Nagybánya, 1911 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1911-05-04 / 18. szám
2 NAGYBÁNYA 1911. május 4 vásárjai, számos pénzintézete. Nagybányaváros attraktiv erejének további alapjai: járási székhely, kir. járásbirósága, kir. adóhivatala, kir. bányaigazgatósága, kir. bányakapitánysága, kir. főgimnáziuma, felsőbb polgári leányiskolája, kertmunkás iskolája (állami gyümölcsfaleleppel kapcsolatban), 3 műmalma, mi mellett a vidék közszükségletének kielégítésére rendelt ipari és egyéb kereskedelmi ágazatbeli fejlettségétszámba véve, hatványozott mértékben fogja éreztetni vonzó és felszívó erejét s ezernyi szállal fogja e vidéket érdekkörébe vonni, mihez képest a személyforgalomnak állandóan és fokozódó mértékben fog alimentácziót nyújtani. Nemkülönben nagyfontosságu a tervezett vonal létesítése Felsőbánya városára nézve, melynek hanyatló faiparát újabb hatalmas táplálóanyaggal ellátva, lendületre s virágzásra fogja kelteni. Magyarláposon a tervezett vonalak három irányban találkoznak, ez a hely a vidéknek gazdasági és vasutforgalmi góczpontjává lesz. Természetes végül, hogy az uj vonal a mellékén fekvő községek ma szunnyadó gazdasági erőit felkölti s azokat virágzóvá fogja tenni. Ami ezek után a tervezeti helyiérdekű vasúton várható személyforgalom s az abból eredő bevételek számszerű mérlegelését illeti, e részben a szomszédos pályák, névszerint a szatmár-nagybányai, a nagykároly-somkuti s a nagybánya-zsibói helyiérdekű vasutakon mutatkozó személyforgalmi adatok szolgálnak elsősorban zsinórmértékül, mint amelyek a kizárólag elméleti alapokon nyugvó számítási kulcsoknál sokkal megbízhatóbb előiránj'zali alapul kínálkoznak. A most említett helyiérdekű vasutak személyforgalmi előforrásaival jórészt kongruálnak, amennyiben a népesség faja, kulturális és vagyoni helyzete, foglalkozása, a népsűrűség aránya a pálya iránt, a székhely, illetve gazdasági góczpont felé, szóval a személyforgalmi eredményt megállapító tényezők nagyban és általánosságban azonosak, illetve teljesen hasonlók. Mindezen tényezők egybevetésével megállapítható, hogy a tervezett vonal mellékén levő lakosságból egy-egy lélek számára 4 ut s 35 kilométer vonalhosz veendő számításba, mi mellett a következő személyforgalmi jövedelmezőségi bruttó eredmény áll elő: Utasok száma — — 266.000 a) III. osztályú utas 90% á 1 K — 239.400 K. b) magasabb oszt. utas. 10% á 1 K 60 f. 41.600 K c) podgyászdijak — — — — — 4 000 » Együtt — - 285.000 K Áruforgalom. Az áruforgalomban várható eredmények megállapítása czéljából a helyszínen kipuhatol- tattak — és pedig áruczikkek és forgalmi viszonylatok szerint — mindazon áruforgalmi tömegek, melyek ezidőszerint a szállítás anyagául szolgálnak. Ennek alapul vételével nem hagyatott figyelmen kívül a vasúti szállítás magasabb belértéke s forgalomfejlesztő hatásából eredő tapasztalásszerüleg bizton bekövetkező forgalmi többlet értékelése. Mindamellett a tárgyilagosság mértéke szigorúan szem előtt tartatott, amennyiben a messze jövő fejleményeinek perspektívája számszerű értékelés anyagává nem tétetett s ehhez képest a szállítmányok jegyzékébe — a jövőt illetőleg — csak a jelen konkrét viszonyok mérvadásából bizton várható szállítmány töme- megek vétettek fel. A mezőgazdasági termelés a vonal által átszelt vidéknek nem képezi főfoglalkozási ágát. A művelés alá vett földterületek a talaj és éghajlati viszonyoknál fogva a szemes gabona- termelésnek nem kedveznek. E nemben számba- vehető produkczió csak zabban mutatkozik, mely azonban — úgy mint a tengeri is — a helyi fogyasztás czéljaira szolgál, sőt tengeriben némi behozatalra is szükség van. A földbirtok legnagyobb részt kisgazdák kezén van. Közép, illetve nagybirtokosok a következők: a) A minorita szerzet, Nagybánya mellékén 1557 kát. holddal, ebből 500 hold legelő, 532 hold erdő. b) Simó Lajos, Blenkemezőn (Szolnok- Doboka m) 1705. kát. holddal, ebből 502 hold szántó, 905 hold erdő. c) Esterházy Gyula gróf Magyarlápos mellékén, 3121 kát. holddal; ebből 379 hold szántó, 232 hold rét, 483 hold legelő, 1956 hold erdő. d) Teleki Géza gr. örökösei Felsőszőcs, 8488 kát. holddal; ebből 1135 hold szántó, 2588 hold legelő, 4139 hold erdő. e) Betegh Imre, Alsószőcs 1245 kát. holddal; ebből 287 hold szántó, 220 hold rét, 256 hold legelő, 464 hold erdő. Szemesgabona szállítások csak az Esterházy és Teleld-féle uradalmak részéről várhatók. Bár a dús legelők és kaszálók a fejlett fokon álló állattenyésztés czéljaira szolgálnak, mindamellett a kiváló minőségű szénának préselt állapotban való forgalomba hozatala 15—20 kocsirakományra terjedőleg már ezidőszerint is folyamatban van, mely mennyiség a vasul létesítésénél többszörösen fokozódni tog. Említést érdemel továbbá a matráctöltésre rendelt tengeri fii, mint rendszeres vasút forgalmi anyag. Jelenleg évente 50—60 kocsirakomány kerül át Nagybányán továbbításra. A gyümölcstermelés a vonal egész mellékén igen fejlett fokon áll s évente 700—800 kocsirakomány szállítási mennyiséget fog szolgáltatni. Főbb termelési helyek: Sándorfalu, Oroszfalu, Szakállasdombó, Laczfalu, Bajfalu, Pusztatelek s az e körzetbe gravitáló szomszédos községek. Különösen kiemeltetik a gr. Teleki féle uradalom nagyarányú málnaszörp termelése. Az értékesítés rendszeres és hathatós szerve a nagybányai gazd. egyesület gyümölcs- értékesítő részvénytársasága, melynek telepe Nagybánya állomással iparvágánynyal nyert közvetlen összeköttetést. A szállítmányok u. m. alma, szilva, dió, gyümölcsíz Budapestre, Bécsbe, németországi és francziaországi piaczokra továbbítanak. A mezőgazdasággal kapcsolatos állattenyésztés egyik főfoglalkozási ága a vidék lakosságának. A vonal melléke a szarvasmarha, sertés és juhtenyésztés czéljaira kiválóan kedvező előfeltételekkel rendelkezik, amennyiben minden község birtokhatárában dús legelőkkel találkozunk. Ami a szarvasmarha tenyésztést illeti, általában a fehér és fehérszürke magyar-erdélyi fajt tenj^észíik, mi mellett sok bivalyt is tartanak. A tenyésztés jellege a hegyi legelők használatánál fogva külterjes jellegű. A forgalomba kerülő állomány mint sovány, vagy mint feljavított marha lábán hajtva kerül a magyarlápos^ kápolnokmonostori, nagybányai és a deési piaczra, honnan igen nagy mennyiségben továbbittatik főleg a nagy magyar Alföldre, hol nagyobb uradalmak, nemkülönben mező- gazdasági és ipari szeszgyárakban felhizlaltatik részint pedig mint tejelőt, illetve mint igás marhát értékesítik. Vasút létesítése esetén a már jelenleg is szervezett telepitett (Magyarlápos, Kápolnok- monostor) közvetítő kereskedés révén közvetlen vasúti szállítás anyaga lesz a messzefekvő helyekre rendelt valamennyi szállítmány. Sertéstenyésztéssel főleg a szolnokdobokai vonal mellékén nagymértékben foglalkoznak. Forgalomba kerülő hizlalt sertések tengelyen, a sovány és javított állag pedig lábon hajtva kerül az említett piaczokra. Az állomány zöme a jövőben a közvetlen vasúti szállítás révén fog forgalomba kerülni. A juhtenyésztés kiterjedt mérvű és költséges jellegű. Legelterjedtebb a durvaszőrü raszkafaj. A kisebb tenyésztők feljavított állapotban bocsátják forgalomba juhállományukat, melynek zöme Budapest, illetve Bécsbe s a nyugati külföldre irányul. A lótenyésztés egyelőre nem haladja meg a gazdasági szükséglet mérvét s ekként vasúti tömegforgalom anyagául nem értékelhető. Az állatállomány nagy méretéről a következő hiteles számadatok szolgáljanak: A kápolnokmonostori járás területén 1909. évben összeiratott: bika 41 drb., tehén 2539, üsző 879, ökör 926, tinó 544 drb. (közlegelőre megy 3064 drb), ló 574 drb., sertés 1340 drb., juh 6481 drb. Kápolnokmonostoron van 2 országos vásár s népes hetivásár, marhavásárral egybekötve. Az állatforgalom góczpontja a vonal mellékén Magyarlápos község, 4 országos vásárral s igen élénk hetivásárokkal. A 4 országos vásárra felhajtásra kerül: szarvasmarha — — 40.000 db. ló _____ 4.000 » juh, bárány — 14—16.000 » sertés — — — 4.000 » Ezenkívül a heti vásárok összforgalma- ként 28.000 drb. szarvasmarha és 20.000 drb. juh, bárány veendő számításba, mely mennyiségeknek legalább ‘/s'cle kerül vétel utján továbbszállításra. Megemlítendő még az oláhláposi 2 országos vásár, melyen 3-4000 db. szarvasmarha és 3000 drb. juh kerül felhajtásra. A baromfitenyésztés és az állati nyerstermények (tejgazdaságok, tojás, toll stb) üzeme kezdetleges lévén, a várható vasutforgalmi eredmények a vegyes darabáruk keretébe számittatnak. A tervezett vasút rayonjába összesen 118 600 kát. hold erdőterület esik, mely számtétel magába véve kellő bizonyítékul szolgál arra nézve, hogy az uj vasút áruforgalmának zömét az erdészeti termékek fogják szolgáltatni, annál is inkább, mert az uj pályavonal az okszerű erdőkezelés és a gazdaságos kihasználásra biztos alapokat fog nyújtani. A vasút létesítésével az erdők megközelítése mellett tág piacz fog nyílni az erdőgazdaság termékei számára. A tőke és a vállalkozói kedv e vidéken is megfogja teremteni a fejlettebb erdőipart, mely tömegtermelést, intenzív feldolgozást és értékesítést fog eredményezni. A vonal mellékén levő erdőterületek bükk-, tölgy és fenyőállabokból állanak s nagyobb részük rendszeres fordákban vágásra érett szálerdőket képez. Az erdőbirtokok tulajdoni megoszlása vasutérdekből határozottan előnyös, amennyiben az erdőterületek zöme kincstári, uradalmi és községi (közbirtokossági) birtoktesteket képez, mely kötött birtokon kívül csak elenyésző csekély hányad esik a kisgazdák kezén levő szabadforgalmi erdőbirtokokra. A főbb fontosságú erdőterületek a következők : 1. A m. kir. kincstárnak tőkési és horgas- pataki erdőgondnoksága alá tartozó 34.515 kát. holdra terjedő bükös és fenyves ősállaba, mely 120 éves fordákra alapított azonnali rendszeres használatot helyez biztos kilátásba. A jelenlegi kihasználálás viszonylag elenyésző csekély. A tőkési fűrészen évente 1000—1100 köbméter fűrészelt és 500 köbméter épületfa állíttatott elő. A fűrész leégett, de fel fog építtetni. Jelenleg a horgospataki rayonból történnek némi szállítások a nagybányai bányaművek részére. Itt említhető fel a Tőkés mellékén Szabó Imre által Vajdahunyad számára űzött faszéntermelés, mely küldemények tengelyen továb- bittatnak. Minthogy ős állabokról van szó, melyek rendszeres fordákban való kitermelését ezideig csakis a mostoha közlekedési viszonyok akadályozták, a tervezett vasút a kifuvarozás nehézségeit legnagyobbrészt elhárítván, hiteles helyről nyert értesítés szerint a kincstár részéről az építendő vasúton elszállítandó fameny- nyiségek évi átlagban a következők lesznek: Tőkés állomásról — 27.000 ürm3 bükk > » — 4.000 m3 fenyő Oláhlápos » — 62000 ürm3 bükk » » — 9.000 m3 fenyő Kapuikról — 5 400 ürm3 bükk Sándorfaluról — 600 in3 tölgy épületfa. E szerint az évi szállítás ki fog tenni, 10 tonnás kocsirakomáuyonként: Tőkésről — — 2000 vagont Oláhláposról — 3500 » Kapnikról — — 270 » Sándorfaluról — 30 » összesen 5800 vagont. A vasúti vonal irányában történik majd a kiskörtvélyesi és a ferazsi, összesen kereken 600 kt. hold erdőterület kihasználása is, mely művelet azonban csak mintegy 20 év múlva veszi kezdetét. A kapniki provenienda vasúti szállítás szempontjából egyelőre figyelmen kívül hagyatik, amennyiben annak megnyerése a tervezett vonal Sándorfalu állomásáról Kapnikra vezető szárnyvonal, illetve vontató vágány létesítésétől feltételeztetik. 2. Gr. Teleky Géza örököseinek tőkési uradalma 4130 kát. hold őserdőből áll, mely 100 éves forduló alkalmazásánál 50 kát. hold vágás
