Nagybánya, 1911 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1911-04-13 / 15. szám

1911. április 13. NAGYBÁNYA munkák felett és a 400 koronás dijat Altnéder Ferencz nagybányai kohómérnök Cionidlugzási kísérletek czimü munkájának Ítélte. Az északkeleti szinikerület megalakulása. Désen e hó 9 én alakult meg véglegesen az észak­keleti szinikerftlet. Az alakuló gyűlésen képviselve voltak delegátusaikkal Dés, Szamosujvár, Nagyká­roly7, Zilah, Besztercze, Szilágycseh, Zsibó, Nagy- j bánya. Városunkat dr. Makray polgármester, Égly Mihály főjegyző képviselték a gyűlésen. A gyűlésen gróf Bethlen Balázs, Szolnokdoboka vármegye főispánja elnökölt s jelen volt azon gróf Festetich Andor, az orsz. vidéki színészet felügyelője is. A megbízottak legitimálása után dr. Horváth Árpád főispáni titkár referálása mellett letárgyalták a kerület alapszabályait. A gyűlés a szinikerületet»északkeleti szinikerület*- nek nevezte el s a szövetséget három évi idő­tartamra mondta ki. Nagy örömmel vették lu- j domásul Debreczeni István nagykárolyi polgár­mester bejelentését, hogy a kerületbe Nagyká­roly is belépett. Nagykároly belépése miatt Tas- nádot a kerületbe nem lehetett fölvenni, mert már a színjátszás ideje mind le volt foglalva A szinikerületre összesen hét pályázó jelentke­zett. Fehér Vilmos marczali színigazgató, Halász Alfréd, az alföldi szinikerület igazgatója, Ne- ményi Lipót, a miskoiczi színtársulat titkára, Fehér Károly, Szőcs András. Szabados László színigazgatók és Ungvári Mór. Ungvári Mór időközben a pályázatát visszavonta. A válasz­tást hosszabb megbeszélés előzte meg, mely alatt a vélemények meglehetősen kialakul­tak a helyzetről. A titkos választáson 14 sza­vazat adatott be. Ebből Neményi Lipót kapott 13 szavazatot és Szabados László 1 szavazatot, így tehát az északkeleti szinikerüielnek egy évre Neményi Lipót, a miskoiczi színtársulat titkára lett az igazgatója. Neményi, ki nagyon szép programmal lépett föl, most kezdi meg a színtársulat megalakítását s már ezideig is több neves színésznek bírja Ígéretét, hogy társulatának tagja lesz. Tizennégy tagból álló zenekart és tizenhat tagból álló karszemélyzetet köteles tartani. A gyűlés a kerületben a szín­játszás idejét igy állapította meg: Szeptember 1-től 31-ig Szamosujvár; október 1-től novem­ber 31-ig Dés; deczember 1-től január 1-ig Nagy­bánya; január 1-től márczius 15-ig Nagykároly; márczius 15 tői április 30-ig Zilah; május 1-től 15-ig Szamosujvár; május 15-től junius 15-ig Besztercze; junius 15-től 30-ig Szilágycseh; jú­lius 1-től 15-ig Zsibó; julius 15-től 31-ig Felső­bánya; augusztus 1-től 31-ig Nagybánya. A gyű­lés még a bérleti szerződés szövegét állapitolla meg s azután véget ért. Nagy alapítvány a Gyermekszanatóriumnak. Az Első Magyar Általános Biztositó Társaság, amely mindenkor nagy áldozatkészséget tanú­sított emberbaráti és kulturális intézményeink­kel szemben, legutóbbi közgyűlésén tízezer koronát szavazott meg a Gyermekszanatórium­nak. Erről a határozatról Ormódy Vilmos fő­rendiházi tag, a társaság vezérigazgatója érte­sítette a szanatórium vezetőségét. Az alapítványi irat kiemeli, hogy a társaság félszázados alapjá­nak kamatjövedelméből képzett különleges ado­mányok, illetőleg alapítványok mindenkor olyan nagyobb szabású közcélok előmozdítására van­nak rendelve, amelyeket a társaság egész kor­mányzó testületé a részvényesek közgyűlésével egybehangzóan, kiválóan hazafias és ember­baráti jelentőségüeknek ítél. A közoktatásügyi miniszter a nagylelkű áldozatkészségért, amely- lyel az Első Magyar Általános Biztosító Társaság ismét fényes tanujelét adta a közügyek iránti érdeklődésének, meleghangú átiratban mondott köszönetét Ormódy Vilmosnak. Husvét másodnapján az ifjúság a Kaszinó­ban tánozestélyt rendez a Jótékony Nőegyesület javára s az estélyre ez utón hívja meg a város közönségét. Belépti dij személyenkint 2 K, családjegy 5 K, Az estély kezdete 9 óra­kor. — A Jótékony Nőegyesület f. hó 9-én, va- sásnap d. u. 2 órakor gyűlést tartott, melyen Szőke Béla titkár a 2 évről szóló s nyomtatás­ban is megjelent jelentést mutatta be. Az egyesü­let elhatározta, hogy a kereszthegyi óvoda épü­letét értékesíti bérbeadás vagy eladás utján. Néhány segélyügy elintézése után a gyűlés vé­get ért. A bírák kötelező doktorátusa. A debreceni ügyvédi kamara terjedelmes felterjesztését in­tézett az igazságügyminiszterhez a jogi oktatás reformja érdekében. A felterjesztésben követeli a kamara a bírói pályán működők kötelező doktorátusát, a közigazgatási pályára lépőknek pedig az államtudományi doktorátus kötelező megszerzését. Ez indítvány keresztülvitele ér­dekében még országos akciót is indit a kamara. Makray-kutja Makray polgármester kutjára újabban a következő adományok folytak be: Szőke Béla, Puskás Antal 10—10 K ; Beregszászy Kálmán és neje, Halmai Imre, Jeremiás Jenő, Kulcsár Lajos, Srnaregla Mihály, Smaregla János, Égly János 5—5 K; Mendihovszky József, Hará- csek Béla, ifj. Senkálszky Mihály, Szentkirályi József 2 — 2 K; Novelly Sándor 1 K. Eddigi gyűjtés 1568 K 40 f. További szives adományok a városi takarékpénztárhoz küldendők. Müvészestély. A legközelebbi napokban egy müvésztársaság érkezik városunkba s f. hó 18, 19. és 20-ikán az István-szálló nagytermében családias műsorral előadásokat fog tartani. A társaság tagjai: Oörög Olga, ki Szabados szín­társulatának volt énekesnője, Tamás Margit, Batizfalvi Erzsiké, Sziklay Jenő, Pásztor Zol­tán és Tamás István Conferencier. A müvész­társaság nagyon vonzó programmot terjesztett elő szerkesztőségünkben s nincs kétség benne, hogy az előadások nívón fognak állani. Hájas, elzsirosodott egyének megszabadul­nak a felesleges zsirtömegtől, ha naponkint reg­gelizés előtt és vacsora után 1—2 órával egy- egy borospohárnyi valódi Ferencz József-kese- rüvizet meleg vízzel vegyítve megisznak. Ez a kúra nagyon kényelmes és nem jár annnyi fá­radtságai és idővesztességel, mint a soványitó kúrák általában. Leidesdorf, a nagyhírű bécsi orvostanár, megállapította: »hogy a természetes Ferencz József-keserww hatásában abban válik ki, hogy kisebb adagokban is hat és hosszabb használat után sincsenek rossz következményei.« Mindig használni kell olyankor, ha szükség van rá, de tanácsos néha olyankor is használni, ami­kor azt hisszük, hogy szükségtelen. A valódi Ferencz József-keserüvizet jobb füszerüzletek- ben és az összes gyógytárakban árusítják. Iparosok értekezlete. E hó 11-én az ipa­rosok népes gyűlést tartottak, melyen a szat­mári gazdasági kiállítás előzetes megbeszélése volt a tárgy. Az elnöki tisztet Csepey Ferencz töltötte be, mig a jegyzői teendőket Sólyom Ferencz látta el. Megvitatták a kiállítás értesí­tését s abban igen sok pontot kifogásoltak. így a helydijakat túlságos magasnak találták. De ez még hagyján volna. Hanem a dij egynegyed ré­szét előre a jelentkezésnél kell lefizetni; a hát­ralévő háromnegyed részt pedig még a vissza­lépés esetén is behajlják. Pedig hány, meg hány előre nem látható akadály tartózhatja esetleg a jelentkezett iparost, hogy a legjobb szándéka daczára sem tudja a jelentkezéssel elvállalt köte­lességét végrehajtani. A czégtáblák Szatmáron való készítésén is megütköztek, mintha itthon nem tudnák azt talán jobban is elkészíteni. Persze Szatmáron is csak a kiállító költségére csinál­ják. Az is nehézményelték, hogy az értesítésben sehol sincs szó s igy semmi sem biztosítja őket arról, hogy a kiállított tárgyak visszaküldése díj­talan lesz. Megrótták azt is, hogy az eladott tárgyak dijaiból levonnak három százalékot a kiállítás javára. Ez az odavaló iparosoknál még csak megjárná, de a vidékieknek nagy szállítási költséget kell fizetniök s ha még ez az újabb megterhelés is hozzájárul, meggondolják, hogy kiállitsanak-e. Általában a gyűlésen szerezhető összbenyomás az volt, hogy iparosaink nem nagy számmal képviselik magukat a kiállításon, amit őszintén kell sajnálnunk, mert városunk ipará­nak egyik-másik ágban megyeszerte elég jó hire van. Gyógyviz az Avasban. A Szeszu név alatt imert avasi kénes izü forrás vizet, melyet a hatóság gyógyviz jellegűnek mondott ki Lima név alatt fogják kereskedelmi forgalomba hozni. M* 0 Uránia. Vasárnap este Grobeis Emiinek Zolnay Arthur tanár által magyarra átirt műve, az »Oberammergaui passiójáték« került az István Király Szálló villamos színházában bemutatóra. Igazán szép és nemes gondolkozásáról tett tanú­ságot a bérlőfársaság e cselekedetével. Amily aktuális, épp oly fönséges is volt e darab. Á közönség méltóan honorálta a társaság figyelmét s mindkét előadáson zsúfolásig töltötte meg a termet Az oberammergaui egyszerű nép, kit súlyos csapással, pestissel sújt az Isten, nem zúgolódik, nem esik kétségbe, hanem imával fordul Istené­hez s fogadalmat tesz. hogy 10 évenként passió­játékot rendez Ezt 1633. óta pontosan be is váltja. A jelenlevőket néma bámulatba ejtették a látottak. Mily tökélyre vitték e szürke, egyszerű emberek az alakításokat, azt csak a mély át- érzés és a hosszas gyakorlat magyarázhatja meg. A szereplők átszellemült arczárói leolvashatni, mennyire tudatában vannak magasztos cselekvé­süknek A képek kitünően, tisztán látszottak. A délutáni előadáson Révai Károly olvasta a szö­veget, a harmóniumi kíséretet Szaucsek István szolgáltatta. Este a felolvasást Szaucsek István végezte, harmóniumon Sólyom Ferencz kisérte. Mindkét előadás a közönség legmesszebb menő tetszését nyerte meg. Köszönet és elismerés a bérlőtársaságnak! Holnap, csütörtökön ismét Uránia-előadás lesz, mikor is Pékár Gyulától »Spanyolország« kerül bemutatóra 199 vetített képben, 3 színes spanyol tánczczal, utczai jele­netekkel és egy teljes bikaviadalt ábrázoló, 10 perczig tartó mozgóképpel. Ezenkívül több mozgóképben lesznek Spanyolország nevezetes­ségei bemutatva. Az egész mű 3 részből áll. Az első rész Castiliát, a második Andalusiát, a harmadik rész a spanyolországi bikaviadalt tár­gyalja. Spanyolország természeti szépségekben páratlan helyei bizonyára nagy közönséget fog­nak vonzani. A bérlőíársaság, mint látjuk ezúttal is, úgy minden alkalommal kiváló műélvezetben kívánja részesíteni a közönséget s méltán meg­érdemli a pártolást. A felolvasást Szaucsek István tartja. Vasárnap »Az orosz-japán háború«, hét­főn »Az élet komédiája« kerül bemutatóra. Járványok. Minden oldalról fenyegetnek bennünket az öldöklő nyavalyák, hol itt, hol ott üti fel fejét a szörnyeteg s szedi áldozatait kér­lelhetetlenül. A kiütéses tífusz réme már tán nem aggaszt, mert Hajdú Imre közegészségügyi felügyelő a múlt héten járt lenn Fernezelyen és konstatálta, hogy a három újabb beteg közül egy meggyógyult és kettő pedig gyógyulóban van. A környéken más ragadós betegség is grasszál. így Kapnikbányán és Szakállasdombón a roncsoló toroklob. Újabb hírek pedig megint a kolerával rémitgetnek. A biharmegyei Komádi nevű községben megbetegedett Kincses György gazda feleségével és gyermekeivel. Koleragyanus tünetek voltak rajtuk észlelhetők és óriási rémü­letet keltett, hogy egyik gyermek meg is halt. A vizsgálat kiderítette, hogy nem kolera, hanem mérgezés. Valami romlott ételtől lett rosszul az egész család. Még bűntényre is gyanakszanak, azért a megholt fiú belső részeit felküldték Budapestre megvizsgálás czéljából. A másik eset Vallájon történt a Mándi-féle gazdaságban. Egy gazdasági cseléd és annak gyereke koleragyanus tünetek között megbetegedett. Az esetet a kör­orvos konstatálta, kinek jelentése alapján dr. Cukor Lajos helyettes főorvos a helyszínére kiszállott, a szükséges óvintézkedéseket meg- téíelte. Azóta azonban kiderült, hogy szeren­csére itt sem kolera megbetegedés esete for­gott fenn. Halálozások. Városunkban is meglehetősen ismert, a környéken köztiszteletben álló férfiú, Kárpáti György sikárlói állomáselőljáró múlt ki hirtelen halállal. A gyászba borult család a következő gyászjelentést adta ki: özv. Kárpáti Györgyné neje és gyermekei: Kárpáti Nellike s férje Richter Nándor és családja, Kárpáti Ida s lérje Szappanyos Géza és családja és Kár­páti Erzsiké, valamint apósa, sógorai és sógor­női és számos rokonai nevében is, a fájdalom mélységes és pótolhatatlan érzetével tudatjuk, hogy a felejthetetlen jó férj, gyermekeit rajon­gásig szerető gondos édesapa és nagyapa Kárpáti György M Á. V. állomás-elöljáró folyó hó 9 én este 7 órakor, fáradhatatlan életének 50-ik és boldog házasságának 27-ik évében váratlanul elhunyt. Drága halottunkat folyó hó 11-én d. u. 3 órakor fogjuk róm. kath. vallás szerint a I nagysikárlói sirkertbe örök nyugalomra he- I lyezni, mig jó lelkének üdvéért u szentmise­

Next

/
Oldalképek
Tartalom