Nagybánya, 1911 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1911-02-09 / 6. szám

1911. február 9. NAGYBÁNYA 5 órákban összeveszett a feleségével s veszekedés közben oly, dühbe jött, hogy feleségét hasba szúrta. Tettét azonban csakhamar megbánta, mert a súlyosan sérült asszonyt maga szállította be a kincstári kórházba s azután maga-magát jelentette föl a rendőrségen. Boldánné halálos sérülésébe ma belehalt. Az »Aurora« takarék és hitelintézet részv. társ. most küldötte szét az elmúlt évről szóló jelentését, melyből t. olvasóink tájékozására közöljük a következőket: Az intézet 1910 évi összforgalma 6011,240 K 04 fillér volt és úgy betétállománya, valamint leszámítolási és min­den egyéb üzletága a múlt év folyamán jelen­tékenyen nővebedeít. Az évi jelentés kiemeli, hogy az intézet vezetősége kiváló figyelmet for­dított a szolid kereskedelem és törekvő ipar — hazánk közgazdasága e két jelentékeny faktorá­nak — eredményes működésének előmozdítá­sára, amennyiben olcsó hitelt bocsátott rendel­kezésére és a hivatalos bankráta 4°/0-os emel­kedése daczára csak 1/2°/0-ka\ emelte a beveze­tett 7%-os kamattételt. Végül megemlítjük, hogy az intézet közel egymillió, mérlegszerint: 909,629 K 55 f aktívával dolgozott. Borzasztó tél. A február ugyancsak ke­mény téllel szakadt a nyakunkba. Először erő­sen havazott, azután fagyott, kedd virradatra pedig a hőmérő 0 alatt R. szerint 20 fokot mutatott Ilyen kemény időjárásra alig emléke­zünk. A borzasztó télnek már is van egy áldo­zata. A borpalaki utón ma reggel Gyirászin Gábrisné munkásasszonyt megfagyva találtak. A szerencsétlen holttestét beszállították a kórház hullaházába. Jegymegváltás. A nagybányai kereskedők és keresliedőiíjak tánczestélyére utólag jegyei­ket megváltották: Özv. Spinetti Sándorné, Nagy­bányai Fogyasztási szövetkezet, Franck Henrich Fiai Kassai 10—10 K, Vass Gyula Harácsek-czég, Frankovits Aladár 5—5 K. Skárlát-difteritisz. Újabban a következő bejelentések érkeztek : Platthy Géza tizeuhárom éves Margit leánykája megbetegedett skárlát- ban. Bejelentő orvosa dr. Kádár Antal. — Bar- dón Mihály hét éves Aranka leánya és négy éves Erzsi leánya megbetegedtek difíeritiszben. Bejelentő orvosuk dr. Gondos Mór. Aki önmagának a nagyapja. Korántsem tréfa, hanem tény és igaz. A kiszámíthatatlan élet teremtette meg ezt a furcsa esetet, amely lapunk egy barátjával megtörtént. így adja elő: Egy özvegy asszonyt vettem el feleségül, aki- j nek volt egy felhőtt leánya. Az apám sokat járogatott hozzánk, beleszeretett a leányomba s elvette feleségül. Az apám ilyformán vömmé j lett, a mostoha leányom pedig a mostoha anyámmá. Nemsokára gyermekem született. A gyermek már most az apám sógora volt, de az én nagybátyám is, mert testvére volt a mostoha anyámnak. Fia született az apám fe leségének is. Ez a testvérem volt, de az uno­kám is, mert a mostoha leányomnak volt a gyermeke. A feleségem a nagyanyám lett, mert anyja volt az apám feleségének, vagyis anyám­nak. Most tehát a férje is vagyok a feleségem­nek, az unokája is, vagy is végeredményben ön­magámnak a nagyapja. Az igaz, hogy bolond eset! Anyakönyvi közlemények. A nagybányai anyakönyvi hivatalnál f. ho 2-től a következő bejegyzések tétettek: Születtek: Jan. 27. Som- kutyan Miklósnak »Ilona«; jan. 27. Mihalka Sándornak »Sándor*; jan. 25. Krisztián György­nek »Mária Teréz«; jan. 20. Rezmives Annának »Verőn«; jan 31. Rusz Mihálynak »Mihály«; jan. 28. Szalontai Károiynak »Mária«; jan. 27. Nagy Rózának »János«; jan. 28. Fein Sámuelnek »Pal«; febr. 4. Marosán Lászlónak »György« nevű gyermeke. — Elhaltak: Jan. 27. Juhasz Mihály gör. kath.,3 hónapos, bányamunkás gyer­meke, bélhurutban; jan. 28. Csókán Mária gör. kath., 6 napos, kocsis gyermeke, veleszületett gyengeségben; jan. 30., Sándor Anasztázia gör. kath, 2 éves, napszámos gyermeke, tüdőgyuladás- ban; jan. 31. Vigh Maria róm. kath., 4 éves, czukrász gyermeke, tüdőgyuladásban; jan. 31. Szitár Anasztázia gör. kath., 2 hónapos, zuzda- munkás gyermeke, tüdögyuladasban ; febr. 2. Roth Péter róm. ka h., 10 éves, bányamunkás gyer­meke, vesegyuladátbun; febr. 2. Fiiipán László gör. kath., 1 hónapos, napszámos gyermeke vele­született gyengeségben; febr. 2. Hersch Száli özv. Barnát Davidné izr. 80 éves, alamizsnás, hasviz­kórban; febr. 2. Kotyecz Gergely g. kath, 71 éves, napszámos végelgyengülésben ; febr. 2. Pap Sándor g. kath, 6 hónapos, erdőmunkás gyer­meke, szamárhurutban ; febr. 2 Zaváczki Vilmos r. kath., 40 éves, csizmadia segéd, tüdővészben. — Házasságot kötöttek: Plopp József és Zeller Jozefa nagybányai; Fényes József és Kupuán Anna nagybányai; Heilbrun Sándor és Heilbrun Róza nagybányai lakosok. — Kihirdetés alatt állanak: Benke István és Boldán Mária nagy­bányai ; Tamás János oláhkékesi és Szabó Flóri nagybányai; Darabos László nagybányai és Szász Minodora alsófernezelyi; Iváskovics Lajos diós- győr-pereczesbányatelepi és Barkóczi Matild felső­bányái ; Kertész János beszterczei Krassai Ilona felsőbányái; Pap Simon nagybányai és Szaszarán Flóra misztótfaiui lakosok. Utazásom a Középtengeren. — A »Bohémia« nevű Lloyd hajóval. — — Irta: Baltai á tmos. — Szerda, aug. 2í. 44 órai tengeri ut után Créta szigete és annak fővárosa : Candia előtt állott meg hajónk. Valaki kérdeni fogja, mit is lehet csinálni 2 nap alatt egy hajón ? Hol se kávéház, se sörház, se liget, se sziget, de még csak orfeum sincs. Hát az igaz, hogy mindezekből semmi sincs, de van helyette pihenés, napon való sütkérezés és a páratlan levegőnek élvezete. A nap nem csekély részét az ötszöri ét­kezés tölti ki. Az étezés valóban elsőrangú frugalis. 6-8 óráig reggelizés, mely áll thea, tojás, kávé vagy csokoládéból, hozzá vaj, méz, kü­lönböző ízek és mindennap friss sütemény. Tiz órakor buiilon leves, hozzá kaviár, sonka és hallal fedett sandwich-szeletek. Délben nagyon kiadó dejeune 5—6 fogásból, de leves nélkül. Csak a diner kezdődik levessel. 4 órakor uzsonna ép olyan, mint a reggeli. 6 órakor van a vacsora, vagyis diner, mely 6—8 fogásból áll Ilyenkor a hölgyek estélyi öltözékekben, a férfiak pedig smokingban, vagy sötét ruhában jelennek meg. Ide iktatok egy Dine Menüt, hogy í lássa kedves olvasóm, hogy nem koplaltunk. Menu Diner. Potage a 1’ oignón Filets mortadella di Bologae Pala mides a la Greque Jerne deau de Bocufau legumes varies Esperges sáncé Musseline Pedreaux roti Saladé et Compote Glace a. 1. Izabelle-patisferie Fromages Sait de brebis-Holland Truit meles Cafe. A borok azonban drágák voltak, egy butellia magyaráti 3 korona, Chateau Palugyai 3 80 K, a sör pedig mindig zavaros, csak az erősebb ; export sörök voltak élvezhetők. És ezt a bőséges étkezést megbirja a szerve­zet. mert segít neki a tengeri levegő. Az étkezés­nek ideje alatt a 18 tagból álló vonó- és fuvó- zenekar szórakoztatta az utasokat. A zenekar Triestből lett toborozva és tel­jes ellátáson kívül 9000 koronát kaptak ezért az ulért. A feketekávét a salonban és a dohányzó- j ban fogyasztottuk el, hol mindig akadt a hölgyek és urak közt valaki, aki a zongorához ülve, a játékával, meg énekével szórakoztatták és álomba ringatták az embert. De maga Finetti ur is páratlan rendezőnek bizonyult. Bevezette az utasokat a fedélzeien játsz­ható hajó-játékba, vagy pedig vacsora után bűvészed előadásokat és tánczmulatságokat ren­dezett, melyek a társaságot mind közelebb hoz- : ták egymáshoz, úgy, hogy az utasok közt a ! bensőség egyre jobban kifejlődött. Kréta a Középlenger egyik legnagyobb i szigete, szélessége 12—57 kilométer közt válta- ! kozik, hossza 260 kilométer. Kőzete tiszta karsli mészkő. Lakosainak száma közel 300.000. Leg­kiemelkedőbb pontja a 2458 mtr. magas Ida- hegy, mely már messziről látható. 2/s része a j i szigetnek kopár, amióta a hires Cyprusokat és ! Cédrusokat letarolták. Legtöbb terménye a szigetnek az olaj és a szőlő. Állattenyésztéssel is foglalkoznak. Krétát kezdetben görög eredetű gyarmatosok népesí­tették be és görög kultúra uralkodott már a legrégibb időktől fogva. Kréta virágzó kora Minos király idejére esik, ki Knossos várában lakott s hatalma egész szigetre kiterjedt. A knossai ásatások azt bizo­nyítják, hogy Kréta a görög kultúra bölcsője volt. Már Homér 100 városról tesz említést. A leghíresebbek voltak Kydonia, Herakleion, Chersquesos. Később a római légiók elfoglalták Metellus Cretikus vezérlete alatt. A római birodalom megosztása után a keleti birodalomnak jutott. 823-ban K. u. a saracenok foglalták el. A keresztes-háborúkban ezektől vissza­hódították a normanok és a velenczei köztársa­ság pedig lőtök megvette. Négyszázadon át birták a velenczeiek, mig végül tőlük 1669-ben a törökök elvették. Innen túl a sziget lakói folyton fellázadtak a török uralom ellen, de sikertelenül. Görög­ország szabadságharczában 1821 ben ők is részt vettek, mig végül az 1869 évben önállóságot nyertek. De mert az ígért reformokat Törökország megvalósítani nem akarta, újra felkeltek és ki­mondták, hogy végleg Görögországhoz csatla­koznak. Már-már harezra került a dolog, mikor a nagyhatalmak beleegyeztek és kimondták, hogy a török suprematiájának érintetlen hagyása mellett Kréta teljes autonómiát kap és kormány- biztos által kormányoztatik. Azonban ez sem elégíti ki a sziget-lakókat, mert ők végleg az anyaországhoz akarnak csatlakozni. Hogy ez a vágyakozás előbb-ulóbb kitörésre fog vezetni, az kétségleien és a kérdést dipíomalia helyett csak karddal lehet majd elintézni. 40 fokos melegben szállottunk a partra, perzselt a meleg, európai embernek fogalma se lehet ilyenről. Azonnal előállottak a fogatok, a nyerges öszvérek, lovak és szamarak, hogy az 11/t órá­nyira fekvő knossosi ásatásokhoz vigyenek. Sokan a nők közül lovaglási hajlamuknak hódolni óhajtván, magukat reform nadrággal is felszerelték s elhatározták, hogy nyeregben teszik meg az utat, de a 40 fokos meleg és a tenyérnyi vastagságú por ebbeli szándékukat Ie- hütötle. Az ut Candia városán vezet keresztül. Minden le van perzselve, a fák, a szőlő- indák ujjnyi vastagsági porral belepve, de hogy is ne, már 3 hónap óta egy szem eső sem esett. Utunk török temetők közt vezet el A dudva, bogáncskóró ember nagyságúra nőve, a sír­emlékek düledező állapotban hirdetik a tőrök fatalismust és török felfogást, hogy ő a sírokat többé nem gondozza, mert ha összeomlik, az azt jelenti, hogy Allah ugv akarja. A bennlakó férfiak feje piros kendővel be van kötve, mint nálunk az asszonyoké s hogy a veszedelmes mészport be ne szívják, hát zseb­kendőt tesznek a szájukba. Az ut mentén igen sok vízvezeték van váluval, az állatok azonnal neki mentek és jót ittak belőle, noha a viz legalább is 26 fok meleg volt. Kiérve a városból, szokatlan nagy zajt ballonunk, olyanféle lehetett, mint nálunk a verebeké, ha azok nagy csapatokban megszáll­ják a bokrokat, de madarat sehol se láttunk. Én azt hittem, hogy valami nagy tücskök, hát később világiolt ki, hogy nem a földön tanyáznak, hanem leginkább a borsfákon, mert hisz ott vagyunk, ahol a bors terem. Egy fiút felküldtem a fára, hozott is belőlük marok számra, ugv néznek ki, mint nálunk a mezei sáskák, zöldes-fekete testük van, feltűnő erős fejjel és álkapcsokkal, ezekkel eszközük azt a nagy lármát, mely a madár hangját is túlzengi. Végre megérkeztünk az angol Evans Artur által 1898. évben kiásott Knossos királyi palo­tához. Knossos várost Minos király alapította, ezelőlt 5000 évvel, tehát a mythos világában. A királyiakból láthatók a trónterem, az odavezető Koridorok, a raktárak, a fürdők, a királyné termei, a házi szentélyek stb. A királyi palotá­hoz közel volt a Minos király által épitett Labi- rinith, ahol a Miootáurust őrizték, akit Aegeus i kiráiy fia Theseus Ariadne segélyével megölt és I Ariadnet is megszöktette Az egész ásatás inkább csak vérbeli archeo­lógust érdekel, a laikust nagyon hidegen hagyja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom