Nagybánya, 1911 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1911-02-02 / 5. szám

1911. február 2. NAGYBÁNYA 3 kert-utczák, a Szent Miklós és Timárköz, a a Lendvay-tér, a Lendvay, Kőrös, Lakatos, Hid Varga és Kismaiom-utcza s a Varga-köz. A második felülvizsgálati körbe tartozott: a Ref. Templom-köz, a Karcsú, Kis- és Nagy­pénzverő, Zsellér, Erzsébet és Vizpart-ulczák, a Rák, Szombat, Fazekas és Kürt-utczák, a Luther- kőz, a Gyarmat, Porondos és Postarét-utczák, a Felsőbánvai-utcza a Rákos-pataktól a határig, a Viz, Polgári leányiskola, Hajnal, Szekeres- utczák, a Palióköz, Tóköz és Rákoskőz. A harmadik felülvizsgálati körbe tartozott: a Bánya-ut, Bánya tér, Kereszthegyi-ut, Mélysor, Portörő és Libamező-tér, a Fűrész, Tököly, Tótfalusi, Vágóhíd, Festő, Mező és Kert-utczák, a Fürész-köz, Festő-köz és Timár-köz, a Veres- vizi-ut az Iskola-utczáig, a Petőfi-ut és Majorok, az Iskola, Tárna-utczák, a Virághegy és a bánya­oldali szőlőhegy a fernezelyi szőlőkig. A negyedik felülvizsgálati körbe tartozott: a Kossuth Lajos-utcza a Lendvay-tértől a ha­tárig, a Virág, Lovrich és Bercsei-utczák, a Zrínyi Ilona-tér, a Sárköz, Agyagos, Kiserdő és Péter Deák-utczák, az Erdélyi-ut, a téglavetők területe, Kis- és Nagy-Gózsen, Gellért utcza, a Postfonduális területek a Postarét-utczától kifelé. Az ötödik felülvizsgálati körbe tartozott: Veresvizi-ut az Iskola-ulczától éjszak felé, a Svájczer-utcza, a Sváiczer-köz, a Léding, Sas, Rigó, Rét, Bányavasut és Almer-utczák, a fen- delyi szőlőhegy a Borpatak telepig. A hatodik felülvizsgálati körbe tartozott: Borpatak-telep, Kőbánya és Fekete-telepek s végül Sziias-teiep. A népszámlálás eredményeit az egyes fe­lülvizsgálati körökben a következő táblázat tün­teti ki: I i 1 • ~ «WS fi« Jelen voltak Távol­levők Lakott házak száma Nem lakott házak száma 1. 2518 82 563 43 ■ n. 3183 60 770 62 in. 2224 175 505 85 ívJ 1810 49 413 28 v. 1693 171 407 59 V!. 1383 102 320 37 össze-1 sen 12811 639 2978 314 A jelenlevők számához hozzáadva az ideig- j lenesen távollevők (639) számát, Nagybánya j összes lakossága 13.450 fő. Az 1900-iki nép- számlálás alkalmával 11.183 volt a lakosság j száma, a szaporodás tehát 2267, ami körül­belül 16.6%-nak felel meg. E népszámlálási adatok is meggyőznek mindenkit arról, hogy városunk népességének szaporodása megfelel az ország nagy átlaga sza­porodási arányszámának s igy városunk is az erősebben fejlődő, haladó városok soraiba lé­pett. Hisszük, hogy a közegészségügyi alkotások létesítésével ez a szaporodási arányszám a jövő népszámlálásig hatványozott mértékben nőni fog, mert hiszen a vízvezeték és csatornázás létesítése nemcsak a halálozás százalékát fogja lenyomni, de nagy vonzerőt fog gyakorolni a letelepülésre is. Csak most lehet reményünk arra, hogy városunk üdülőhelylyé fejlődjék, melyre ter­mészeti szépségei szinte predesztinálják. Társadalmi problémák. Február 1. Minap egy ügyvéd beakarván jutni Ugocsa- vármegye törvényhatósági bizottságába tagnak, hogy mint ilyen aztán belesodródván a vár­megyei befolyásos urak közé, maga is várme­gyei kapaczitás legyen, első ur, törvényhozó stb. — nem átallotta meghamisítani, vagy meg- hamisittatni adókönyvét. Persze nem úgy, mint más közönséges halandó, hogy kevesebbet mu­tasson a könyv, hanem ellenkezőleg, növelte az adókimutatást, hogy nagyobb adót fizetvén, mint amennyi vagyona után tulajdonképpen járna, bejuthasson az üdvözítő bizottsági állásba. Zseniális ötlet, de szomorú, hogy ez és más téren elég gyakori. Az alapja, oka, alfája ennek is, mint annyi sok mindennek: a nagy- zolás, a bankadási hóbort, mely bár minden esetben érzékelteti a belső űrtartalmat, mégis igen ragadós, sőt mondhatni, hogy hazug, meg­hamisított ezégérü társadalmunkban a legelter­jedtebb betegség. Az éhbérrel megfizetett hivatalnok zsuro- kat ad, a bukás szélén álló kereskedő fényes portált csináltat, az ifjú ur, kinek zsebét levegő töiti ki és a nihil nyomorúsága súlyosbítja, fel- öltvén gérokk-kabátját, a strandra megy ko- keltálni. Ó, szörnyű karikatúrák korát éljük. Passzió lenne egy magunk emelte hegyről végigtekin­teni ezen a Potemkin világon, hol komikusabb színházi élet folyik a legnagyszerűbb franezia bohózatnál. Ó, felséges látvány lenne, ha nem a mi világunk lenne. S lehet-e ezen mulatni ? Eltűntek már az Erymisek, kik boszut ál­lottak a rosszért s a pajkos Pánok is össze­törték sípjaikat, elhallgattak a driádok is s a görög égbolt derűs fénye is leáldozott, beme­nekültek ismeretlen és távoli fűszeres barlan­gokba, a modern kor lázas tülekedése elől. És mi itt maradiunk. S a föld is tovább virul, bőséges áldását nem vonta meg még az embertől, de a régi, a napfényes igazságok meg­haltak, vagy ami még rosszabb: banálissá vál­tak. Eltűntek, meguntak lettek, mint a divat, mint a koczkás nadrág. Ma mindenki egyforma törvény előtt és törvény után. De ami a jogra törvény, az még nem törvény sem a természetre, sens a társa­dalomra, mert, sajnos, a jogi törvények alko­tásánál nem igen veszik tekintetbe a természeti törvényeket s csak igen kevéssé a társadalmia­kat A természeti törvényekről nem beszélek most, de a társadalmi téren a törvény előtti egyenlőség (mit világért se gáncsolok) különös­képen ezt eredményezte: Az ur: ur minden poziczióján az életnek, de a szegény ember: csak szegény ember. De mivel joga van egyenlőnek lenni az úrral: joga van neki is vacsorára kappanhust enui. íme megkezdődik a nemes küzdelem. Az ur mégis csak megakarja mutatni, hogy több pénze van s mivel joga is van, előkerülnek az erdőmélyről a szegény fáczánok s a tengerpart sziklamere­délyeiről a nemes, de költséges osztrigák. És igy van ez a kalappal, igy a kosztümmel, igy a czipővel, de ezzel már nem annyira, mert ez nem látszik olyan nagyon. így pazarol, költ, pocsékol tízszer annyit minden ember, mint amennyi a természetes szükséglete. Az árak roppant nagyok, de a kereslet, a hiúság és irigy­ség folytán még nagyobb, ennélfogva működik a Ricardo-féle gazdasági törvény s az árak még magasabbra szöknek. A fizetés, a kereset marad a régi, de a felcsigázott, felforralt indu­lat az embert még magasabbra hajtja a lefelé vivő lejtőn A nekiinditott akcziól megállítani, a felszarvazott igényt kielégíteni nem lehet, az eredmény az, amit látunk: elvakult emberek, kik egymást öklelik fel, ahelyett, hogy maguk mennének jószántukból a bolondok házába. Igv lett a mi világunk festett világgá, mez­ben senkisem akar annyit, amennyit ereje bir, ahol fő a külső úrhatnám czafrang, ahol fő a humbug, a szalonkabát és a zsur, ahol egy em­ber okmányt hamisít, hogy az Istenért, ő se maradjon ki az »ur« szó hímezett, de lyukas közepü égisze alól s ahol messze földekre min­den, minden fő. csak a megélhetés — nem! F. B. F. A kereskedők bálja. Február 1. Az István király-szálló színház termében szombaton este zajlott le az első nagyszabású elit­bál. Hetek lázas munkája előzte meg s már az elő­jelek a legfényesebb erkölcsi és anyagi sikert helyezték kilátásba. A valóság azonban túlszár­nyalta a legvérmesebb kilátásokat is. Minden na­gyítás nélkül elmondhatjuk, hogy ilyen nagy­szabású fényes bál, melynek annyi közönsége lett volna, még nem volt városunkban. Jól eső érzéssel emeljük ki, hogy a kereskedők bálján a hot vole a legszebb harmóniában olvadt össze a polgári társadalommal s ezen a mulatságon úgy­szólván találkozót adott egymásnak városunk minden számottevő társadalmi osztálya. A válasz­falak szinte önmaguktól omlottak le, pedig hosszú időkig sok jerikói trombita szavára szilárdan állottak. A rokonszenves kereskedői osztály ki­váló érdeme, hogy ezt a csoda dolgot megcsele- kedte; de első sorban mégis a bálanyákat és a bál védnökeit kell kiemelnünk, kik készséggel engedtek a szives meghívásnak s ezzel a bál sikerét már szinte előre megpecsételték.. A hatvan tagú rendezőség élén Qlavitzky Károly és. Bárdosok Vilmos állottak, kik való­ban bravúrral kezelték a generalis pálezát. Min­den, még a legkisebb intézkedésre is kiterjedt figyelmük s a rendezőség összhangzatos műkö­désének köszönhető, hogy ez az elitbál bátran lezajlothatott volna akár a fővárosi redutban, vagy Royaíban is. A külső, csillogó kép aligha változott volna. A rendezőség a színháztermet nagy ötle­tességgel és valóban fejedelmi pazarsággal díszí­tette. A színpadon délszaki növények tenger­sokasága pompázott, valóságos virágerdő s úgy a színpadon, mint a bálanyák részére emelt ri­valdán a bársonyosan lágy keleti szőnyegek, a süppedékes kerevetek és fotelek keleties kénye­lemmel kínálkoztak az estély közönségének. A tükörtisztaságu terem meglepően kedves képet nyújtott hullámzó sokaságával. Viruló szép asz- szonyok, gyönyörűséges leányok töltötték meg a színháztermet, festői képet nyújtva a fekete frak- kos, ostromra készen álló hadsereggel. A keret, a gyönyörű páholysor, sok fényes, ragyogó toa­lettjeivel csak még mesebelibbé, elragadóbbá tette e szemfényvesztő, bűvös képet. Fél tízre járt már az idő, midőn a zenekar rázendített a Rákóczi-indulóra. A bálanyák ér­keztek meg. A rendezőség hirtelen sorfalat ál­lott s elsőnek vonult be dr. Makray Mihályné polgármesterné Qlavitzky Károly elnök karján, Hanzulovits Kristófné Bárdosok Vilmos és jHoff­mann Árpádné Bárdosok Károly karján. A bál­anyák közül Moldovdn Lászlóné a báli közön­Mii) & IjMilj mtisiriisí Mű Alapittatott 1894-ben. Ajánlja dúsan felszerelt rak­tárát az összes hires gyárt­mányú órákban. Nagy válasz­tók arany- ezüst és brilliáns ékszerekben, továbbá valódi és china-ezüst árukban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom