Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 22-52. szám)
1910-12-15 / 50. szám
4 NA G Y B A N Y A 1910. deczember 15. A Botrány-bői annyira előrehaladottak a próbák, hogy anapokbaumár »teljes szereptudással« volt a próba kiírva. Nyárai azonban elnézte a próbatáblát és bizony nem készült el teljesen a szerepével. Mit csináljon, ha nem tudja kifogástalanul a szerepet, biztos hogy fölirják és az sokba kerül. Cselhez folyamodott. Jelenése következik, bemegy a színpadra és dadogónak vette szerepét. Végig dadogta a darabot. A rendező, aki az egész próba alatt idegesen izgett- mozgott, próba után megszólítja: — Te Bandi, az lehetetlen, hogy ezzel a fölfogással játszd el ezt a szerepet. Azt én nem engedhetem meg. — Nem ? ? • - mondja meglepetést színlelve Rudi — hát akkor holnap már nem fogok dadogni. * Egy kollegája diszkréten kérdi Sugár Gyulától : — Van pénzed? — Nincs — mondja büszkén Gyula — minden vagyonom a hangom! — Sohse rőstelkedj — feli a kollegája — a szegénység nem szégyen. * A bűnbak. A drámai hős idegesen jön a próbára. A hős: Kérem, súgó, ma ne súgjon nekem egy betűt sem. Bízza rám. Érti? Rendező: Hát kérem ne súgjon a művész urnák. Súgó: Értem. A hős: (idegesen) És szeret engem Luizára még? Az én szivem.... Az én szivem... . .. . még . . . (szünet). Súgó: Az én szivem még a régi. A hős: (dühbe gurul) Hallgasson ! Hát nem látja, hogy művészi pauzát tartok, hát nem érzi, hogy erre a szünetre itt szükségem van! Maga nélkül is tudom, hogy a szivem a régi. Rendező: Hát nem értette, hogy ne súgjon! Ne .. . súg...jonl Súgó: Igenis, rendező ur. A hős: Keresztül látok lelkeden, mint... keresztül mint... (nagy szünet). Súgó: (hallgat). A hős: Keresztül mint. .. (Kinos szünet.) A hős: (ordítva, lábával dobbantva) Keresztül mint . .. Súgó: (Körmeit piszkálja). A hős: (kitör). A mennydörgős istennyila ..! Hát nem látja, egy szó kell, egyetlen egy szó (sir) és azt nem adja. Hát minek ül itt, miért fizetik magát .. . hahaha ! (Zokog) Egy szó kell és azt nem adja. Hát hogy látok keresztül a lelkeden, mint . . . mint. .. Rendező (dühösen) : Hát hogy lát keresztül a lelkén, mint . . . mint ... (A súgóhoz) ön abszolút hasznavehetetlen, érti; abszolút lehetetlen önnel dolgozni. Érti?! Súgó (nyugodtan): Igen is. rendező ur. Csaláu. HÍREK. Deczember 15. Személyi hírek. Moldován László takarékpénztári igazgató pár napot családi ügyekben Nyíregyházán töltött. — Szinyay József vízvezetéki mérnök, ki súlyos betegségéből csak most épült föl, egészségének teljes helyreállítása végett Budapestre utazott. — Plachy Gyula pénzügyigazgató hivatalos ügyekben városunkba érkezett. Kinevezés. A főispán Kerekes Zsigmoud vármegyei aljegyzőt tb. főjegyzővé nevezte ki. Áthelyezés, tíoromisza Tibor szatmári megyés püspök Körösi Károly nagybányai róni. kath. s. lelkészt ideiglenesen Áknasugatagra rendelte. Visszajövetelét mihamarabb várjuk. Emléktábla a szatmári békekötés helyén. Ferenozy Károly hírlapíró több évi kutatás alapján az 1711. évben kötött szatmári békének helyét a báró Vécsey László Deák-téren lévő palotájának udvarán tavaly megtalálta. Régebben a szatmári várnak itt volt az úgynevezett pro- funtháza, hol három napi tárgyalás után Károlyi a császári hadak vezérével békét kötött. A városi közgyűlés e helyet emléktáblával jelöli meg és megbízta Ferenezyt, továbbá Bagossy Bertalan és dr. Feohtel János főgimnáziumi tanárokat az emléktábla szövegénok elkészítésével. A bizottság kérésére az emléktábla művészi tervét Papp Aurél róm. kath. tanár már elkészítette. A leleplezés országos jellegű lesz, mivel a város törvényhatósága meghívja az ünnepélyre a törvényhozás mindkét házát, az összes törvényhatóságokat, a tudományos és művészi társaságokat. A felavatás napját a szatmári békekötés utolsó napjának 200 éves fordulójára, 1911. május 1-ső napjára tűzik ki. Nagy vesztesség érte az ág. hitv. evangélikus egyházat. A tiszai egyházkerület nagymüveltségü püspöke, Zelenka Pál 71 éves korában Mis- kolczon hosszas betegeskedés után meghalt. Az agg főpap szívós ereje győzedelmeskedett volna a betegségen, ha tudőgyuladásba nem esik. E gyorsan ölő betegség aztán rövidesen elrabolta életét. Zelenka püspök ritka nagy kvalitású ember volt, valóságos oszlopa egyházának s elvesztése szinte pótolhatatlan. Temetése e hó 7-én, d. e. 11 órakor ment végbe óriási részvét mellett. Papsága impozáns számban, de iskolák, intézetek, egyesületek, testületek is lerótták a végtisztességen a fáradságot nem ismerő tevékenységű egyháznagy iránt a kegyelet adóját. Gyurátz Ferencz dunántúli püspök tartotta a megboldogult felett a halotti beszédet és költői lendületű, magvas szavaival nem egyszer indította könnyekre a gyászoló közönséget. Városunkból Bévisz János vett részt a temetésen, a Szabó család pedig, amelyet rokonsági kötelék fűz az elhunyt püspökhöz, díszes koszorút küldött a ravatalra. A megboldogult egyháznagy életrajzi adatai következők : Zelenka Pál a, nógrádmegyei Csehbrézón született 1839-ben. Ősei a huszita harcok idején Ziskával jöttek Magyarországba és történelmi szereplésü emberek voltak. Nemességüket Mátyás királytól kapták. A család a XVI. században szakított a katonai hagyományokkal és papokat nevelt. Pap volt Zelenka Pál apja is. Miután Aszódon, Selmeczen és Pozsonyban elvégezte középiskolai tanulmányait s az utóbbi helyen a teológiát, Jénába ment egyetemre. Hazajövet 1862-ben Székács József püspök mellett segédlelkész lett, két évvel utóbb pedig lelkész Irsán. 1866-ban Miskolczra hívták meg lelkésznek, ahol aztán élete végéig megmaradt. A Jeruzsálemben épült első evangélikus templom fölavatására Vilmos császárral együtt utazott, a püspök ugyanakkor bejárta Palesztina délvidékét, Afrikát és hazajövet Olaszországot. Az irodalomban harmincz esztendő óta szerepel, többnyire egyháztörténeti tanulmányokkal és egyházpolitikai és nemzetiségpolitikai czikkekkel. A főrendiház tagja volt, 1908-ban pedig a Lipót- rend középkeresztjét kapta a királytól. Élete utolsó hónapjaiban már csaknem elhatalmasodott rajta betegsége, családja rábeszélésére ekkor Olaszországba készült, enyhébb éghajlat alá, de már nem volt hozzá elegendő ereje. Halála előtt négy nappal Budapesten járt, hol Terray Pál egyetemi tanárral értekezett beteg sége ügyében. Nov. 29-én visszament állomáshelyére, Miskolczra, hol szerdán tüdőgyuladás tünetei mutatkoztak rajta. Deczember 4-én szen- derült jobblétre, nagy vesztességére a tiszai egyházkerületnek, melyhez a nagybányai egyház- község is tartozik. Törvényszék Nagybányán. Hirt adiunk múlt számunkban arról a törekvésről, hogy Nagykároly városa a miniszternél deputáczióban járt régi törvényszéke visszaálliiásának kiszorgalmazására. Most hasonló dolgot jelenthetünk városunk képviselőtestületének szombaton megtartott gyűléséből. Ugyanis Stoll Béla azt az indítványt vetette fel, hogy tegyen város lépéseket régi törvényszékének visszaállítására. A képviselők egyhangúlag hozzájárultak a javaslathoz, s az indítványt emlékirat alakjában Stoll Béla szerkeszti meg, a törekvés támogatására felkérik Földes Béla és L. Bay Lajos képviselőket, esetleg a polgármester szintén deputácziót vezet ez ügyben a miniszterhez. Az ököritói emlékoszlop leleplezése. E hó 11-én leplezték le az ököritói tűzvész alkalmával elpusztultak emlékére állított siroszlopot. Az emlékművön a következő felirat olvasható: »Az 1910. márczius 27-én történt lüzkatasztrófa áldozatainak emlékére.« Jobb és baloldalon, az oszlopok között 5—5 fekete márváuykoczkán a felismerheletlenségig összeégett áldozatok nevei vannak feljegyezve. Az emlék, mely Harkányi Ede szatmári szobrász müve, közadakozásból Zelenka Pél. épült, Németh Jenőné kezdeményezésére. A közös sirt, amelyre az emlékoszlopot emelték, sok ezren állották körül, kik közül ott voltak : Csaba Adorján főispán, llosvay Aladár alispán, Szu- hányi Ferencz orsz. gyűl. képviselő, Péchy László főszolgabíró, Dienes Dezső szolgabiró, Jékey László, Jékey Zsigmond, Andrássy Jenő, Németh Jenő, Németh Jenőné stb. A gyászünnepély, melyet istentisztelet előzött meg, az ököritói énekkar gyászdalával kezdődött, mely után Kovács Lajos ököritói ref. lelkész beszélt. Utána Szuhányi Ferencz emlékezett meg a világren- ditő szerencsétlenség áldozatairól s a hátramaradt szerencsétlen hozzátartozók gyengédlelkü istápolójáról, Németh Jenőnéről. A gyászünnepély befejezte után Németh Jenő házához gyűltek a megjelentek, hol Csaba Adorján főispán szép szavak kíséretében adta át a király által adományozott koronás arany érdemkeresztet Németh Jenőnének. A szép ünnepséget diszebéd fejezte be, melyen a kitüntetett úrnőt számos pohárkőszöntőben éltették. Felolvasás. Kápolnai Pauer Viktor, az országos bányászati és kohászati egyesület nagy- bányavidéki osztályának e hó 10-én, a bányaigazgatóság tanácstermében tartott felolvasó ülésén a Vasbeton-szerkezetről ez. mély tudománynyal megirt értekezését folytatta, melyből egy sorözatot már az előző ülésen felolvasott. A tanulságos essayt a szakemberek nagy érdeklődéssel hallgatták. Vendégszereplés. Alig távozott el még körünkből a Nemzeti Színház kiváló művésznője, Fáy Szeréna, kinek megrázó drámai alakításai élénk emlékezetében vannak a szinházjáró közönségnek, az ügyes Szabados direktor újabb attrakczióról gondoskodott e hétre. Megnyerte három vendégszereplésre Komái Bertát, a Vígszínház kiváló énekesnőjét. Komái csütörtökön, pénteken és szombaton lép fel a Tatárjárásban, az Obsilos-ban és a Milliárdos kisasszonyban. A vendégszereplés iránt városszerte nagy érdeklődés mutatkozik és az összes előadásokra már most előre válthatók a jegyek a rendes színházi pénztárnál. Az Erzsébet óvó ünnepélye. Az »Erzsébet« kisdedóvó karácsonyi ünnepélyét f. hó 21-én d. u. 1/34: órakor tartjuk meg, melyre a szives érdeklődőket ez utón is meghívom. Nagybánya, 1910. deczember 10-én. Papp Izabella, az óvóda vezetője. Csausz István f. Felsőbánya városának ________________' egy érdemekben megőszült, köztiszteletben álló férfia dűlt ki az élők sorából: Csausz István. Az általános szeretetnek örvendő öreg ur, Felsőbánya Nesztora, egyike volt a város legagilisabb embereinek. Nem volt az az ügy, melyből vészt ne kért volna és teljes buzgalommal, odaadással ne fáradozott volna megvalósításán. Ép ezen kitartó igyekezete miatt tisztelték meg városának polgárai több helyen megkülönböztetett bizalmukkal. Most már megtért. Elvesztését nagykiterjedésü rokonságán kívül számtalan barátja, jóismerőse és városának fiai gyászolják. Haláláról a mélyen lesújtott család a következő gyászjelentést adta ki: Alulírottak Isten akaratában megnyugodva, mély fájdalommal tudatjuk, hogy az édes jó apa, nagyapa, após és rokon: Csausz István volt gyógyszerész, nyugalmazott postamester, takarékpénztári pénztárnok, a felsőbányái róm. kath. egyház világi elnöke és városi képviselő folyó 1910. évi deczember hó 11 én, életének 75-ik évében, a halotti szentségek ájlalos felvétele után elhunyt. Drága hallottunkat folyó hó 13-án d. u. 3 órakor fogjuk a r. kath egyház szertartása szerint örök pihenőre kisérni s lelki üdvéért az engesztelő szentmiseáldozat folyó hó 14-én d. e. 9 órakor lesz megtartva. Áldott legyen emléke! Felsőbánya, 1910. deczember 11. Harant Gyuláné, Csausz Kornélia leánya, özv. Csausz Tivadarné, Piskolty Klára menye, Harant Gyula veje, Harant Dezső, Csausz Etelka, István, Mariska, unokái. Az első debut. E czim alatt mai tárcza- rovatunkban érdekes visszaemlékezést közlünk Jeszenszky Dezső, színtársulatunk érdemes tagjának tollából, aki csak a napokban fogja megünnepelni harminczadik évfordulóját annak, hogy a színészi pályára lépett. A szerfölött érdekes visszaemlékezésre e helyütt is felhívjuk a figyelmet. A nöegylet tombolaestélye. A jótékony nőegyesület karácsonyi kiadásainak fedezésére f. hó 26-án az István szálló éttermében tombolával összekötött tánczestélyt rendez, amelyre a
