Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 22-52. szám)
1910-08-18 / 33. szám
Trill, évfolyam. 1910. augusztus lió IS. 33-ilc szám. Előfizetési árak : Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden héten csütörtökön reggel 8—12 oldalon. Felelős szerkesztő: ÉGLY MIHÁLY. Szerkesztőség és kiadóhivatal : ílid-ulcza 13. szám, hova a lapközlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. Hirdetések felvétetnek Kovács Gyula kSnyvkeraskedő üzletében is. Lélekevők. Augusztus 17. I Néha a betűk torlódása és hangzása j teljesen kifejezi az eszmét, melyet körülírunk vele. A pletyka nemcsak morális értelemben sérti lelkemet, hanem azt mondhatom, fizikailag is kellemetlen rám nézve ez a fogalom. Valami beteges érzékenységgel mindig összefüggést látok a lélek érzései és külső tárgvak között. Érzem, hogy egyik a másikért áll elő. A külső élet erkölcsileg is hat ránk. Formálja, gyúrja, idomítja a lelket min- j den, ami körülvesz. Bizonyos hang, mely ; a fizika törvényei szerint, tudom is én, | hány rezgést végez, az én lelkemben uj ; világot nyit meg. A külső élet és a lelkem érzései között annyi érthetetlen összekapcsolódást érzek, hogy lázas fővel azt gondolom néha, lesz idő, mikor a tudomány felismeri a lélek fizikai törvényeit. Amikor színekkel, hangokkal, külső impresz- sziókkal lelket nevelnek, irányítanak. El-elszalad a gondolatom. A pletykáról akarok Írni. Alig tudom kimondani e szót. A furcsa betüösszetételbe belebotorkál a nyelvem. Leírni is csak úgy tudom, ha betűnként gondolok rá! Ha hallom e szót: fájni kezd a kezem és békanyálszerü utálatos anyagokat látok, amiktől undorodom és amik megkinozzák idegeimet. Magyarországon az elmúlt héten két embert ölt meg a pletyka. Két különböző esetben. Az intelligens osztályból, ahol gyöngébb az idegrendszer és nagyobb a moralitás, mint odalenn, ahol durva tréfák, elővillanó fokosok ellen- sulyozzák az erkölcsi tudat kifejlődését. Ez a két ismeretlen halott adja kezembe a tollat. Mártíroknak látom őket, akik csudafinom lelkivilágukban nem ismerték az embert. Ezer és millió lélekevő él e földön. Az előkelő osztáty és kunyhók sötétsége egyaránt szolgáltatja ezeket a lélekpusztitókat. Bizonyos fokig minden kulturember- nek kötelessége felügyelni mások életére. Hiszen tulajdonképpen ez a nyilvántartás tarlja fenn a társadalom egészségét. Mindenkinek lelki intelligencziájában rejlik a határvonalak megérzése akkor, mikor egy másik ember benső világában kutat. Az idegen szemnek csak addig van joga a figyelésre, amig külső területen mozog, amig társadalmi törvények azt minden kulturemberre nézve kötelezővé teszik. Ezentúl az intelligens lélek fordul és önmagától cselekszi azt, nemcsak azért, hogy mások meg ne tudják esetleges figyeléseit. A leiki kiválóság sok mindenre kötelez. Önmagunkért. Szükség van arra ethikai és szocziális szempontból is, hogy magunkban feltétlenül tiszteletreméltó hajlamokat neveljünk. Elrémitő, megdöbbentő dolog, amikor úgynevezett úriemberek pletykálnak. Ezt a czimet: úri ember, hivatalosan el kellene törülni. Sok-sok idő múlva az emberek tudatában csak úri lelkek élnének. Talán e két előbbi fogalom összecseréléséböl ered a társadalmi élet ezer baja, félreértése. Úri ember gyakran tesz olyant, amitől a lélek utálattal, megvetéssel fordul el. A lélekevők, a múlt héten is megejtettek két fiatal életet. Halálba űzték. A kis faluk, kis városok, zöld salugá- terjei mögött riadtan remeg hitvány lelke az emberevő úri nagyságainak, vasalt nadrágos gavallérjainak. Ők nem láttak semmit! Ok csak azt mondották, amit már mindenki tud. A lélekevő nyomorultaknak mindig ez a mentségük. Istenem! Milyen kevesen érzik azt, hogy mire kötelez a lélek, az intelligen- czia! Aki érzi, dobjon egy virágszálat a két ismeretlen halott sírjára. Szőllőtermelés - gyümölcstermelés. — Lévé! a szerkesztőhöz. — Augusztus Ifi. Tekintetes Szerkesztő Ur! Gazdakörökben mind sűrűbben ismétlődik a panasz, hogy a Nagybányán telepitett szőllőre fordított kiadás, a drága napszámbérek, a szeszélyes időjárás, a sok gombabelegség és a nehéz borértékesitési viszonyok miatt egyáltalán nem térül meg. A A „Nagybánya“ tárczája. Requiem aeternam. — Schönherr Gyula hátrahagyott költeményeiből — Az örök nyugalom I Ez az élet bére, Nyugodtan tekintek sírom éjjelébe, Megfutottam pályám■. Kivívtam a dijat, Elhagytam a völgyet, felhágtam a bérezre, Parnassus berkének szívtam levegőjét, Mi kell több, ki várja munkája több bérét ? Oh örök nyugalom, hogy vágyom utánad! Nines ott öröm, remény, de bú sincs, sem bánat, Boldogságnál béke százszor drágább nekem, tí a tudat, hogy diszszel vívtam meg életem, Babér fedi fejem, kezembe a pálma, Beteljesült lelkem legmerészebb álma. Nyugton nézem sírom, ott is téged látlak, Bizton fekszem bele, királynőmül várlak, tízál/j le az egekről, jöjj hozzám a sírba, Égből vigasztalás drága balzsamát hozd, Kend meg szemeimet s zárd örök álomra Oh mennyire vágyok már a nyugalomra 1 Schönherr Gyula dr. emlékezete. — Részlet dr. Morvay Győző által írott életrajzi vázlatokból. — 1. Mig Schönherr Gyula Budapesten vagy egyebütt munkálkodott, addig mindig volt egy oldal-, hogy ne mondjam főpillanlása szülővárosára. Itt is időközben az ő javára fordul a szerencse, amennyiben Wekerle Sándor lett a város országos képviselője és Teleki Géza gróf belügyminiszter. Főprotektora azonban Teleki Sándor ezredes, aki gyerekkorától szerette s emelkedését figyelemmel is kisérte, 1892. máj. 18-án meghalt. Schönherr hírneve és müvei a városban sok tisztelőt szerzettek. Kutatásaiban sohasem feledkezett meg Nagybányáról és kéziratai, oklevélmásolatok óriási anyaga tanúsítja, hogy bárhol járt is s látta Nagybánya nevét, az ott taiált adatokat följegyezte, történetirótársait pedig arra kérte, kogy hasonlóan cselekedjenek. Budapesti körökben az ő és Nagybánya neve szinte összeforrott s innen eredt hivataltársainak s barátainak becéző elnevezései is: »Bányavármegye főispánja«. 2. Az 1896. évi millenniumi mozgalmas esztendő Nagybánya részéről is meghozta Schön- herre nézve a szülőföld elismerését. Maga is dolgozott érte. Ez időben használta föl levéltári kutatásaiból szerzett anyagot az an- joukori Szent István-templom történetére nézve. Fölhasználta továbbá magánosoknak, mint NyirŐ Sándor ügyész iratait és útmutatásait s a Sváj- czercsalád leveles ládáját, T. Pap Zsigmond tulajdonában levő régi rajzokat és a Nagybánya egyes házaiban szétszórtan beépített kőmaradványokat. 1892. szept. 27-én olvasta föl kész tanulmányát az »Országos Régészeti és Embertani Társulat« ülésén; 1893-ban jelent meg könyve »A Nagybányai Szent István-templom maradványai« czimen. A könyv díszes kiállítása a honoráriumot jóval fölülmúlja. De hatott Nagybányára is, amennyiben a város millennáris ülésén elhatározta, hogy a tornyot, mely még fönnállóit, mely többszörös tűzvész által meg volt rongálva, az ezer év emlékére restauráltatja. A restaurálás a Műemlékek Országos Bizottsága által készített terv szerint történt. 1898. okt. 26-án be volt fejezve, ekkor volt a kereszt föltevése és az emléktábla elhelyezése. 3. Ugyanezen a millennáris Szent Istvánnapi gyűlésen bizta meg a város Schönherrt monográfiájának megírásával. A város a szerződés szerint ezért a munkáért kutatási czélokra 1000 koronát, tiszleletdij fejében körülbelül 4000 koronát és a kinyomtatás költségeit vállalta. Elenyésző csekély összeg volt ez ahhoz az óriási munkához képest, melyet az iró erre a czélra kifejtett. Tudvalevőleg életfogytiglan kutatott Nagybánya története körül s valahol csak járt, mindenfelé szerzett, valakit csak ismert, fölkért és sokszor kapott is adatokat. Nagybányára vonatkozólag az ő kutatásain kívül első sorban adattárul szolgálhatott neki a néhai Katona Lajos, városi levéltárostól, a levéltárból hangyaszorgalommal krónikaszerüleg ösz- szerótt és kizárólag adatokra vonatkozó magyar és latin nyelvű oklevelek kivonatolása vagy másolása, amely anyag elég tetszetős formában a »Nagybánya és Vidékében« hétről-hétre is megjelent. Ezt a nagy »kék történet«* a város később megvásárolta és levéltárba őrizteti. Ide tartozott a Morvay Győzőtől, volt nagybányai főgimnáziurai tanártól, e sorok Írójától, a kultuszminiszter millenniumi megbízatása alapján irt »A nagybányai középoktatás története« c. munka. Nagy adattára a város kulturális fejlődésének féltörténete. Idesorolhatjuk Szellemy Geyza müvét »Nagy- bányának és Vidékének fémbányászata«-t, a * Kék irópapiron irta.