Nagybánya, 1911 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1911-03-02 / 9. szám

2

NAGYBÁNYA

1911 márczius 2

Zsigmond, Heinrich Richárd, Káspár Lajos, dr. Köhler János, Jakóbi József, Lehotzky Aurel, Mándy János, Mayer Aurel, Masztics Ádám, Ponner János és Urbán Mihály.

A tagok száma az év elején ... 99.

Meghalt............................................................... 3.

Eltávozott és kilépett

............................. 5.

Be

lépett.......................................................................14.

A tagok száma az év végén . . . 105.

A titkári hivatalban el lett intézve 34 ügyszám.

Örökre eltávozott közülünk Frommer Albert, Turman Miklós és Zsembery Tivadar választmányi tag, mind a hárman buzgó tagja volt egyesületünknek, amiért is ajánlatba hozom, hogy mind a három tagtársunk emléke jegyzőkönyvileg megörökittessék. Ezek után pedig kérem, méltóztassanak a múlt évről szóló jelentésemet tudomásul venni.

És most engedjék meg mélyen tisztelt uraim, hogy rövid összefoglaló vonásokban vázolhassam 10 évvel ezelőtt, 1901. január hó 19-én alapított egyesületünk működését, melylyel kitűzött czélját s megoldandó feladatait igyekezett megközelíteni.

Engedjék meg, hogy rámutassak a szakszerű, minden tekintetben elsőrendű vezetésre, melynek egyesületünk jelenlegi felvirágzását köszönheti, másrészt arra az állandó érdeklődésre, j munkakedvre, melylyel egyesületünk tagjai a bányászat és kohászat ügyei iránt mindenkor viseltettek, végül arra a harmóniára, mely alapját képezi további életképes fejlődésünknek.

Égyesületünk tagjairól, az osztály- és választmányi gyűlésekről, valamint a pénztár állapotáról összeállított adatok a következők:

É v

Tagok

száma

Közgyűlés

tartatott

Vál. ülés tartatott

Egyesületi vagyon év elején

K 1 f

1901

128

2

3

337

07

1902

122

4

3

574

67

1903

121

4

3

623

61

1904

117

2

2

806

13

1905

129

3

2

920

71

1906

140

3

2

886

83

1907

127

3

2

1073

73

1908

137

3

2

874

47

1909

99

2

3

891

01

1910

105

2

2

876

01

1911

—

—

—

—

—

és egy 200 koronás alapítvány. A lefolyt 10 év alatt tehát 28 közgyűlés és 24 választmányi gyűlés volt.

Az egyesület tisztikara, mely elhalálozás

vagy eltávozás folytán volt csupán változásnak alávetve, a lefolyt évtized alatt a következő szakférfiakból állott:

Elnök: Neubauer Ferencz.

Alelnökök: Schvaitzer Sándor (f). Grillus Emil, Farkas Jenő és Moldován László.

Titkárok: Szellemy Gejza (f) és György Gusztáv.

Pénztárnok: Gellért Béla.

Ellenőrök: Kondor Sándor, Toperczer Elek. A nagy vesztesség, mely Schvaitzer Sándor és Szellemy Gejza elhalálozása folytán érte egyesületünket, ismeretes. Egyesületünk nevükhöz és érdemeikhez méltóan gyászolta meg mindkettőjüket s emlékük egyesületünkben kegyelettel lesz megőrizve.

Egyesületünk eddigi működését a következőkben vázolom. A lefolyt 10 év alatt 37 szabad előadás s felolvasás tartatott és pedig :

Allnéder Ferencz: 1. Zinkkérdésünkről

2. Szegény érczek földolgozására szolgáló eljárások, különös tekintettel a hazai viszonyokra.

3. Egy hihetetlen töményitési eljárásról.

4. Az elektrolyt ólom előállításáról és az amerikai bányatelepek kísérleti laboratoriu mairól.

5 Az amerikai szaktársakról.

Deutsch Aladár: Folyton működő ponyvás szé- rek ismertetése.

György Gusztáv: A fernezelvi kohófüst ártal- masságáról.

Ivanyik István: A magyar magnesit és annak ipara.

Dr. Kádár Antal: 1. A bányamunkások táplálkozásáról és védekezés a tüdővész és élős- diek ellen.

2. Az üzemi tisztviselők életmentési kötelessége.

3. A Frankfurt a. M.-ban 1908. évben tartott I-ső nemzetközi mentésügyi kongresszusról.

4. Az iparegészségügyről.

5. Tanulmányúd jelentés.

Dr. Makray Mihály: Adatok a bányászat fejlődési történetéhez.

Mikő Béla : 1 Közlemény a kémleházból.

2. A Magyarországon eddig talált aluminium- érczekről.

Neubauer Ferencz: 1 Az ezüst-vám.

2. A vulkanizmus okai és a fölgömb jövendője.

3. A földkéreg ásványkincsei és azok értékéről. Oblatek Béla: A kénsavgyártás elemeiről. Pauer Viktor: A vasbetonról, különös tekintettel a fémbányászatra. (3 sorozatban.)

Révay Károly : 1. Nagyág a szabadságharcz alatt.

2. Emlékbeszéd néhai Szellemy Gejza osztály- titkárról.

Schmidt Jenő: 1. A veresvizi lóbányai uj feltárásokról.

2. Ciánkalium lugzásról.

Stiglincz János: 1. A rézérczek ujabbkori olvasztásáról.

Szellemy Geyza : 1. Az óradnai havasok ércz- telepei.

2. Nagybányának használati vízzel való ellátásáról.

3. Munkások a bányászatnál a múltban és a jelenben.

Szigmelh Károly: 1. A Magas Tátra ismertetése vetített képekkel.

Dr. Szokol Pál: 1. Az antimon és ezüst érczek előfordulási és társulási viszonyairól teliérben.

2. Nagybánya vidékének földalkata tekintettel az iparra és bányászatra.

3. Emlékbeszéd: néh. Bittsánszky Ede nyug. miniszteri tanácsos fölött.

4. Az ásványok mágnességéről és az ez alapon való szeparálásáról.

Urbán Andor: 1. Németország sóbányászata.

Gyűléseink tárgysorozata azonban korántsem merült ki eme előadások megtartásában s felolvasások lefolyásában. A legnagyobb készséggel tárgyaltuk mindig a testvér osztályok átiratait s javaslatait, ápolva ezzel is azt a harmóniát s kollegiállis . érzést, mely szakunkban immár közmondásszerü. Anyaegyesületünk uj alapszabályzatának megalkotásában tevékeny részt vettünk, ezenkívül közreműködtünk a bánya és kohó mérnökök műszaki munkálatai díjszabásának összeállításánál, kifejtettük nézeteinket az uj bányatörvény javaslatról, hozzászóltunk a magyar polgári perrendiartási javaslatnak a bányaperekre vonatkozó módosításához, a főiskolánkra vonatkozó javaslatokhoz, a földgáz és kálisókra vonatkozó törvény tervezethez stb.

Osztályunkból indult ki a fém és sóbányászat körében országszerte örvendetes visszhangra talált indiivány, hogy az országos fém és sóbányászat, a fémkohászat, a pénzverés, fémjelzés és bányaiskolák tisztviselői és altisztjei, valamint a bányaorvosok is ugyanoly elbírálás alá essenek, mint a szénbányászainál vagy az állami vasbáuyászatnál s vaskohászatnál alkalmazott műszaki és kezelési tisztviselők és altisztek. Ezen indítvány megléteiére azon sajnálatos tény késztette egyesületünket, hogy az említett ágazatok tisztviselői s általában alkalmazottai nem részesülnek azonos elbírálásban s az a különböző elbírálásban való részesítés teljesen indokolatlan, sőt igazságtalan.

A „Nagybánya“ tárczája.

A jelen dala.

— Irta: Vértesy Gyula. —

Csak a jelennek, annak élek.

A jövőtől cseppet se félek.

Jöjjön ream, öröm vagy bánat:

Vihar után szivárvány támad.

A bú felhője eltűnik majd.

A zuzmarás ág uj rügyet hajt;

A télre mindig jő tavasz,

A kéz, mely vert, megáldhat az.

Jfem is aggaszt a jövő képe, .

Ha bút hoz is, eljö a vége.

Bgy rövid perez az egész élet:

Alig kezdődött, semmivé lett.

Sokáig nem tart semmi itt fenn —

Meg lehet nyugodni e hitben.

Az örvény.

—- Irta! Gt. Faure. —

Amikor éjfél felé a »Maris Jeanne« elhagyta a croixi kikötőt, nyugtalan tengerre és erős szélre talált. De a hajnal közeledtével lecsendesült az

oczeán és sikerült a halászat. A bárka fenekén már több ezer szardínia fekszik. A négy matróz és a hajósinas, — ezek képezik a legénységet — nagyon jókedvüek. Már előre örülnek, hogy növekvő dagálylyal Larmorra mennek, eladják a halakat, visszatérnek azután Croixba, hogy vígan töltsék a vasárnapot.

Csak Kerdec Joes, a bárkatulajdonos, zord és hallgatag. Nem is felel matrózai kérdésére. Ezek elcsodálkozva néznek egymásra. Miért ily szomorú? . . . Talán anyagi gondok bántják? . . . A halászat nagyszerű és ritkán számíthattak ily jó évre, mint az idei... Szív beli bánata van?... Ez még valószínűtlenebb. Csak egy évvel ezelőtt vette feleségül Locmaria leggazdagabb örökösnőjét Marie-Joannet; hozományul hozta neki azt a szép hajót, amelyet hálából nevezett el utána ... Minthogy az öt tengerész nem tudja, hogy mit gondoljon, szótlanul egymásra néznek és a tengerre bámulnak.

Keleten, Belle-Ille tűnik fel rózsaszínben, a felkelő nap színeiben és a bárka tovasiklik a ragyogó vizen, mint valami ezüst tükrön.

Hirtelenül, amikor egy másik halászbárkával találkozik Marie Jeanne, feláll Joes és átkiált a tulajdonosához:

— Halló, Jean Pierre, egyenesen Croixba utazol ?

— Oda.

— Elviszel magaddal ?

— Szívesen.

— Az embereim egyedül mentek el Lamorrba és eladták a halakat .. . Nekem pedig rögtön haza kell mennem.

Kerdec Joes megérkezik Croixba. Éppen delet harangoznak. A felesége csak éjjelre várja haza. És csak az a gondolat kínozza Joest, hogy otthon találja-e majd a feleségét.

Gyorsan átvág a parton, keresztül megy a helységen, nem találkozik senkivel, elmegy a régi templom mellett, amelyre forrón süt le a déli nap és az otthonába lép,

— Halló, Marie Jeanne 1

Nem felel senki. Marie-Jeanne nincs itt.

Joes az asztalra csap és dörmögve átkozó- dik. Az öklével fenyeget egy, a falon függő képet, azután látszólag nyugodtan távozik. Pipára gyújt és egy korcsmába ül, amely éppen szemben áll a Hattyúhoz nevezett szállodával.

— Korcsmáros, pálinkát.

— Már visszajöttél, Kerdec ?

— Vissza, nem jól sikerült.

És lassan, hogy bátorságot öntsön magába, egy poharat űrit a másik után és az ablakon át folyton figyeli a szálloda kapuját. Hirtelenül megremeg: Marie-Jeanne jön ki, körülnéz, ninMinden valódi doboz 25 drbot tartalmaz.

Minden tablettán rajta van e két szó:

Vissza a hamisitv&nyokkal, mert kártékonyak.

SZÉKÉT! EGESESEGET ?

Ki ne tudná, hogy uiólérheteilenül legjobb hashajtó a vliaghiril

Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz.

Minden tablettán rajta van e két szó:

Vissza a hamisítványokkal, mert kártékonyak