Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 22-52. szám)

1910-10-06 / 40. szám

4 1910. október 6. Nosza, lett nagy felfordulás! A beteget elvitték a Szent Gellért-kórházba s a fertőtleniíő intézet, mint ilyenkor szokás, a rendőrség segítségével megindította a nyomozást, kikkel érintkezett és milyen helyiségekben fordult meg a veszedel- mes hölgy. Néhány órával később már együtt volt a lista s megkezdődött a nagymosás. A lista, amelyen szereplőket rendre fertőt­lenítették, a következő: Orz kapitány és családja. Szentkirályi Béla fogalmazó és házanépe. Két detektív és minden hozzátartozója. Egy rendőr­ellenőr és két rendőr. A foglár. A fényképész, aki fölvételt csinált a leányról. A motozó. A daktiloszkópus. A tolonckocsis. Három börlönőr. A Tigris-szálló szobaasszonya, portása. Horváth Rózsi két barátnője. A kvártélyos-asszony. A szerző, akinél Horváth Rózsi üldögélni szokott. A cupringer. Egy selyemfiu. A rendőri inspek- ciós-szoba. A motozó szoba. A 9-es számú czella. A fényképező terem és a daktiloszkóp-szoba. A rabgyüjtő helyiség. Az ügyészség néhány helyisége A Tigris szobája. A szobaasszony barátja. A portás családja. A portás kereszt leánya és ennek vőlegénye. A czupringer háló­társa és ennek menyasszonya. Két pinczér, aki a selyemfiut csütörtökön éjjel kidobta egy csi- kágói kávéházból. A kávéházi kaszirnő, akit a selyemfiu megcsókolt és egy törzsvendég, akit a kaszirnő csókolt meg. A motozó asszony és a gyerekei. A kisdedóvó, ahova gyermekei járnak stb. Tizennvolcz fertőtlenítő kocsi járta be a várost tegnap estétől ma reggelig, amig végzett a sok munkával. Tegnap este javában folyt a tanácskozás ebben az ügyben a főkapitányságon, amikor a rendőrorvos a homlokára ütött. — Hopp! — kiáltott föl. —- Mi az? — A legfontosabbat kifelejtettük. — Ki az? — Hát az az úriember, akit meglopott a leány a Tigrisben. A hibát hamar helyre hozták. Fertőtlenítő kocsi gördült a kikapós férj háza elé. Az ur, a felesége és három gyermeke már akkor béké­sen aludt. Ide megint diszkrét pontokat kellene tenni, hogy elleplezzük vele azt a ciklonszerü vihart, amely a fertőtlenítők és a család tagjai közt lejátszódott. Minden kiderült s válóperrel való fenyegetéssel vonult vissza gyermekei szobájába a családanya. Természetesen újra megindult a nyomo­zás s mire e sorok napvilágot látnak, fertőtle­nítésre kerülnek a következők: a férj hivatal­beli társai és szobája. Az asszony nagynénje. A házitanitó. Négy szomszéd, akik egész nap az asszonynál pletykáztak. A szomszédasszonyok családja. A házitanitó barátnője és kvártélyos- asszonya. A két cseléd. Egy bakakáplár és egy tüzér. Egy szövetkezeti igazgató, akivel a férj tegnap kölcsönügyben tárgyalt stb. stb. Főnökválasztás. A Szent Bazil-rendi szerze­tesek a bikszádi házfőnöki állásra Gavris Kelemen huszt-baranyai zárdafőnököt választották meg. Esküvő. Tatorján István, az ismert mű­építész a napokban tartotta Érkáváson esküvőjét özv. Berecz Sándorné leányával: Idával. — Sajó Dezső vetési körjegyző, vasárnap tartotta eskü­vőjét Kacsó Mariskával, Kacsó Károly műszaki tanácsos, államépiiészeti hivatalfőnök leányával Nagykárolyban. A király nóvünnepe. Október negyedikén ünnepelte az egész Magyarország királyhü népe őfelségének névünnepét. Városunkban a r. kath. plébánia templomban üDnepi istentiszteletet tar­tottak, melyen az összes hivatalok testületileg vettek részt. Október 6. A magyar történelem leggyászo­sabb napját holnap, csütörtökön ünnepli a magyar nemzet. A gyászos évfordulót kegyelettel ünnepli meg városunk közönsége is. ügy a r. kath. mint a ref. templomban istentiszteletet tarlauak, melye­ken részt vesznek a hatóságok is. A ref. tem­plomban az alkalmi beszédet Révész János ev. lelkész, az ünnepi imát pedig Soltész Elemér ref. j lelkész fogja tartani. — A főgimnázium Petőfi- önképzőköre d. e. 3/4 10 órakor gyászünnepélyt rendez a tornateremben a következő műsorral: 1. Hymnus. Énekli a főgimnázium énekkara. 2. Menyitó beszéd. Mondja az önképzőkör elnök­tanára. 3. Tizenhárom. Irta Váradi Antal, sza- ' NAGYBÁNYA valja Kupás Sándor főgimn. VII. oszt. tanuló. 4 Zokogva zeng . . . Énekli a főgimnázium énekkara. 5. Emlékezés a vértanukról. Irta és felolvassa Szabó Dénes főgimn. Vili. oszt. tanuló. 6. Ima. Váradi Antaltól. Elmondja Paul, Szil- viusz főgimn. VIII. oszt. tanuló. 7. Szózat. Énekli a főgimnáziumi ifjúság. — A szülőket és az érdeklődő közönséget szívesen látja a rendezőség. Tiszti értekezlet. Ilosvay Aladár alispán f. évi szeptember 28-án a járási főszolgabirák és váro­sok polgármesterei részvételével tiszti értekezle­teit tartott, melyen a vármegyei telephon léte­sítése került tárgyalás alá. — Péchy főjegyző is­mertette azon módozatokat, mely szerint a vár­megye székhelye az egyes járások központjaival telephonnal összeköthető lenne, majd előterjesz­tette a felállítás költségtervezetét. A telephon fel­állításával járó kiadás és az összes költség az adó arányában, a vármegye összes községeit terhelné. Minthogy a telephon hálózatnak oly módon való felállítása, hogy a vármegye központjával csak a járási székhelyek köttessenek össze, a költségeket viselő községekkel szemben nem csak méltány­talan, de keresztülvitele felette nehéz és hosszabb időt igényel, többek felszólalása után elhatározta az értekezlet, hogy a főszolgabirák saját járásaik­ban indítsák meg a tárgyalásokat az egyes köz­ségekkel oly irányban, hogy a költségeknek szintén adó arányában viselése mellett a községek a já­rás székhelyeivel, s ezek a vármegye központ­jával legyenek összekötve. Remélhető, hogy ezen tárgyalások mielőbb befejezést nyernek s az anynyira célszerű s nélkülözhetetlen telephon hálózat a jövő év első felében már felállít­ható lesz. Halálozás. Ismét egy régi, tisztes polgár­társunk dőlt ki az élők sorából. Futó Mihály nyug. fogházőrmester f. évi szeptember 30-án váratlanul jobblétre szenderült. A boldogult egy pillanatig sem betegeskedett; még halála nap­ján is a legjobban érezte magát s este jó- étvágygyal megvacsoráit. Vacsora után egyszerre minden jajszó nélkül holtan esett össze. A gyors és váratlan haláleset azon gyanúra adott okot, hogy halálát talán mérgezés okozta s ez okból a hatóság elrendelte az elhunyt orvosrendőri bonczolását. A bonczolás azonban, melyet dr. Herczinger Ferencz főorvos és dr. Lakatos Mi­hály orvos végzett Halmay Imre alkapilány közbejöttével, kiderilette, hogy a halált szivhüdés okozta. A boldogultál nagy részvét mellett he­lyezték örök nyugalomra. Tüdőbetegek szanatóriuma Nagybányán. Aáron Sándor dr. vármegyei főorvos egy nagy lel­kesedéssel megirt memorandumot dolgozott ki a tüdővész pusztításának korlátozása tárgyában A memorandumban a sok megszivlelésre való útmutatások és teendő intézkedések mellett szó van arról is, hogy a nagybányai kórházban két- két betegszoba állíttatnék föl gümőkóros bete­gek részére. Hát ez igen szép dolog, csakhogy a mi kórházunk a mai állapotában még a más rendes betegek befogadására is elégtelen, nem­hogy abból két szobát lehetne elvenni a tüdő­betegek részére. Ez az idea csak akkor volna megvalósítható, ha a dr. Herczinger főorvos ál­tal oly régen sürgetett uj és teljesen modern berendezésű kórház fölépülne. Koleraeset a vármegyében. A kolera, úgy látszik, nem kerüli el vármegyénket1 sem. Tegnap Iíováts Sándor erdődi íőszoigabijró jelentette táviratilag Ilosvay Aladár alispánnak, hogy Krasznabéiteken egy czigányasszony erősen ko- leragyanus tünetek között megbetegedett. Kováts főszolgabíró a járásorvossal az óvóintézkedéseket személyesen foganatosította. Dr. Aáron vármegyei főorvos azonnal a helyszínére utazott. — Nagyon helyénvaló volna, hogy a városi rendőrhivatal a bosnyák árusokat, kik a fertőzött vidékekről érkeznek városunkba, tiltsa el a házalástól, nehogy úgy járjunk mint Komárom, hova a bosnyák házalók vitték be a veszedelmet. Dörmögő Dömötör évfordulója. Most egy éve, hogy Dörmögő Dömötör, a világ legmulat­ságosabb maczkója, először elindult kalandos, mókás útjaira, mióta nevét Maczkó Mukiról Dörmögőre magyarosította. A sok járás-kelés nem ártott a jókedvének, de a foga megfájult a dobsinai jégbarlangban, ezért most majd a fogorvoshoz fog járni, ami neki talán nem lesz mulatságos, de annál inkább annak, aki ka­landjait olvassa. Tavaly október elsején indult meg a Jó Pajtás Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapja, mostani október elsei számával ünnepli első évfordulóját. Első jubi­leumi száma sokkal bővebb, gazdagabb tartalmú mint a rendes számok, a Jó Pajtás legkedvel­tebb munkatársai írtak bele pompás czikkeket. Az ősz Lévay József mond benne kedves ver­set a szellőről, Rákosi Viktor folytatja Stefkó bácsi eseteit, Sebők Zsigmond megírja, hogy állított be Dörmögő Dömötör a fogorvoshoz, Endrődi Sándor szép verset irt, Móricz Zsig­mond bécsi levelet, Benedek Elek az aradi vér­tanukat énekli meg, Schöpflin Aladár a Láncz- .hídról mond el érdekes dolgokat; arany kömé­nyekről szól egy szép kis képes történet, egy czikk elmondja Deák Ferencz gyermekkorát. Garay Ákos pompás rajza, mulatságos tréfa, Holló Sári meséje, Schlossa Imre labdarugó bajnok czikke a gyermekek labdarugó játéká­ról, tarka történet, Benedek Elek regénye, a rejtvények és szerkesztői izenetek adták a szám többi tartalmát. A rejtvények megfejtői számára harmincz értékes jutalom kerül kisorsolásra. A Jő Pajtás-t a Franklin-Társulat adja ki; előfize­tési ára negyedévre 2 korona 50 tillér, félévre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad s kívánatra mutatványszámokat küld a »Jó Pajtás« kiadó- hivatala (Budapest, IV., Egyetem-u. 4). A tanítók házának felavatása. A vármegyei általános tanítóegyesület a vidéki tanítók gyer­mekeinek középiskolában tanulhatását azzal akarta megkönnyíteni, hogy elhatározta, hogy Szatmári, ahol két középiskola és több szak­iskola van, internátust fog létesíteni. Ez elhatá­rozása 22 hónap alatt testté lön s valóra vált. A 200.000 koronás palota ott áll a Kossuth- kerltel szemben és hirdeti a társadalom áldo­zatkészségét, a tanítók munkájának és összetar­tásának eredményét; hirdeti azt, hogy egy köz­szükséget pótló intézet lélesülése sikerül, csak akarni kell. A tanítók díszes házát már szep­temberben átadták rendeltetésének s azóta élénk, mozgalmas élet van a hatalmas palotaszert! épü­letben. E hó 4-én, tegnap volt az ünnepélyes fölavatása a vármegyei tanítóegyesület díszköz­gyűlésének keretében. Az ünnepi közgyűlés rendkívül népes volt; a vármegyéből ötszáznál több tanító volt jelen. Vendégek is igen nagy számban jelentek meg a tanítók ünnepén, kö­zöttük igen sok illusztris férfiú. A r. kath. pap­ság élén ott volt Boromisza Tibor megyés püspök; jelen voltak Csaba Adorján főispán, dr. Falussy Árpád volt főispán, dr. Vajay Károiy polgármester a tisztikar élén, Bodnár György tanfelügyelő ugyancsak tisztikarának élén s igen számos katonai előkelőség. A diszgyülést Kólái Lajos elnök nyitotta meg rövid, tartalmas be­széddel, mely előtt a tanító és tanitónőképző együttes énekkara a Hymnuszt énekelte. Kötai elnök megnyitójában igen lelkesen üdvözölte a küldöttségeket s a nagyszámú vendégeket. Az általános emelkedett hangulat mindjárt egy szép eszmét valósított meg. Rozsos István igazgató- tanitó indítványára ugyanis elhatározták, hogy egy tanító árva teljesen ingyenes ellátására alapítványt létesítenek. Az internatus felállításá­nak és az építési alap összehozásának történe­tét Neubauer Elemér igazgató ismertette, meiy után Bodnár György kir. tanfelügyelő emelke­dett hangú beszédben adta át az épületet Iíótai Lajos elnöknek. A közgyűlés legkiemelkedőbb része volt Bodnár György tanfelügyelőnek Halász Fereuczről mondott nagyszabású emlékbeszéde. Ez emlékbeszédben Halász Ferencz pályafutá­sát, jellemét, munkásságát, iskolafelállitási és szervezési irányát s alkotásait méltatta markáns vonásokkal s kiemelte azon érdemeit is, miket a lauitók háza létesítésében szerzett. Az egye­sületi alapszabályok módosításáról Székely Ár­pád köri elnök tett előterjesztést, melynek ki­bővítése az inlernátus felállításával vált szük­ségessé. Ezután a »Pánitok háza« ellenőrzésére felügyelő tanácstagok választása következett, melynek hivatalból tagjai: Bodnár György kir.

Next

/
Oldalképek
Tartalom