Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 1-21. szám)

1910-03-10 / 10. szám

1910. márczius 10. NAGY BÁNYA 5 egyebet sem tett, mint kutatott. Az emberi test után kezdett érdeklődni, és rájött, hogy abban egy egész világ nyilatkozik meg: egy eddig rá­nézve ismeretlen világ. Egy mikrokosmos, amely magába foglalja az összes festői feladatokat: a vonalak, a foltok, a színek roppant birodalmát egy emberi törzs aránylag kicsiny méretei kö­zött. És hamarosan, szinte játszva oldotta meg a figurális festészet problémáit. Hogy Ferentzy Mártha előbb jutott művészi egyéniségének ön­tudatára s csak azután látott a piktura virtuóz fogásainak elsajátításához, — az volt talán a legnagyobb szerencse az ő művészi fejlődé­sében. Ez teszi az ő művészi termelését spe- cziálissá, öntudatossá, eredetivé és értékessé. Ez óvta meg attól, hogy egy megcsodált mester iskolás sémáit másolgassa, hogy bizo­nyos divatos, vagy divatból kiment irányza­tok modorosságait sajátítsa el. Ez az önnállóságra- törekvés, különösen egy arcképen nyilvánul meg, amely a modern piktura technikájával gyönyö­rűen oldja meg a karakterisztikus, erős, hűsége­sen megrajzolt portrait problémáit. A többi figurális képei is biztos rajzíudásról és erősen egyéni meglátásról tesznek tanúságot. A Fürdés uíán czimü gyermekaktja egyik legszebb ered­ménye nagybányai tanulmányainak. A Nagy­bányai czighnyleány, a Félakt (egy sajátságos, de impozáns erejű megvilágítási tanulmány) az Akt a domboldalon (gyönyörű fényproblémák megoldása) és a Julcsa czimü képe bárhol és bármilyen környezetben feltűnést keltene. A tájképek közül a Taraczközi udvarház, a Bog­lyák, a Faluvégén régibb keletű munkái, az autodidaxisnak valóságos remekei. A Reggeli hangulat újabban készült Nagybányán; meg is látszik rajta az energikus iskola s a lelkiisme­retes. komoly munka, a pedáns rajzra való tö­rekvés s a megfeszített művészi ambiczió. Leg­izzóbb, legmodernebb és legbevégzettebb képei közül való a Kereszthegy Nagybányáin s a Sár­guló gesztenyék, amelyek még sok dicsőséget szereznek a művésznőnek. A legnagyobb érdek­lődéssel és a legjobb reményekkel tekintünk a művésznő párisi tanulmányai elé. Meggyőződé­sünk, hogy Parisban, a modern képzőművésze­tek klassikus miliőjében, magyar talajból kisar­jadt virágzása teljében álló tehetsége meghozza a legnemesebb gyümölcsöket. A dinamit merénylet áldozata. Karácsony éjjelén történt, hogy ismeretlen tettesek dinamit- merényletet követtek el Kriszt Gyula, a nagv- bányai kereszthegyi kincstári bányamű intézője ellen, mely alkalommal Kriszt a fején súlyosabb sérüléseket szenvedett. A merénylet áldozatát egyideig itthon gyógykezelték, később azonban orvosai tanácsára a budapesti egyetemi klini­kára szállították föl, hol e hó 4-én, hosszas szenvedés után elhunyt. A család a halálesetről a következő gyászjelentést adta ki: Özv. Kriszt Györgyné szül. Mazgon Klára, mint a megbol­dogult édesanyja, a saját, valamint az aluiirol- tak és a számos rokonság nevében is fájdalom­tól megtört szívvel tudatja, hogy felejthetetlen jó fia, illetőleg testvérük, sógoruk, unokatest­vérük és rokonuk Kriszt Gyula, a nagybányai kereszthegyi kincstári bányamű intézője Buda­pesten, folyó évi márczius hó 4-én délután 3 órakor, életének 39-ik évében, hosszas, kínos betegség és a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után, az Urban csendesen elhunyt. Drága kedves halottunk hült tetemeit folyó hó 6-án, vasárnap délután */23 órakor fogjuk a kir. tud. egyetemi klinika halottasházában (IX., Szvetenay-utcza 42—44. szám alatt) a r. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni és a budai farkasréti temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozat az elhunyt lelki üdvéért folyó hó 8-án, kedden reggel 9 órakor fog Nagybányán, a róm. kath. plébánia templomban a Mindenhatónak bemu- tattatni. Budapest, 1910 márczius hó 5-én. Ál­dás és béke lengjen drága porai felett 1 Emlé­kezete örökké élni fog közöttünk! Özv. Kriszt Györgyné szül. Kriszt Mária, Fornvald Józsefné szül. Kriszt Julia, Keresztesi János, mint test­vérei. Kriszt Ferencz, Mazgon József és neje, mi üt nagybátyjai és nagynénje! s még számos rokon. — A boldogult lelki üdvéért a gyászisten­tiszteletet ma, kedden délelőtt tartották meg a plébánia templomban s azon a kincstári bá­nyamű vezetői s az altisztek testületileg jelen­tek meg. Itt említjük meg, hogy a merénylet lettesét a csendőrségnek a legerélyesebb nyo­mozás daczára sem sikerült elfognia. Márczius tizenötödike a kath. legényegylet­ben. Márczius nagy napjának évfordulóját ke- gycleíes ünnepélylyel üii meg a kath. legény- egylet is. Az ünnepélyt márczius 13-áu délután 5 órakor tartják a következő műsorral: 1. Him­nusz. Előadja a zenekar. 2. Ünnepi beszéd. Tartja Neuberger István, világi elnök. 3. Nemzeti ima. Bartay Edétől. Énekli a férfikar. 4. Márczius 15. Illyés Bálinttól. Szavalja: FrégerLajos. 5. Vadász- kiírt négyes. 6. Felolvasás Petőfi harczi dalairól. Tartja Bozán Péter. 7. Népdalegyveíeg. Játsza a zenekar. 8. Fliesz Henrik ódája. Felolvassa a szerző. 9 Tárogató szóló. Dankovitz A.-tól Játsza Rusznák Márton, kiséri a zenekar. 10. Szózat. Előadja a zenekar. A szép ünnepély iránt máris nagy érdeklődés mutatkozik. Belépő-dij nincs, de tekintettel a nemes czélra, adományokat szí­vesen fogadnak és hirlapilag nyugtáznak. Tánczestély. A Kaszinó Egyesület folyó hó 28-án, husvét hétfőjén butorrendezési alapja javára tánczestélyt rendez. A tánczmulatság rendezésében részt vesz az ifjúság is. Személy­jegy 2 K, családjegy 5 K. A tánczestély iránt máris nagy érdeklődés mutatkozik. Hivatalos órák a kir. járásbíróságnál. A nagybányai kir. járásbíróságnál a 2701—1910. I. M. számú rendelet alapján 1910. április 1-től kezdődőleg a telekkönyvi hivatal, ideértve a telekkönyvi iktatót is, köznapokon 9 órától 1 óráig, vasárnapon és ünnepnapon 9 órától 11 óráig áll a lelek részére nyitva. A jegyzői iro­dák (polgári és büntető ügyek) a felek részére köznapokon 9 órától 11 óráig állanak nyitva. Vasárnapon és ünnepnapon a jegyzői irodák­ban csak kivételesen, a hivatal főnök külön engedőimével nyerhetnek a telek értesítést. A gyűjtő szekrényt köznapokon 1 órakor, vasár­napon és ünnepnapon 11 órakor kell kiüríteni. A kezelő személyzet hivatalos óráit a kir. járás­bíróság vezetője folyó év április havára d. e. i 8—1 óráig, d. u. 2—4 óráig. Május 1-től ok- j tóber 31-ig terjedő időre pedig délelőtt 7 órától 1 délután 2 óráig állapította meg. 1910. november 1-től 1911. április 30-ig a hivatalos órák szin­tén úgy lesznek megállapítva, mint folyó év április havában. A délutáni hivatalos órák alatt azonban a felek a járásbíróságnál sem értesítést sem pedig iratok betekintésére engedélyt nem nyerhetnek. Zongorahangolást és mindenféle hangszer- j javítást elvállal Riskó Aiajos képesített műhang- j szerész helyben és vidéken. Azonkívül ajánlja j debreczeni üzletéből a legjobb gyártmányú bel- ' és külföldi zongorákat és saját késziiménvü ; zongorahangu czimbalmait, valamint régi álját- ; szőtt eredeti mesíerhegedüket stb. hangszereit a legjutányosabb árért, részletfizetésre is. Elő- ! jegyzéseket zongorahangolásra csak e hét folya j mán fogad el Kovács Gyula könyvkereskedése. ! Újítások a vasúti menetjegyek kiadása körül. ! A nagybányai kereskedők s iparosok képvise- j leiében Glavitzky Károly kamarai tanácsos elő- i terjesztést tett a kamarához a vasúti menet­jegyek kiadása tárgyában. Ez előterjesztésre most érkezeit meg a kamara válasza: Előtér- j jesztésünkre a M Á V. igazgatósága a követ­kezőleg intézkedett: »Folyó évi január hó 28-án ; kelt 723. számú beadványára vonatkozólag van j szerencsénk értesíteni, hogy a szatmár—nagy­bányai vasul Nagybánya és Szinérváraíja, to­vábbá a nagybánya—felsőbányái h. é. vasút Felsőbánya állomásairól Budapestre kérelmezett közvetlen menetjegyek kiadása iránt, megfele­lően intézkedtünk. Fentemlitelt állomásokról Nagykárolyba, Debreczenbe stb. kért közvetlen menetjegyek kiadását azon indokokból kifolyó­lag, hogy azok kelendősége beszerzett értesü­lésünk szerint csak igen kismérvű volna, továbbá arra való tekintettel, hogy Szatmár-Németi ál­lomáson minden alkalommal az uj jegy váltá­sára szükséges idő rendelkezésre áll. figyelembe vehetőnek nem találtuk. Nem teljesíthető fenti okból kifolyólag kérelmének Nagybánya széna­térről Nagykárolyba és Debreczenbe. közvetlen menetjegyek kiadását kérelmező része sem A Nagybánya szénatér—Szatmár-Németi, aranyos- meggyesi, szinérváraljai viszonylatokban köz­vetlen menetjegyek ezidőszerint már életbe vannak léptetve és azok akadálytalan kiadása iránt egyúttal intézkedtünk.« Kiküldöttek választása A kerületi munkás- biztositó pénztár közgyűlése kiküldötteinek megválasztása végett a szatmárnémetii igaz­gatóság a pénztár egész területére választási határnapul márczius 20-ának d. e. 9 óráját tűzte ki. Nagybánya város választ úgy a munka­adók sorából, mint az alkalmazottak sorából: Kisipari csoportból 5 rendes és 2 póttagot; kereskedelmi csoportból 2 rendes és 1 pót­tagot ; gyári csoportból 2 rendes és 1 póttagot; bánya csoportból 2 rendes és 1 póttagot. Szavazatszedő-bizottság: Elnök : Kupás Mihály, elnök helyettes: Glavitzky Károly, munkaadó bizottsági tagok: Szentiványi Sándor, Jancsovits József, munkaadó bizottsági póttag: Gólya János ; alkalmazott bizottsági tagok : Keresztes Zsigmond, Petky Károly, alkalmazott bizottsági póttag: Nemes János; jegyző: Fritsch Sámuel. A választást a városház tanácstermében tart­ják meg. Saját előnye, ha hajat vágatni borotválkozni Tréger modern berendezésű fodrász-termébe jár, hol jó, tiszta és gyors kiszolgálásban részesül. Tyúkszem vágást, mindennemű masszírozást szak­szerűen végez Tréger Lajos. Ajándék a múzeumnak. Az elmúlt évben a nagybányai múzeum-egyesület gyűjteményei a következő ajándékokkal szaporodtak: Waller Sintenis: 7 drb fénykép; főgirnn. tanulók: 15 drb régi pénz; Kovács Élek: 1 régi szurony; Szabó Adolf: Erdészeti Lapok 1902=1908. évf nagybányai gazd. egyesület: 1 könyv; főgimn. tanulók: 2 hímes tojás; Berghammer E.: 1 csákány a római korból; Kuszkó Endre: 3 drb régiség; a nagybányai csizmadia ezéh: 3 ezéh- emlék (letét); özv. Szenípéteri Károlyné: 1 biblia töredék; Főgimnáziumi tanulók: próba­csészék ; Gazdasági egyesület: 6 könyv; Révész János: 8 évf. Nagybánya és Vidéke; Ketney M.: vaddisznó koponya; Főgimn. tanulók: 2 kö'nyv, 1 kard és 2 régi pénz; Kuszkó Endre: 1 bányász mécses; Főgimn. tanulók: 8 drb régi pénz, 4 drb hímes tojás Tőkésről, 4 drb hímes tojás Fehérszékről, 6 drb Borpatakról; Kiss Gábor: 33 könyv; Nagy Lajos Zsibó: 1 drb római pénz; Kincstári főerdőhivatal: 1 drb arany pénz; Uj Gyula: 1 hímes tojás (Baranya- megye); Galló A.: 1 gyufatartó, 1 énekes könyv 1839-ből; Gazdasági egyesület: 1 könyv; Glatz Károly Baj falu: 1 drb N. B. veretű ezüst pénz; Gazd egyesület: 4 drb könyv; Br. Bánffy Dezső: 1 drb könyv; dr. Makray Mihály: 19 drb régi pénz; Főgimn. tanulók: 18 drb régi pénz; dr. Jósa András Nyíregy­háza: 1 bánya mécses; Gazdasági egyesület: 1 drb könyv; Főgimn. tanulók: 3 drb régi pénz; Deli Géza: 2 drb könyv ; Büchler Simon: 2 irat, 1 könyv; Pataky Béla: 50 drb könyv, 46 drb apró nyomtatvány; Nagybányai gazd. egyesület: 2 drb könyv; özv. Schönherr An- talné: 18 drb folyóirat; Főgimn. tanulók: 3 drb régi pénz, 1 drb cserépminta; dr. Káplány Antal: 1 drb könyv; Schönherr Gyula hagya­tékából : 18 drb rajz, metszet, fénykép; özv. Stoll Gáborné: 15 évfolyam Vasárnapi Üjság, Nagybánya és Vidéke; Keresztény L.: régi pénz ; Koretkó Mariska : szinlap 1824-ből; Ka- lazanti bányaigazgatóság: egy régi mozsár tö­redék ; Nagybánya város takarékpénztára: 1 drb olajfestmény (Hollósy); Rácz István nagy­bányai polgár: nemesi levél 1634-ből; Vallás és közokt. minisztérium: 7 drb könyv mint állami letét. A modern kor haladásának egyik kiváló segédeszköze a fényképezés. Okiratokat, búto­rokat, munkában levő gyárakat, bányákat fény­képeznek le s hasznosítják a megrögzitett ké­peket. Fölvételeket eszközöl Huszthy Mátyás fényképész, Ilid-utcza. Rettenetes haláltusa. Említettük, hogy Huiu Aurél, a nagybányai főgimnázium első osztá­lyának tanulója a félévi bizonyítvány-osztás al­kalmával rósz bizonyítványa miatt megszökött s hetekig csatangolt, úgy, hogy hozzátartozói sem tudtak hollétéről. Ä megszökött tanulót rettenetes sors érte. Bolyongásában egy dühös kutya a mellén megharapta. Huiu nem tudta, hogy a kutya dühös volt s igy a kutyaharapás­ról említést sem tett senkinek. Most azulán, hogy Huiut a csendőrség visszahozta, teljes erő­vel kitört rajta a veszettség. Beszállították a városi kórházba, de szörnyű rohamaiban oly óriási erőkifejtésre volt képes, hogy haton is alig bírlak vele. A leggondosabb ápolásban ré­szesítik, de nincs remény arra, hogy megment­hessék. Borzalmas haláltusája még ápolóiban is megfagyaszlja a vért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom