Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 1-21. szám)

1910-03-03 / 9. szám

1910. márczius 3. NAGYBÁNYA 3 názium igazgatója, az ünnepelt volt iskolatársa; Szinérváralját Mándy Zoltán képviselte. Midőn az ünnepelt megérkezett, zajos él­jenzéssel s meg-megujuló óvácziókkal fogadták, majd pedig az Ízlésesen terített asztaloknál fog­lalt helyet a díszes társaság. Az első felköszöntőt Szőke Béla h. plébá­nos mondotta s szép szavakban méltatva az ünnepelt érdemeit, poharát az ő egészségére üritelte. Soltész Elemér a részvénytakarékpénztár nevében Stoll Bélát, mint a pénzintézet nagy­érdemű igazgatóját éltette; Rencz János dr. a muzeum-egyesület nevében köszöntötte Sloll Bélát, ki tevékeny részt vett a muzeum-egye­sület élefrehivásában s azóta is egyik leghatal­masabb támasza az egyesületnek; karkas Jenő polgármester igen szép beszéd kíséretében Felső­bánya szeretetét tolmácsolta; Raikovszky Pál főgimnáziumi igazgató az egykori iskolatársak nevében éltette az ünnepeltet. A felköszöntőkre hosszabb s nagy hatást keltő beszédben válaszolt Stoll Béla. Köszönetét mondott a nem várt ünneplésért s Nagybánya és Felsőbánya felvirágzásáért ürítette poharát. Stella Sándor az idegen vendégekért. Farkas Jenő Nagybánya polgármesteréért, Ratkovszky Pál Stoll Béla nejéért és családjáért, majd Farkas polgármesterért, Stoll Béla pedig régi iskola­társáért, Ratkovszky Pálért ürítették poharukat. A lakoma, melyen szerfölött lelkes volt a hangulat s mely meleg tónusokban nem szű­kölködött, a késő hajnali órákig tartott. Az ünnepeltet elhalmozó jókívánságokhoz szives érzelmekkel füzzük a magunkét is! HÍREK. Márczius 2. A hó elseje alkalmából tisztelettel kérjük hátralékos előfizetőinket hátra­lékaik szives beküldésére, valamint elő­fizetéseik megújítására. Személyi liirek. Dr. Madán János orvos szülei látogatására haza érkezett. — Simon László főgimná­zium! tanár betegségéből felépülvén, a fővárosból haza érkezett s előadásait megkezdte. Szatmárvármegye uj főispánja. Mint már előre jeleztük, őfelsége a király Csaba Adorján szatmári főszoigabirót Szatmárvármegye és Szatmár sz. kir. város főispánjává nevezte ki. A íőispáni kinevezést a hivatalos lap vasárnapi száma közölte. Csaba Adorjánnak, ki egyike a legrokonszenvesebb modorú s nagyképzettséggel biró tisztviselőknek, főispánná való kinevezése vármegveszerte általános megelégedést keltett. Felsőbánya uj segódlelkésze. Dr. Boromisza Tibor megyés püspök Felsőbányára segédlel­készül Vilmos Endre kálmándi kisegítő lelkészt helyezte át. Birói vizsga. Mojsz János nyug. tanító fia: Mojsz Viklor felsővisói járásbirósági jegyző a birói vizsgálatot Budapesten sikerrel letette. Egy orvos kitüntetése. Máramaros várme­gye főispánja dr. Olsavszky Viktor nagysomkuti járásorvost és kórházi igazgatót tiszteletbeli vár­megyei főorvossá nevezte ki az orvosi tudomá­nyok terén kifejtett irodalmi érdemeinek elis­meréséül. Ezt főleg *Az orvosi vizsgálat me- thodikája« czimü müvével érdemelte meg, amely ismert nevet szerzett neki nemcsak hazánkban, hanem az ország határán túl is, különösen Né­metországban, ahonnan számos elismerő s buz­dító levelet kapott. Máramarosvármegye ezzel vármegyénket lefőzte, amennyiben érdemes szü­löttét e kitüntetésben és elismerésben részesítette. Eljegyzés. Suba János jónevü fodrász-iparos eljegyezte Gyalay Gyula polgártársunk leányát: Etelkát. Esküvő. Gretzmacher Gyula bányasegéd- mérnök a napokban tartotta esküvőjét Poho- rellán Schröder Laurával, Schröder Gyula Ko- burg főherczegi vasgyár igazgatójának leányával. Dr. Földes Béla Nagybányán. Dr. Földes Béla orsz. képviselő f. hó 8-án, kedden váro­sunkba érkezik. F. hó 9-én, szerdán ugyancsak városunkba érkeznek: Juslh Gyula, Batthyányi Tivadar gróf, Esterházy Mihály gróf, Wesselényi Ferencz báró, Holló Lajos s még mások, a Justh-párt vezéremberei közül. Dr. Földes való­színűleg f. hó 9 én vagy 10-én tartja meg be­számoló • beszédét, mely egyúttal programm- beszéd is lesz s ugyanakkor beszédet fognak mondani Justh Gyula s a körünkben időző többi képviselők is. Dr. Földes s képviselőtársai fo­gadására a függetlenségi és 48 as párt nagyban készül. Márczius idusa. A Teleki-Társaság márczius 12-én este tartja márczius 15-iki ünnepélyét a Kaszinó nagytermében. Ez alkalommal Soltész Elemér r. t. felolvasást tart, mig Incze Lajos r. t. saját ódáját szavalja. A végleges műsort most állítják össze. A Teleki-Társaság felolvasó es­télyét a bányászati és kohászati egyesület estélye követi. — Itt említjük meg, hogy márczius 15-én az összes templomokban hálaadó istentiszteletek lesznek. Ünnepélyt tart a főgimnázium ifjúsága, a Polgári Kör, az iparos ifjak, valamint ünne­pélyek lesznek az iskolákban is. Gróf Teleki Pál nem vállal képviselöjelölt- sóget. Gróf Teleki Pál, a nagysomkuti kerület orszgy. képviselője a választó polgárokhoz a következő nyílt levelet intézte: »Küszöbön áll az országgyűlés feloszlatása és az uj választá­sok. Többen azzal a kérdéssel fordultak hozzám, hogy elfogom-e ismét fogadni a jelöltséget, ha az nekem fölajánltatnék. Képviselőségem ideje alatt majdnem folyton szerencsétlen meddő köz­jogi viták és politikai viszályok folytak. A ke­rület érdekeit sem a kormány, sem én nem mozdítottuk elő. Beszámolnom ezért, sajnos, nincsen miről. Természetesnek találom, hogy választóim rokonszenve irányomban ily körül­mények közt nem erősödhetett. Ezért bizalmu­kat, melylyel eddig megtiszteltek, továbbra nem vehetem igénybe s csak az eddigiért mondhatok köszönetét. Másrészt a jelöltséget immár har­madszor magánkörülményeimnél fogva sem fo­gadhatnám el. Igaz tiszteíettel: Gróf Teleki Pál. Hangverseny Felsőbányán. Dr. Lakatos Mihályné Abrahám Mariska, az ismert nevű zongoraművésznő és Simon Aurél recitátor f. hó 5-én, szombaton nagyszabású hangversenyt rendeznek Felsőbányán a következő műsorral: 1. Petőfi: »Salgó«. szavalja: Simon Aurél. 2. Chopin: Ballade G. moll., zongorán előadja: dr. Lakatos M.-né. 3. Révai: a) Mindenható sze­relem, b) Jöjj feketeség, c) Gyönyör az éjszaká­ban, d) Mámoros napok, e) Legszebb halál. Szavalja: Simon Aurél. 4. Liszt: Waldesrauschen. Chován : Magyar ábránd. Zongorán előadja : dr. Lakatos M.-né. 5. Ady: 1. Esze Tamás komája. Szárny : Misztótfalun. Révai: Válasz Szávaynak. Szavalja: Simon Aurél. 6. Liszt: Polonaise E dur. Zongorán előadja: dr. Lakatos M.-né. 7. Eyly Mihály: Vénus csillag. Brán Lőrincz: Románból »Folyamba megy.« Eminescu: Elválás. Petőfi: »Falu végén.« Szavalja: Simon Aurél. — A hangverseny iránt nemcsak Felsőbányán, de testesült Harpagon két milliót hagyott jótékony czélra.) Bizony megnem állhattam, hogy én is ne­vessek az ötleteken. — Hát mond aztán, — folytatá Csengery beszédét — hogy nem ennivaló egy öreg ember az, a ki hetven év terhével a vállán ilyen kópé- ságokon töri a fejét? Ilyen őseredeti humor csak magyar emberben lakozhat, az is csak a dunán­túliban. Mikor elváltunk, Csengery mosolyogva azt mondta: — Aztán ne feledd megnézni Brillat Sa- varint! Dehogy felejtettem, Másnap reggel első dolgom volt fölmenni a szerkesztőségbe s egyenesen Kemény szobá­jába. Ez, mintha tudta volna miért jövök, mi­helyt meglátott, fölvette a corpus deliciit s azt mondá: — El is felejtettem megemlíteni, hogy spaszmacher mivel lepett meg karácsonyra. Csak azt sajnálom, hogy a tréfa már nem érint, mert sajnos, nem találok már élvezetet Brillat Sa­varin művészetében sem. Vénülök, mindig fáj. — Talán azért irta urambátyám ezt a La Rochefoucould-axiómát ide? — Azért. Az a La Rochefoucould herczeg volt, de jobban ismerte az életet minden ron­gyos czinikusnál. Vagy nincs igaza, mikor azt mondja : A filozófia tud orvosságot a múlt és jövendő szenvedésekre; de azok, amelyek a je­len pillanatban gyötrik az embert, fityet hány­nak neki. Aztán belemelegedve, egész filozófiai disz- szertácziót tartott. — Jegyezd meg magadnak jól, hogy csak egy élvezettől nem csömörük meg az ember: a szellemitől. Azzal sohasem lehet jóllakni. Csak az élet ne volna olyan rövid! Semmit se tanul­hat az ember. — De hiszen urambátyámat a legolvasottabb embernek tartják a parlamentben — véltem én. — Nevetséges! Hogy az ember egy Divus Plátót alaposan ismerjen, kevés az élet. Aztán hol marad a nagyok közt is a legnagyobb: a Verulami? Spinoza, Hume, Locke, Cartesius, Kant s akit mostanában úgy fölkaptak Német­országban : Schopenhauer ? Aztán hol van a művészettörténet, a természettudományok leg­újabb vívmányai, a belletrisztika, a líra ? amivel az ember egytől-egyig au courant szeretne lenni. Mondom neked, hogy lehetetlen valamit tudni. Ha szabad kérdenem, a lira három királya közül melyiket tartja a legnagyobbnak ? — Petőfit, Bérangert és Heinét érted ? — Igen. — Föltétlenül Heinét, mert alapvonása a pesszimizmus, ami nélkül nagy költőt elképzelni se tudok. Ezután látva, hogy beszélő kedvében van, megkérdeztem olvasta-e Auguste Comte-ot? Mo­solygott. Már hogyne olvasta volna ! Ö, a magyar d‘ Alembert, aki egymaga össze tudott volna állítani egy encziklopédiát. — Neked, mint vörös jakobinusnak bizo­nyosan az tetszett legjobban, amit az alkotmá­nyos monárkiáról mond ? — S talán nincs igaza ? — vetettem föl a kérdést. — Vagy igen. Teljesen igaza van, hogy ez a legesztelenebb s önmagának legellentmondóbb kormányforma. ... De beszéljünk egyébről. Voltál tegnap a Házban? Hallottad Tiszát? Hogy szertelenke- dik ; pedig ép úgy fogja végezni, mint az apja, aki véresszáju rebellisből megyefőnök lett. Hogy belelátott a generális veséjébe ! ... Em­berismeretének s politikai éleslátásának akkor adta legfényesebb jelét, mikor ezt a Pesti Napló hasábjain megjövendölte. Ez volt az utolsó találkozásom Kemény Zsigmond báróval, a halhatatlan hős Kemény Simon puritán jellemű unokájával. Salve pater patriae — Bilbas princeps optime! Frissen csapolt SAXiVATOR-sör még' mindig1 kapható Rumpold vendéglőj éhen. -- .: /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom