Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 22-52. szám)
1910-12-01 / 48. szám
1910. deczember 1. NAGYBÁNYA 3 prüdéria nélküli nagyvárosiak s erkölcseink nagyobbfoku dekadencziája nélkül megnézhetünk már egyszer egy igazi vérbeli — disznó- ságot. így a két párt. A csemegézni vágyók pártja győzött. Hát élvezhették is ezt az elsőrendű franczia reczept szerint Írott, igazán vaskos dolgokkal spékelt bohózatot. írni nem igen lehet róla, mert attól fél az ember, hogy a papiros el talál pirulni, pedig azt a közmondás szerint nem igen szokta tenni. Valóban a jó- izlés teljes romlottságára vall, mikor a közönség a férfiak bizonyos élettani folyamatainak elvégzésére hatóságilag engedélyezett intézetet Iát a színpadon és meg nem botráiikozik. S hozzá oly arczállau leplezetlenséggel! De hagyjuk. Nem vagyunk hivatva filiszter életfilozófiával teletömött papolással a társadalmat megjavítani. Szóljunk inkább a szereplőkről. Korda és Széli Erzsi alakítása emelkedett felül a darab előadásában megnyilvánuló alacsony nívón. Hisz itt-ott még a szerepben is megakadlak. Mészáros Aranka és Perényi Sári játékára nem mondunk Ítéletet, mert akár azt mondjuk, hogy jók voltak, akár rosszak, egyformán baj — ránk nézve. Illetékes körök otthon azt kérdezhetnék : honnan tudja maga azt, hogy Mészáros jól adta szerepét'? A nézőtér egyébként csak félig telt meg. Csütörtökön Az elvált asszony ment ez idényben másodszor. Jeszenszky szerepét távollétében Veílényi játszotta nagy igyekezettel, Fiatal színész lédére nagy érdeme, hogy feledtetni tudta Jeszenszky remek alakítását. Pénteken Bérezik Árpád jónevü vigjáték- irónk, A művész felesége ez. darabja volt soron. Jókainak valamelyik regényében, talán az Egy az Isten-ben olvastuk annak az érdekes gondolatnak felvetését, hogy a feleség a férjnek ne csak hitestársa, hanem szerelője is legyen. A feleség épen a folytonos együttélés következtében, ha nem is unotíá, de igen gyakran közömbössé válik a férjnek szemében. Különösen akkor, ha a férj nyitott szemmel jár a világban és talán kissé gyúlékonyabb szive minden szép nő iránt érdeklődik. Az ilyenben gyakran fölébred az elfojtott ördög, különösen ha bohém lelke a könuvelmüségre hajlik és bár a családi tűzhelynek csendes egyformaságát, kedves melegét nem is utálja meg, a forró tekintetű, kaczér asszonyok csábítása hálójába keríti lelkét és megbotlik. Ezért kell a feleségnek felvenni a küzdelmet más nőkkel szemben férje szivének meghódítására, illetőleg megtartására. A küzdelem nem szégyenletes a feleségre, de meg nem is reménytelen, hisz a férj azzal, hogy őt szemelte ki élete párjául, szinte bizonyságot tett arról, hogy azt a nőt a többiek fölé helyezi. így a csábitó nők küzdelme aránytalanul gyengébb alapon áll, ha a feleség nem irtózik elsősorban férjének tetszeni és nem átall a versenyben ugyanazokkal a fegyverekkel sikra szállani, mint a csábitó nő. Ezt a problémát tárgyalja a darab. Baán Elemér festőt egy, az ő művészi szemében érdekes race már majdnem letériti a hitvesi hűség útjáról, de ennivalóan ügyes kis felesége a csábitót ugyanazzal a fegyverrel veri vissza és visszahódítja ingadozó férjét. Érdekes a kontraszt, a kisvárosi naiv házaspár gondolkozásmódja és a bohém- lelkű festő elvei között, mely igen sok derűs jelenetre ad alkalmat. Az előadás elég sikerültnek mondható. Kiemelendőnek tartjuk Ungvári és Benes Ilona pompás alakítását. Mindakelten jól átgondolt és ügyesen megjátszott szereppel léplek a lámpák elé. Nemkülönben Tárnái Lidia és Nyárai is elsőrendű játékot nyújtottak. Széli Erzsi szépen nüanszirozolt szerepe is megnyerte tetszésünket. A többi szereplők szintén a legjobbat produkálták. Közönség nem nagy számmal volt. Szombaton Szirmai .Albert operettje a Tánczos Huszárok került színre. Az idegen tárgyú, ügyes libreltóju darab elég szellemes, muzsikája pedig kedves. A férjek, fiatalemberek sztrájkolnak, nem tánczolnak a mulatságokon (akárcsak most), a nők, a leányok pedig árulják a petrezselymet (akárcsak most.) A kis városka leányai gondolnak merészet és nagyot, megkérik az uralkodó herczeget, hogy helyezzen oda egy huszárezredet. Meg is történik, a lányok a fess és udvarias tisztek karján a czivilek nagy irigységére igen jól mulatnak a bálokon, mig végre békés megoldást nyer a darab a katonák elvonulásával és a férjek és az aranyifjuság újra akczióba lépésével. Nem győzzük eléggé dicsérni a sikerült előadást, mely már külsejével is pazar hatást nyújtott. A csinos jelmezek remekül olvadtak összhangba a díszletekkel, mig maga a színészek játéka is elsőrendű volt. Valóban sajnálhatják azok, akik ezt a kedves darabot megnézni elmulasztották. A két főszereplő Végli Gizi nemcsak pompás jelmezeivel, de behízelgő énekével és pompás játékával vette ki az est sikeréből oroszlánrészét. Görög Olga ez este önmagát multa felül. Hangja csengett mint a krislályüveg és bámulatos preczizitással énekelte el énekszámait. Játékában is gracziózus, szerepének szavaló részét pedig bájos kedvességgel adta. Pompás toalettjei csak fokozták a játékával és énekével elért nagy hatást. Művészi magaslaton álló alakítást adott Demeter, kiről be kell vallanunk, hogy sokszor bámulatba ejt jól átérzett és meg is játszott szerepével. Nyárai szabója közepes, mig Sugár herczege szép éneke daczára kissé hideg volt. Az énekszámok közül legtöbb hatást ért el Görög Olga zefir-keringője és Végh Gizi czipő-kupléja, melyet ötször ujrázlattak meg. A sikerült előadást egyébként jó félház nézte végig. Vasárnap este Pásztor Árpád 3 felvonásos legendáját, a »Harang«-ot hallgatta meg a majdnem telt ház. Iiisboldogasszonyfalva szegény népe nagynehezen összead 200 pengő forintot s megkéri ősz papját, Benedek tisztelendőt, hogy vegyen rajta harangot. S beleálmodják magukat a jövő vasárnapba, mikor már nem dobszó fogja őket az Isten házába hivni, hanem a rég óhajtott harang. De az ősz pap útközben megszán egy fiatal kovácsot, aki kénytelen elválni a kedvesétől, Amerikába akar menni. Nekik adja a pénzt s visszatér harang nélkül. A falu népe, kiket már 50 éve ismer és szeret, nem nyugszik bele a jóteítbe, követeli a harangot, vagy más papot. A földesur megszánja az öreget s vasárnapra, az esküvője napjára harangot szerez be az ősz pap boldogságára. A poétikus mese, melyet Buttykay és Kacsóh muzsikája fűszerez, pompás előadásban kerüli színre, ami Jeszenszky rendezését dicséri. Az egész darab, melyet szerző legendának nevez, úgy látszik az öreg plébános szerepéért van megírva, mely ép oly háladalos szerep, akárcsak a Nagymama. Ezt a főszerepet Jeszenszky kreálta annyi bravúrral, annyi virtuozitással, hogy a nézőteret bámulatba ejtette. Igazi művészetet csillogtatott s a közönség nem is volt hálátlan, sokszor nyílt színen is zajosan megtapsolta. Mellette Görög Olga tűnt ki a papszakácsnő szerepében, bár e szerephez nagyon fiatal volt. Bebizonyította, hogy ügyesen mozog a bokorugró szoknyában is. A környezetről nem sokat Írhatunk. Olyan parasztok, aminő figurákat a színpadon láttunk, ma már nincsenek, legfölebb csak a — színpadon. A darabnak nagy hatása volt, mit a szép diszlelek is csak fokoztak. Hétfőn Kövessy Albert vigjátéka: »Keserű mézeshetek« került színre közepes számú közönség előtt. Egy kissé erőltetett, de elég gyorsan perdülő darab, mely mulatságos helyzetekben nem szűkölködik. Ez estén is Jeszenszkyé volt a pálma, ki a nyugalmazott kapitány szerepét bravúrosan játszotta meg. Tárnái Lidia méltó párja s igazi minta anyós volt. köldes, Nyárai, Perényi ügyesek voltak, mig Széli Erzsi Amanda színésznő szerepében brillírozott. Sugár délezeg hadnagy volt. Kedden Bakonyi és Kálmán valami csodálatos melegségtől áthatolt operettjében gyönyörködtünk. E két szerző meg akarja mutatni, hogy lehet szép, sőt maradandó becsit operettet írni, anélkül, hogy triviális lenne. Maga a szöveg rendkívül kedves. Az öreg nemzetes asszony várja-várja a csatába elment fiát, de ez az epekedés oly megrázó módon van jellemezve a darabban, hogy valóban csak drámai színésznő lehetett képes az érzelmek eme őszi hangulatát kellően tükröztetni. A háború befejezést nyert, az obsitosok visszatérnek, de a várva-várt kedves vendég helyett csak kenyeres pajtása jő meg, ki látva a sir felé hajló anya nagy szeretetét, nem meri a szomorú hirt fia haláláról megmondani, hanem ő maga magát adja ki a fiúnak. E bonyodalmak után végre is kitudódik a való és a bánatos anya leányának és az obsitosnak szerelmi boldogságában talál vigaszt. Az egész darabra valami édes-bus melankólia nehezedik rá, melyet csak néha- néha vidámit fel néhány beállított komikusabb alak. A zene pedig szoros kapcsolatban van a szöveggel. Annyi bánatos melódiát hallottunk e darabban, melyet majdnem egészében ural a mól hangnem. De a komponistának ez a muzsikája haladást mutat a Tatárjáráshoz képest; nemcsak nem törekszik könnyebb hatásokra, hanem a programmuzsikához közeledő mélyebb felfogással zenésiti meg és maga a hangszerelés is polifonikusabb és kifejezőbb. Az előadás igen jó volt. Benes és Széli Erzsi drámai magaslaton álló szerepüket igen meghatóan játszották meg; Sugár néhányremekénekszámmal emelte a sikert, bár mintha a dalok nem egészen jól feküdtek az ő hangjához. A vig elemet Szabados, Nyá- ray és Mészáros Aranka képviselték. Pompás játékukkal számtalanszor jókedvre hangolták a közönséget. Mészáros Aranka tüzes alakitásu és sokszor ujrázott énekszámai zajos tapsot arattak, bár a negyedik ujránál érezhető volt hangján a fáradság; vagy a saját temperamentuma éget el ? A többiek közül Tárnái éz Tolnai váltak ki. Heti műsor: Csütörtök: Frenck báró. Péntek: Csókkirály. Szombat: Rébusz báró. Vasárnap d. u Harang, este Csókon szerzett vőlegény. Arczkópcsarnok. — Színészek pongyolában. — A diri meg a párja. Kicsi és mégis nagy. Termetére nézve kicsi mind a kettő, úgy, hogy még a katonai mértéket sem ütnék meg, de annál nagyobbaknak látszanak a színpadon. Különösen a directrice. 0 különben azzal dicsekszik — és nem ok nélkül — hogy nincs a világnak az a sorozóbizottsága, amelyik — ha ő elébe állna — ki nem mondaná rá a »taug- lich«-ot. Fansen Miskában, meg Édikében különben mindannyian láthattuk, hogy mennyire »tauglich«. Még Görög Olgát is édes zavarba hozta a fess Miska, pedig őnála ez igazán nehezen megy. Hát még a kis suszterinas nadrágfoltja 1 Olyan izgalmat okozott az erősebb nem körében, akkora sóhajokat váltott ki, hogy ahoz képest a Taifun csak lágy zephir, a színházi légvonat csak enyhe alkonyi szellő lehet. Még a diri is izgalomba jött. Féltékeny szemekkel pislantott a publikumra, de látva, hogy milyen nagy a sóhajtozók serege, boszus arcza mosolyra derült: eszébe jutott a kassza. Mert elvégre őnála pro primo jön a kassza, pro secundo — a kassza, pro tertio . .. megint csak a kassza. Játszani is csak akkor szokott, ha előre látható a telt ház. Hanem olyankor aztán játszik is! Megmutatja, hogy nemcsak jó üzletember, de a festett paloták és vászonerdők közepeit is derekasan megállja a helyét. Különben közte és a színészek közöli az a különbség, hogy színészei a színpadot, ő ellenben a nézőteret tartja kicsinek. Saját bevallása szerint öt esztendei direklorkodása alatt még egyszer sem akadt elég nagy nézőtérre. Jeszi. A titkárok gyöngye. A titkárok rendszerint vagy nagyon rossz titkárok, vagy csapnivaló színészek. Jeszi előtt — bármennyire rosszÖlesé és iibé MŰM iíés! Alapittatott 1894-ben. Ajánlja dúsan felszerelt raktárát az összes hires gyártmányú órákban. Nagy választék arany- ezüst és brilliáns ékszerekben, továbbá valódi és china-ezüst árukban. ékszerész Rákóczi-tér.
