Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 1-21. szám)
1910-02-10 / 6. szám
1910. február 10. NAGYBÁNYA 5 volna a városra a legczélszerübb. Thoroczkaiék a városi tanácsteremben egy másodpercznyi pontosságra szabályozható ingás órát állítanának fel, mely perczenként érintkezést létesítene elektro-magnesség utján a toronyórával s annak mutatóit perczenként előre tolná, negyedóránként pedig működésbe hozná az ütőszerkezetet. Az ily szerkezetű toronyóra a lehető legpontosabb, mert perczről-perczre követi az egyenlő temperaturájú teremben felállított másodperezre szabályozható ingás órát s igy a toronyórára a külső behatások: hőváltozás, szél, fagy, vihar stb. nem érvényesülhetnek. Ilyen órája még csak Pécs városának van s ott sem merült fel semmi panasz ellene. A villamos óra felállítása mintegy 1400—1600 koronába kerül s éjjel is meg lesz világítva villamfénynyel. Nagy aranylopás. Több fővárosi lapnak f. hó 6-án megjelent száma közölte a következő szenzácziós hirt: Tegnap délután Bóth Adolf aranyműves holló-utczai üzletébe beállított egy vidéki ember és aranyat kínált megvételre. A kereskedő az eladó portékát jól megnézte. Valódi nyersarany volt, éppen 65 gramm. Az üzletet meg lehetett volna kötni, ámde a kereskedő gyanúsnak találta, hogy az eladó miképpen juthat itt a fővárosban a nyers-aranyhoz. Gondolt egyet és későbbre rendelte oda az aranyas embert, őmaga pedig értesítette azalatt a rendőrséget. Tíz perez múlva már megjelent két detektív s amikor az ember újra megjelent, igazolásra szólították föl. Az illető erre nagyon megijedt, hirtelen eldobott egy csomagot, azután futásnak eredt. A csomagban 65 gramm arany volt. Az ismeretlen embert elfogták és a főkapitányságra kisérték. Ott elmondotta, hogy ő Hers- kovits József borpataki korcsmáros. Az arany dolgában eleinte fölöttébb kitérően válaszolt, utóbb azonban őszinte vallomást tett. Elmondotta, hogy Borpatakon korcsmájába sok bányamunkás jár. Azok bizonyára szereznek a bányában maguknak aranyat s ha nagyobb mennyiség összegyűlik, ő megvásárolja tőlük. Ezt a nyers-aranyat egy Yiteszku György nevű bányásztól vette. Mivel a bányász csakis lopás utján juthatott az aranyhoz, Herskovits Józsefet a rendőrség orgazdaság miatt letartóztatta s távirati jelentést küldött az esetről Borpatakra. — Nagybányáról jelentik: A budapesti rendőrség ma délben értesítette a nagybányai csendőrparancsnokságot, hogy a fővárosban letartóztatták Herskovits József borpataki korcsmárost, aki több ezer korona értékű szinaranyat akart a fővárosban értékesíteni s letartóztatásakor azt vallotta, hogy az aranyat egy Vizádéra György nevű láposbányai bányamunkástól vásárolta. A csendőrparancsnokság azonnal a jelentés vétel után a legszélesebb körű nyomozást indította meg az aranytolvajok kézrekeritésére; mindenekelőtt értesítette az ügyről a kincstári bányák nagybányai főhivatalát és Pokol Elek bányatulajdonost, akinek borpataki bányájában történt állítólag a lopás. Még a délután folyamán házkutatást tartottak Herskovits József borpataki korcsmáros házánál, de semmi olyan dolgot nem találtak, ami reá nézve kompromittáló lenne. Felesége állítólag mit sem tud az aranyvásárlásról. A korcsmában a bányászok nap-nap mellett megfordulnak, de aranyeladásról sohasem hallotta őket beszélni. A csendőrség mindazonáltal a nyomozást elsősorban azokra a bányamunkásokra terjeszti ki, kik az utóbbi hetekben Herskovits korcsmájában megfordultak. Egy őrjárat még az est folyamán elindult Lápos- bányára, hogy letartóztassa Vizsdera György nevű bányamunkást, kit a Budapesten elfogott borpataki korcsmáros megnevezett. Ketney Mihály, a borpataki bányák igazgatója a legszigorúbb vizsgálatot indította meg a bányamunkások között és mindenben a csendőrség kezére jár, hogy az aranytolvajokat kinyomozzák. A csendőrség nyomozását kiterjesztette a kincstári bányák körzetére is, mert nem tartja lehetetlennek, hogy az aranytolvajoknak a kincstári bányák közt is vannak czinkostársai. — Eddig a fővárosi lapok híradása. Herskovits József borpataki korcsmárost a fővárosi rendőrség két napi fogvatartás után szabadlábra helyezte. Herskovits József szabadon bocsátása után azonnal jelentkezett Boda főkapitánynál s bejelentette, hogy a rendőrségen tett vallomása alapnélküli, de kénytelen volt vallani, mert máskülönben nem engedték volna szabadon. Bejelentette azt is, hogy olyan nevű bányász, mint akit ő megnevezett, hogy tőle vette az aranyat, nincs is. Tényleg a bányakerületben sem Vitesku, sem pedig Vizsdera nevű bányász nincs. Herskovits úgy adja elő az esetet, hogy az elmúlt héten pénteken, a korcsmáját takarítva, a pad alatt egy papircsomagot talált, melyben sárgás pór volt. Ö nem is tudta micsoda, de mivel üzleti ügyekben Budapestre kellett utaznia, magához vette a kis csomagot s azt kíváncsiságból vitte el egy ékszerészhez, hogy megtudja, valóban arany-e az? Az összes aranypor alig nyomott 63 grammot s igy annak értéke csak 120—140 korona. Föl sem tehető tehát, hogy ő az aranypor értékesítése végett utazott volna föl Pestre, hiszen az arany értéke utazási költségeit ha fedezte volna. Bóth ékszerésznél érte azután a malőr, hogy az ékszerész följelentette. A detektívek már az ékszerészbolt ajtajában várták, akiktől ő annyira megijedt, hogy a kis csomagot eldobta, de Bóth ékszerész ezt észrevéve, fölvette a csomagot és később átszolgáltatta a de- tektiveknek. Herskovits ellen az eljárás folyamatban van, de oly ügyesen védekezik, hogy a vizsgálatnak aligha lesz valami eredménye. A tejfogyasztó szövetkezet közgyűlése. A nagybányai tejfogyasztó szövetkezet vasárnap délelőtt tartotta meg rendes évi közgyűlését a városháza tanácstermében, melyen a tagok szép számban jelentek meg. A közgyűlésen Virág Lajos elnökölt, ki konstatálva a közgyűlés határozatképességét, a jegyzőkönyv hitelesítésére Weisz Lajos alelnököt és Fábián Lajost kérte föl. A közgyűlés az 1908, évi zárszámadásra és mérlegre vonatkozó törvényszéki végzést tudomásul vette. Az 1909. év eredményét feltüntető zárószámadást és mérleget, miután azok előzőleg közszemlére is kitétettek, az igazgatóság s felügyelő-bizottság jelentése alapján a közgyűlés tudomásul vette s a felmentvényt a felelős számadóknak megadta. A jelentésből kiemeljük a következőket: 1909. év elején a szövetkezetnek 144 tagja volt 371 üzletrészszel. Az év folyamán szaporodott a tagok száma 26 taggal 50 üzletrészszel; apadt 38 taggal 75 üzletrészszel. Az év végén a szövetkezetnek 141 tagja maradt 346 üzletrészszel. Az üzletrészek utáni összeg per 3 koronájával 1038 K, osztalék és kamat 311 K 70 f, összesen 1349 K 70 fillér; tartalék- alapnak 306 K 64 f, szaporodás és kamat 100 K 80 f, összesen 407 K 44 f takarékpénztárban elhelyezve; berendezés értéke 172 K 58 f. Az 1909. év folyamán eladatott 116.193 liter tej, 1137 Va kiló vaj, ezért befolyt 22.586 K 58 i'; ebből az uradalomnak kifizettetett 19.977 K 52 f; nyers haszon 2609 K 06 fillér. A szövetkezet fenállása, 1906. évi márczius 1-től eladatott 373 470 liter tej, 4481 kg. vaj, 5065 liter lefölözött tej, 161 kg. túró és 25 liter tejszín. Miután a túró és tejszín nem igen képezték tárgyát a keresletnek, azoknak elárusitását beszüntették. A közgyűlés az üresedésbe jött igazgatósági tagsági helyekre Doroghy Ignáczot, Jancsovits Józsefet és Csiidör Ferenczet választotta meg; a felügyelő-bizottságba a halálozás folytán megürült helyre pedig Wernóczy Istvánt. Végül az igazgatóságnak s a tisztikarnak a szövetkezet érdekében kifejtett buzgó működésükért a közgyűlés köszönetét szavazott. Húsvéti mulatság. A Kaszinó husvét másodnapján a nagybányai ifjúság bevonásával nagyszabású tánczestélyt rendez a Kaszinó összes termeiben, melynek jövedelmét a Kaszinó uj bebútorozására fogják fordítani. A rendezőség az előkészületeket már is megindította. A sajtónak hivatása és kötelessége olvasó- közönségének figyelmét minden oly jelenségre és vívmányra, különösen az orvosi gyógytudo- mány terén irányítani, mely a szenvedő emberiség javát szolgálja. Eddig az epilepsziáról (nehézkór) az általános felfogás az volt, hogy gyógyíthatatlan betegség. A szegény betegek fühöz-fához kapkodva, rendszerint holmi hangzatos, de értéktelen készítményekkel hasztalanul próbálkoztak. Megbízható értesülésünk van arról, miszerint egy budapesti speciálista orvos tudományos alapon és bevált módszer szerint gyógyítja az epileptikus betegeket és e módszerrel kiváló gyógy- eredményeket ért el. Ez orvos dr. Szabó B. Sándor (Budapest, V., Nagykorona-utcza 13), ki az érdeklődőknek készséggel nyújt felvilágosítást. Harcz a kenyérért Élénk háborúság dúl ezidőszerint az országos magyar gazdasági egyesület és a kamarák között a román vámszerződés életbeléptetése körül. Az Omge megkereste a kamarákat, hogy határozatilag sürgősen és legerélyesebben tiltakozzanak amaz eshetőség ellen, hogy a román és balkán kereskedelmi szerződések rendeleti utón léptettessenek életbe, mert az az alkotmány sérelme lenne. A kamarák azt felelték, hogy ők évek óta sürgetik az ipar és kereskedelem érdekében e szerződések életbeléptetését, mert a rettenetes drágaság egyik rámutatható oka épen az, hogy keleti és déli határaink el vannak zárva s az agrár körök e helyzettel önzőén visszeélnek. A kamarák nem állanak be tehát az Omge erőszakolt propaganda csinálásához szekértolónak, egyáltalán nem akarnak politikát űzni (hisz az a baj, hogy mindenki politizál nálunk!), hanem az alkotmányos formaságokra való vigyázatot az erre illetékes felelős tényezőkre bízza. Emiatt az Omge fővárosi és vidéki hírlapokban jajdul fel a kamarák ellen. A debreczeni kamara azt kérdi az Omge-től: vájjon mi fáj neki e dologban? Az alkotmány sérelme-e, vagy az a kis hús, amit Románia behozna ? Halálos szerencsétlenség a síneken. Szatmári tudósítónk írja, hogy tegnapelőtt a szatmári pályaudvaron halálos szerencsétlenség történt. Debre- czen felől megérkezett ugyanis a tehervonat s Blazsek Pál állam vasúti lakatos kiment a vonathoz, hogy azt megvizsgálja. Vizsgálat közben futott be az állomásra a fehérgyarmati személy- vonat, melyet Blazsek nem vett észre. A vonat a szerencsétlent elütötte s a kerekek mindkét lábát tőből levágták. Blazsek, akit rögtön kórházba szállítottak, most a halállal vivődik. Blazsek vőlegény, kinek esküvője pár nap múlva lett volna. Nem eresztik haza a kiszolgált bakákat. A hadügyminiszter tekintettel arra, hogy Magyar- országon nem lehet ezidén a szokásos időben megtartani az ujonezozást, rendeletet bocsátott ki, melv szerint az 1908 korosztályú katonaságot 1912. deczember 31-ig tartsák vissza. A nem képzett póttartalékosokat hívják be és kiképzés után is tartsák ben őket, hogy pótolják az 1910. deczember 31-én szabaduló rendes katonaságot, mert a kiszolgált katonákat csak deczember 31-én bocsátják haza, október 1-je helyett. Halálozások. Pótor Dániel szatmárnémeti lelkész 77 éves korában agyszélütés következtében meghalt. A gyászeset széles körben keltett igaz részvétet. — Néhai dr. Fekete Sámuel volt vármegyei t. főorvos felesége szül. Kánitz Vilma a napokban hosszas szenvedés után, életének 69 évében elhunyt Szatmáron. Nagy részvét mellett temették. — Dr. dabasi Halász Jenő tb. várm. főorvos, járásorvos, a fehérgyarmari közkorház igazgató főorvosa, várm. biz. tag február 5-én, életének 52-ik évében elhunyt. Temetése 7-én volt. Télen nyáron millió ember szenved a sok evéstől vagy a túlsók ivástól származó számtalan betegségben. Az egyiknél irtózatos főfájás, a másiknál tűrhetetlen álmatlanság, idegesség és a kisebb-nagyobb bajok egész sorozata lép fel a mértéktelenség következtében. Ha már mostreg- gelenkint a felkeléskor 1/2, esetleg 1 pohárra való természetes Ferencz Jdzse/-keserüvizet iszunk, bajunk csakhamar meg fog szűnni és közérzésünk teljesen helyre fog állni. A kath. Legényegyletben a következő ismeretterjesztő előadás folyó hó 13-án, vasárnap d. u. 5 órakor lesz, amikor Rozsos István áll. el. isk. igazgató fog előadást tartani. Utána szavalat. Megégett gyermekek. Botos Pálné veres- vizi lakos a napokban Misztótfaluba ment, inig férje, Botos Pál a veresvizi bányában dolgozott. Botosáé magukra hagyta két kisgyermekét, kik távollétében a tűzzel kezdtek játszani. Eközben a kis Erzsiké ruhája tüzet fogott s oly borzalmasan összeégett, hogy szörnyű sebeibe belahalt. A másik kis gyermek szintén súlyos égési sebeket szenvedett. A gondatlan anya ellen megindították az eljárást. A fernezelyi anyagyilkosság. Kocsis Vilma, aki még mindig a nagybányai járásbíróság börtönében van, a legkevésbbé sem tört meg s még mindig konokul tagad, jóllehet, hogy minden jel arra mutat, hogy a gyilkosságot mások segítségével ő követte el. A börtönben nagyon egyked- vüleg viselkedik s még akkor sem árult el semmi meghatottságot, midőn édesanyját temették. A kezén levő borotvavágásokra most is azt mondja, hogy azok nem vágások, hanem sérülések, miket akkor kapott, amidőn a gyilkosság éjjelén a ke-
