Nagybánya, 1911 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1911-11-23 / 47. szám
4 NAGYBÁNYA 1911. november 23. HÍREK. November 22. Személyi hirek. Plachy Gyula kir. tanácsos, pénzügyigazgató hivatalos ügyekben pár napot városunkban töltött. — Dr. Lovrich Gyula fővárosi ügyvéd városunkban időzött. — Hercinger Imre nyug. máv. főellenőr és Hereinger Mária, dr. Hercinger Ferencz városi főorvos testvérei városunkba költöztek s itt telepedtek meg. — Tirscher Géza miniszteri tanácsos a bányakapitányság ügyvitelének megvizsgálása végett városunkban időzött. — Wachsmann Vilmos nagykárolyi csendőrszázados pár napot városunban töltött. — Torday Imre a ref. egyházkerületi gyűlésre Debreczenbe utazott. Áthelyezés. A pénzügyminiszter Oebshardt Ferencz segédmérnököt Selmeczrői Nagybányára helyezte át. Fényes esküvő. Fényes esküvő volt folyó hó 19-én, vasárnap a szatmári Rákóczi-uíi ref. templomban. Horváth András szatmár-udvarii földbirtokos tartotta esküvőjét néh. Ilosvay Endre volt főszolgabíró és neje Jeszenszky Erzsébet leányával: Bellával. Az egyházi szertartást Boros Jenő ref. s.-lelkész, a polgári szertartást Kőrösmezei Antal főjegyző végezte. Az esketésnél tanuk voltak: Ilosvay huszáralezredes és Papp György volt országgyűlési képviselő. Uj kamarás A király péchujfalusi Péchy László mátészalkai főszolgabírónak és földbirtokosnak a kamarási méltóságot díjmentesen adományozta. Esküvő. Pap Valér g. kath. lelkész a napok-! ban tartotta esküvőjét Papfy Dénes járásbirósági j tisztviselő unokájával: Szabó Líviával. Egyházi szónoklat. A ref. templomban a vasárnapi istentisztelet alkalmával dr. Kovács István theológiai tanár, szatmári lelkész tartotta az egyházi beszédet. A nagyhírű szónok beszéde mély hatást tett nagy hallgatóságára. Uj vasutigazgató. Laptársaink megírták, hogy L. Bay Lajos országgyűlési képviselőt a nagybánya—zsibói h é. vasút igazgatósági tagjának választották meg báró Báufty Dezső helyébe. Ez a hir ebben az alakjában téves, L. Bay Lajost nem a nagybánya-zsibói, hanem a nagykároly—zilahi (szilágysági) h é. vasul igazgatóságába választották meg. Erzsébet napja E hó 19-én volt boldogult Erzsébet királynénk nevenapja A nemzet év- ről-évre szeretettel és kegyelettel émlékezik meg e napon az orgyilkos tőre által megölt királynéról. Újra emlékünkbe idézzük jóságos egyéniségét, nemes szivét és siratjuk az ország védőangyalát. Erzsébet uapján a r. kath temp lomban gyászistentiszteletet tartottak, melyen résztvettek a hatóságok is. Aranymise. Hehelein Károly szatmári kanonok f. hó 17-én, pénteken érte el papi működésének ötvenedik évfordulóját. Ez alkalomból aranymiséjét Mária-Gellben mondta el. I Özv. Langer Sándornó. I Súlyos csapás érte 1 ___________________1 Langer Sándort, a városi takarékpénztár pénztárosát. Édes anyja, özv. Langer Sándorné szül, Turman Lila, néh. Langer Sándor volt igazgató-tanitó özvegye f. hó 15-én, hosszas szenvedés után elhunyt. A boldogult a régebbi időkben szerepet játszó tagja volt előkelő társadalmunknak s halálának hire igaz részvétet keltett városszerte. Folyó hó 17-én helyezték örök nyugalomra igen nagy részvét mellett. A család a következő gyász- jelentést adta ki: »Ti most ugyan szomorúságban vagytok, de ismét meglátlak majd titeket és örülni fog a ti szivetek és senki el nem veszi tőletek a ti örömötöket. János 16, 22.« Langer Sándor és neje szül. Thurzó Margit, gyermekei; Turmann Ödön és családja, Turmann Andor és családja, Turmann Lajos és családja, Turmann István és családja, testvérei; Turmann László, Turmann Irma unokatestvérei; özv. Turmann Olivérné szül. kürthi Csaba Margit és gyermekei, sógornője, az összes rokonság nevében is megtört szívvel közlik a lesújtó csapást, hogy a rajongásig szerető édesanya, feledhetetlen, jó anyós, igaz testvér és hű rokon, özv. Langer Sándorné szül. Turmann Lila november hó 15 én este 7 órakor, hosszas betegeskedés és a halotti szentség ájtatos felvétele után a mindenható Urban csendesen megboldogult. Porhüvelyét november hó 17-én délután 4 órakor temetjük el a róm. kath. egyház szertartása szerint; szeretettel telt lelke üdvösségéért pedig az engesztelő szentmiseáldozatot november hó 18-án déletőtt 9 órakor mutatjuk be az Egek Urának. Nagybánya, 1911. november hó 15 én. Áldott legyen emléke mindörökké! Koszorúk Schönherr Antalné ravatalán. A megboldogult nagyasszony ravatalára a következők helyeztek koszorúkat: Nina néninek — Imre és családja. Nina néninek — Irma, Mária, Jóska. Fájdalmas részvéttel — Szókéné és családja. Schönherr Antalnénak — a Teleki-Társaság. Schönherr néninek —Takáts Miska. Ninának — Turman Olivérné. Nina néninek — Bébé (csokor). Drága Nyanyukánknak — Ilona, Szidi, Árpád. Alapitó tagjának — a nőegylet. Szeretett Nina néninek — Miczi és Gyuäzi. Mély kegyelettel — Szabóné Károlyi Klementin. Régi kedves barát- némnak — Lotti. Özv. Schönherr Antalnénak — A nagybányai muzeumegyesület. A jó Nina néninek — Géza, Adrikó, Guszti. Kedves Nina néni, Isten veled — Berta és Imre. Igaz részvéttel — Varga Sándor. A polgári leányiskola tanítótestülete — özv. Schönherr Antalnénak. A jó Nina néninek — Anna. Szeretett testvéremnek — Gyula. Szeretettel — Ilus (csokor). Utolsó üdvözlet — Lujzától (csokor). Szeretett Ninánknak — Szidi és családja. Szeretett Nina néninek — Margit és László. Csokor — dr. Lovrich Gusztávné. Csokor — Paimer-.család. — Itt említjük meg, hogy a család tagjaihoz még mindig nagy számban érkeznek a részvétnyilatkozatok az ország minden részéből. A szinügyi bizottság. Magyarország a bizottságok országa. Bizottság nélkül még csak mukkanni, vagy meghalni sem lehet, sem a parlamentben, sem a vármegyén, sem a városházán, minek csak természetes következménye, hogy a legkülönfélébb s a legcsodásabb bizottságok alakullak meg ezen a földtekén, a lóavaló bizottságtól kezdve egészen a szinügyi bizottságig s ha a sok-sok bizottságnak már nevet sem tudtak adni, akkor előrántották az »ad hoc* szavakat, ami azt jelenti, hogy bizonyos különleges dolgokhoz különleges bizottságot küldenek ki. Aki manapság nem bizottsági tags még csak a statisztikai bizottságnak sem tagja, az nem is megy sem honatya-, sem vármegyeatya-, sem városatya-számba. Az csak olyas valami, hogy ujszerüleg fejezzük ki magunkat, mini az ötödik kerék, vagy a kártya között a hatszem. Szóval bukdácsolunk a bizottságok tengerében s az a közmondás sem ok nélkül született meg, hogy ami dolgot nagyon jól el akarunk temetni, hát a bizottsághoz utasítjuk. De nemcsak ez karakterizáija a bizottságokat. Karakterizálja még más is Az előkelőség. Álért vannak előkelő és kevésbé előkelő bizottságok is. Például mi már hallottunk oly gazdag megyei zsenidről is, akinek a nagyapja még árendás volt, hogy folyton öngyilkossági szándékkal foglalkozott, mert nem juthatott be a lóavató bizottságba. Egy zsenlri, aki még a lóavató bizottságnak sem tagja! Mit érnek az ezer kövér holdak, ha még a lovakhoz sem ért. Mert a lóavató bizottsági tagság kész diploma arra, hogy valaki a lovakhoz ért, tehát igazi s nem olyan árendás-féle zsentri, aki a regale fokain kapaszkodott föl az ugorka- fára. Ebből megállapíthatjuk, hogy a lóavató bizottság előkelő bizottság s nem olyan, mint például a gyümölcsészeli bizottság, mely a penészgombák minemüségét firtatja. Nem kevésbé előkelő bizotlságszámba megy a szinügyi bizottság. különösen azóta, amióta annak tagjai ingyen páholyba járhatnak. Mig páholyok nem voltak, ez a bizottság sem volt olyan nagyou előkelő, de most nagyot fordult a világ kereke. Az előkelőség nyomán pedig mindig a megfontoltság, a komoly körültekintés s a nyomós intézkedéseknek forró vágya halad. Ez okból beszéltet most magáról a szinügyi bizottság, mely legutóbb tartott ülésében nyomós javaslatokkal lépett töl, mely javaslatok részint mü vészi, részint adminisztrális talajból fakadtak. Például művészi talajból fakadt az, hogy a sziui direktornak a heti műsort a hét első napján a bizottságnak be kell mutatnia felülbírálás végett. Ha jó a műsor, a bizottság majd helybenhagyja, ha pedig rossz, pokolba vele. Kérünk más műsort, mindaddig, mig a bizottság tagjainak tetszését megnyeri. Hisz a bizottság tagjai nagyon is értenek a színházak belső ügyeihez. (Egyikök-másikuk már a primadonnával, vagy a drámai szendével is vacsoráit.) De hagyjuk a szinczerizálást. Amit a szinügyi bizottság akar, az minden színházi ember előtt abszurdum. A direktor már a maga érdekében is úgyis azt nyújtja, ami legjobbat csak nyújtani képes. Nívós műsort, a legújabb s a legérdekesebb darabokból összeválogatva. Hiszen a direktor kasszája a legérzékenyebb higanymérő a világon. Csak egy kicsit vonja ki magát a kö- zöuség szolgálatából s ne azt nyújtsa, ami a közönségnek kell, a higanyoszlop mélyen alá- száll s nyomában kongó üresség támad Mit akar s mit vár tehát a szinügyi bizottság a heti műsor bemutatásától ? Talán azt, hogy majd a lenge kosztümü s bájos muzsikáju operettek helyett hetenkint 2-—3 ötfelvonásos tragédiának az előadását fogja kívánni a nemzeti szinmü- irodalom szent nevében! De akkor vállaljon garancziál a bizottság arról is, hogy közönség lesz a színházban, mert mit tehet arról a direktor, hogy a közönség, sőt maguk a szinügyi bizottság tagjai is megfutnak minden tragédia elől! A szinügyi hizottság ez állásfoglalása csak súrlódásokra vezethet, melymek éppen a művé szét fogja kárát vallani. Áz adminiszlralis intézkedések közül legfontosabbak azok. melyek azt szabják meg, hogy kinek hány és minő potyajegy dukál s a színigazgató hány koronái tartozik fizetni a tűzoltóknak s rendőröknek. Megtudjuk ez intézkedésekből, hogy a rendőrök és tűzoltók esténkint és fejenkint 1 korona salláriumot kapnak, a szerkesztőségek pedig esténkint és szerkesztőségenkint egy potya lám- lászék jegyet, mig a tűzoltóparancsnok már csak egy potya zártszéket kap. A legmélyebb hálával vagyunk eltelve a szinügyi bizottság atyai gondoskodásáért, hogy a szerkesztőségeket s igy bennünket is esténkint egy potya támlásszékhez juttatott, csak azt nem tudjuk véges észszel felfogni, hogy mi köze a szinügyi bizottságnak a szerkesztőségekhez ? Városi intézmények ezek, hogy a szinügyi bizottság úgy gondoskodik róluk, akárcsak a rendőrök és tűzoltók koronás salláriumairól ? Hogy a szinügyi bizottság magának ingyen páholyt rekvirál, ahoz semmi közünk, de miért rekvirál potya támlásszék jegyet a szerkesztőségeknek? S épen úgy, ahogy inczidenlaliter jő. Ha jókedvében van, két potyajegyet ad szerkesztőségenkint, ha meg rossz kedvében van, hát csak egyet. Kérnünk kell a szinügyi bizottságot, hogy fosszon meg bennünket atyai jóindulatú gondoskodásától. A potyajegyek dolgát bízza csak a szinigaz- galóra, meg a szerkesztőségekre. Mert vagy van szüksége a színigazgatónak a lapokra, vagy nincs! Ha nincs, hát bizonyára nem ad potyajegyet egyet sem s a szerkesztőségekben is lesz annyi önérzet, hogy nem fog kérni senkitől potyajegyet, sem a direktortól, sem a szinügyi bizottságtól. Ha pedig szüksége vau a lapokra, akkor a színigazgató azt is fogja tudni, hogy mivel tartozik a lapoknak épen nem könnyű munkájáért s a szinügyi bizottság megkérdezése nélkül is el fogja küldeni a tiszteletjegyeket a szerkesztőségeknek, aminthogy a szinügyi bizottság hire és tudta nélkül személyesen tisztelegve már át is adta azokat a legközelebbi szezonra. De talán ezért a vakmerőségéért a szinügyi bizottság csak nem fogja a direktort pénzbüntetéssel sújtani? A vasárnapi munkaszünet felfüggesztése Szilveszter napján. Az idén december 31., azaz Szilveszter napja vasárnapra esik, minélfogva a törvényes vasárnapi munkaszünet fentartása esetén a kereskedők elesnének attól a haszontól, melyet az újévi tömeges bevásárlások hajtanak. Ez okból a fővárosi kereskedők egyesülete elhatározta, hogy kérvénynyel járul a kereskedelmi miniszterhez az idei Szilveszter napján a vasárnapi munkaszünet felfüggesztése iránt. Nincs benne kétségünk, hogy ezt a méltányos kérelmet a miniszter teljesíteni fogja, csak annyi hozzáadni valónk van, hogy a felfüggesztést ne csak a főváros, hanem az egész ország területére terjesszék ki. Ha csukamájolajról esik szó, csak a Zoltán- félére kell gondolni, mert ez nem emulsió, tehát nincs gyanták- és glycerinnel keverve, hanem a legtisztább valódi csukamájolaj s igy könnyű emészthetősége miatt rendkívül kedvelt úgy az orvosok, mint a közönség körében. A Zoltán-féle csukamájolaj kapható minden gyógyszerárban, üvegje 2 korona. Mint eredeti Zoltán-felét csak lezárt dobozban fogadjunk el. A gyöngyélet. Katóka János nagybányai legény, a komáromi várlüzérségtől, ahová most ősszel vonult be, megszökött és a nagybáuyai
