Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 1-21. szám)
1910-02-17 / 7. szám
1910. február 17. képeznek le s hasznosítják a megrögzitett képeket. Fölvételeket eszközöl Huszthy Mátyás fényképész, Hid-utcza. Városi közgyűlés. A városi képviselőtestület ma, szerdán délelőtt 10 órakor dr. Makray Mihály polgármester elnöklete s Égly Mihály jegy- ! zősége mellett igen szép számban látogatott j közgyűlést tartott. Napirend előtt elnöklő pol- j gármester részvéttel emlékezett meg Szűcs Ká- j roly fogyasztási adókezelő, városi képviselő ha- ! láláról s indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy az elhunyt özvegyéhez részvétiratot intéz. A póttagok közül Nánásy István hivatott be a képviselőtestületbe. A közgyűlés a belügyminiszter leiratát, melylyel a láposvölgyi vasút előmunkálataira megszavazott 30000 koronás segély kölcsönügyét jóváhagyja, tudomásul vette ; úgyszintén tudomásul vették az 1907. évi köz- gazdasági számadás s az 1908. évi vasúti kövezetvám pénztári számadás jóváhagyására vonatkozó törvényhatósági véghatározalokat. A közgyűlés a városi takarékpénztár mérlegét jóváhagyta, az igazgatósági jelentést tudomásul vette s az elnökségnek, igazgatónak, igazgatóságnak s a tisztikarnak eredménydús működéséért jegyzőkönyvi köszönetét és elismerést szavazott. Elhatározták a választmány indítványára azt is, hogy a takarékpénztárban egy jövedelembizto- sitási tartalékalapot létesítenek. A vízvezeték és csatornázás művezetésére a Zarka Elemér műszaki tanácsossal megkötött szerződést jóváhagyták s a helyi építés vezetésével Szinnyay József mérnököt bízták meg. Egyben elhatározták. hogy a város mérnökével egyenlő javadalmazással egy vízvezetéki és csatornázási felügyelő mérnöki állást szerveznek s ha Szinnyay mérnök a rábízott munkálatokat közmegelégedésre vezeti, ezen állásra a közgyűlés őt fogja pályázat mellőzésével megválasztani. A Léding- féle hagyományra vonatkozólag a közgyűlés többsége Szőke Béla indítványával szemben, ki a hagyomány r. kath. jellegét vitatta s azt egy r. kath. leányiskola létesítésére kívánja fordit- tatni, elfogadta a jogügyi bizottság javaslatát. E szerint a Léding-féle házat egy felsőbb leányiskola czéljaira fordítják s mig ez megvalósítható lesz, addig bérletileg kezelik s a befolyó bérjövedelmet a már felállított polgári leányiskola költségeinek részbeni törlesztésére fordítják. A Singer Jakabnéval a borpataki viz bérlete fölött megkötött szerződést Kuhn Bernét kolozsvári lakosra ruházták át, akivel szemben a szerződést úgy módosították, hogy a város a felső kút helyett az alsó kutat adja bérbe évi 500 korona bérért; a megfelelő épületek emelésére 150 K évi bér mellett a felső rétet átengedik; a borviznek gyógyvízzé való nyilvánítására Kuhn költségére a város a kellő lépéseket megteszi. Ezzel szemben 10.000 láda fogyasztáson felül Kuhn bérlő minden láda viz után 40 fillért fizet a város házipénztárába s a bérlet lejárta után az összes épületeket s felszereléseket a város tulajdonába bocsátja át. A városi nagyszálló bollhelyiségeire vonatkozó árverési feltételeket a közgyűlés jóváhagyta. A 18 hollhelyiség együttesen is kivehető bérbe. Az összes boltok évi bérletének kikiáltási ára 25 000 korona. Az egyes boltok bérleti ára az összeghez van viszonyítva. A bérlet tartama 6 év s a bérletre vonatkozó árverési hirdetmény lapunk legközelebbi számában fog megjelenni. Rácz József kéményseprő-mesternek fizetés emelés iránt beadott kérelmét elutasították, mert a várostól a teljesített szolgálmányokért nagyobb fizetést kap, mintha azt magánosoknak teljesítené. Dr. Lakatos Mihály városi orvosnak rendelő szoba bére fejében évi 120 koronát folyósítottak. Rosenfeld Bernátot, a Zrínyi Ilona téri korcsma bérlőjének bérleengedés iránt beadott kérelmét elutasították. Jevota Jakab nagybányai lakos terhére előirt 336 K fedélcserép árát a közgyűlés, tekintettel folyamodó agg korára s arra, hogy a szabadságharczot mint honvéd küzdötte végig, leírni rendelte. Úgyszintén leírta a közgyűlés a Hoffmann és Plalthy-féle házak után kivetett, de már a régi tulajdonosoktól behajthatatlan aszfaltjárda költséget. A láposvölgyi vasút kiépítésére a már adott 30000 korona betudásával törzsrészvények ellenében adandó 200,000 koronás hozzájárulás ügyét a közgyűlés 15 nap közbevetésével tartandó közgyűlés napirendjére tűzi ki. A kismalom újjáépítésére s műmalommá való berendezésére vonatkozó jelentést, mely szerint az átalakítás 18 ezer koronával került többe az előirányzott 20 ezer NAGYBÁNYA koronánál, tudomásul vették, A Petőfi-utcza kiszélesítésére, a Czifra- fogadónak erdőőri lakássá való átalakítására, özv. Szirty Vilmosné nyugdíjazására vonatkozó javaslatokat tudomásul vették. Fuchs Ignáczot a közgyűlés a közmunka fizetése alól nyomorék voltára való tekintettel felmentette, mig Váry József közmunkatartozását, mint behajthatlant, törölték. Loy Mária, Medvecz József, özv. Megyeri Péterné, Janovits Miklós és néh. Gúly Lajos kk. gyermekei nagybányai illetőségét a közgyűlés nem ismerte el. Az 1905. és 1906. évi gyámpénzlári számadásokat a közgyűlés a belügyminiszteri leirat értelmében módosította s Grundböck István v. mérnök felebbezését az ellene fegyelmi vizsgálatot elrendelt véghatározat ellen tudomásul vették s a közigazgatási bizottsághoz terjesztik fel. A közgyűlés s/412 órakor ért véget. Megszökött fogoly Mozzanics Ambrus bics- bei illetőségű egyént az aradi rendőrség letartóztatta s Désre vezetette elő. Mozzanics azonban az őt kisérő őr elől Apahidán megszökött s Nagybánya felé vette útját. A megugrott tolvajt országosan körözik. Lopások. Berindán János, a g. kath. egyház gondnoka följelentést tett a rendőrségen, hogy ismeretlen telesek a g. kath. egyház kárára épületfát loptak el. A csendőrség vizsgálatot indított ez ügyben s a tetaseket Nagy György és Lalkulik Sándor személyében kinyomozta. Nevezetteknél a bűnjeleket meg is találták.— Bugyc Elek Sándor Kuha László kocsistól több i ruhaneműt lopott el a zárnélküli istálóból. Bugye a járásbíróság börtönében várja büntetését. Anyakönyvi közlemények A nagybányai anyakönyvi hivatalnál folyó hó 5-től kezdődő- leg a következő bejegyzések tétettek: Születtek: Jan. 28. Vértes Ignácnak »Miklós«; febr. 4. Lupán Györgynek »Róza«; febr. 4 Szendres- tyán Demeternek »Anna«; febr. 2. György Károlynak »Róza« ; febr. 5. Petrilla Rózának • Verőn«; febr. 1. Klein Hermannak »Gizella«; febr. 3. Vásárhelyi Lajosnak »Lajos«; febr, 1. Rusznák Mártonnak »Sándor«; febr. 1. Kosztyuk Fülöpnek »János« ; febr. 5. Fülöp Ferencznek »Margit«; febr. 9. Kohán Péternek »/^brahátn« nevű gyermeke. — Elhaltak : Febr. 4 Marosán János, gör. kath. 2 éves, erdőmunkás gyermeke, égési sebek — szerencsétlenség ; febr. 5. Kis Márton, r. kath. 7 éves, gyári munkás gyermeke, agyhártyagyuladásban ; febr. 5. Risz- dorfer Vilma özv. Ötömösy Gyuláné, ág. h. ev. 56 éves, házbirtokos, idült agyhártyalobban; febr. 10. Halász Juliánná özv. Farkas Gusztávné, ref. 49 éves, méhrákban; febr. 11. Vásárhelyi Erzsébet özv. Linder Mihályné. ref. 93 éves, végelgyengülésben. — Házasságot kötöttek: Paál János véghelyi és Gedeon Amáli nagybányai; Slevenszki Lajos és Maticska Mária Margit nagybányai; Pásztor György és Róth Róza Aloisia nagybányai lakosok. — Kihirdetés alatt állanak : Gretzmacher Gyula Gotthard nagybányai és Schréder Anna Vilma koháir- házai; Benkő Sándor Lajos szatmári és Galló I Margit Antonia nagybányai, Mégai Ernő és Izsák Fáni nagybányai lakosok. IRODALOM. Turáni Dalok. (1900—1910.) (Mondái és történelmi hős-énekek.) Irta : Zempléni Árpád, borítékát tervezte Tóth István szobrász. Nemzeti kötetnek szántam a »Turáni Dalok*-at. Tiz évig dolgoztam rajta. Ami ősmondát a velünk rokon népek megőriztek, azok legszebbjét, legeredetibbjét szerzettem versekbe. Haldokló és kihalt népek ősregéit szövögettem újjá. E hagyományok föltárása, megmentése és földolgozása az emberiség számára legelső sorban magyar irók kötelessége. Hiszen mi érthetjük meg azokat legjobban, mert e mondakincs valaha a magyarság kincse is lehetett. Legyen tehát — gondoltam — újra azzá; gazdagítsa nyelvünket, színesítse képzeletünket, erősítse nemzeti önérzetünket! hogy leíkjinkCseréjét idegen környezetünk állandó ostroma meg ne rendíthesse. A magyar szellem gyökerei keletről s nyugatról egyaránt táplálkoznak. Újabban az irodalom, mint a tudatlan gazda, csak a nyugati oldalát műveli e fának. Keletre magyar, fordulj Keletre! Világ kezdetétől világ végéig folyó körkép e verses könyv : finn, vogul-osztyák, török-tatár, babiloni, magyar és japán mondái és történelmi hősökkel. Tanulsága pedig a műnek az, hogy mi, turániak, se voltunk kisebb 5 vezérei a világnak egykor, mint az árja népek ma. S nemcsak egymás tanítványai, nemcsak versenytársak, hanem egymás végzete is vagyunk, kiknek kezében egymás pusztulása villog, hacsak, sárgák és árják, idejekorán meg nem értjük egymást. Könyvemet Beguly Antal emlékezetének ajánlva, kérem az olvasó közönség hazafias pártfogását: 7,empléni Árpád. — A »Turáni Dalok« tartalom-jegyzéke: A táltos. (Előhang.) Numi Tárom és Jelempi. (Vogul rege a világ teremtéséről.) I—II. Numi Tárom lánya. Nimród. I—III. Istár és Gilgamosz. (Babiloni rege.) I—VI. A kalapács. (Két Eddái ének nyomán.) I—’XL. Bosszú. (Osztyák hős-ének.) I—VI. Leányrablás. (Tóth István szobra.) Isten kapuja. I—V. A legnagyobb hős. I—II. Isten kardja. I—III. Árpád sírja. A szent-galleni kaland. (Ekkehard krónikája nyomán ) I—XX. Anya-átok. (Szibériai tatár ballada.) I - IV. Timur szava. (Goethe után.) Hunyadi. I—II. Nimród fiaihoz. (Régi magyar siralom.) Rákóczi Tiszabecsnél. Makdumkuli. Fazekas őrmester. Csokonai. (Oda.) Lavotta hegedül. (Kép a Tokaj-Hegyalja régi életéből ) Wesselényi emlékezete. (Óda.) Szeben alatt. (Bem apó esete.) Petőfi. A kufsteini madarak. I—II. Az őr. (Kossuth- legenda.) Az erdő. Millennium. A menyasszony futás. (Kalmük lakodalmi kép ) Előkelő házasság. (Szibériai tatár mese.) I—II. A kő. (Kunsági kép) I—II. Szuómi. I—V. Halál a jégmezőn. I—II. Száraz malom. Császártalálkozás. Levélváltás. (Cseremisz eset) I—II. Kozák-idill. (Fogazzaró után.) Momnen szobra a magvelőhöz. (Ének Egyiptom szkylháiról.) Keletre magyar! Örök magyar. (Oda.) Csinimácsin országa. Napimádók. Az arany-halász. (Dalrészletek egy japán tárgyú mesejátékból) A lüz-özön. (Rege a világ végéről.) I—V. A Turáni Dalok 18—20 ivén tavasz- I szál fognak megjelenni. A könyv ára fűzve 5 K, diszkötésben 8 K, mely összeg Zempléni Árpád czimére IV. kér. Bástya-utcza 11 szám küldendő. Színjátékok márczius 15-ikére. Pásztor Józsefnek, az ismert Írónak két egyfelvonásos szin- játéka jelent meg, mely iskoláknak, önképzőköröknek, társasköröknek rendkívül alkalmas arra, hogy márczius 15-ikét lendületesebben ünnepelhessék meg. Az egyik füzet czime »Márczius 15*, mely már a negyedik kiadását érte meg s az egész országban ismeretes. A másik füzet czime »A szabadság ünnepe*, mely iskolai czélokra különösen alkalmas. Oktató módon magyarázza márczius 15-ikének jelentőségét s egyúttal ismerteti a márcziusi eseményeket. A füzetek ára egyenként 90 fillér postai küldéssel. Megrendelhető a szerzőnél: Budapest, L, Kemenes-u. 8. Szegény ember dolga... Révész Béla, egyike az újabb magyar elbeszélő irodalom legértékesebb tehetségeinek, ezzel a czimmel bocsátja közzé egy uj novellás füzetét, melylyel immár ő is bevonul a »Magyar Könyvtár« válogatott irói gárdájába. A proletár-világnak kevés olyan ihletett tollú rajzolója van nálunk, mint Révész, aki minden szembeszökő tendenczia nélkül, meleg szívvel és éles látással varázsolja az olvasó elé alakjait: szegény cselédlányokat, akik a nagyvárosból haza vágyódnak, nyomorgó diurnistákat, akik a legfurcsább mellékjövedelmekkel egészítik ki napidijukat, az öreg zsidó halottvirrasztót, a vőlegényfogdosó szegény vénleányt stb. stb. S e képeket mindig színesen, elevenen, művészi tollai veti papírra, egészen egyéni stílussal, mely senkit sem utánoz. Bizonyos, hogy Révész Bélának az a hét novellája, mely a füzetben olvasható, nagyon meg fogja növeszteni e kiváló Írónak közönségét. A »Magyar Könyvtár« e füzete 30 fillérért kapható minden könyvárusnál. Lagerlöf Selma, a Nobel-dij idei nyertese, most egyike nálunk a legolvasottabb idegen írónőknek. Egyik legszebb novellája, »Egy udvarház története« már régebben megjelent a »Magyar Könyvtár« novellacsarnokában s most ugyanott lát napvilágot egy másik remekműve, a »Legendák«, mely immár világszerte ismeretes. Lagerlöf Selma ez egyszerű, bensőséges hittel megirt történetekben van leginkább elemében; »Urunk Jézus és Szent Péter«, »Ágnes néni«, »Az egip- tomi menekülés«, »A karácsonyi rózsa legendája«, »A királyné kincses ládája«, »Santa Caterina di Siena« — mindezek annyira tele vannak mélységes költészettel és csudás bájjal, hogy a világ- irodalom kevés hozzájuk foghatót mutathat fel. A »Magyar Könyvtár« valóban nagy szolgálatot tett a közönségnek lefordittatásukkal, melyet Pogány Kázmér végzett nagy szeretettel és gondossággal. A füzet 30 fillérért kapható minden könyvárusnál.
