Fejes Bélát, Fejes Antal áll. tanító fiát az orvos tudo­mányok doktorává avatták. Egyházkerületi főjegyző választás A Di­cső ffy József lemondásával megüresedett egy­házkerületi főjegyzői állást az őszi rendes köz­gyűlésen fogják betölteni. Kiss Ferencz püspök­ladányi lelkész, a hajduvidéki egyhezmegye es­peresének van a legtöbb kilátása a díszes állásra, akinek máris nagy pártja van. Kiss hires egy­házi szónok s városunkban is a Kálvineum es­télyén tartott beszédével egyszerre meghóditolla a sziveket. Szatmár uj tb. rendőrfőkapitánya. Szatmár- vármegye s Szatmár város főispánja, Hajdú Károly rendőralkapitányt, akit a király a jogi előképzettség hiánya aíól fölmentett, tb. rendőr- főkapitánná nevezte ki. Dr. Kosutány Ignácz Nagybánya díszpolgára. Városunk képviselőtestülete legutóbb tartott ülé­sében tárgyalta azt a memorandumot, melyet dr. Kosutány Ignácz, a kolozsvári egyetem tudós professzora a r. kaíh. plebánosválasztás ügyében a püspöki átiratra készített. A közgyűlés termé­szetesen a legnagyobb lelkesedéssel fogadta el a memorandumot, mely megdönthetien nyomós ar­gumentumokkal bizonyítja be, hogy az az állás­pont, melyre a város a plébánosválasztás ügyé­ben helyezkedett, helyes álláspont s azt a város nem adhatja föl, hacsak sarkalatos jogain capitis deminuciót nem akar elkövetni. A közgyűlés a tudós professzornak, ki élénk figyelemmel kiséri a város közügyéit, jegyzőkönyvi köszönetét sza­vazott, Stoll Béla pedig igen szép beszéd kísé­retében méltatván dr. Kosutány Ignácz érdemeit, indítványt tett, hogy a képviselőtestület dr. Ko­sutány Ignácz egyetemi tanárt válassza meg a vá­ros díszpolgárául s ezen indítványt a legközelebbi közgyűlés napirendjére tűzze ki. A közgyűlés az indítványt nagy lelkesedéssel tette magáévá. Itt említjük meg, hogy a kegyúri jog miként való gyakorlásának teljes tisztázása czéljából azt a két memorandumot, melyet Égly Mihály v. fő­jegyző és dr. Kosutány Ignácz egyetemi tanár készített s amelyek úgyszólván kiegészítik egy­mást, a város az ügy historikus előzményeinek ismertetésével ki fogja nyomatni s megküldi mindama városoknak, ahol a kegyúri jog miként való gyakorlásának kérdése szintén vitássá vált. Osztálygyülés Az orsz. magy. bányászati és kohászati egyesület nagybánya-vidéki osztálya 1911. évi deczember hó 7-én, holnap, csütörtök délutáu 4 órakor a m. kir. bányaigazgalóság ta­nácstermében osztálygyülést tart a következő tárgysorozattal: 1, Elnöki bejelentések. 2. Egy választmányi tag választása. 3. Indítványok. 4. Fischer-Károly kir. kohómérnök előadása: a fer- nezelyi m. kir. kohónál várható Bizmut-fém ter­melésről. Inczidens^a városi közgyűlésen. A hétfőn tartott rendkívüli közgyűlésen az iparvasut miként leendő kezelésének vitája, mint azt már lapunk más helyén is megírtuk, nagy hullámokat vert föl. Többen há2i kezelésbe óhajtották venni az iparvasutat, mig mások a leghatározottabban el­lene voltak a házi kezelésnek s a bérleti kezelés mellett kardoskodtak. A házi kezelés mellett tört lándzsát Stoll Béla is, mig vele szemben dr. Yass Gyula azt vitatta, hogy minden házi kezelés a városra nézve károsodással jár s főleg károso­dással járna az iparvasut kezelése, mert uj ál­landó állásokat is szervezni kellene. Kijelentette azt is, hogy ő többé nem hajlandó ilyen nagy- fontosságú kérdésekben egyesek szeszélyét kö­vetni, hanem névszerinti szavazást kér a czélból, hogy a házi kezelés által okozandó kár egyé­A főváros központján. Villamos megálló. 10 perez a központi és a nyugati pályaudvar­hoz. 80 legmoderneb­ben berendezett szoba Augusztus hó 1-én megnyílt az Edisou-Szálloda Budapest, VII., Hársfa-utcza 59. sz. (Király-utcza sarkon.) Tulajdonos: POLLÁK JÓZSEF. Hideg és meleg víz­vezeték. Központi fű­tés, villanyvilágítás. : Figyelmes kiszolgálás. Lrtekezes minden mo­dern nyelvben. Szoba­árak 3 koronától! : :

Next

/
Oldalképek
Tartalom