Nagybánya, 1911 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1911-03-02 / 9. szám

6 NAGYBÁNYA 1911. márczius 2. napszámosnak »Lujza«; febr. 16. Marcsics Mi­hály bányamunkásnak »Mária*; febr. 15. Soltész Elemér lelkésznek »Erzsébet*; febr. 16. Buxbaum Antal nyug. erdőmunkásnak »Lujza«; febr. 17. Hochteil Jenő szabó-segédnek »Ilona«; febr. 11. Sarmaság István dijnoknák »Ferencz Antal Gyula« ; Tóth Lajos kőműves-segédnek »Lajos« nevű gyermeke. — Elhaltak: Febr 18. Buttyán De­meter gk., 3 hónapos, napszámos gyermeke, hörg­hurutban ; febr. 18. Szabó Dorottya férj. Andron Jánosné, gk.67 éves, fuvaros neje, végelgyengülés­ben ; febr., 19. Botos Demeter, gk., 4 éves, bánya­munkás gyermeke, szamárburutban; febr. 23 Jab- lanovszki András, rk., 67 éves, bányamunkás, végel­gyengülésben ; febr. 23. Brinzei Flóri özv. Pap Lászlóné, g. kath. 58 éves tüdőgyuladásban; febr. 24. Adamecz Ferenc, r. kath. 18 hónapos, nyug. bányamunkásné gyermeke, tüdővészben; febr. 25. Rusz Anna férj. Krecsun Jánosné, g. kath. 23 éves, kocsis felesége, elvérzésben. — Házassá­got kötöttek: Bokis Aurél és Horzsa Juliánná nagybányai; Darabos László kocsis, nagybányai és Szaitz Minodora napszámos alsófernezelyi; Pap Miklós bányamunkás és Gitta Irma szolgáló nagybányai; Bócsa Pál kereskedésben üzletve­zető és Thierry Mária Vilma Jolán nagybányai; Griga Flórián napszámos és Butuza Mária nap­számos nagybányai lakosok. Utazásom a Középtengeren. — A »Bohemia« nevű Lloyd hajóval. — — Irta: Baltai János. — Constantinápoly leírását már egy ízben eze­lőtt 8 évvel megkisérlettem, de bizony gyenge toliammal akkor sem sikerült, most sem próbá­lom azt meg, mert kárba veszett fáradság lenne az egész. Gáspár Ferencz, a nagy utazó, ki tollával nem csak ir, de lest is, bizonyosan vissza tudná azokat a képeket adni, melyek a fehér márvány­ban, a fekete cyprusokban, a zöldes habokban és az ezüst levegőben vannak. Azért minden elragadtatásunkat úgy feje­zem ki, hogy Constantinápoly a világ legszebb fekvésű városa lesz és marad, mig a világ világ lesz. A mi azonban meglepett, az volt, hogy a kutyákat, a melyekről annyi szó beszéd volt, nem találtuk sehol. Hallomás szerint az uj kor­mány szelleme nem találta a kultúrával meg- egyeztelhetőnek, hogy a csatornázási és tisztítási j munkákat lompos kutyák végezzék, azért össze- j fogdostatta s állítólag egy szigetre száműzte őket, ! hol éhség által elpusztultak. Helyöket elfoglalták az utczaseprők, akik i ha nem is csinálnak semmit, de fennen hirdetik, hogy vége a kutyagazdálkodásnak. Az utasokat 5 csapatba osztották, hogy köny- nyebben mozoghassanak, mindenik csapat élére egy kipróbált vezetőt állítottak. Az első nap Skutárit néztük meg az ázsiai parton. Felmászunk a Bulgurlu hegyre, melyről nagyszerű kilátás nyílik a Prinkipo szigetekre, a városra és a Bosporusra. Délután az Arany szarvat jártuk be gőzhajón, egészen Ejubig, hon­nan újra nagyszerű kilátás nyílik a környezetre. Itt láttunk kecskéket, melyeknek tőgyei egy zacskóba voltak bekötve, hogy miért? azt csak sejteni lehet, bizonyosan, hogy a kis gidók a drága nedűt meg ne apasszák, Másnap a Valida Sultána hídon át Stam- bulba mentünk Ez a hid köti össze Pérát és és Galatát Síambullal. Ezen a hidon meg kell, hogy álljunk, nem csak azért, mert a kábító forgalom miatt kocsi­saink egyre fennakadnak, de mert ez a forgalom, ez az emberáradat annyira faszcinálja az em­bert, hogy bűvölve áll meg a káprázattól. A forgalom nagyságára elég legyen felem­líteni, hogy 50,000 piastert jövedelmez naponként, de arról már nincs adat, hogy az mind befolyik az állam pénztárába. Átmenve rajta, Agia Sop­hia templomhoz mentünk. Ezt a templomot Jus- thinian, a nagy törvényhozó építtette. Ennek a császárnak szenvedélye volt a templom építés, A hagyomány szerint birodalmában ezer templomot épittettet. Birodalma három világrészre terjedvén, volt neki tere. Ezt a templomot az Isteni bölcseségnek szentelte. 532 évben kezdette s 6 év alatt készen volt. Igaz, hogy 10,000 ember dolgozott rajta évenként s hogy birodalmának minden része szolgáltatta hozzá az anyagot. A parancsot úgy hajtották végre, hogy az ephesusi, athenei, délosi pogány templomokat kifosztották s azok márványát használták fel. Kupolája a világ legnagyobb csodája, mert oly merész ivezelü, a mellett oly könnyű, oly lenge, hogy vetekedik a római Pantheon és a Péter templom kupolájával. De nagyszerű volt a templom belső beren­dezése is, mely tündökölt a márványból és arany­ból, úgy hogy Justinian maga igy kiáltott fel: No Salamon! (A jeruzsálemi templom épí­tője) ugy-e, hogy legyőztelek . . ? Egy ezer esztendeig a kereszt volt a tor­nyán, de 1453. évben, a mikor II. Mohamed el­foglalta Constantinápolyt, a félhold került reá. A Sophia templomban van egy porfir osz­lop vagy is az izzadó oszlop, a melybe van egy kis lyuk. Ebbe a katona ha bedugja az ujját, minden háborúban sértetlen marad; a terhes asszony ha bedugja az ujját, könnyen fog szülni, a beteg meggyógyult. Mi is bedugtuk ujjúnkat és talán azért menekültünk meg Mundaniánál a nagy viharból. Midőn a törökök a várost ostromolták, a keresztények a templomba menekültek, de az ostromlók oda is behatoltak s ott térdig gázol­tak a vérben. Egy lóháton ülő török a véres kezét a falhoz törölte, ennek nyoma most is lát szik a falon. Tovább menve a Hyppodromhoz érünk. Ezt az építkezést Nagy Constantin fejezte be. Ezen a téren élt a régi Bizancz. Itt folytak le a pár­tok közt a nagy utczai harczok, a czirkusi játé­kok. Itt buktatták meg a császárokat, itt tettek uj császárt a trónra. Arkadiustól Constantiná- polynak a törökök által való elfoglalásáig 107 császárja volt Bizancznak. Ezek közül csak 47 halt meg természetes halállal. Justinian császár idejében is volt ilyen fel­kelés a Hyppodromban, de ő leverte a felkelést és 30,000 ember veszett el az utczán. A Hyppodromba volt felállítva a Lisippus ! által készített bronzból öntött négyes fogat, a Quadriga. Ez a nagy négyes fogat ma Velenczében, a Markus templom homlokzatán áll. Soha szobor nagyobb viszontagságon nem j ment keresztül mint ez. Nagy Constantin Korinthból hozatta el. Yelenczébe Dandolo dogé vitte Constauti- nápoly elfoglalása után, Velenczéből Napoleon vitette Párisba és az Are Triumph tetejére állította, de a párisi béke után Napoleon leveretésével visszaadták a I velenczieknek, Itt van még a nagy Theodosius császár obeliskje, melyet Egyplomból hozatott (390). Gránitból van, 30 m. magas hieroglofaiból i kiolvasható, hogy Krisztus előtt 1600 évvel egy j Farao készítette. A második a bronzból való csavar oszlop. ! Ez a szobor Apollónak Delphiben állott templomából való. Ezt is Nagy Constantin állí­totta fel. Szökőkutnak használiák. Ma már csak 5 méter van belőle. A harmadik koczka kőből rakott Obeliszk. Megnéztük még a Janicsárok nagy platán­fáját is, melyek alatt ők a nagy palotai forra­dalmak terveit készítették, és bizony igen gyak- j ran nem tették vissza kardjukat, mig a kegy- vesztett nagy vezér vagy basa fejét nekik nem adták és a Fényes kapu párkányára ezüst tálcán ki nem állították. A fa manapság már beiül egész odvas, de ágai csodálatos módon még épek. A fa kerülete most is 17 méter és ma is kegyeletben áll. j Az Antikenmuseumot is megnéztük. Ennek főékessége Sidon phoeniciai város kiásásánál talált sarkophágok. Ezek közt legnevezetesebb a Nagy Sándor síremléke. A szobrászat remeke. Vannak itt azon­kívül Rhodos Cyprus és Agipthusban talált régiségek, melyek mind az akkori szobrászat nagy tökéletessége mellett bizonyítanak. Visszafelé útba ejtettük a török bazárokat. Ezek a bazárok úgyszólván egy egész várost képeznek és be vannak fedve, kapukkal ellátva. Bennök a folyosóknak olyan tömkelegé van, hogy a leggyakoroltabb vezető is eltéved benne. A bazár nagyságának jellemzésére legyen felhozva, hogy van benne vagy 8000 üzlet. A kereskedők a világ minden nemzetéből valók s van ott minden, amit szem és száj kíván. A drága perzsa szőnyegektől kezdve a hárem papucsig. Minden utas ide veszi útját, hogy övéinek némi kis emléket vigyen, csakhogy itt vezető és tolmács nélkül alig lehet boldogulni, habár tudva van, hogy a tolmács és vezető egyúttal a kerítő szerepét játsza, mert perczentet húz a kereskedőtől. Az összes bazár épületek, ugyipint nálunk a vásárcsarnokok, éjjelre be lesznek zárva, az őrizettel egy társulat lesz megbízva, ki azt felelősség mellett kezeli. Este hajóra mentünk, hol az osztrák magyar nagy követségről megjött az értesítés, hogy a császári kincstár megtekintésére a sultán az engedélyt megadta. Ebben részem volt nekem is, mert a kér­vényt a magyarok nevében én szerkesztettem és írtam alá. (Folytatjuk.) Kiadó laptulajdonos ÉGLY MIHÁLY. eií min! E3B 10.000 darab első minő­H ségü hasított tölgyfa szőlőkaró eladó. ■■ Megrendeléseket eszkö- gsg zölni lehet; ■■■■■■■ Kornreich Testvérek 2W faraktárában, Kossuth Lajos-utcza. színházi iis márczius 2-án, 8 Mór 8 9 LENDVAI-szinhizhan. Uj műsor! Szünetek közt zene! ■ ___________________________________________ ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom