Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 22-52. szám)
1910-10-20 / 42. szám
4 NAGYBÁNYA 1910. október 20. Az erdélyi püspök látogatása. Mailáfli Gusztáv gróf, erdélyi püspök, holnap, csütörtök délután Kapnikbányáról városunkba érkezik. Pénteken reggel a plébánia templomban istentiszteletet tart s azután Kolozsvár-felé elutazik. Vármegyei közgyűlés. Október hó 13-án és 14-én tartotta a vármegye őszi közgyűlését Csaba Adorján főispán elnöklete mellett. Á gyűlés nem volt oly népes, mint máskor, a terem félig telt meg. A megye vezető notabilitásai majdnem mind ott voltak. A főispán rövid beszéddel nyitotta meg a közgyűlést. Az alispáni jelentésnél Szu- hányi orsz. képviselő szólalt föl az utak építésére vonatkozólag, hogy azok lassan készülnek, egyes utakat egészen abbanhagynak, mig a doma- hidit épitik. Kacsó Károly és még mások is hozzászólottak a dologhoz s végre többen kezdték követelni az itt-ott abbanhagyott utakat, az alispán megnyugtató válasza után az ő jelentését tudomásul vették, melyből kiemeljük a következőket: A fegyelmi ügyekben egyedül egy felfüggesztés történt. Az anyakönyvi ügyek ellátása kielégítő. Útlevelet okt. 1-ig 735-öt adtak ki, ezekből kivándorolt 662. Több mint tavaly 162-vel. Könyöradomány-gyüjtésre 273 engedélyt adott az alispán. Vadászati kihágás igen kevés volt. A közegészségügy az év második negyedében igen kedvezőtlen volt, a megbetegedések és a halálozások száma emelkedett. Hevenybélhurut, kanyaró lépett fel szokatlan nagy terjedelemben, gyérebben a vörheny. Fertőtlenítés heveny fertőző megbetegedés alkalmából 560 esetben foganatosíttatott. A községi és körorvosi székhelylyel biró községekben az Országos fertőtlenítő tanfolyamon Budapesten szakképzett fertőtlenítők fogják a jövőben a fertőtlenítést eszközölni. A közhelyeken kimért italok, a kereskedésekben elárusított tápanyagok és élelmi cikkek megfelelőknek találtattak. Tanulmány tárgyává tétettek más törvény- hatóságok gümőkor elleni küzdelmének módszerei és e célra szolgáló anyagi segélyforrások megnyitási módjai. Minthogy a vármegye betegápolási alappal, melyiyel a gümőkórosak elkülönítését célzó kezdeti beruházásokat fedezhetné, nem rendelkezik, — a tisztán társadalmi segélyakció és állami támogatás módszerére alapított előterjesztés, egy szatmárvármcgyei tüdővész ellen védekező egyesület megalakítása céljából jelen közgyűlés tárgysorozatába vétetett fel. Azon tervezetek és szabályrendeletek munkálatai, — melyek az ivóviz-szolgáltatás megjavítását, továbbá az ivóvíz és talajnak fertőzésektől való megóvását célozzák, jelen közgyűlés elé azért nem voltak terjeszthetők, mert a közbejött koleraveszély elleni óvintézkedések végrehajtása és ellenőrzése miatt azon munkálatok befejezhetők nem voltak. A koleraveszély miatt foganatosított hatósági óvintézkedések során jónak találták a községek álló belvizeinek levezetéséről szóló szabályrendelet megalkotását. Elfogadták a vármegye jövő évi előirányzatát 435 ezer korona bevétellel és ugyanannyi kiadással. Ezután a közigazgatási bizottságba beválasztották Madarassv Dezsőt 152, Jánosy Andort 141, Kende Zsigmondot 133, dr. Falussy Árpádot 103, Böszörményi Emilt 94 szavazattal. A mandátum 1911-től 2 évre szól. A központi választmány tagjai lettek 3 évre: Uj-falussy Lajos, Berger Armin, Jékey László, Madarassy Gyula, Medvey Lajos, Luby Géza, Debreceni István, Berey József, Szuhányi Ferenc, Papolczy Béla, Szentiványi Gyula, Mán Lajos, Boer Endre, dr. Falussy Árpád, dr. Kovács Dezső, Domahidy István, Madarassy Dezső, Szalkay Sándor, Jármy András, Jékey Zsigmond, Kende Zsig- mond, Nagy Béla, Kölcsey Antal, Luby Béla, Böszörményi Emil, Rébay Dezső, Helmeczy József, Makray Mihály, Nonn Gyula, gróf Teleky Sándor, Nemestóti Szabó Antal, dr. Adler Adolf, Kaufmann Jenő, Boros Zoltán. Az állandó választmányba beválasztattak : Adler Adolf, Csipkés A., Domahidy Pál, Ilosvay Ferenc, Madarassy Gyula, Mangu Béla, Nonn Gyula, dr. Schönpflug Kichárd, N. Szabó Antal, N. Szabó Albert, Roóz Samu. Ilosvay Aladár, Kacsó Károly, Schusterits Ferenc, Pap Béla, dr. Péchy László, Kerekes Zsigmond, Stoll Béla, Domahidy István, Révész János, Szintay Kálmán, Szalkay Sándor, Berey József, Böszörményi Zsigmond, Jékey Mór, Jékey László, Jékey Zsigmond, Ujfalussy Lajos, Damokos Andor, Kovács Jenő, Kovács Miklós, Mándy Zoltán, Nagy Béla, Szentiványi Gyula, Szuhányi Ferencz, Tóth Mór, gróf Teleky Sándor, Kende Zsigmond, Boros Zoltán, Szeőke Sándor, Luby Géza, Sánlha Kál* mán, Papolczy Béla, Madarassy Dezső, dr. Boros L^jos, Luby Béla, Domahidy Viktor, Isaák Elemér, dr. Vass Gyula, Böszörményi Emil, Jármy András, Gáspár Pál, Rébay Dezső, Rácz Elemér, Kaufmann Jenő, dr. Kovács Dezső, Márkis Romulusz, Jármy Béla, dr. Falussy Árpád. Majd a múzeumi bizottság és igazoló választmány megalakítása után megszavaztak 5% pótadót közművelődési, vasúti, kölcsöntörlesztési és nyugdíj célokra. Első nap a főispán nagy ebédet adott, melyre többnyire a központi tisztviselők voltak hivatalosak. A magyar- láposi vasútra nagy küzdelem után 200.000 koronát szavaztak meg. Csendélet Lénárdfaluban. A múlt szombaton, amint már ez faluhelyen szokás, a kaszinóba, illetőleg a falusi korcsmába tértek be egyne- hányan, hol a hegy levének, jobban mondva pálinkának iddogálása közben tárgyalták meg a heti eseményeket, különösen pedig az idei kukoriczatermést. Balázs Grigor és Magurán Nuczu azonban az eszmecsere folyamán összekaptak s Balázs társát egv rúddal agvba-főbe verle, úgy, hogy felgyógyulásához alig van rent ény. Értesítés. Vizvezetékberendezés és cementcsatornázás elkészítését, szintúgy fürdők és árnyékszékek berendezését elvállalom a legjutá- nyosabb árak mellett. A munkák már megkezdhetők; mire a vízvezeték leérkezik, a házi ve- zetéket^össze is kötik. Tisztelettel Gólya János, vizvezeték-szerelő. A háziipar szervezése. A debreczeni kereskedelmi es iparkamara területén a háziipar szervezése és gondozása a kamara elsőrendű feladatai közé vétetett, mert a kamara úgy találja, hogy egyrészt a téli munka hijával levő nagy mezőgazdasági területe, másrészt keresetre télen-nyáron rászoruló határmenti hegyvidéke folytán a háziipari foglalkozások minden fajára kiválóan alkalmas s ily foglalkozások honosítása nemzetgazdasági kötelességet is jelent. Eddig a háziipari munkák mezején a szervezetlen termelés és különösen az értékesítés kérdése képezte a megállító akadályt. Most a kereskedelmi minisztérium gondossága ezen a nehéz végén fogja mep a kérdést, a biztositólí fogyasztóval biró gyakorlati kereskedőt állítja a háziipar fejlesztésébe tengelyűi s körülötte és igényei szerint szervezi a háziipari és otthoni munkát. A mezőgazdasági vidékeken hasztalanul kísérletiek meg bármiféle háziipari munkát, mindazok, melyek csak a nép jóvoltára és a véletlen meggyökerező erejére voltak hagyva, egyes kivételektől eltekintve, csakhamar visszafejlődtek. A kamara vélekedése szerint a nemes buzgósággal működő iparfejlesztő bizottságok az oktatás és kisebb mérvű termelés munkáját szépen el tudták végezni, de oly tömegmegrendelésre és gyakorlati kereskedésre, mely számottevő és biztosított népfoglalkozást eredményezett volna, nem voltak képesek. Mindezeket a jóindulatú, de korlátolt sikerű próbálkozásokat gyakorlatias irányba tereli a kereskedelmi miniszter uj utakon induló háziipar fejlesztési munkája. Alapja ennek az, hogy az állami felügyelet alatt álló intézetek — egyelőre az áll. gyermekmenhelyek —- szükségleteit magyar kereskedők bevonásával a lehetőség határáig a magyar háziiparbói 'fedezi. De nincs arány a közgazdaságra, meg az iparfejlesztésre és a fegyverkezésre juttatott állami áldozatkészség közt. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara sajnosán tapasztalja, hogy az ipari élet kellő mértékben állami támogatásra nem talál. Emlékiratot terjesztett a kereskedelemügyi miniszterhez, feltárva a helyzetet, csoportositva az indokokat és kéri a kisiparos osztály támogatását. Fülíőmirigy-daganat. E kevésbé veszedelmes járványos betegség már a szomszédos Giródtótfaluban van annyira elterjedve, hogy alig vau ház, ahol betegedés ne fordulna elő. Ez is különösen a gyermekek közt gi'asszál, s bár valami veszedelmes kimenetele nincs, de a gyermekeket mégis nagyon megkinozza. Czirkusz. Gazdag czirkusza már napok óta szórakoztatja a közönségei bámuiatós produk- czióival és ügyesebbnél ügyesebb számaival. Most pedig, hogy a közönség érdeklődését még jobban felkeltse, birkózó versenyeket rendez nagy költséggel. A legnevesebb birkózók neveztek már erre a versenyre, melyre az igazgató 1000 korona dijat tűzött ki. Feltűnő szép művészi fényképeket készít — minden időben — az általánosan elismert ezég: Huszthy Mátyás műterme, Hid-u. 15. sz. Saját előnye, ha hajat vágatni, borotválkozni Tréger modern berendezésű fodrász-termébe jár, hol jó, tiszta és gyors kiszolgálásban részesül. Tyúkszem vágást, mindennemű masszírozást szakszerűen végez Tréger Lajos. Anyakönyvi közlemények. A nagybányai anyakönyvi hivatalnál f. hó 8-tól a következő bejegyzések tétettek: Születtek: Október 8. Horváth Ferencznek »András Ferencz Mihály«; okt. 7. Kupsa Flórinak halvaszületett leány; okt. 5. Kosztyuk Mihálynak »Róza«; okt. 7. Juhász Bélának »Mihály«; okt. 5 Rozenfeld Jakabnak »Eszter«; okt. 11. Szabó Andrásnak halva született leány; okt. 2. Veisz Majernek »Róza«; okt. 8. Fried Abrahám Farkasnak »Róza«; okt. 11. ifj. Lupse Györgynek »Flori«; okt. 10. Szkicsák Adámnak »Ilona«; okt. 11. Katona Józsefnek '»Mária« nevű gyermeke. — Elhaltak: Okt. 7. Verszila Róza g. kath., 8 hónapos, napszámos gyermeke, tüdőgyuladásban; okt. 9.J Hakmányuk János g. kath., 56 éves, ácsmester, tüdővészben; okt. 11. Strasser Eleonora férj. Klusovszki Józsefné r. kath., 55 éves, szabómester neje, agyszélhüdés- ben; okt. 11. Rimmer Ignácz r. kath., 54 éves, hentes, tüdővészben. — Házasságot kötöttek: Krupiczer András és Stoff Julia nagybányai; Kovács Károly és Bertőti Matild nagybányai; Minik József és Lapsánszki Erzsébet nagybányai; Schert- lin György és Ketney Irén nagybányai lakosok. — Kihirdetés alatt "állanak: Kovács Ferencz nagybányai és Bendli Margit Elvira pápai; Balázs Péter és Vermuth Agnes nagybányai; Buttyán János és Cseterás Mária nagybánya-borpataktelepi; Jo3zip György nagybányai és Sándor Paraszkéna alsófernezelyi lakosok. IRODALOM. A Jó Pajtás. Most egy esztendeje indult meg ez a kedves gyermeklap s e rövid idő alatt valósággal rohammal hódította meg a gyermekek és a szülök, tanítók tetszését. Mondhatnók igy is: szivét, mert felnőtt és gyermek egyaránt szeretetébe, szivébe fogadta ezt a kis lapot, mely oly színes üde, mint a gyermekkaezaj és oly hasznos, annyi ismeretet nyújtó, mint mikor a gyermek néhány órát egy nyájas, kedves tanítója társaságában tölt. Ä Jó Pajtás ez a lap. Szerkesztője Sebők Zsigmond és főmunkatársa Benedek Elek, mindkettő a gyermekek országszerte ismert, szeretett írója, kiadója a Franklin-Társulat. Azt hisszük, ez a három név már maga is megmagyarázza azt a példátlan sikert, melyet a Jó Pajtás az első esztendőben aratott s állandó biztosítója annak, hogy ez a gyermeklap mindig tartalmas, választékos és friss lesz, pályája mindig emelkedő irányban fog haladni és a gyermekirodalomnak folyton gazdagabb vetéssel és terméssel fog szolgálni. Bizonyítója ennek az elmúlt év, mely a magyar irodalom színét, javát és a magyar rajzolómüvészek legkitűnőbbjeit a Jó Pajtás munkatársainak sorában látta. Hogy példára hivatkozzunk, Lévay József, a legnagyobb élő magyar költőnk, állandóan megtiszteli a Jó Pajtást remek költeményeivel, melyekben oly kedvesen elbeszélget a gyermekkel, Mikszáth Kálmán, a nagynevű iró, kit a végzet most ragadott el irodalmunktól, élete utolsó félesztendejében a Jó Pajtást nagy szeretettel kereste föl bosszabb-rövidebb gyermek- elbeszéléseivel, Endrődi Sándor, a leggyöngédebb szivü költő, igaz lelkesedéssel bocsátotta nagy tehetségét a Jó Pajtás szolgálatába, melynek csaknem minden számába ir költeményt, Rákosi Viktor, a magyar irodalom szikrázó elmésségü, örök mosolygós munkása regényt és egész sor vidám történetet irt e lapban a gyermekek számára, Molnár Fersncz, aki a Pál-utozai fiukkal a magyar ifjúságot örökre megnyerte magának, szeretett munkatársa a Jó Pajtásnak, Benedek Elek már a második regényt írja e gyermeklapba és nincs szám, melyben ne mesélne a gyermekeknek, Sebők Zsigmond, a Maezkó ur utazásainak szerzője az ő maczkótörténeteit most a saját lapjában folytatja Dörmögő Dömötör utazásai czimen. De még hosszú sorban regisztrálhatnék a kiváló, irók neveit, akik az elmúlt évben nagy szorgalommal dolgoztak a Jó Pajtásba és a jövőben is hasonló szeretettel fog- jác gazdagítani tartalmát. A gyermek leikéhez illeszkedő költeményeken, elbeszéléseken, meséken kívül a Jó Pajtás felölelt mindent, ami a gyermeket érdekelheti,
