Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 1-21. szám)

1910-02-24 / 8. szám

1910. február 24. NAGY BÁNYA 3 hunytéval megürült igazgatósági helyre ajánlatba hozza Brebán Sándort. A közgyűlés Earácsek Károlyt, Pokol Eleket, Sleinfeld Bélát és Brebán Sándort igazgatósági tagoknak s a megürült felügyelő-bizottsági tag­sági helyre pedig Sziklai Andrást választotta meg. Ezzel a közgyűlés véget ért. A Teleki Társaság felolvasó ülése. — Thea-estóly. — Február 23. V Folyó hó 19-én tartotta meg a Teleki Társaság szokásos havi felolvasó ülését, de más időben és más helyen. Eddig a városház tanácstermében d e. 11 órakor, vasárnap tartották e felolvasásokat, de újabban a közönség nem mutatott nagy érdeklő­dést iránta s mivel a Társaság az idő helytelen megválasztásának tudta be e körülményt, azért iparkodott e bajon segíteni. Most tehát üléseit a Kaszinó vendégszerető helyiségeiben tartja szombaton este 8 órakor. Hogy a terminus megváltoztatása mily szükségesnek és czélravezetőnek bizonyult, mu­tatja az ülésen megjelent érdeklődők szép száma. Az elnök, Révai Károly megnyitója után Borbás Géza r. tag vette át a szót s felolvasta A büszke szegény czimü érdekes s tetszéssel fogadott rajzát, melyet lapunk tárczarovatában közlünk. Majd Révai Károly olvasta fel Etele halála ez. hatásos költeményét. A hun monda azon variánsát dolgozta fel, hogy Ildikó ölte volna meg Etelét nászéjszakáján. A férjgyilkos Ildikót a főláltos, Uhui megátkozza, hogy borult elmé­vel egész életén keresse meggyilkolt urának sírját, melyet a monda szerint a Tisza medré­ben hármas koporsóba zárva temettek el. A színesen megirt, drámai erőben bővel­kedő költeményt, melybe a poéta tragikus meg­oldást vitt bele, a figyelmes hallgatóság lelkesen megtapsolta. Magának Etele halálának elképzelése ha­sonló Révai költeményében a nem régiben az irodalmi körökben nagy szenzácziót kellett, a székely népballadák modorában írott vershez, melynek szerzője Koós Károly. Attila haláláért az ő költeményében is feleségét, Rékát vádolja a hun nép közvéleménye. Mint érdekes irodalmi apróságot, tartottuk ezt említésre méltónak. Koós versét egyébként a Budapesti Hírlap, a Művészet (eredeti rajzokkal és érdekes Írással), meg talán a Budapesti Szemle hozta vagy két hónappal ezelőtt; ajánljuk el­olvasásra azoknak, akik Révai versét hullották, A férfi nagyot sóhajtott. Végigsimitotta rán- ezos homlokát, arcza végtelen bánatos kifejezést öltött. — Jó szive van, áldja meg az Isten. Sor­somat kérdi, megtudhatná másoktól, hisz min­denki ismer e városban. Jótettét azonban meg­hálálom, elmondom én, pedig az nekem, higyje meg, nagy fájdalmat fog okozni. — Nem, akkor né mondja, veté közbe a leány, tényleg csak újra feltépné vele bánatának sebeit, ne mondja. — Hálásnak kell lennem, hallja tehát. Ne­vemet is megmondhatnám, de kérdezze meg bár­melyik idejáró leggazdagabb úrtól, megtudhatja, hisz biztosan barátom volt. — Szalmanyoszolyán születtem, azon hál­tam sokáig. Szüleim szegény emberek voltak, én is. Egy kis bánya maradt rám apámtól. Engem űzött, hajtott valami, hogy abból még meggazda­godom. ügy is lett. A bánya beütött. Nagy úrrá lettem. — Szegény ember komisz ember, gazdag ember derék ember ! Ahogy vagyonra tettem szert, a legelőkelőbb emberek paroláztak velem, barátaimmá lettek, pedig nem is kerestem. Nem háltam már szalmaágyon. Elegáns lakásomban, amit a modern kényelem nyújthat, mind össze­halmoztam. — Hát felesége ? — Nem nősültem meg soha, mintha sejtet­tem volna sorsomat, igy legalább egyedül szen­vedek. Gazdag, tisztelt, irigyelt voltam egykor és most . . . Elhallgatott egy kis időre, látszott arczán a visszaemlékezés fájdalma. — Jószivem és könnyenhivőségem bajba már csak azért is, hogy hasonló témának mű­vészi szempontból való érdekes két különböző feldolgozását lássák. Révai felolvasása után Szőke Béla énekelt, mint vendég B. Kováts Géza zongorakisérete mellett. A hajlékony és kifejezéssel telt magyar nótákat élvezettel hallgatta a közönség. Kováts Géza nagy technikai készségén kívül kiemelen­dőnek tartjuk bámulatos moduláló tehetségét. Az ülés után theaest volt tombolával egybe­kötve. Rendezése a Kaszinó agilis igazgatójának, Virág Lajosnak az érdeme. Thea után kezdetét vette a tombola, mely­nek nyereménylárgyai 50 K értéket képviseltek. Ä kvintterno szerencsés nyerője Kilián 3éláné volt, mig a tombolát, egy gyöngyházzal kirakott álló tükröt dr. Tóth Gáborné nyerte el. Szinte örvendenünk kell, hogy testvérvá­rosunk érdeklődőit tüntette ki Fortuna isten- asszony kegyével. A tombolajegyek ára 1 K-ba volt meg­szabva, elkelt 60 drb, igy a fenmaradó 10 K a Kaszinó házipénztárának jelent nyereséget. A jegyek eladásával Delhányi Erzsiké, Gellért Elma és Szentmiklósy Dusi szorgos­kodtak. A tombola után közkívánatra Zsemberg Ilona és dr. Lakatos Mihályué programmon kívül játszottak zongorán, mig Szőke Béla tréfás magyar dalt énekelt Kilián Béláné kíséretében. Jelenvoltak asszonyok: Balezer Györgyné, Borbás Gézáné, özv. Delhányi Zsigmondné, Gábor Sáudorné, Gellért Béláné, Jeney Gyuláné, Kiss Béláné, b. Kováts Gézáné, Kilián Péterné Felsőbányáról, dr. Lakatos Mihályné, Morágyi Istvánná, Prihradny Kálmánná, Révai Károlyné, Szentmiklósy Józsefné, dr. Stoll Tiborné, dr. Tóth Gáborné Virág Lajosné, dr. Wagner Jó­zsefné. — Leányok: Bertalan Mariska, Delhányi Erzsiké, Gellért Elma, Kovács Adrien, Mórágyi Rózsi, Márton Irma, Neubauer Hermin, Szent­miklósy Dusi, Takács ílus, Zsemberi Ilona. HÍREK. Február 23. Személyi hírek. Benlliczlca Arnold csendőrfőhad- nagy pár hétig tartó szemleutra utazott.— Zarlca Elemér műszaki tanácsos a vízvezeték ügyében pár napig váro­sunkban időzött. — Dr. Dicsöfy Sándor debreczeni kir. itélőtáblabiró hivatalos ügyben pár napot városunk­ban töltött. Uj erdömester. Gróf Károlyi Lajos Sziinon Béla nagysikárlói lőerdészt erdőmeslérré nevezte ki. Szimon kinevezése, ki városunkban is nagy népszerűségnek örvend, széles körökben kelt igaz örömet. döntött, Gonosz emberek kihasználták ezt a gyengémet, megcsaltak, vagyonom elvesztettem, bányám is utánna ment. Itt állok most a világ­ban, mint az egy ujjam; koldus lettem. — Ez nem fájná, hisz szalmanyoszolyán születtem, azon is halok meg, csak az bánt, hogy akik egykor szorongatták kezemet, most rám sem akarnak ismerni, Hogy földönfutó vagyok, elhagyott minden barátom! Eh, mit barátom, kiáltott indulatosan s összeszoritott öklével nagyot ütött a levegőbe. — Elmennek mellettem idegent színlelő arczczal, én meg nem tolakodom, még azt hin­nék, alamizsnát kérek. Néhány évig majd csak eltengődöm, elkoplalok valahogy, a szalma- nyoszolya jó lesz Szent-Mihály lovának is, de fellázit az emberek szívtelen hálátlansága. Akik az én vagyonom hulladékán híztak nagyra, most rám se néznek . . . — S maga, aki senkim, semmim, megszán engem, könyörül éhségemen. Az ember arcza újra eltorzult. Nem tudta felvidítani még az sem, hogy a kasszírnő moso­lyogva nyújtotta át a megvarrt felöltőt. Közbe vigasztalta, biztatgatta: jöjjön el máskor is. A férfi sietve felkapta magára kabátját, tán rosszul is érezte magát benne, hogy nem volt már rongyos, köszönt és rohant ki a hóba, a szélbe, a koplalásba . . . Nem ment többet oda. Nem melegedhetett fel a duruzsló kályha mellett többé. Szégyelt újra a leány szemébe nézni, akinek nyájas szava és jószivvel nyújtott étele daczos büszke­ségét egyszer már meglopta. ____ Borbás Géza. Se gédlelkész áthelyezések. Boromisza Tibor szatmári püspök Glazarovits Bertalan nagybá­nyai r. k. segédlelkészt Nagybányáról Mára- marosszigetre, Kompasz Antal felsőbányái r. kath. segédlelkészt pedig Nagybányára he­lyezte át. Szatmárvármegye uj főispánja. (Telefon­jelentés.) Budapesti tudósítónk jelenti, hogy Csaba Adorján szatmári főszolgabírónak Szatmárvár­megye és Szatmár sz. kir. város főispánjává való kinevezése teljesen perfekt dolog s annak megtörténte már a legközelebbi napokban várható. Eljegyzés. Bikfalusi Bikfalvy István vasúti tisztviselő a napokban váltott jegyet Kemény Sándor polgártársunk leányával: Sárikával. Falussy főispán búcsuzása. Dr. Falussy Árpádtól, a saját kérelmére fölmentett népszerű főispántól Szatmár város törvényhatósága csak a napokban búcsúzott el a barátságos érzelmek s a szeretet és tisztelet szerfölött meleg tónusai között. Ugyanily érzelmek hatották át Szatmár­vármegye törvényhatósági bizottságának tegnap, kedden tartott közgyűlését is, melyen mintegy háromszáz bizottsági tag volt jelen. A közgyű­lésen Ilosvay Aladár alispán elnökölt s mindjárt a közgyűlés megnyitása után felolvasták a fel­mentésre vonatkozó miniszterelnöki leiratot. A közgyűlés a felmentést mély sajnálattal vette tudomásul s dr. Falussy távozó főispánnak a vármegye kormányzása alatt szerzett kiváló érdemeit jegyzőkönyvileg örökítették meg. Luby Géza indítványára ezután küldöttségileg hívták meg dr. Falussyt a közgyűlésre. A küldöttség elnöke Kováts Jenő volt. Midőn dr. Falussy a közgyűlési terembe belépett, viharos óvácziókkat fogadták. Legelső sorban Ilosvay alispán üdvö­zölte mély meghatottsággal, majd Luby Géza és Kováts Jenő szólaltak fel s nagy tetszés között méltatták dr. Falussy érdemeit s egyéni kiváló kvalitásait. Azután dr. Falussy köszönte meg hosszabb, magasan szárnyaló, költői szépségek­ben gazdag beszéddel a vármegye szeretetét, támogatását s Ígérte, hogy szülővárosának meg­változott helyzetében is mindig hű fia lesz. Be­széde befejeztével újra megindultak a viharos óvácziók. Közgyűlés után dr. Falussy a küldött­ségeket fogadta. A vármegye tisztikarát, Nagy­károly küldöttségét, a vármegyei függetlenségi pártot stb. stb. A küldöttségek során tisztelegtek dr. Falussynál dr. Makray Mihály és Farkas Jenő polgármesterek, a két testvér bányaváros szeretetét és tiszteletét tolmácsolva. Polgár­mestereinket dr. Falussy kitüntető szívességgel fogadta és ismételten megköszönte a két bánya­város rokonszenves érzelmeit, melyet nagyra becsül s kérte a két várost, hogy továbbra is tartsák meg őt barátságukban. A tisztelgések után közebéd volt a Magyar Királyban, melyen mintegy száz bizottsági tag vett részt. Megemlít­jük, hogy régi idő óta dr. Falussy az egyetlen főispán, aki a föispáni székből való távozásakor nem levélben, hanem személyesen búcsúzott el a vármegyétől s akit az összes pártok rokon­szenves érzelmei kisérnek, midőn hatalmi po- zicziójától visszalép. Felsőbánya uj díszpolgárai. Felsőbánya sz. kir. r. t. város képviselőtestülete Stoll Bélát és Szmik Antalt, a város érdekeinek istápolásában szerzett kiváló érdemeik elismeréséül Felsőbánya város díszpolgáraivá választotta. A nöegylet uj pénztárosa. A nagybányai jótékony nőegyesület vasárnap tartott közgyű­lésében kegyeletes módon adózott elhunyt pénztárnoka: Öttömösy Gyuláné emlékének. Érdemeit jegyzőkönyvbe iktatták. Az egyesület pénztárnokává a nőegylet egyik nagyérdemű tagját: Weisz Lajosnét választották meg. Lakoma Stoll Béla tiszteletére. Abból az alkalomból, hogy Felsőbánya város képviselő­testülete Stoll Bélát a város díszpolgárául vá­lasztotta, a Kaszinó tagjai folyó hó 26-án, szom­baton este Stoll Béla tiszteletére lakomát ren­deznek. A Kaszinó Stoll Bélában kitüntető vá­lasztása alkalmával nemcsak Felsőbánya város díszpolgárát, hanem a Kaszinó elnökét is ünne­pelni óhajtja, ki e tisztét már évek óta nagy agilitással és köztiszteletet keltő buzgalommal tölti be. A lakomára jelentkezhetni a Kaszinó gazdájánál. Arról értesülünk, hogy a lakomán Felsőbányáról is számosán vesznek részt. Simon Aurél hangversenye. Simon Aurél, az ismert nevű reczitaior márczius hó 5-én Felső­bányán, a Korona-szálloda nagylermében szavaló-

Next

/
Oldalképek
Tartalom