Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 22-52. szám)

1910-08-25 / 34. szám

"VIII. évfolyam. 1910. a/m.g-u.szitvis laó 25. 3<3=-i3s: szám. Előfizetési árak: Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden héten csütörtökön reggel 8—12 oldalon. Felelős szerkesztő: ÉGLY MIHÁLY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Hid-utcza 13. szám, hova a lapközlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. Hirdetések felvétetnek Kovács Gyula könyvkereskedő üzletében is. Dr. Schönherr Gyula emlékezete. Egyszerű, de annál meghatóbb ke­retekben zajlott le Szent István-napján városunkban a Schönherr-emlékünnep. Ez az emlékünnepély a maga egy­szerű kereteiben méltó volt az elhunyt minden feltűnést gondosan kerülő, pu­ritán egyéniségéhez, zajtalan munkássá­gához, de az ünnepélyen megnyilvánuló meleg tónusok, az elhunyt emlékezete iránt élő kegyelet fényes dokumentumai voltak annak az elismerésnek, melv a fiatal tudós munkásságának nyomán fa­kadt s annak a tiszteletnek, mely sze­mélyét övezte. Az emlékünnepélyen részt vett az egész város, sőt az ünnepély hullámve­rései messze tulcsaptak a lokális jelentő­ségen, amennyiben ünnepélyünkön részt vettek az ország legillusztrisabb testüle­téi: a tudományos akadémia, a nemzeti muzeum, a történelmi társulat, a kolozs­vári tudományegyetem, a szatmári Köl- csey-egvesület stb. És az elismerés meleg szavaival avat­ták föl a koszorúkkal elhalmozott emlék­művet, hadd legyen az hirdetője városunk nagynevű fia dicsőségének, ki városunk falai közül indult a legnagyobb ambi- czióval eltelve útjára s féríikora delén megtörve, megrokkanva, városunk falai közé tért vissza megpihenni, kezében a kivivott babérággal. És ne feledjük, hogy a Schönherr- ünnep jelentőségét meghatványozza ama körülmény, hogy az ünneplés, az elisme­rés, a méltánylás halála után alig két évre kortársaitól jő. Azoktól, akiknek szemében nemes alakját nem növelte nagygyá az elmúlt idők patinája, hanem akik még olyannak látják és tudják, mint aminő volt a valóságban. A Schönherr-ünnep rendezésének mozgalmát Kuszkó István, az orsz. tör­ténelmi ereklyemuzeum tb. alelnöke in­dította meg s mig maga az előkészítő- bizottság jegyzői tisztét töltötte be, az előkészítő-bizottság elnökei gróf Teleki Géza v. b. t. tanácsos és dr. Kosutány Ignácz kolozsvári egyetemi tanár, pénz- tárnoka pedig Kulin Bernát kolozsvári nagybirtokos lettek. Az előkészítő-bizottság serényen dol­gozott s az emlékünnepélynek nemcsak anyagi fedezetéről gondoskodott, hanem az ünnepélyt annyira előkészítette, hogy amidőn a nagybányai rendező-bizottság megalakult, úgyszólván már csak az ün­nepély rendezése vált feladatává. A nagybányai bizottság elnökei let­tek: gróf Teleki Géza v. b. t. tanácsos, dr. Kosutány Ignácz egyetemi tanár és Égly Mihály városi főjegyző, lapunk szer­kesztője. Jegyzője: dr. Zoltán László. Pénztárnoka: Jancsovits József. A bi- ; zottság tagjai: Almer Káról}7, Balezer ! György, Brebán Sándor, Fülep Imre, Fá- i bián Lajos, Glavitzky Károly, dr. Htiltl I Dezső, Kovács Gyula, Kupás Mihály, Mol- 1 dován László, dr. Morvay Győző, dr. Nagy Gábor, Neubauer Ferencz, Pokol I Elek, dr. Rencz János, Réti István, Révai I Károly, Révész János, Stoll Béla, Soltész Elemér, Thorma János, dr. Vass Gyula. Már az előkészítő-bizottság az emlék- ünnepélyt két irányban tervezte. Azt a házat, melyben dr. Schönherr Gyula gyer­mekéveit töllötte s amelyből utolsó út­jára indult, emléktáblával óhajtotta meg­jelölni; másrészt pedig egy díszes kötet kiadását határozták el, melynek kiadását az elhunyt édesanyja, özv. Schönherr An- talné vállalta magára, rendelkezésére bo- csátván a bizottságnak mindazon adató kát, amik Schönherr Gyula életrajzának megírásához szükségesek. A bizottság az életrajz megírására dr. Morvay Győző főgimnáziumi igazgasd kérte föl, ki e feladatát nagy szakavatottsággal végezte. Az általa csoportosított életrajzi adatok­ból élethűen domborodik elénk Schönherr Gyula nemes alakja s az adatokból Schön­herr Gyulának még legmeghittebb emberei is meglepetve és csodálkozva fogják látni, hogy a fiatal tudós a munkásságnak minő óriási terrénumán mozgott. A vaskos fü- I zetet kitevő életrajz az ünnepnapra meg is jelent, de a teljes kötet, mely az élet­rajzon kívül tartalmazni fogja Schönherr Gyulának minden Nagybányára vonat­kozó munkáját, ez év szeptember havá­ban fog megjelenni a Franklin-társulat műintézetében. A szeptemberben meg­jelenő teljes kötetnek a tartalma a kö- ! vetkező lesz: Előszó. Irta: gr. Teleki \ Géza. Életrajz. Irta: Morvay Győző dr. I Schönherr Gyula dr.-nak Nagybányára i vonatkozó összes czikkei, u. m.: Nagy­bánya régi pecsétéi. Egy pecsétkölcsön­zési eset. A megkerült nagy pecsét. Nagy- : bánya város legrégibb pecsétje. A nagy­bányai Szent-István-templom. A Szent- István toronyról. Nagybánya czimere. Könyvtárainkról. Nagybánya régi műem­lékei. Nagybánya város monográfiája (Tö­redékek). Nagybánya a múltban. Nagy- bánva története. Nagvbánva és vidéke. A nagybányai muzeum. Megyei muzeuin- egyesület A nagybányai muzeum egye­sület keletkezése. A nagybányai városi muzeum megnyitása alkalmából tartott elnöki megnyitóbeszéd. Történelmi kiál­lítás Nagybányán. A műtörténelmi kiál- ; litásról. A legrégibb nagybányai könyv­kiadó. Egy XVII. századi magyar könyv- nyomtató emlékezete. Vincze mester (Égy nagybányai plébános a XV. századból). Az első képviselőválasztás Nagybányán. Kisebb alkalmi czikkek: Negyven év előtt. Ünnepnapok. Róma és Nagybánya. Sarolta. Az emlékkönyv szerkesztésén kívül a bizottság a Bercsényi-utczai Schönherr- házat díszes, bronzból készített, művészi kivitelű emléktáblával jelölte meg. Az emléktáblát Tellsch Ede műtermében Juhász Gyula szobrászművész készítette. Az emléktáblán felül Schönherr Gyula reliefje van, alul pedig a következő szöveg: ITT ÉLTE GYERMEK- ÉS IFJÚKORÁT SZÜLŐI HÁZÁBAN S TÉRT ÖRÖK NYUGALOMRA Schönherr Gyuia dr. TÖRTÉNETTUDÓS, A M. TUD. AKADÉMIA TAGJA. SZÜLETETT NAGYBÁNYÁN, 1864. SZEPTEMBER Z6. MEGHALT 1908. MÁRCZIUS 24. Az emléktáblát augusztus 20-án, Szent István napján leplezték le Nagy­bánya város egész társadalmának jelen­létében. Az ünnepélyt a bányászzenekar nyi­totta meg a Hymnuszszal, melynek disz­krét előadása nagy hatást tett az ün­neplő közönségre. Majd dr. Kosutány Ignácz egyetemi tanár lépett a drapériákkal gyönyörűen diszitett emelvényre s rögtönzött beszéd­ben méltatta a fiatal tudós kiváló érde­meit s ismertette az emlék ünnep ren­dezésének historikumát. Dr. Kosutány beszéde, mely a családi kényszerítő okok miatt az utolsó pillanatokban elutazott gróf Teleki Géza v. b t. tanácsos emlék­beszédét volt hivatva pótolni, egyszerű, keresetlen hangjával mély érzelmeket váltott ki az ünneplő közönségből. Az ő beszéde alatt hullott le a lepel az emlék­tábláról. Dr. Kosutány beszéde igy hangzik: Igen tisztelt ünneplő közönség! Dr. Schönherr Gyula emlékét meg­ünnepelni gyülekeztünk itt össze. .Ko­rán, időelőtt, férfiereje teljességében, munkaképességének delelő pontján kel­lett őt elvesztenünk. A tudomány em­bere volt ő, az ő tudománya pedig a hazáé. Élete feladatául tekintette, hogy tudása erejével bevilágítson az elmúlt századoknak ellünt életébe s meg­mentse a múltak emlékeit. Ezzel tett ő nagy szolgálatot a hazának. Mert az állam nem az embereknek egyszerű halmaza, hanem élő egysége. Az egy­szerre együttélő embereket ilyen egy­séggé teszik a politikai és társas élet kötelékei. De az egymást szakadatlanul felváltó, egymásnak nyomába lépő nem­zedékeket ilyen egységgé csak a múlt képes tenni. Ennek a történelmi tu­datnak volt ő munkása s ezen a téren lett a hazának nagy szolgálatot. Ez indított bennünket arra, hogy az ő vérrokonságához csatlakozva mi,

Next

/
Oldalképek
Tartalom