Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 22-52. szám)
1910-06-30 / 26. szám
"VIII. évfolyam. ISIO. Ixó 2©. 2©-ils: szám. NAGYBÁNYA Előfizetési árak : Egész évre 8 korona, félévre A korona, negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden héten csütörtökön reggel 8—12 oldalon. A városok államsegélye. Junius 27. Lapunk egyik legutóbbi számában részletesen foglalkoztunk azon belügyminiszteri rendelettel, melv az 1909. évre kiutalt államsegély mikénti felosztására adja meg az irányelveket, megállapítva azon fizetési fokozatokat, melyekbe a városi tisztviselők besorozandók. Mindjárt a rendelet kibocsátásakor konstatáltuk, hogy a városi tisztviselőknek a fizetési fokozatokba való beosztásánál, nem mondjuk maliciziából, de eltévedve azon labirinthusban, amit az ország összes városai tisztviselőinek egy kalap alá vonása előidézett, nagy igazságtalanság és méltánytalanság történt. Hiszen mindenik városban a tisztviselőknek jobbára csak a czimük egy és ugyanazonos, de olyannyira különbözők kvalifikációjuk, munkakörük, felelősségük, hogy mindaddig, mig az összes városi tisztviselői állások egységesen rendezve nem lesznek, addig a tisztviselői fizetéseket egységesen rendezni aligha lehet. De addig is, mig a városi törvény meghozatnék, az államsegély felosztásánál egy-két irányelvet szem elől téveszteni nem lehet. Ez irányelvek legfontosabbika pedig a kvalifikáczió ligyelembe vétele. Ez pedig nem jelent mást, mint annak az elvnek a következetes keresztülvitelét, hogy egy és ugyanazon állásban levő tisztviselők közül azok, akik kvaliíiká- czióval bírnak, egy fizetési fokozattal feljebb soroltassanak azoknál, akik kvaSzerkesztóség és kiadóhivatal: Hid-utcza 13. szám, hova a lapközlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. Hirdetések felvétetnek Kovács Gyula könyvkereskedő üzletében is. lifikációval nem bírnak. Továbbá különbség teendő fo ilmazói és kezelői szak között. Csak két irányelvnek a betartásával nem fog előfordulni az az abszurdum, hogy a kvalifikációval nem biró rendőrkapitányok a VIII. fizetési osztályba, mig a kvalifikáczióval biró főjegyzők, tanácsosok a IX. fizetési osztályba soroztassanak, ahová soroztattak a kvalifikáczióval nem biró rendőralkapi- tányok is, vagy hog a jogvégzettséggel biró aljegyző egy kategóriában legyen a kiadó-iktatóval, ; kinek a kvalifiká- cziója a legtöbb esetben egy-két középiskolai alsó osztálv. A belügyminiszteri rendelet az ország összes tisztviselői karában nagy megütközést keltett s országos mozgalom indult meg, hogy azok a tévedések, miken a rendelet felépült, korrigáltassanak. S ez a mozgalom nagyon helyes dolog is. Hiszen a ráma gyereknek az anyja sem érti a sr ' át. Ha a tisztviselők äz 1909. évi államsegély felosztásába belenyugodnának, az illetékes körök könnyen azt az impressziót meríthetnék e szónélküli megnyugvásból, hogy a tett intézkedések helyesek s a végleges rendezést is ezen az alapon eszközölnék. Hogy lapunk álláspontja helyes s ezelőtt pár héttel közölt czikkünkkel az ország lisztviselőkara is egyetért, annak dokumentálására közöljük legelőkelőbb közigazgatási orgánumunknak, a Városok Lapjá-nak alábbi czikkét, melyben a íizetésrendezéssel foglalkozik. A czikk igy hangzik: Az 1909. évi államsegély felosztása tárgyában kibocsátott 62.000/1910. sz. B. M. rendeletben üdvös intézkedésnek minősíthető az, hogy a közigazg. tisztviselők egész complexumára kiterjeszkedik s szolgálati éveik beszámíttatnak, mely jelentőségteljes eredmény a polgármesterek egyesülete befolyásának tudható be, azonban mint kezdetleges munka, ez sem ment minden hibától. Nevezetesen igazságosnak nem mondható, mert a r. tan. városokat két csoportba sorozza, 10 ezer lakoson felüli és alulira. Az elsőt sorozza a Vif—IX. az utóbbit a Vili—XI. fiz. osztályokba. A városok kulturális, ipari és kereskedelmi jelentőségére a lakosság számának ha van is befolyása, de még sincs akkora, hogy emiatt a kisebb r. t. városokat degradálni lehetne, mert miként a vármegyéknél és a tőrv. hat. jogú városoknál azoknak nagysága, fejlettsége a tisztviselők fizetésére semmi befolyással sem bir, úgy ily szempontból a r. t. városok között sem szabad különbségei tenni. Ha a r. t. városoktól megkivántató szellemi és anyagi erővel bírnak, úgy a legkisebbik is gondoskodik megfelelő tisztikarról, s miután kisebb városban ugyan kevesebb tisztviselő állás van, de ezek kezében a közigazg. több ága van letéve, tehát munkaerejük teljesen le van kötve ép úgy, mint a 10 zern ■! nagyobb népességű városokban. Ami pedig a tisztviselőknek a fizetési táblázatba sorozását illeti, az az 1910. évre feltétlen megváltoztatandó, illetve korrigálandó, mert általános megnyugvást a tisztviselők között csakis úgy lehet teremteni, ha mindegyik a maga helyére jut qualificatiója és munkakörének fontossága szerint. Teljesen érthetetlennek tartom a B. M. rendelet azon intézkedését, hogy a városi főjegyzőknek, akiknek vállain nyugszik tulajdonképen a városi administratio és éppen olyan tanácstagok, minta rendőrkapitányok és a polgármestert helyettesítő tanácsosok, akiknek ugyanolyan qualifi- catióval kell birniok, vagyis jogvégzetteknek kell lenniök, mint az előbb nevezetteknek, méA „Nagybánya“ tárczája. Halál a jégmezőn. — A Turáni Dalokból. — 1. Zeng napnyugaton árja dal: — Utunkban áll a sárga faj! — Az árja önzés felüvölt: Magunknak is kicsiny a földi — Szegény ugor\ koldus tatár, Siess pusztulni, halni már! Az ég alatt, a föld színén Számodra nincs hely, nincs remény ! . . . 11. Egy nép halódik északon, Igaz, jó testvér, hű rokon. Megfogyva már, megtörve már Zokszót se mond, ellent sem áll. Volt háborúja rengeteg. Menekült, harczolt, engedett. Irtotta khán, sejk, czár, mogul ... Szegény vogúl! szegény vogúl 1 Küzdött, futott, amíg tudott, Észak honába igy jutott. Jég ott a bérez, köd ott a nap, A sir se lehet zordonabb. Lelkét kiölte már a szláv És menekülni sincs tovább. Fenn, hol örök az éjszaka, Reszket az éjsark csillaga. Ködben a hó-sik tova vész, És minden élet elenyész . , . 111. Őrölnek untalan: Eltűnünk nyomtalan’ Idők során . . . Túrán! Túrán! Vigságunk tettetés, Fojtó kétségb'esés Egymás torán . . . Túrán! Túrán! A sors aláz, aláz . . . Jön a hir, jön a gyász Későn, korán . . . Túrán! Túrán! Zempléni Árpád. Régi magyar festők. — Mezey József. — Magyarország műtörténelme kevés olyan festőt tud felmutatni, akinek annyira változatos volt az életpályája, mint Mezey Józsefnek s ha a férfikor delén el is veszítette szemevilágát, de megőrizte lelki derültségét, arai legjobban bizonyítja, hogy a szelidebb múzsák megkülönböztetett, igazán kivatott kedvencze volt. Mikor a festő 1823. május 11-én született, édes atyja Kislétán, mint szerény gazdatiszt működött Szabolcs vármegyében; de hamar kincstári szolgálatba lépett s Mezey József a gondatlan gyermekéveket Miszticén, egy igénytelen ruthén faluban töltötte. írni, olvasni édes atyja oldala mellett tanult, s érdemes barátom Lehoczky Tivadar feljegyezte, hogy mikor a gyermek a harminczas évek elején Mária-Pócson az elemi iskolában járt s a mára- marosszigeti kegyesrendi gimnáziumban tanult, a komolyságra hajlandó gyermek már feslegetett; arról, hogy az irodalommal is korán foglalkozott, alantabb akarok megemlékezni. A gimnázium III. osztályát a szatmárnémetii gimnáziumban, mint az ottani püspöki tápintézet növendéke végezte s mire a filozófiai tanfolyamra került, édes atyját elragadta a halál s ő egészen a saját szorgalmára hagyatva, előbb mint nevelő, később azután mint mérnök-gyakornok kereste meg a kenyerét. Mezeynek ifjúkori rajzait és olajfestményeit bizonyos modorosság jellemezte, amiről csak Felelős szírkesztő: ÉGLY #HÁLY.
