Nagybánya, 1911 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1911-04-06 / 14. szám
1911. április 6. NAGYBÁNYA 3 korona. Ezen jegyek csak egyszeri belépésre jogosítanak. Állandó jegyek, melyek a kiállítás egész tartamára érvényesek, személyenként 6 koronáért válthatók. A gazdaszövetségi nag3Tgyülés napján belépti dij 60 fillér. Tanintézetek által rendezett csoportos kirándulásoknál az igazgatóság átalány összeget állapit meg. Katonák belépti dija őrmestertől lefele személyenként 50 f. XV111 A szabályzat elfogadása. Minden kiállító a bejelentési iv aláírásával jelen határozmányok rendelkezéseinek magát aláveti. XIX. Illetékes bíróság. A kiállító és rendezőség között esetleg felmerülő peres ügyekben a sommás eljárás és a szatmárnémetii kir. járásbíróság illetékessége állapittatik meg. Toaszt-düh. Április 6. Rafogásszámba megy, hogy »szegények vagyunk, de azért jól élünk.« Ez még nem nagy baj, legalább irigyeink vannak. Már pedig azt tartja a mondás, hogy inkább irigyei legyenek az embernek, mint ellenségei. Nagyobb baj azonban az, hogy a »jól élés« csak abban merül ki, hogy eszüuk, iszunk, mulatozunk, vigadozunk. Az az úgynevezett »fehér asztal« a csatatér, e mellett és e körül folyik le az eszem-iszom, a mulatozás. Nálunk itt hánynak- vetnek meg barátságos poharazás közben politikát, kultúrát, társadalmi kérdést. A formáját is megtalálta a hagyomány a toasztban, az áldomásban. Csak úgy hemzseg a sok felköszöntő. Valóságos epidemikus, ragadós betegség. Csak tessék megfigyelni! Elkezdve azoktól a hivatalos felköszöntőktől, melyeknek sorrendje eleve meghatározva van, azt a vi3zketegszerü, ! alapjában feltűnési vágyból eredt felszólalásokat, | amelyek pohárköszöntő formájában elhangzanak. Se vége, se hossza; se szeri se száma nincs \ ezeknek. Eleinte nagyképü komolysággal, átérzett j hivatottsággal, öblös hangon, pathetikus módon, ! kiczikornyázott szólamokkal és trópusokai fel- j díszítve, később játszi, enyelgő, tréfás hangon, j szellemes fordulatokkal tarkítva mindeD elképzelhető tárgyról, gondolatról és ezeknek vonatkozásairól. Mindez még semmi. De mikor a jelenlevők kerülnek sorra. Mikor a jelenlevők dicsérik agyon a jelenlevőket! Valóságos kéjelgéssel, enthusiastatta Danilist. Az üzletébe visszamenve, újra összetalálkozott ismerősökkel, együtt ivott velük, kaviárt evett és mulatozott. Ugyanaznap estéjén még egy csapást mért rá a sors. A törvényhatóság rendkívüli ülésében a szavazóbizottságból kizárták a bank valamennyi alkalmazottját, köztük Danilist is, mert fegyelmi vizsgálat volt ellenük folyamatban. Néhány nappal később idézést kapott a vizsgálóbírótól. Látható feldühödésben, erősen kipirult arczczal került vissza a bíróságról. — Mellemnek szegzik a szuronyt. Folyton azt kérdik: Miért irta alá? — Hát aztán ? Csak nem tettem rósz hiszem- ben? Az üzletembe hozták és én aláírtam. Irományokat nem is tudok rendesen elolvasni. Néhány nappal ezután eljött a végrehajtó, lepecsételte az üzletet és felirta a bútorokat. Minthogy ármánykodást látott ebben Danilis és egyáltalán nem érezte magát bűnösnek, minden hatósághoz fordult. Órákig várakozott az előszobában és hosszú panaszokat és peticziókat fogalmazott meg. Amikor nőtt a szükség, elhatározta, hogy kimegy az atyja malmára és liszt üzleteket fog csinálni. Nem engedték azonban, hogy elhagyja a várost. Erre a családja elutazott az atyjához és ő magára maradt. A napok múltak. Család nélkül, munka és pénz nélkül, az eddig tekintélyes Danilis a rokonok üzleteibe ment el, megreggelizett és elfogadta tanácsaikat. Hogy ellöltse az időt; reggelenként és este eljárt a templomba. A szentképekre meredt és folyton az előzményekre gondolt. Végre hosszú idő után elkövetkezett a terminus. A tárgyalás tíz napig tartott. A tárgyalások alatt nyugodtan és méltóságteljesen ült mussal, mondhatnám dühvei. Tisztán toaszt-düh ez már. És kérdem én? Alapjában véve önérzetes ember-e az, aki ilyet elmond s nem kevésbbé önérzetes ember-e az, aki ilyeneket arczpirulás és szégyenkezés nélkül végighallgat ? Ha csak egy szikrája volna valakiben az önismerésnek, a saját maga igaza mértékelésének, nem pirul-e el szégyenszemre, a platzra czipelve, mikor ott, nyilvánosan agyba-főbe dicsérik, minden oldalról felköszöntik ? Mert hiszen azzal tisztába lehet, hogy ezek a szólamok nem igazak és nem is őszinték. Tudnia kell, hogy két alkalom van, mikor nyilvánosan szabad hazudni. Ez a két alkalom : a halotti búcsúztató és a felköszöntő. És mégis nemcsak tűri, büszkeségtől dagadó kebellel tűri, amint a szónok kéjelegve leszedi a lábáról s feje tetejétől talpáig megfürdeti a hízelgő, áradozó szavak zuhatagában, hanem ez a felmagasztaltat is magával ragadja s alig bírja bevárni azt, mig a habzó száj nyála úgy, ahogy magáról letisztul: őemelkedik fel és visszadicséri azt a felköszöntőjével, aki őt az imént végigdicsérte. Valójában csömörletes és szerfölött lehangoló érzéseket vált ki az ilyen szokássá vált eljárás és leszállítja, talán meg is szennyezi mindazt a tiszta, szeplőtlen igaz érdemet, melyet nem hamis önérzet alapján a természet az emberbe beleoltott. Meg kellene kimélni mindezektől a jóizlésü embereket. Ennek pedig csak egy radikális gyógyszere van s ez az, hogy kutyába se venni, hagyni. Bánja a kánya! A hiba ott van, hogy akad ember, aki az ilyen felköszontőket komolyan veszi és azzal honorálja, hogy udvariasságból a felköszöntőt vissza- köszönti. Nevetségessé kell tenni, hogy lejárja magát ez a nyalakodás, mert igaz marad az, hogy minden felkapott divat akkor járja le magát leghamarabb, ha nevetségessé válik. Nagy Zoltán, HÍREK. Április 5. A hónap elseje alkalmából kérjük hátralékos előfizetőinket hátralékaik szives beküldésére, hogy terhes kötelezettségeinknek mi is eleget tehessünk. Egyben felkérjük előfizetőinket, hogy a lap expediálása körül felmerült hiányokról bennünket azonnal értesítsenek, hogy a ba- I jókat rögtön orvosolhassuk. Személyi hir. Vnjay Károly, Szatmárnémeti polgár- I mestere, veje, Madarassy László szolgabiró látogatása boldogtalan társai között Danilis, mint ahogyan egy ártatlanul szenvedőhöz illik. Bosszankodott, hogy oly soká tartóztatják, hogy a védő nem értette meg helyesen és amint ő hitte, nem azt beszélte, ami szükséges és a bírák nem úgy ítélkeztek, ahogyan kellene, hogy ítélkezzenek. Nem törődtek Danilissal, három napban egyszer intéztek kérdést hozzá és amikor Andrejev ráfelelt, a hallgatóság körében általános kaczagás hallatszott. Ha elkezdett beszélni a balsorsáról, a vesztességeiről és arról, hogy beperli a bíróságot, a védője a vállait vonogaíta, a közönség nevetett és az elnök arra figyelmeztette, hogy ez nem tartozik ide. Abban a rémes órákban, amikőr az esküdlek tárgyaltak egymással, Danilis dühösen ült a vendéglőben és nem is gondolt a bírákra. Nem értette, hogy miért tárgyalnak oly soká, hiszen minden oly egyszerű és könnyen érthető, nem is értette, mit akarhatnak tőle. Amikor később az elnök felolvasta az Ítéletet, Danilis eszmélet- letlenüi bukott le. Hirtelen, kivont kardokkal zsandárok vették körül. Magához térítették Danilist és a börtönbe vitték. Danilis értelmetlen maradt mindezzel szemben is. Úgy gondolta, hogy még nincsen vége a pörnek és hogy a »valódi« ítéletet még nem mondták ki. A börtenben napról-napra várta a végleges Ítéletet. Csak, amikor fél év múlva eljött hozzá látogatóba a felesége és a fia és ő a kisirt szemű, szegényesen öltözött öreg nőben alig ismert rá a valaha oly szép feleségére és amikor a fiát gimnázistaruha helyett egy kis kopott kabátban látta, csak akkor értette meg végre, hogy a sors ellene döntött és hogy semmiféle Ítélet sem hozza vissza neki a multat . , . czéljából városunkban időzött. — Hollós Oszkár vasut- igazgató hivatalos ügyekben városunkba érkezett. Kinevezés. Bédl Károlyt, az Osztrák-Magyar Bank szatmári helyének főnökét, főellenőrt, főnöki állásának meghagyása mellett felügyelővé nevezték ki. Ez alkalomból a városi takarékpénztár igazgatósága táviratilag üdvözölte Bédl felügyelőt, kinek főérdeme van abban, hogy a városi takarék- pénztár a bank mellékhelye lett. Uj doktor. Bertalan István jogszigorlót e hó elsején a kolozsvári tudományegyetemen a jogtudományok doktorává avatták. A törvényszéki elnök állapota. Dr. Róth Ferencz kir. törvényszéki elnök állapota rosz- szabbra fordult, miért is e hó 1-én betegségének gyógykezeltetése végett dr. Czukor Lajos és testvére Róth Alajos kíséretében Budapestre utazott. Egyházmegyei közgyűlés. A nagybányai ref. egyházmegye e hó 21. és 22-én tartja tavaszi rendes közgyűlését városunkban. A közgyűlésen Helmeczy József főgondnok és Széli György esperes fognak elnökölni. A szatmári gazdasági kiállítás védnökei. A szatmári jubiláris kiállítás védnökeiül gróf Serényi Béla földmivelési, Hieronymi Károly kereskedelmi minisztereket, továbbá Darányi Ig- náczot, a gazdaszövetség elnökét, dr. Boromisza Tibor megyés püspököt, gróf Károlyi Mihályt, az Omge elnökét, gróf Dégenfeld Sándort, báró Vécsey Lászlót és Mándy Lajost, a pénzintézetek orsz. szövetségének elnökét kérték föl. Itt említjük meg, hogy a szalmármegyei lovaregye- sület a kiállítással kapcsolatban rendezi ez idei lóversenyét, ügető versenynyel együtt és ez évben a lóverseny-bál helyett »kiállítási bált« fog rendezni Szatmárvármegye ifjúsága. Városi közgyűlés. A város képviselőtestülete ma, szerdán délelőtt 10 órakor dr. Makray Mihály polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melynek legfontosabb tárgya volt a városi 2.200,000 korona kölcsön fölvétele. A kölcsön ügyében a legkedvezőbb ajánlatot a Magyar Országos Központi Takarékpénztár tette, ki 50 évre 5'25% annuitással s 96V*°/o nettó kötvény leszámítolási árfolyam mellett ajánlotta föl a kölcsönösszeget. A közgyűlés napján a Magyar Jelzálog Hitelbanktól még kedvezőbb ajánlat érkezett 5’240/0 annuitással s 96 6% kötvény leszámítolási árfolyam mellett. A közgyűlés e nagy- fontosságú ügyben ma nem döntött, hanem a két ajánlat fölött leendő érdemleges tárgyalást a szombaton tartandó közgyűlés napirendjére tűzte ki. A közgyűlés tudomásul vette a belügyminiszter leiratát, melylyel Steinfeld Andor nagybányai lakostól megvett ingatlanra vonatkozó szerződést jóváhagyja. Kun Bernát kérelmére a közgyűlés a Singer Jakabnéval a felső-borkut bérlete tárgyában kötött s Kun Bernátra átruházott szerződést visszaállította. Az 1909. évi gyámpéntári számadásokat jóváhagyták. A nagybányai bányakincstárt az 1910. évi községi közmunka kivetése ellen beadott felebbezésével elutasították. A városi nagymalom, a zazari malom, nemkülönben a borpataki alsórét bérbeadására vonatkozó árverési feltételeket jóváhagyták, valamint jóváhagyták a Boromisza Tibor festőmüvészszel a festőműterem bérbeadására vonatkozó szerződést. Napirend előtt dr. Makray Mihály polgármester dr. Renoz János nevében, ki jelenleg nem tagja a képviselőtestületnek, kijelenti, hogy azon látszatszerü föltevés, mintha a főgimnázium építési ügyében titokban ő állana szemben a város közönségének óhajaival, minden alapot nélkülöz, mert ő ez ügyben ily irányban egy lépést sem tett. A közgyűlés a kijelentést megnyugvással vette tudomásul. Színházi direktor választás. A nagybányai- dési szinikerület választmányának elnöke, gróf Bethlen főispán 1911. április 10-nek délután 4 órájára választmányi ülést hivott össze Désre. Az ülésnek legfontosabb tárgya a szinikerület igazgatójának megválasztása. Városunkból a választmányi ülésre dr. Makray Mihály polgár- mester és Égly Mihály főjegyző delegátusok utaznak el. E választmányi ülés állapítja meg a kerület szervezkedési szabályzatát. Az ülésen jelen lesz gróf Festetics Andor is, a vidéki színészet országos felügyelője. Arról, hogy a szini- kerületre kik pályáztak, a meghívó s az átirat nem értesíti a delegátusokat. A városi muzeumegyesület közgyűlése. A városi muzeumegyesület vasárnap, f. hó 16-án délelőtt 11 órakor tartja rendes évi közgyűlését, melyre a tagokat lapunk utján is meghívja az Elnökség.
