Nagybánya, 1911 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1911-10-19 / 42. szám

4 1911. október 19. NAGYBÁNYA nak kedélyes összejövetele, de a gondolkodó elme belátta, hogy a kiállításnak a vármegye kulturális életében nagy jelentősége van, mert alkalmunk volt megmutatni, bogy gazdasági tekintetben is mit tudunk produkálni. A politika elválasztja az embereket, a gazdasági érdek meg összehozza, amit bizonyít az, hogy a vármegye közönsége, amely most a közgyűlési teremben találkozva, politikai tekintetben egymás ellen küzd, a kiállítás ügyében vállvetve együtt dol- dozott. Az éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó beszéd után a közgyűlés a kinyomatott és szét­osztott alispáni jelentést felolvasottnak tekintette. A törvényhatóság 1912. évi költségelőirányzata megállapittatott. A közgyűlés egy ünnepélyes aktusa következett ezután. Illyés Olivér vin. árva­széki ülnöknek Csaba főispán feltüzte a király által adományozott Ferencz József-rend lovag- keresztjét. Illyés Olivér — mondotta a főispán — 40 év óta szolgálja Szatmárvármegyét. Az ő becsületes működését sokszor elismerték ebben a teremben és igy újabb dolgokat nem lehet mondani róla. Adjon az Isten sok ilyen tiszt­viselőt, különösen a nemzetiségek közül és kívá­nom Illyés Olivérnek, hogy frisseségét és fiatalos kedélyét az Isten sokáig tartsa meg. A tisztviselő- társak gratuláczióját llosvay Aladár alispán tol­mácsolta meleg szavakkal és egyszersmind mint hivatalfőnök elismeréssel adózott a kitüntetett tisztviselő munkásságának. Az éljenzés lecsillapul- tával a választások vették kezdetüket. A válasz­tások eredménye a következő: Az újonnan rend­szeresített II od oszt. aljegyzői állásra közfelkiál­tással dr. Németh Béla lelt megválasztva. A III. oszt. aljegyzői állást Serly István 87 szavazatá­val szemben 173 szavazattal Schönflug László nyerte el. A III-ad szolgabirói átlásra Helmeczy Pált választották meg 126 szavazattal Domahidy Pál 45 és Nayy György 67 szavazata ellenében. A közigazgatási bizottság tagjaiul Jékey Zsigmoud, Böszörményi Zsigmond, Luby Béla, Szuhányi Ferencz és Tóth Mór választattak meg. A köz­ponti választmányt dr. Sternberg Gézával, Rólh Károlylyal, az állandó választmányt Rólh Ká­rolyijai egészítették ki. Az igazoló választmány elnöke Debreczeni István, tagjai pedig Róth Ká­roly, Madarassy Gjulaés Kaufmann Jenő leltek. Megalakították még az egészségügyi bizottságot és megszavazták a tárgysorozatba felvett pót­adókat is. A csatornázás A Műszaki Világ legutóbbi számában a nagybányai csatornázásról a követ­kezőket írja: »Nagybánya város csatornázási munkái körül csendes harcz folyt eddig is a vállalkozó és a város szakértője között. Ez a harcz most annyira kiélesedni lászik, hogy vele már a környékbeli lapok mind foglalkoznak. Ré­szünkről csak annyit, hogy a vállalkozó Deutsch Imre helyzetét eléggé illusztrálja a pályázati ver­senyen részt vett legdrágább vállalkozó czégnek előttünk tett azon nyilatkozata, hogy : »szerfelett boldognak érzi magát, hogy Nagybánya csator­názási munkáit nem nyerte el !< A jövő esztendő. Az 1912. esztendő 366 napból fog állaui, vagyis szökőév lesz. Az újév hétfőn kezdődik és kedden végződik. A farsang 6 hétig tart, azaz február 20-ig. Husvét április 7-én, pünkösd május 26-án lesz. Az ünnepek közül szeptember 8. és deczember 8. vasárnapra esik. Április 1-én hold-, április 17 én napfogyat­kozás lesz, mindkettő látható nálunk is A jóslat szerint nagy gyümölcstermés várható. Karácsony szerdára és csütörtökre esik. Kis diákok levelei. Sebők Zsigmond és Be­nedek Elek képes gyermeklapja, a Jó Pajtás e címen kedves és mulatságos uj rovatot nyitott, melyben kis fiuk és lányok levelezése van hu­moros formában közölve. Az uj rovat sok mu­latságot fog szerezni a kis olvasóknak. Ezenkívül a lap október 15-iki számába Benedek Elek irt verset, Szőttősi Zsigmond elbeszélést, Sebők Zsig­mond folytatja Dörmögő Dömölör kalandjait a sport terén, Zsoldos László elbeszélést irt, a kis diákok levelei uj rovatában két iskolás kis lány levelezése van elmondva, Zsiga bácsi mulatságos tréfát mond el, Bonedek Elek folytatja regényét. A Kis Krónika rovat aktualitásai, a rejtvények és szerkesztői üzenetek teszik teljessé a szám tartalmát. A »Jó Pajtás« előfizetési ára: negyed­évre 1 K 50 f, félévre 5 K, egész évre 10 K. Az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba külden­dők, Franklin-Társulat, Budapest, IV., Egyetem­utca 4. Négymillió korona államsegély. Dr. Lukács László pénzügyminiszter a műit héten terjesz­tette be az államháztartás jövő évi költségvetését, amely 1 milliárd 580 millió korona összegről szól. Bennünket leginkább a városok érdekel­vén, örömmel látjuk, hogy 1 millió koronával emelkedett a városok részére adandó állami hozzájárulás összege s igy végre az 4 millió ko­ronára melkedeít. A polgármesterek mozgalma tehát nem volt hiábavaló s igy a városi tiszt­viselők a jövő évben már az összes fizelés- különbözetükhöz hozzájuthatnak. A kézszoritás ellen Ne fogjunk senkivel' kezet, mert ez a művelet veszedelmes! Ezt hir deti a Newyork Herald orvosmunkatársa. Az ember keze az a testrész, amely a legtisztáta­lanabb, mert érintkezik mindennel: a füllel, a szájjal, az orral, a hajjal, zsebkendővel, fog- piszkálóval, kesztyűvel, kalappal, czipővel, ajtó- kilincscsel, lépcsőházkorláttal, slb. Minden szenny és betegségcsira könnyen odalapad a felületé­hez, amelyen sok a redő, meg az Ízület és amelyet tartósan nedvessé tesz a sok verejték­mirigy. Mindezekből következik, hogy az ide­gen kéz érintése fertőzéssel jár. A Newyork Herald orvosi munkatársa azt állítja, hogy a legtöbb fertőzést a kézfogásból származó infek- czió okozza Érdekes a kéz veszedelmességének listája az egyes hivatások szerint. Első helyen vannak e tekintetben az orvosok, borbélyok, hentesek és bőrmunkások — figyelmen kívül hagyva az, hogy ezeknek a foglalkozási ágak­nak az űzői milyen gondosságot fordítanak a kezük tisztántartására. A legkevésbé veszedel­mesek a vegyészek, a gyógyszerészek és drogu- isták, mert a kezük gyakran érintkezik tisztitó és csiraölő anyagokkal. Középütt vannak a sor­ban a fémmunkások, mivelhogy azok az anya­gok, amelyekkel az ő kezük érintkezik, a kéz felületén maradnak, kitöltik a redőket és ártal­matlanok, kivált, ha az izzadással fertőtlenitően ható vegyi anyagok képződnek. Az amerikai újságíró orvos azzal végzi a czikkét, hogy a kéz­szoritás szokását feltétlenül meg kell szüntetni. Tolvaj flu. Mózes Iczikné keresménye feles­legét egy cserépperselybe rakra. Gyűlt a sok félretett réz és nikkelpénz, mígnem beteljesedett a régi közmondás: garasból lesz a forint. Az idő meg a türelem meg hozta ez is s a szegény asszony perselye koronákat érő aprópénzzel volt megtelve. Körülbelül egy malacz ára volt már igy együtt, amikor Mózesáé egy napon hazajövet azt tapasztalta, hogy a keservesen összegyűjtött garasainak idegen gazdája akadt. A persely összetörve feküdt a főidőn, a pénz természetesen hiányzott. Feljelentette az esetet a csendőrségen, amely megállapította, hogy a tettes egy nyolcz éves fiú, Krecz László volt, aki az udvaron lakott s tudott a pénzről A pénz egy részét elczukrozta, a többit meg egy kő alá rejtette. Valószínűleg javító nevelésre utasítják a korán rossz útra tévedt fiút. Bál Szinérváralján. A szinérváraljai önkéntes tűzoltó-egyesület 1911. évi november hó 4-é t a »Korona-szálló« összes termeiben, felszerelései­nek kiegészítésére zártkörű táncsmulaíságot ren­dez Belépődíj: személyjegy 2 korona, családjegy (3 személyre) 5 korona. Kezdete este 8 órakor. Tekintve a nemes czélt, felülfizetéseket köszö­nettel fogad és hirlapilag nyugtáz a rendezőség. A kamara a III osztályú adók emelése ellen A debreczeni kereskedelmi és iparkamara fel­szólalt azon országosan tapasztalható nagymérvű adóemelés ellen, amely a III. osztályú kereseti adók legutóbbi kivetésénél az iparosokat és ke­reskedőket érzékenyen sújtotta. Különösen óvást emelt az ellen hogy a műhely-, üzlet- és lakás­bérek nagymérvű emelkedése adóemelési in­dokul ne szolgálhasson, minthogy ez nem je­lenti a kereskedő és iparos forgalmának emel­kedését, hanem a telek- és lakásüzérkedés kö­vetkezménye. A törvénynyel megállapított el­járási módtól eltérően azonban a kivetett adó nem lévén mérsékelhető, a súlyos adóemelés által érintett érdekeltek csupán egyénenként az adőfelszólamlási bizottságnál kérhetik adójuk mérséklését, igazolva, hogy az emelésnek meg­felelő mérvben forgalmuk nem emelkedett. 500 korona jutalomban részesül az, aki lehetővé teszi nekem, hogy biróiiag megbüntet- tessem azokat, akik a 30 év óta kitünően be­vezetett Brády-féle gyomorcseppeket (ezelőtt máriazelli cseppek) hamisítják, vagy utánozzák, A Brády-féle gyomorcseppek rózsaszínű kartonba vannak csomagolva, melynek külzetén a véd­jegy, a máriazelli Szűz Mária képe és aláírá­som, »C. lírádV« látható.___________________ Merénylet a fehérgyarmati járásbiró ellen. Szenzácziós utczai merénylet történt hétfőn dél­után Fehérgyarmat község utczáján: egy elkese­redett és elkeseredésében gondolkodni nem tudó asszony, a járásbíróság egyik Írnokának felesége az utczán vesszővel támadta meg Balás Zoltánt, a fehérgyarmati járásbíróság vezető bíróját, aki­nek a vesszővel többizben az arczába vágott, úgy, hogy az ütések nyomán kiserkent a vér. Az esztelen támadást egy másik szenzáczió előzte meg: egy öngyilkossági kísérlet, amelyet a merénylő asszony férje követett el. Az asz- szony ugj'anis férjének öngyilkossági kísérletét annak tulajdonította, hogy ez nem bírta ki a járásbiró bánásmódját s ezért követte el az in­zultust. Az írnokot, aki az öngyilkossági kísér­letet elkövette, Moldován Lászlónak hívják. Szat- márról került Fehérgyarmatra. Moldován hétfőn délelőtt a hivatalban revolvert vett ki zsebéből és azt maga felé irányítva, el akarta sütni. Tisztviselőtársai, akik vele egy hivatalban dol­goznak, észrevették ezt és még idejekorán ki­csavarták Moldován kezéből a revolvert, egyben figyelmeztették feleségét, aki Kabay István szat­mári jómódú gazdálkodó leánya, hogy vigyázzon férjére, mert ez öngyilkosságon töri a fejét. Az asszonyt módfelett elkeserítette férje esete és Balás Zoltán vezető-járásbiró szigorú bánás­módjának tudta be férje sötét szándékát. Fér­jének nem szólt semmit, hanem egy vesszőt kerített és azzal a déli órákban az utczán várta, inig Balás Zoltán kijön hivatalából. Mikor Mól- dovánné szembetalálkozott a hivatalából hazafelé tartó járásbiróval, elébe állott és mielőtt a biró védekezhetett volna, a vesszővel többször egy­másután az arczába vágott, úgy, hogy az ütések nyomán a járásbiró arczából kiserkent a vér. Az eset nagy izgalmat keltett Fehérgyarmaton. Balás Zoltán a támadó asszony ellen feljelen­tést tett. A járvány. Ezen a héten a járvány a hi­vatalos bejelentések szerint csökkent. Azonban ez csak látszat. Mert az történik, hogy amióta a városi hatóság a járvány elfojtására szigorúbb intézkedéseket foganatosított s őröket állított a megbetegedettek házai elé, hát a betegeket egy­szerűen eltitkolják. A beteghez már csak a leg­végső esetben hívnak orvost. így történt egy gimnáziumi tanulónál, aki nyolcz napig volt skárlátban, mig orvost hívtak hozzá. Ez az eset ismétlődött meg egy iparosnál, akinek a tanulója skárlátos s még javában hámlott, amidőn ide- oda küldözgette is. Amikor pedig az orvos eré­lyesen lépett föl, a tanuló megszökött. Hát még mennyi azon eltitkolt betegek száma, akikről nem tudunk. Ily viszonyok között azután hogyne ter­jedne az epidémia. A közönséghez szólunk : áll­jon be a nagyközönség is a legszigorúbb ellen­őrzőnek s ha eltitkolt betegekről tud, maga je­lentse be az esetet. Azokat pedig, akik bármi okból eltitkolják betegeiket, drákói szigorral kell büntetni, különben sohasem menekedünk meg a járványtól. Hogy a helyzet még mindig nagyon, veszedelmes, semmi sem bizonyítja jobban, hogy egy hétre három-négy halálozás is esik, akik járványos betegségben szenvedtek. Az iskolák megnyitására pedig gondolni sem lehet még bevásárlási lerrásí Alapittatott 1894-ben. ékszerész Rákóczi-tér. Ajánlja dúsan fölszerelt rak­tárát az összes híres gyárt­mányú órákban. Nagy válasz­ték arany- ezüst és brilliáns ékszerekben, továbbá valódi és china-ezüst árukban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom