Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 22-52. szám)

1910-12-22 / 51. szám

() NAGYBANYA 1910. deczember 22 előttem a Menyország kapuját, de tekintsd fe­leségemet, aki nem érdemli meg azt a büntetést, hogy tőle elszakítsatok. Péter bá’ megilletődve simogatja meg a pityergő asszonyka halvány orczáit és szól: Menjetek békével, a szeretet nevében. De jaj mindkettőtöknek, ha a mennyei színháznak csak a tájékára is merészkedtek ! Menjetek. S azzal bebocsátva őket, mégegyszer szét­tekint. Nem jön már senki. Csönd mindenfelé, csak a Földről hallatszik fel őrült zsivaj : Nagy­bánya városában a színház falait kidöntötte a lé§huzam- Csalán. HIR E K. Deczember 21. Karácsony. Ismét itt vagy szent karácsony ünnepe! Üclvözlégy azzal a szent áhítattal, amelytyel a pásztorok üdvözölték a betlehemi istálló isteni szü­löttét! Üdvözlégy azzal a mélységes benső hódolattal, amelylyel a napkelet bölcsei hajtották meg térdeiket a szeretet já­szola előtt és szivüket ajánlották tői az arany ajándékában, felszálló imádságukat a tömjénben, egész emberi valójukat a mirha áldozatában. Üdvözlégy az embe­riségnek, a nemzetek e nagy családjának nevében. Hozd meg mindnyájunknak azt a türelmet a fáradalmakhoz, a szenve- désekhez, melyet a jászol szülötte viselt kereszthaláláig. Hozd meg mindnyájunk­nak azt az angyali békeséget, mely az isteni Megváltónak a nyomában fakadt. Hozd meg nekünk azt az átható, min­dent átölelő szeretetet, melyet a Názá- rethinek isteni ajka hirdetett az egész emberiségnek, mely romba döntötte a régi erőszakos világot; mely jogot adott az embernek; mely bevilágította a kiet­len sötétséget, mely uj balzsamot cse­pegtetett az emberiség égő sebeire. Mely betöltötte az üresen álló lelkeket, szive­ket, hittel, reménnyel, eszmével, boldog­sággal! Ezen hittel, reménnyel és szere­tettel szivünkben üdvözöljük munkatár­sainkat, olvasóinkat, kívánva nekik bol­dog karácsonyi ünnepeket! Személyi hírek. Dr. Mákray Mihály polgármester hivatalos ügyekben Budapestre utazott, honnan holnap érkezik haza. — Hollós Oszkár vasutigazgató pár napig városunkban időzött. Uj jegyző. Az igazságügyi miniszter Kádár István dr. kismartoni járásbirósági gyakornokot Magyarláposra jegyzőnek nevezte ki. Kinevezés. Csaba Adorján főispán Kerekes Zsigcnond II. aljegyzőt vármegyei tb. főjegyzővé nevezte ki. Kirendelés. A m. kir. földmiveiésügyi mi­niszter Szokol Ziza gazdasági és háziipari szak- tanitónőt a nagybányai állami gazdasági ismétlő iskolához a háziipari szak tanítására kirendelte. Kitüntetett vármegyei tisztviselő. A király Medvey Lajos vármegyei iktatót buzgó szoigá latai elismeréséül az arany érdemkereszttel tün­tette ki. Uj kanonok. Mint nekünk biztos forrásból írják, a király őfelsége uj szatmári kanonoknak Benkő József ugnvári apátpiébánost nevezte ki. Esküvő. Révész Gyula hagymásiáposi igazgutó- tanitó a napokban vezette oltárhoz Szentgyörgyi Esztikét, Hagymástápos község postamesternőjét. Hivatalvizsgálat. Obholczer Gyula pénzügyi főtanácsos és Szilágyi József pénzügyi segéd­titkár az adóhivatal pénzkezelésének megvizsgá­lása czéljából pár napig városunkban időztek. Közigazgatási bizottsági ülés. Vármegyénk közigazgatási bizottsága a napokban tartotta meg rendes havi ülését Csaba Adorján főispán elnök­lete alatt. Az alispán jelentésében beszámol az árvízvédelem szervezési eljárás munkálatairól. Jelenti, hogy a múlt hó folyamán útlevelet kért 213, kapott 195, visszavándorolt 35 egyén. Szal- Jcay Sándor indítványára felír a bizottság a föld­miveiésügyi miniszterhez vármegyénkben az ál­latok száj- és körömfájása miatt elrendelt zárlat feloldása iránt. Az árvaszék elnöke jelentése sze­rint a múlt hónapban érkezett 2762 ügydarab, elintéztetett 2646, elintézetlen maradt 112. Fő­orvos jelentése szerint a múlt hónapban az ál­talános egészségi állapot kedvezőtlen volt. A pénzügyigazgató a múlt hónapban bevett egye­nes adóban 656.237 K, útadóban 18.091 K, bé­lyeg és illetékben 132.502 K, fogyasztási és ital­adóban 30.202 koronát. A tanfelügyelő jelentése szerint a közoktatásügyi miniszter Gyöngy, Kis- majtény, Ilobatelep és Fehérgyarmat községek­ben állami iskola építését engedélyezte. Az állat­orvos jelentette, hogy az állategészségügy kedve­zőtlen volt. Szabad előadás a kath. legényegyletben. A kath. legényegylet decz. 18-án tartotta második oktató előadását. A zenekar megnyitója után Föl- ticska Gizella szavalta el kedvesen és sikerül­tén Szepessy Lászlónak »Karácsony a kaszár­nyában« czimü költeményét. Uiána Neuberger István, áll. főgimn. tanai’, világi elnök ismer­tette szabad előadásában a kath. automiát. Min­denki előtt érthetően megvilágította az automia fogalmát, azután előrebocsálván az autonómia történelmi előzményeit, előadta azon okokat, amelyek a kath, automia létesítését ma már égetően szükségessé teszik. Rövid, de frappáns példákban ismertette az autonómiának műkö­dését az egyes hitközségekben és az egész or­szágban (Előadását lapunk legközelebb egész terjedelmében közölni fogja.) A szavalat és elő­adás közben Barazsu Endre járásbirósági tiszt­viselő szórakoztatta igen kellemesen a vendé­geket szóló czimbalom játékával, inig az előadás elején és végén Szaucsek István róm. kath. kántor vezetésével a zenekar játszott. A követ­kező alkalommal, január 8-án Szőke Béla h. plébános tart előadást. A r. kath. plébánosok esküje. X. Pius pápa az egyházban lábrakapott modern tévtanok meg­akadályozására, amelyek modernizmus czimen különösen a papok körében terjednek el, elren­delte, hogy az összes plébánosok, lelkészek és gyóntatással foglalkozó áldozárok a modernizmus eilen a püspök, vagy helyettese kezébe esküt te­gyenek. A nagybányai esperes-kerület papjai ezen esküt f. hó 20-án déli 12 órakor tették le Pály Ede esperes előtt a nagybányai r. k. templomban. leszenszky Dezső jubileuma. Tegnap volt harminczadik évfordulója annak, hogy Jeszenszky Dezső, Szabados sziniársulatának tilkára, a vi­déki színészet egyik érdemes, kiváló tagja a színpadra lépett. Ez évforduló nem suhant el nyom nélkül a jeles színész felett, mert a szin társulat tagjai, élükön Szabados igazgatóval, szí­vesen ragadták meg a ritka alkalmat, hogy ün­nepeljék veterán kollegájukat, jóbau-roszban osztályostársukat, ki tanúja volt ama időknek is, midőn a vidéki színészet még a pajtákban, szel- lős félszerekben húzódott meg s gyalulatlan deszkapadon mécs vagy faggyugyerlya világa mellett áldozott Thalia oltárán. A színtársulat házi ünnepélyéhez készséggel csatlakozott a nagyközönség is, hogy némileg lerója háláját azon igaz művészi élvezetekért, miket Jeszenszky bravúros játékával már nem egy ízben nyújtott. I A jubilaris ünnepély első része a színpadon ! zajlott le. Nyolcz óra előtt nehány perczczel a i zárt színpadon összegyülekeztek a színtársulat j tagjai, kikhez a közönség küldötteiként Égly i Mihály, Révai Károly, Révész János és dr. Foss I Gyula csatiakoztak. Az ünnepeltet a színtársulat ; kél hölgy tagja kisérte föl a színpadra. Megérke- ! zésekor a színházi zenekar háromszoros tust húzott. Elsőnek Égig Mihály üdvözölte kereset­len, meghitt szavakkal a jubilánst, átnyújtva a közönség ajándékát, egy 100 korona értékű arauy érmet. Azután a színtársulat nevében Ungvári Mór mondott rövid üdvözlő beszédet. A színtársulat egy hatalmas pálmaággal tüntette ki a jubilánst, melynek szalagja a város színeit viseli. Jeszenszky meghatóban mondott köszö­netét az ünneplésért s kérte pályatársait s a közönséget, hogy tartsák meg továbbra is sze­retőtökben, A díszelőadás után az étteremben szükebb körű banket volt, melyen Ungvári Mór, Révész János, Szabados László, majd Jeszenszky Dezső mondtak felköszöntőket. Ez alkalomból az ünnepelt életrajzi adatait a következőkben csoportosítjuk: Szüléiéit 1853-ban Nagyszent- miklóson, hol alyja, Jeszenszky Lajos tekintélyes ügyvéd volt. A gimnáziumot Szarvason végezte s az érettségi vizsgálat letétele után ill is lépett először színpadra 1880-ban, Temesvári Lajos színtársulatánál. Innen Orosházára ment, hol Szegedi Mihály színtársulatának lett a tagja, majd Kőszegi színtársulatánál működött. 1884-ben társigazgató lett Takó Sándorral, igazgatósága azonban csak kérészéletű volt. Azután Tóth Béla, Miklóssy. Pesti Ihász Lajos. Mezeg Béla, Jani János, Reke Gyula, Bokor, Fekete Miksa szín­társulatainál működött s kezdetben mint szerel­mes színész, majd mint opereti-buífo nagy si­kereket ért el. Több Ízben volt színigazgató is, de a szerencse sohasem kedvezett neki, mini igaz­gatónak. Szabados László társulatánál immár három éve működik s van egy pár oly szerepe, melylyel fővárosi művészekkel is fölveheti a versenyt. Két ízben nősült. Második feleségével, Széli Erzsivel, ki szintén Szabados színtársula­tának kiváló tagja, a legboldogabb házaséletet éli. A jubilánst Festetich gróf szinészeti főfelügyelő, az országos szinészeti egyesület, továbbá a deb- reczeni színtársulat táviratilag üdvözölték. Bányagyülés. A nagybányai kerületi bánya­egylet Farkas Jenő polgármester elnöklete alatt választmányi gyűlést tartott Nagybányán, f. hó 19-én, melyen beható megvitatás alá vették új­ból azokat a súlyos sérelmeket, melyek a kincs­tári kohók drága üzeme folytán a magánbányá­szatra oly elviselhetetlen terheket rónak. Köz­tudomású dolog, hogy folyó évi január havában a magánbányászat a sérelmek orvoslása végett lapunk által is egész terjedelmében közölt ki­merítő memorandumot terjesztett a pénzügy- miniszter elé, mely még mindig elintézetlenül hever a miniszter asztalán. Amennyiben pedig a memorandumban kifejezett sérelmek orvoslása már halaszthatatlanná vált, mert hisz egyik ma­gán bánya a másik után szünteti be az üzemét, főleg Felsőbányán és Láposbányán, a kerületi egylet választmánya elhatározta, hogy jövő hó elején küldöttség utján fogja megsürgetni előter­jesztéseinek elintézését. Tárgyalták továbbá az ugyanaz napra összehívott vegyes kohászati bi­zottsági gyűlésen való állásfoglalás kérdését is, melyre vonatkozólag a bizottság egyhangúlag el­határozta, hogy kiküldöttei jelenjenek meg ugyan a gyűlésen, de tekintettel arra, hogy a múlt év­ben előterjesztett kifogások daczára, a bemuta­tott számadások ugyanazon irányelvek szerint vannak összeállítva, mint az azelőttiek s a magán­bányászat jogos igényei figyelembe véve nem lettek, a számadásokat tudomásul ne vegyék s annak érdemi tárgyalásába ne bocsátkozzanak. Ez tényleg meg is történt, amiről a jegyzőköny­vet a pénzügyminisztériumba felküldeni hatá­rozták. Tragikus halál. Megrendítő váratlansággal hunyt el Szabd Sándor, a nagybányai bányaigaz­gatóság számtisztje, ki rokonszenves, szeretetre­méltó egyéniségével rövid itt tartózkodása alatt is számtalan jóbarátot szerzett magának. Fölebb- valói becsülték a törekvő, szorgalmas ifjút, hivatal- társai pedig a jó, szolgálatra kész kollegát sze­rették az elhunytban. Még pár nappal ezelőtt itt járt közöttünk jó kedvvel, látszólag egészségesen, de a gyilkoló kór oly rohamosan támadta meg, hogy pár nap alatt végzett az életerős ifjúval. Midőn orvosai bajáról felvilágosították, az ellen a kolozsvári klinikán keresett gyógyulást, hol műtétnek is alávetette magát. A műtét látszatra sikerült, is, de azután a jobb sorsra érdemes fiatal ember csakhamar meghalt. Szülei holttestét Ujtordára szállították el, hol f. hó 19-én nagy részvét mellett helyezték örök nyugalomra. Halálá­ról a nagybányai báayaigazgatóság mellé rendelt számvevőség külön gyászjelentést adott ki. A boldogult csak 25 évet élt s 7 éve állott a kincs­tár szolgálatában. Aiapiökeemelés. A nagysomkuti kereske­delmi bank részvénytársaság f. hó 15-én dr. Simon Miksa vezérigazgató elnöklete alatt tar­tott közgyűlésében elhatározta, hogy a bank alaptőkéjét 300.000 koronáról 500.000 koronára j emelik föl. Az uj kibocsátási részvényeket a debi’eczeni első takarékpénztár jegyezte. A köz- I gyűlés dr. Simon Miksa vezérigazgatónak az I intézet fejlesztése körül szerzett érdemeiért jegy- I zőkönyvi köszönetét szavazott. Pauliner-sőr. A karácsom ünnepek I alkalmából Rumpold Gyula vendéglőjé- í ben a hires Pauliner-sör, mely a leg- j kitünőbb müncheni sörök egyike, kerül ; kimérésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom