Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 22-52. szám)

1910-08-18 / 33. szám

1910. augusztus 18. NAGYBÁNYA 3 Szaucsek István; zongora: Homola Viktor. Akik e neveket ismerik, tisztában lehelnek, hogy a zenekarnak a remek éneket méltóan kellett kisérnie A műsor II. száma Erclödy Sibike hegedű- játéka volt. Alard Gounod Faustját játszotta s úgy teknikai készsége, sima és hajlékony vonó- buzása, mint szépen átérzett előadása nagy ze- j nei készültségről telt tanúbizonyságot. Kísérője j Homola Viktor, daezára, hogy tanulmányaival ko- j molyán el van foglalva, mégis örvendetesen szép haladást tett a zongorázásban s el lehet mon­dani, hogy egyike már is városunk legjobb ka­mara-muzsikusainak. Ezután Révai Károly olvasott fel költemé­nyeiből A versekben megnyilvánuló meleg ér­zés, a kedves gondolatoknak csinos formában való megjelenése, a képek gazdagsága, a biztos verskezelés mind olyan kiválósága Révainak, amelyek verseit hamarosan a közönség szivébe lopják. Ez este felolvasott költeményei is mind ezen erényekkel ékeskedtek, innen van, hogy oly meleg fogadtatásra találtak. A következő pont újra Németh Gyuláé volt. Balezer Györgyné zongorakisérete mellett Zichy Nemójábóf énekelt egy áriát és utána Schubert Erlkőnigjét. Mind a két dal igazán nagyludásu előadó művészt kíván s Németh nemcsak hogy megbirkózóit vele, hanem oly tökéletes előadás­ban hallatta úgy a magyaros ritmusú Nemo- áriát, mint az Erlkönig iázálmas gyermekének szomorú sorsát, hogy a közönség perczekig tarló lelkes tapssal honorálta a szerzett igazi művészi élvezetért. Balezer Györgyné a valóban nehéz kíséretet remekül oldotta meg. Zichy félkezü s zongoraletétjei ép ez oknál fogva nehézséget okoznak a játékosnak, viszont Schubert Erl- kőnigjének zongorakisérete a zeuevilágban el van ismerve, mint egyike a legnehezebbeknek. Az egész darabon végigvonuló staccalo-triolákat szépen kihozni nemcsak nagy technikai kész­séget kíván, hanem roppantul fárasztó is. Bal- czerné. művészi játékán mindeme nehézségeket nem lehetett érezni s ez okozta, hogy a dal és a kiséret qualitás dolgában teljesen megfelelt egymásnak. Az est cloujának Alföldy Zoltán cello- szólóját keli tartanunk. Egy óriási szorgalmú, páratlan zenei ludásu, igazi művészember játéka nem is lehet más. Chopinnak, ki arról neveze­tes, hogy zongorára írott darabjai igazi virtuóz- játékot követeinek, amelyre csak hivatásos mű­vészek mernek vállalkozni, Polonaise brillantejét adta elő cellóra való átírásban. A darab virtuóz előadását, a művész fejlett technikáját akarjuk csak különösen kiemelni, hisz Alföldy játékát úgysem tudjuk kellően méltatni. Bálczerné ru­tinos zongorakisérete teljesen harmonikus volt a gordonka édesbús szavával. Utolsó pontnak Németh Gyula énekelt újra a műkedvelő zenekar kisérelébeu magyar da­lokat. Hozzá van az ember szokva, hogy a mű­vészek nem igen szeretnek magyar nótákat ját­szani, vagy énekelni, tudj’ Isten, mi okból. Bizony pedig igen szépen hangzik a magyar dal is, amint ezt Németh bebizonyította A fájó érzést, majd a csapongó vidámságot megkapóan tolmá­csolta az előadott magyar dalokban : Zemplénink, Lavotla szerelmében, majd több más magyar nótában. A zenekarról újra az imént mondott dicséretet kellene ismételnünk. Hangverseny után a íiatalság tánezra ke­rekedett s csak a reggeli órákban vetett an­nak véget. HÍREK. Augusztus 17. Személyi hirek. Dr. Lovrich József egyetemi tanár, az országos hirü nőorvos pár napig városunkban idő­zött. — Egly Sándor premontrei kanonok, főgimnáziumi tanár pár napi tartózkodásra városunkba érkezett. — Dr. Lovrich Sándor budapesti kórházi igazgató-főorvos családjával együtt hosszabb tartózkodásra városunkba érkezett. — Dr. Erdödy Ignácz főiörzsorvos nyaralásra városunkba érkezett. — Dr. Nagy Kálmán nagyszőliősi közkórházi igazgató-főorvos, városunk fia, pár napot városunkban töltött. — Szentmildóssy József vezető járás­imé szabadságidejére családjával pár heti utazásra in­dult. — Bányay István miniszteri s. titkár családjával a fővárosba visszautazott. — Kompasz Antal r. kath. lelkész áthelyezése folytán Ungvárra utazott s ott lel- készi állását már el is foglalta. Áthelyezés. Gábor Sándor erdőmestert Nagy­bányáról és Márton Sándor erdőtauácsost Nagy­károlyból a íöldmivelésügyi minisztérium köl­csönösen áthelyezte. Esküvök. Nagybányai Horthy István ilosvai kir. közjegyző e hó 22-én vezeti oltárhoz Nagy­károlyban péchujfalusi Péchy László és neje Rottmann Mária leányát, Ilonkát. ---- Szinnyai József, a nagybányai vízmüvek ellenőrző mér­nöke e hó 9 én esküdöd hűséget Mihók Hen­riette polg. iskolai tanítónőnek Sopronban. A király nyolezvanadik születésnapja, ő felsége a király holnap, csütörtökön ünnepli nyolezvanadik születésnapját. Ez alkalomból a r. kath. plébániatemplomban délelőtt 9 órakor fényes istentisztelet lesz, melyen részt vesznek a hatóságok is. A Schönherr-ünnep. Az augusztus hó 20-án, Szent István napján lezajló Schön- herr-emlékünnep minden tekintetben igen impozánsnak Ígérkezik. A rendező-bizottság permanencziában van s mindent elkövet, hogy az ünnepély méltó legyen úgy a városhoz, mint elhunyt nagynevű fia emlé­kéhez. Az ünnepélyen való részvételüket már ez ideig számosán jelentették be. Az emléktáblára koszorúkat helyeznek: Nagy­bánya sz. kir. r. t. város közönsége. A vette és a városi múzeumnak adományozta. Ta­nulmányozás végett Schönherr kapta meg, aki róla 1905. decz. 1-én a Heraldikai és Genealó­giai Társaság ülésén fölolvasott és 1906-ban a Turulban (XXIV.), utolsó értekezésében »Nagy­bánya XIV. századi pecsétje« fölolvasását közölte. A pecsétet 1567-ben rejthették el, midőn Nagy­bányát ostromolták. Van történeti és mübecse. Ötvösének fogalma volt az anatómiáról, mert az alakok szoborszerüleg mintázottak. Körirata: »A város legnagyobb erénye a polgárok kölcsönös szerete.« A város Schönherr tanácsára a Felséghez folyamodott, hogy a pecsétet jóváhagyja és újból használhassa. A folyamodást is Schönherr fogal­mazta. A legfelsőbb elhatározás 1906 decz. 16-án érkezett le a városhoz, azon a napon, midőn őt a szanatóriumban elhelyezik. 1907. május 6-án a város jegyzőkönyvi köszönetét szavaz a pecsét körül kifejlett ér­demeiért. 5. Nagybányai utolsó nagy alkotása a Mu- zeum-egyesület. Korább említettem czikkek bizo­nyítják, mennyire szivén hordta ezt az ügyet. Kezdetben Décsényi álnév alatt, később saját nevével és személyesen is minél több hívőt szer­zett ez eszmének. Már egyetemi évei alatt több­szörös hírlapi fölhívásokat intéz a városhoz és polgáraihoz, hogy a talált régiségeket őrizzék meg 8 a városi levéltár helyiségeiben helyezzék el. 1890-ben van már egy prehisztorikus és római régiségekből álló gyűjteménye. Wlassios Gyula minisztersége idejeben 1896-ban a nagybányai festőkolonia, mely Thorma János és Réti Pista művészek kezdeményezésére létesült, azt a re­ményt ébresztette, hogy nevezetesebb tagjai egy- egy alkotással fogják gazdagítani a Múzeumot. 1898 ban Qrüntuald Béla »A tatárjárás után« történeti festményét a városnak adományozza 1898. aug. 29-én megalakult az egyesület, 1899-ben elkészültek az alapszabályok, 1900-ban meg lettek erősítve. Ettől az évtől Schönherr közbenjárására évenkint a Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Fő­felügyelősége által hol nagyobb, hol kisebb pénz­segélyben s rendesen egyeb adományokban is réssesült. 1903-ban őt választották meg elnökül, ki mint föfelügyelőségi előadó-titkár elsősorban gondoskodott róla s maga is sajátjából több­szörösen adományozott regi pénzeket, könyveket és képeket és családja is hozzájárult a Muzeum anyagának nagyobbitasához.* A Muzeum tagdíjakból évenkint 400 koronát hoz össze. Az állam 1900-ban 500, 1901. évtől kezdve évenkint 1200 koronával járult fejlesz­* A Muzeum körül ez időpontig érdemeket szerez­tek : T. Pap Zsigmond, Bencsik János, Stoll Gábor, La­katos Ottó, Gellért Endre, Stoll Béla, Égly Mihály, Szabó Adolf, Réti Pista, Svájczer Sándor, Szellemy Geyza, Smit Sándor, Újhelyi Hugó, Soltész Elemér, Moldován László, Neubauer Ferencz. Schönherr Antal, Schönherr Sándor, Komjáthy Gyula dr., Teleki Géza gr., Teleki Pál gr., Km. Pap Sándor, Dergáts Sándor, Harácsek Imre. Révész János, Madari Ferencz, Szőke Béla, Miskovszky Ernő, Szmik Antat, Gaál Lajos, Incze Lajos, Dobi Ervin, Weisz Lajos, Meszlényi Gyula, Dobroczky Alajos, dr. Lovrich Gyula, Jurkovich Emil, Molcsányi Gábor. nemzeti muzeum. A történelmi társulat. A Teleki-társaság. Dr. Zolnai Gyula. A nagy­bányai muzeum-egyesület. A bejelentések még egyre tartanak. A rendező-bizottság a napokban bocsátotta ki az ünnepélyre szóló meghívókat, melyben részletesen körvona­lazva van az ünnepély programmja is. A meghívó a következőleg hangzik : Nagybánya sz. kir. r. t. város közönsége mél­tányolván azon kiváló érdemeket, miket nagynevű fia, néhai dr. Schönherr Gyula történetiró a tu­domány s az irodalom művelésében szerzett s azt a fiúi ragaszkodó szeretetet, melylyel szülővárosa iránt mindenkor viseltetett, azt a házat, melyben a boldogult boldog gyermekéveit töltötte s amely­ből java férfikorában utolsó útjára indult, emlék­táblával jelölte meg. Ez emléktábla leleplezési ünnepélye 1910. év augusztus hó 20-án délelőtt 11 órakor lesz a következő sorrendben: 1. Folyó hó 20-án délelőtt 11 órakor gyülekezés a Kaszi­nóban s onnan testületi elvonulás az ünnepély színhelyére, a Bercsényi-utcai Schönherr-házhoz. 2. Hymnusz. Énekli a dalegyesület. 3. Gróf Te­leki Géza v. b. t. t. az ünneprendezö bizottság elnöke méltatja az elhunyt érdemeit. 4. Dr. Ko- sutány Ignác, az ünneprendezö bizottság társelnöke átadja az emléktáblát a városnak. 5. Égly Mihály főjegyző Nagybánya sz. kir. r. t. város nevében az emléktáblát átveszi. 6. Küldöttségek az emléket megkoszorúzzák. 7. Szózat. Énekli a dalegyesület. — Délben 1 órakor a Széchenyi-ligetbeu a küldött­ségek tiszteletére közebéd. Ezen kegyeletes emlék- ünnepélyen való részvételre Nagybanya sz. kir. r. t. város közönségét, az elhunytnak összes tisztelőit hazafias üdvözlettel meghívjuk. Égly Mihály, gróf Teleki Géza, dr. Kosutány Ignác a Schonherr- ünnep rendező-bizottság elnökei. Jaucsovits József pénztáros, dr. Zoltán László jegyző. Almer Károly, Balezer György, Brebán Sándor, Fülep Imre, Fábián Lajos, Glavitzky Károly, dr. Hüitl Dezső, Kovács Gyula, Kupás Mihály, Moldován László, dr. Morvay Győző, dr. Nagy Gábor, Neubauer Ferenc, Pokol Elek, dr. Rencz János, Réti István, Révay Károly, Révész János, Stoll Béla, Soltész Elemér, Thorma János, dr. Vass Gyula a ren­dező-bizottság tagjai. — Itt említjük meg, hogy a küldöttségek, kik az emléktáblát megakarják koszoruzni, e szándékukat f, hó 19-ig szívesked­jenek dr. Kosutány Ignác vagy Égly Mihály elnököknél bejelenteni. A rendező-bizottság lapunk utján is fölkéri Nagybánya sz. kir. r. t. város közön­ségét, hogy az ünnepélyen minél nagyobb számban megjelenni sziveskedjenek. Röjjuk le kegyeletünket az elhunyt emléke iránt, ki életében csak dicsőséget szerzett rajon­gásig szeretett szülőföldjének ! Jubileum. Huszonöt esztendő nagy numerus az ideig-óráig tartó emberi életben. Hát még léséhez. 1904-ig, az ünnepélyes megnyitásig, körülbelül 10,000 koronát fordíthatott az anyag­gyűjtés és berendezkedés czéljaira. A megnyitás junius 19-én az Egyesület rendkívüli közgyűlése keretében ment végbe s az ünnepre Berzeviczy Albert kultuszminiszter képviseletében Fraknoi Vilmos püspök és főfelügyelő jött Nagybányára. A közgyűlést Schönherr Gyula nyitotta meg, majd Lakatos Ottó ügyvivő-elnök olvasta föl a Muzeum történetét, végül Fraknói Vilmos magas szár- nyalásu beszédben fejezte ki örömét azon, hogy a vidéki közgyűjtemények száma egy újabb mú­zeummal gyarapodott es mint a miniszter képvi­selője, köszönetét és elismerését nyilvánította Nagybánya város közönségének a muzeum léte­sítése körül hozott áldozatokért. A hatóságok és testvéregyesületek üdvözlése után a közönség át­vonult a muzeum helyiségeibe. A muzeum öt csoportból áll: könvvtár, régészeti és ipar- művészeti emlékek csoportja, szépművészeti, néprajzi, végül a természetrajzi gyűjtemény. Az útmutató kalauzhoz Schönherr Gyula irta a be­vezetést, 6. Följegyzendőnek tartom, hogy 1897-ben a Képzőművészeti Országos Tanács fölszólitására ö informálta ezt és Wiassics Gyula minisztert a nagybányai feslökoloniáról s mindvégig azon volt, hogy ez az iskola Nagybanyán marad­hasson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom