Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 22-52. szám)
1910-11-03 / 44. szám
4 NA G Y B A N Y A Szabados szinigazgató Égly beköszöntőjéről. Említettük, hogy az uj színházat Égly Mihály verses Beköszöntő-jével és Bévai Károly prológusával fogják megnyitni. Szabados szinigazgató igen meleghangú levélben köszönte meg Égly Mihály Beköszöntő-jét, azt írva arról, hogy »az egy igazán szerfölött bájos és kedves dolog, amely a kissé komor alapszinezetü ünnepségnek fényt és derűt fog kölcsönözni.« Szabados igazgató úgy tervezi a Beköszöntő bemutatását, hogy az ünnepi nyitány után kigyul a rivalda, két harsona jel után az előfüggöny elé lép egy magyar nemes apródnak öltözött művésznő s elszavalva a Beköszöntőt, két harsonajel között ismét eltűnik a függöny mögött. Ezt követi azután Bévai megzenésített prológusa és végül a Bánk bán előadása. Az István király szálló uj igazgatója. Az István király szálló bérlőtársasága igazgatósági ülésén egyhangúlag Moldován László takarékpénztári igazgatót választotta meg a részvény7- társaság igazgatójává. Brebán lemondása után ugyanis az ügyek vezetésével Almer Károly bankigazgatót bízta meg, ki most a részvény- társaság bizalma folytán a helyettes igazgatói lisztet tölti be. Osztáiygyüiés. Az orsz. magyar bányászati és hohászati egyesület nagybánya-vidéki osztálya a bányaigazgatóság tanácstermében okt. 29-én igen látogatott gyűlést tartott Neubauer Ferencz miniszteri tanácsos elnöklete alatt. Az elnöki bejelentések s indítványok után dr. Kádár Antal kerületi kincstári főorvos számolt be nagy érdeklődés mellett berlini tanulmányutjáról, a világhírű Ehrlich professzornál tett látogatásáról, nemkülönben a 606 szerűm jelentőségéről. Dr. Kádár széleskörű tudományos alapon foglalkozott az uj szerrel s felfedezőjét az emberiség egyik legnagyobb jótevőjének nevezte. A szerfölött érdekes előadást lelkesen megéljenezték. Kápolnai Pauer Viktor A vasbeton és annak története czimen tartott értekezést, mindvégig lekötve a szaklársak figyelmét. Gyűlés után társasvacsora volt az István király szállóban, mely a legpompásabb hangulatban csak a késő éjjeli órákban ért véget. Emléktábla Tótfalusi Kiss Miklósnak. A nemes mozgalomnak, mely a nagybányai nyomdászok köréből indult ki, hogy Tótfalusi Kiss Miklós emlékét szerény emléktáblával jelöljék meg, még most sincs kellő eredménye. Pedig e nagynevű ember nemcsak a szőkébb vidék, vagy a vármegye, hanem még a külföld előtt is becsületet szerzett a magyar névnek, mert oly korban, mikor a könyvnyomtatás még meglehetős kevéssé volt ismeretes, oly hírnévre tett szert mint betűmetsző, amelyet ma csak kevesen tudnak értékelni. Bizonyságul csak azt az egy tényt hozzuk fel, hogy protestáns ember léiére még a pápától is kapott megrendelést. A nagybányai nyomdászok meg akarják örökíteni hírneves elődjük emlékét, ki nemcsak biblia kiadásával, hanem nyelvtörténeti munkájával halhatatlan érdemeket szerzett. Az emléktábla felállításához még hiányzik egy bizonyos összeg, azért kérik ezúton a nagybányai könyvnyomdászok a nagyközönséget, járuljon hozzá fillérjeivel a zseniális magyar nyomdász emlékének megörökítéséhez. Az adományok Nánásy István nagybányai könyvnyomdatulajdonos czimére küldendők, ki a helyi lapokban köszönettel nyugtázza. Erkel-ünnep Szafmáron. A szatmárnémetii Dal- és Zeneegyesület folyó évi november hó 6-án nagyszabású Erkel-ünnepet rendez nagy zeneköltőnk [100 ik évfordulója alkalmából a városi színházban. Az előkészületek nagyban folynak s mint az eddigi értesülésekből megállapítható, az ünnepély magas színvonalúnak s rendkívül érdekesnek Ígérkezik. A műsoron többek közölt a Hunyady László nyitány is szerepel nagy zenekarral és a Himnusz 100 tagú vegyes karral, amelyeknek karnagyi tisztjét Hermann László, a zeneiskola igazgatója tölti | be. A dalegylet Erkel »Elvennélek én, csak adnának« s a »Takarodó« czimü darabját adja elő, lesz azonkívül felolvasás, hegedű, zongoraszám. r’~--------T-TT-] Megdöbbentő váratlanságI Simon Aurel, j gaj java férfikorában hunyt el a napokban Simon Aurél gyógyszerész és kapszulagyártulajdonos Misztótfaíuban Betegeskedés nem előzte meg halálát s úgy dőlt ki az élők sorából, mint a villámsujtoít fa. Reggel még jókedvűen látott munkához s pár pillanat múlva már halott volt. Tragikus halálának hire mély, igaz részvétet keltett mindenfelé, mert a boldogult, mint társadalmi ember‘sok jó barátot szerzett magának s nagy népszerűségnek örvendett. Simon Auréllal igazán tipikus egyéniség tűnt le a szereplés színpadáról. Gyógyszerésznek készült, de már egyetemi hallgató korában ellenállhatatlan erővel ragadta magával művészi hajlandósága s mint szavaló-müvész, a fővárosi matinékon is nagy sikereket aratott. Előadását nagy drámai erő s kifejező képesség jellemezték, hangja pedig steníori csengésében és erejében páratlan volt. Megtörtént egyszer, hogy képviselőválasztás alkalmával a késő esti órákban nyitott ablak mellett egy magánházban szónokolt. Nagy hallgatósága volt s oly sikere, hogy a Rákóczi-térről a csendőrök is összeszaladlak. Pályája kezdetén Kápolnokmonostoron volt gyógyszertára, majd Misztótfaluba tette át lakását s olt kapszulagyárat alapított. Vállalkozó szellemét bizonyítja, hogy a kapszulagyár mellett tükörkészitéssel, rámák aranyozásával, nyomdai munkákkal is foglalkozott, amellett megalapította a nagybányai Rákóczi-drogériát s forgalomba hozta az Erzsébet-vizet. Vállalkozásai azonban, talán épen azért, mert nagyon is sokoldalúak voltak, nem hozták meg a remélt eredményt. S üzleti nagy elfoglaltsága mellett is időt szakitolt magának arra, hogy különböző városokban szavaló estélyeket rendezzen, melyek nagy erkölcsi sikerrel jártak. A fáradhatatlan ember most végre eípihení, de szép és kedves emlékeket hagyott maga után. Miszlót- faluban helyezték örök nyugovóra óriási részvét mellett. Temetésén városunkból is, a közeli vidékről is igen számosán voltak jelen. A család a következő gyászjelentést adta ki: Alólirottak a szív kimondhatatlan fájdalmával, megtört kebellel tudatják, hogy a szeretett férj, édesatya, fiú, testvér és rokon, igaz, leikes hazafi, Szent- györgyi Simon Aurél gyógyszerész és capsula- gyáros munkás életének 46-ik, boldog házasságának 5 ik évében folyó évi október hó 2S-án délelőtt 9 órakor szivszélhüdésben megszűnt élni. A munka volt jelszava. Az övéiért való lázas munka közben érte a kérlelhetetlen halál; a minden szépért, nemesért lángoló szív megszűnt dobogni, rajongó lelke jobb hazába tért. Hült tetemei folyó hó 30 án délután 2 órakor fognak a g. kath. szertartás szerint örök nyugalomra helyeztetni. Lelkeért az engesztelő szentmise-áldozat f. hó 31-én reggel 8 órakor a misz- tólfalui g. kath. templomban lesz az egek Urának bemutatva. Nyugodjék békében! Misztótfalu, 1910 október hó 28-áu. Özv. Simon Aurélné sz. Rácz Anna neje. Simon Pálmika egyetlen gyermeke. Özv. Simon Jánosné sz. Juga Zsuzsánna édesanyja. Dr. Simon Gyula, özv. Brán Gyuláné sz. Simon Ilona, Simon László, Brán Emiiné sz. Simon Valéria testvérei. Ignálh Gyuláné sz. Brán Julia és gyermekei, Bráu Mariska, Brán Fíórika, Brán György, Simon Jancsika, Simon Zsuzsika unokahugai, illetve öcscsei. Brán Emil, Simon Lászlóué sz. Molnár Anna, Ignáth Gyula sógorai, illetve sógornői. Megyebizoitsági fagváíaszíás. A nagybányai kerületben megüresedett két megyebizoltsági tagsági helyre holnap, csütörtökön ejtik meg a választást a városház tanácstermében. Révész János lesz a választási elnök, mig a jegyzői teendők végzésére értesülésünk szerint Sma- regla János aljegyzőt kérte föl. A város tanácsa a választási aktusra azonossági tanukul Csiidör Lajos és Bálint Imre tanácsosokat küldte ki. A választás reggel 8 órakor kezdődik s délután 4 1910. november 3. óráig tart. Szavazhat mindenki, aki az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékébe föl van véve. Jelöltekéi Tordaij Imre tanácsos, dr. Miskolczy Sándor és dr. Vass Gyula ügyvédek szerepelnek. Városi közgyűlés. A város képviselőtestülete f. hó 4-én, pénteken délelőtt 11 órakor rendes havi közgyűlést tart a következő napirenddel : 1. Belügyminiszteri leirat az István Király Szálló alatt levő V. sz. bolthelyiség bérbeadása tárgyában megkötött szerződés jóváhagyásáról. 2. Törvényhatósági bizottsági határozat az 1908. évi gyámpénztári számadás jóváhagyása tárgyában. 3 Pécs város átirata az Osztrák- Magyar Bank szabadalmával kapcsolatosan a Banknak 200 millió korona névériékben 4%-kal kamatozó községi (városi) kölvénj7 kibocsátására leendő kötelezése iránt felterjesztés intézése tárgyában. 4 A jogügyi bizottság javaslata a Deutsch Imre vállalkozóval a csatornázásra vonatkozólag kötött szerződés jóváhagyása tárgyában. 5. A vízvezetéki ad hoc bizottság javaslata a vízvezetéki tervezet megváltoztatása, annak 1125 méterrel leendő meghosszabbítása s a felmerülő költségtöbblet kiutalása tárgyában. 6. Ugyanannak javaslata Szinnyey József építés • vezető napidijpótiék, illetőleg fizetés felemelés tárgyában beadott kérelmére. 7. A gazdasági s pénzügyi bizottság javaslata Rosenfeld Berta vásárvámbérlőnek a bérletből leendő kibocsátása iránti kérelmére. 8 Ugyanannak javaslata a városi kismalom bérlete fölött Szűcs Jenő nagybányai lakossal kötött szerződés tárgyában. 9. Nyugdijügyi bizottság javaslata özv. Kaisz Jánosné nyugdíjazása ügyében. 10. Polgármester jelentése a választás alá nem eső képviselők 1911. évre érvényes névjegyzékének kiigazítására bizottság kiküldése iránt. 11. Ugyanannak javaslata az 1910. évi deczember 31-én megejtendő népszámlálási számláló biztosainak a 2. fizetési fokozat VII dijfokozatába leendő beosztása tárgyában. 12. A város tanácsának javaslata a szálló, vendéglő és kávéházi ipar gyakorlásáról alkotott szabályrendelet módosítása tárgyában. 13. Ugyanaz a város tulajdonát képező peczérlakra megtartott árverésről a jelentést beterjeszti. 14. Ugyanaz beterjeszti a vasfüggöny bérielére megtartott árverésről szóló jelentését. 15. Ugyanannnak javaslata a fogyasztási adókezelői tisztviselők részére drágasági pótlék kiutalása iránt. 16. Ugyanaz a Dobricsán-féle telken Steinfeld Andortól megvett telek vétele fölött kötött szerződést jóváhagyás végett bemutatja. 17. Az István Király Szálló bérlőtársaság kérelme a vendéglői szobák iütésére 100 köbméter tűzifa kiutalása tárgyában. 18. 19. Özv. Nyirő Sándorné és özv. Csausz Jánosné tűzifa segélyüket kiutalni kérik. Az adóhivatal költözése. Mióta az adóhivatalt ülölt-kopolt roskadozó helyiségéből kiköltöztették, folyton jár ide s tova, mint az Orbán lelke, nem találja helyét. Persze, ha a magyar embertől kérdeznék meg, kivált olyankor, mikor valami fizetség irányában biztatgat- ják, az majd megmondaná, hol volna a legjobb helye. Hiába, ezt a hivatalt nem igen szereljük, mert ha oda bekerülünk, fizetés a vége. Hogy mindenki elkerülhesse, pontosan megadjuk uj czimét: Vár-utcza 7. (Léding-féle ház). Villanyos vasat Nagykárolyban. Még nincs, de esetleg lesz. Ugyanis a Yasutipar Részvény- társaság budapesti czég ajánlatot tett Nagykároly városának a város területén építendő villanyos vasútra vonatkozólag. A városi tanács külön bizottsága foglalkozott az ajánlattal és elvben elfogadta, ha a terv keresztülvitele különösebb terveket nem ró a városra. Elgáz lás. Süketségének lett áldozaía múlt hó 26-án Bartos Róza nevű asszony, kit Horgos Károly kocsis a Rákóczi-téren elgázolt. A kocsis nem is hajtott gyorsan, hatalmas hangon kiabált a süket asszonyra, hogy térjen ki s lovait nem tudta megfékezni, a kocsi keresztül ment a nagyot halló nőn, kit a porból a kórházba szállítottak. Mimién valódi doboz 25 drbot tartalmaz. Minden tablettán rajta van e két szó: Vissza a hamisitványokkal, mert kártékonyak SIElEfI EGESZSEGHEIT ? Ki ne iudná, hogy utólérhetetlenül legjobb hashajtó a világhirll Minden valódi doboz 25 drbot tartalmaz. Minden tablettán rajta van e két szó: Vissza a hamisítványokkal, mert kártékonyak.
