Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 22-52. szám)
1910-11-17 / 46. szám
4 NA G Y B A N Y A 1910. november 17. és elragadó bájossággal játszotta. Szabados a ravasz, kapzsi svábot remekül alakította, Korda melegséggel s drámai erővel adta Józsit. A többi szereplők közül ki kell emelnünk /. Széli Erzsit, Tárnái Lídiát és Sugár Gyulát, kik az előadás jóságán hathatósan közreműködtek. Hétfőn Kazalitzkg Antal négy felvonásos drámája, A kard becsülete került színre. Kazalitzkg darabját a legjobb hírek előzték meg s a dráma valóban nagy sikert aratott s méltóan sorakozik Kazalitzky-nak Tetemre hívás czimü darabjához. Merjük állítani, hogy A kard becsülete sokkal jobb darab, mint a fővárosi kritika által felfújt s erősen reklamirozott modern drámák, kiknek irói természetesen a klikkhez tartoznak s akiknek behódolni a közönségnek szinte kötelessége. Kazalitzkg nem tartozik semmiféle klikkhez, nincs is senki protektora, hiszen szinész-ember, kinek keservesen kell küzdeni a megélhetésért. Annál nagyobb dicsősége azonban, hogy színdarabjaival a nagyközönség szivéhez olyan közel férkőzik s ha darabjai nem kellenek a fővárosi lapok által szuggerált és irányított színházaknak, annál inkább kellenek a vidéki színtársulatoknak, melyeknek állandóan műsorán vannak. A kard becsülete is kitünően s a színpad titkainak nagy ismereteivel van felépítve s hatásos jeleneteivel nem egyszer köny- nyeket csal a szemekbe. Szabados színtársulata kitűnő előadásban mutatta be a darabot. Ungvári Mór az ezredes szerepében mélyen a szivekbe markolt; J. Széli Erzsi a megrágalmazott Vilmát diszkréten s nagy sikerrel játszotta; Benes Ilonka mint mindig, most is remek volt. Nyárai Rezső, kinek komikai vénája napról- napra izmosodik, ma komoly szerepben mutatkozott be s Hoffmann százados szerepében valóban kabinet alakítást nyújtott. Végső, hatásos jeleneteiben nyílt színen megtapsolták, Korda kenetleljes tábori lelkészt mutatott be s szerepét jól fogta föl; ellenben Földes és Sugár, ez a két törekvő színész, szerepeiket teljesen elejtették. Demeter őrmesteréről pedig jobb nem is beszélni. Az a figura, amit ő egy huszárőrmester képében bemutatott, való egy bohózatba, de oda is csak mint furvézer őrmester, de nem egy drámába. Már csak a megjelenésével is egészen kizökkentette a közönséget hangulatából. Tolnai Kaplonczai szerepében rokonszenves volt. Sajnos, hogy e nagyhírű drámára a közönség a színházat csak félig töltötte meg. A darab hatása alatt a közönség beigazoltnak látta Kzaalitzky panaszait, miket nemrégiben a fővárosi dramaturgok eljárásáról tett közzé. Kedden Az elvált asszony-ban unatkoztunk. Pedig jónevü társasczég műve, León Viktor irta szövegét, zenéjét pedig Fall Leo. S hogy nem tudta folytonosan érdeklődésünket felkelteni, az nem a színészek hibája, ők jobb ügyhöz méltó igyekezettel megtettek mindent. Csak az első felvonásban történik valami, illetőleg a kissé pikáns mesére gondolva, azt mondhatnék, »itt se történik semmi«. A másik két felvonás ennek a semminek a következményeivel untatja a publikumot. Hiába, még pikáns szellemességek egész sorozata se tudja pótolni a cselekményt. De a zene se nagyon fülbemászó. Eg3'-két szám nagyon tetszett, legnagyobb része azonban hidegen hagyott. Olyan vaudville-szerü az egész darab, melynek sivár meséjébe nem tudott életet önteni a lehetséges komponista. Színészeink azonban kitellek magukért. Szabadosáé és Sugár néhány énekszámmal brillíroztak, az »Árkon át, bokron át« refrainü ismert kupiét négyszer isméíelíette meg velük a közönség. Görög Olga erős indiszpozicióval küzdött, de azért minden igyekezettel iparkodott a darab sikerre juttatásán. Jeszenszky kis szerepében kitűnő volt, nemkülönben elsőrendű alakítást nyújtott Demeter és Nyáray. Az előadásnak valóságos szenzácziói voltak azok a pazar toalettek, melyekben Szabadosáé és Görög Olga a színpadon megjelentek Mi is a bámulok táborába szegődtünk, de nem fojthatjuk magunkba a felöltőit közmondást: inter duos litigantes, tertius gaudet; már t. i. a közönség. Heti müsör: Szerda: A sötét pont. Csütörtök: Luxemburg grófja. Péntek: Hivatalnok urak. Szombat: Naftalin. Vasárnap: D. u. Az erdészleány, este A harang. Kaleidoscop. — A kulisszák mögül. — November 16. Tudják kérem, mi az a kaleidoscop? Az egy olyan valami, amin van egy nagy lyuk, melyen ha benézünk, érdekesebbnél érdekesebb képeket láthatunk. A mi kaleidoscopunk — a színházunk. Van rajta egy nagy lyuk, melyről estén- kint nyikorogva és keserves sóhajok között vonul félre a függöny, melyre egy malicziózus városatya mindjárt azt mondta: De kár, hogy már fölhúzták! Pedig a maliczia ez egyszer igazán nem volt helyénvaló. Mindenki örült a szép és kényelmes színpadnak, még Khordha barátunk is, ki a lehető leghívebben mutatta be nekünk II. Endrét, mint izraelita polgártársaink tesíestől- lelkestől igaz hívét. Bálint műépítész szive pedig repesett a boldogságtól, látva, hogy még a villanylámpák fénye is rezeg a pompás légvonattól. Küldött is nyomban gratuláló táviratot Jámbor kollégájának, kivel ketten vállvetve fáradoztak a színpad minél bravúrosabb megoldásán. Derénk igazgatónk a gőzfűtésnek örvend a legjobban; nem kell fát venni a fűtéshez. Ki is dobatta az öltözőkből az ott talált dobkályhákat, egynek kivételével, amit leküldött a zenekarba, hogy Schott annál melengethesse a bal lábát, melyről már egy ízben majdnem lefagyott a — gummi. Ezt az örökvidám dobost jobban félti a direktor, mint JVyárai barátunk a fogsorát, melyet a minap fönt felejtett az öltözőben. Volt nagy lótás-futás, keresés, a már félig fölhúzott függönyt le kellett ereszteni, mig végre nagynehezen előkerült a fogsor. Az Erdészlány őzikéje játszott vele az öltözőben; minden áron meg akarta enni. Különben ez az őzike a legifjabb és legügyesebb színész. Kezdő létére oly fesztelenül mozgott a színpadon, hogy Demeter is megirigyelhette volna. Sőt még improvizált is. A színpad kellős közepén. De erre már az ügyelő mégis csak kiszólitotta a színpadról. A színpadról szólván, nem lesz érdektelen fölemlíteni, hogy hétfőn záporpróbát tartott a Mindenható. T. i. az éjszakai dér a Nap heves udvarlásától elérzékenyülve, keserves könnyeket hullatott a színpadra a színészek és főként a hölgyek határtalan örömére. Csak azt az egyet sajnálta mindenki, hogy a hölgyek ked- vencze, a mindig lágyan suttogó Fábián főmérnök nem volt ott, hogy lemosathatta volna fejéről ennek a színházépítésnek az ódiumát. A karmester is nagy munkában van most: operát ir, melyben a főszerepet Vetlényi fogja játszani, az opereszöveg szerzője. Alig várjuk már, hogy meghallhassuk, mert amint mondják, hallatlanul szép és hatalmas tenor hangja van. Eddig epizód szerepeiben csak suttogni hallottuk. A jövő hét valamelyik napján a város ismét nagy bankettet készül rendezni, melyre a színtársulat minden egyes tagja nyomtatott meghívót kap, hogy ezzel is demonstrálják a társulat iránti nagyrabecsülésüket. Különben ez már a második bankett lesz, melyen a társulat részt fog venni s épen azért, az első tapasztalatokon okulva, föltétlenül ki kellene kötni, hegy a súgót, mint nélkülözhetetlen rekvizi- tumot is hozzák magukkal. No meg aztán azt, hogy a karmesternek nem szabad dikciózni. Múltkor másfél órás felköszöntőt tartott; háromnegyed órát a zenekari dobogóról mint rezo- ; nanzbódenről beszélt, a másik háromnegyed óra j alatt pedig a társulat köszönetét tolmácsolta a ' szives meghívásért. Fiát az ilyen dikczióktól el j kell tiltani a társulat dominós Miskáját. Dominózzék, de ne dikeziózzék 1 HÍREK. November 16. Személyi hírek. Baráti Lajos, a Bolond Istók szerkesztője pár napot városunkban töltött. — Wachsmann Vilmos m. kir. csendőrszázados pár napig városunkban időzött. — Jancsó Géza, a Ganz-féle villamos részvény- társaság felügyelő mérnöke a villamos telep megvizsgálására városunkba érkezett. — Setankai F. Béla ipariskolai felügyelő hivatalos ügyekben városunkba j érkezett. Kinevezés. A pénzügyminiszter Haulik Károlyt a nagybányai kerületbe segédmérnökké nevezte ki és az igazgatóság Kapnikbányára osztotta be. Kinevezések. Glanzer Malvin oki. tanítónőt a vall. és közoktatásügyi miniszter a nagybánya- borpataki iskolához tanítónőnek nevezte ki. — Ugyancsak a kultuszminiszter gróf Kuhn István végzett joghallgatót miniszteri fogalmazó-gyakornokká nevezte ki. Áthelyezések. A m. kir. pénzügyminiszter Pethe Lajos bányasegédmérnököt innen Felsőbányára és Török Ferencz bányamérnököt Felsőbányáról Aknaszlatinára helyezte át. Államvizsga Jamnik István kir. erdészgyakornok az erdészeti államvizsgát Budapesten kitűnő eredménnyel letette. Esküvő. Jég Károly zilahi törvényszéki jegyző, városunk szülötte a napokban tartotta esküvőjét néhai dr. kolozsvári Nagy Albert nagyenyedi orvos leányával: Lenkével, A házasságkötés Székás-Veresegyházán történt. Mint tanuk Nagy Károly főerdőtanácsos és Dobosi Zsigmond székás-egyházai nagybirtokos szerepeltek. A fényes esküvőn jelen volt a vőlegény édes atj'ja Jég Károly, a nagybányai ref. egyház gondnoka is. Hymen. Boezor János, a Kellner és Sándor ezég üzletvezetője eljegyezte özv. Monoki Jánosné sz. Tóth Rózát. Az esküvőt e hó 24-én tartják meg. Révész János ünneplése. Mialatt Révész János az elmúlt héten Budapesten volt az ev. egyetemes gyűlésen, azalatt az ev. egyház presby- teriuma kedves meglepetést készített számára. Fülöp Andor gondnok a följegyzésekből kikereste, hogy november 13-án lesz 25 éve annak, hogy Révész Nagybányán működik szakadatlanul s megállapították, hogy ezen a napon gyűlést tartanak és ebédet rendeznek a tiszteletére. A lelkész csak az utolsó perczekben tudta meg, hogy mi készül. A gyűlés vasárnap d. e. istentisztelet után volt, 11 órakor a lelkészlakon, hol a presbyterium teljes számban összegyűlt. A napirend fölvétele előtt Szabó Adolf felügyelő szólalt föl s hosszabb beszédben emlékezett meg a jubilánsnak eredményes működéséről s az egyház nevében áldást, szerencsét kívánt a szeretett lelkésznek. Révész nagyobb beszédben válaszolt, megemlékezve a 25 év történetéről, csoportosította egyes főbb dolgok szerint annak változásait, mintegy részletes beszámolót tartott, melynek alapján hozzuk mi is a nevezetesebb mozzanatokat. Beszédét azzal végezte, hogy magának nem tulajdonit semmit sem, hanem elsősorban Istennek, akitől jő minden áldás, azután pedig a hívek szeretetének, odaadó támogatásának, akik minden szép és jó iránt nemes érzékkel bírtak minden időben. Gyűlés után villásreggeli volt a lelkészlakon, majd közös ebéd az István Király szállóban, hol Soltész Eleméren, a testvéregyház lelkészén és a családon kívül kizárólag az egyháztauács gyűlt össze. Az ebédeli tizenheten vetlek részt. A menü a következő volt: 1. Ragou leves. 2. Hal. Kecsege és tok. 3. Sült csirke. 4 Borjú frikandó. Compot és salátával. 5. Torta és almás rétes. 6. Gyümölcs, sajt, fekete kávé. Egy és Va órakor kezdődött az ebéd s a harmadik fogás után Szabó Adolf felügyelő emelkedett szólásra, szép beszédben köszöntve föl az ünnepeltet Utána Révész János az elöljáróságot és az egyháztanácsot élletie, kifejezvén hálás köszönetét a sok jóért, amivel iránta 25 éven át voltak. Soltész Elemér a ref. egyház nevében mondott köszöntőt Révészre, aki Soltészt és egyházát viszont felköszöutölie. Ezenkívül számos más köszöntő hangzott még el, igy tószlokat mondtak: Fülöp Andor gondnok a lelkészre és családjára, Szokol Pál presbyter Hudoba Gusztáv kiérdemült egyházi felügyelőre, Soltész Révésznére, akit időközben szintén meghívtak és elhoztak az ebédhez; Szabó Adolf Alexy Kornélra, Fülöp Andor
