Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 1-21. szám)
1910-01-27 / 4. szám
NAGYBÁNYA 1910. január 27. aláírás történt. Remélhető, hogy rövid idő alatt az előfizetők száma megüti a félszázat. A telefonon való beszélés, mint már említettük, várakozáson felül igen tiszta, amit az elsőrendű és uj szabványú berendezésnek köszönhetni. Az összes vezetékek kétszeres biztosítékkal vannak felszerelve, melyek a központban (a postaépületben) és az egyes előfizetőknél a légköri és villanyvilágitási veszélyek ellen biztosítanak. A postaépületben elhelyezett központi kapcsoló-készüléknek két része van : rendezőszekrény és központi váltó (vagy százas kapcsoló). Az előfizetők házától jövő huzalok a kábelben egyesülnek és úgy mennek a rendező- szekrénybe, hol újra szét lesznek osztva és minden előfizető huzalján háromszoros biztosíték van: 1. aFieber-féletekercsbiztositék, mely erősebb áramfeszültségnél kiég, mig igen nagynál kipattan; 2. az üvegbura-biztositék, t. i. ha a tekercsbiztositék nem működnék, akkor ez volna hivatva a veszély elhárítására; szerkezete légüres térben két szén között macskaüveg; 3. 5000 volt áramfeszültség ellen pedig a vacuum üvegcső-biztosíték véd. Ebből látható, hogy a telefon elmés és óvatos szerkezete kizár minden veszedelmet s megóv annak még félelmétől is. Az előfizetőktől jövő kábelekben egyesitett és a rendezőszekrényben szétosztott áram, miután a háromszoros biztosítékon áthaladt, eljut a központi váltóban lévő neki megfelelő lemezre, innen összeköttetésbe jön a neki megfelelő sokszorosító tekercsesei. A lemezzel összeköttetésben van egy-egy delejes patkó* mely az előfizető számát eltakaró lap delejes zárát áram esetén megnyitja, a szám látható lesz és igy meglehet tudni a számról, hogy melyik előfizető kíván beszélni. A kapcsoló szekrény fel van szerelve 10 pár kapcsoló zsinórral, melyek az előfizetőket kapcsolják össze, úgy, hogy egyszerre 20 előfizető beszélhet egymással. Megemlítendő, hogy ha valamely előfizetőt hívnak, annak nem kell csengetnie, csak hallóval jeleznie, hogy a kagylónál van s akkor a központ a kívánt kapcsolást eszközli. S ha a megfelelő kapcsoló zsinorpár figyelőjének szerkezetét elzárja a központ, akkor a beszélgetést senki ki nem hallgathatja. A beszélgetés befejezése után a felhívó lecsenget. E rövid laikus ismertetése után a telefonnak megemlítjük ama örvendetes és legújabban érkezett hirt, hogy a kereskedelmi minisztérium a nagyváradi posta és távirdaigazgatóság felterjesztésére a Nagybánya—Szatmár, továbbá Nagybánya—Nagykároly viszonylatban az interurbán telefonálás árát az eredetileg megállapított 2 koronáról 1 koronára szállította le, igy a három perczes beszélgetés árát 50%-al olcsóbbá tette. A nagyváradi posta és távirdaigazgatóság hatásos közbenjárása mindenesetre nagy szerepet játszott ezen engedmény kivívásában, s már ezért is városunk a legnagyobb hálára és elismerésre van kötelezve iránta, eltekintve attól, hogy az igazgatóság a telefon létesítésén szivvel- lélekkel fáradozott. Nagy vívmány ez az ötven perczentes engedmény, ha mérlegeljük annak ipari és kereskedelmi szempontból fontosságát, de irigyelt előny is, hisz más városok évekig folyamodnak érte, még sem kapják meg, mig városunk ipari és kereskedelmi fejlődésének fellendítésén munkálkodó nagyváradi posta és táviró-igazgatóság kellő megokolására és jóindulatú pártfogására Nagybánya megkapta. Még egyszer örömmel üdvözöljük az uj intézményt, mely városunkat egy óriási lépéssel közelébb vitte a modern kulturvárosokhoz s még egyszer köszönet és elismerés azoknak, akik létesítették. HÍREK. Január 26. Több helyről panaszos levelet kaptunk, hogy a „Nagybánya“ nem érkezik pontosan vagy néha épen elmarad. Tisztelettel értesítjük előfizetőinket, hogy lapunk minden héten szerdán este lelkiismeretesen van expediáivá, ha tehát baj van, annak okai nem mi vagyunk. Kérjük előfizetőinket, hogy minden mulasztást azonnal hozzanak tudomásunkra, hogy azt azonnal orvosolhassuk. Személyi liir. HerdlicsTca Kázmér csendőrfőhadnagy, kit Pongráte Aladár csendőrhadnagy helyébe helyeztek át városunkba, megérkezett s átvette hivatalát. Ui közigazgatási gyakornok. Dr. FaLussy főispán Vida Gyula mátészalkai lakost díjtalan közig, gyakornokká nevezte ki és szolgálattételre a mátészalkai főszolgabírói hivatalhoz osztotta be. Visszahelyezett szolgabiró. Tóth Tibor mátészalkai szolgabirót, akit fegyelmi utón fölfüggesztettek állásától, a főispán visszahelyezte hivatalába, egyben a saját kérelmére áthelyezte Mátészalkáról Avasfelsőfaluba. Eljegyzés. Jég Károly, a balázsfalvi kir- járásbiróság jegyzője, városunk szülötte, eljegyezte Nagy írónkét. Esküvő. Nagy László erdészjelölt f. hó 29-én, szombaton délelőtt VzlíJ órakor tartja esküvőjét Molcsány Gábor nyug. erdőtanácsos leányával: Adéllal. A fiatal pár esküvő után Olaszországba nászúira indul. Kitüntetett ezredes. Őfelsége a király Hers- kovics Izráel ezredesnek nyugalomba vonulása alkalmából a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adományozta. Herskovios a mi vidékünkön, Szakállasfaluban született, iskoláit városunkban és Szatmáron végezte. Szolnokon volt állomáson, jelenleg Arcóban van. Előzőleg őfelsége már a a koronás arany érdemkereszttel is kitüntette a vitéz katonát, aki résztvett a boszniai hadjáratban is. Megalakult bizottságok. Tegnap, kedden a mezőgazdasági, szinügyi, továbbá a nyugdijügyi bizottságok véglegesen megalakultak. A szinügyi bizottság alelnökévé Virág Lajost; a mezőgazda- sági bizottság alelnökévé Molcsány Gábort; a nyugdijügyi bizottság alelnökévé pedig Fábián Lajost választotta meg. Szterényi búcsúja a debreczeni kamarátólSzterényi József abból az alkalomból, hogy a kereskedelemügyi minisztérium államtitkári székétől megvált, levelet intézett a debreczeni kereskedelmi és iparkamara elnökségéhez, melyben meleghangú köszönetét mond a kamarának támogatásáért. Ha szerény munkásságomnak volt némi eredménye — irja — igen nagy része van ebben annak a szinte páratlanul álló támogatásnak, melyben az ipari és kereskedelmi érdekeltség és első sorban a hazai kereskedelmi és iparkamarák engem húsz évi hivataloskodásom alatt állándóan részesítettek, melyért hálám elévülhetetlen. Nagybánya s a szatmári szinikerület. Mint azt már megírtuk, a szatmári szinikerület igazgatója, Heves Béla azon kérelmet terjesztette a város tanácsa elé, hogy Nagybánya lépjen be a szatmári szinikerületbe s ez esetben ő jól szervezett társulatával minden év augusztus és szeptember havában állandó előadásokat tartana városunkban, a téli hónapokban pedig havon- kint négy előadást. Mi a magunk részéről e propoziczió elfogadását lehetetlennek tartjuk. Augusztus és szeptember a színi szezonon teljesen kívül esnek, legfölebb az arénák hónapjai e meleg hónapok, de nem egy kőszinházé. Azon ajánlatát sem tudjuk honorálni Heves színigazgatónak, hogy a téli hónapokban is fog havon- kint négy-négy előadást tartani, bár ez ajánlat az első pillanatokban nagyon tetszetősnek tűnik föl. Mi jól ismerjük a belső színházi élelet s a darabokat is és tudjuk, hogy egv-egy jó előadás ezer és ezer feltételtől s mi minden mástól függ. még akkor is, ha a színészek jók és hivatásuk magaslatán állanak. S épen azért, mert jól ismerjük e különleges világ minden csínját és binját, azt is tudjuk, hogy ilyen egy-egy estére szóló átrándulások alkalmával még a legtökéletesebb ambiczió mellett sem lehet jó előadásokat tartani. De meg Nagybánya városra nézve megszégyenítőnek is tartanók, ha egy egyszerű előterjesztésre mindjárt belépne egy szinikerületbe s megelégednék azon morzsákkal, miket a szinikerület főbb városai, melyek eddig a téli szezon minden jobb hónapját lefoglalták, juttatnának neki. Ha a város belép a szatmári szinikerületbe, úgy intelligencziájánál, mint nagy, színházba járó közönségénél fogva teljesen egyenrangú tényezője lesz a kerületnek, mint bármely más város. Tárgyaljon tehát a város Szatmárral és Nagykárollyal, hogy a téli színi szezon méltányosan felosztassák a három város között. Még az ellen sincs kifogásunk, ha márczius havát kapjuk meg, mert még e hónap is színi idényt jelent, de augusztus! . . . Mindezeknek a tegnap tartott szinügyi bizottság ülésén Égig Mihály főjegyző adott kifejezést s a bizottság magáévá is tette az előadottakat, mert megbízta dr. Makrag Mihály polgármestert, hogy tárgyaljon Szatmár és Nagykároly polgármestereivel a színi szezonnak a három város között leendő méltányos megosztása tárgyában. — Azért építettünk magunknak díszes kőszinházat, hogy végrevalahára városunkban is részünk legyen elfogadható előadásokban, de nem augusztusban, amidőn a társulatok még sem kellőleg szervezve, sem összelanulva nincsenek. Ép ez okból örülünk a szinügyi bizottság állásfoglalásának. Grand Hotel Savoy. A jelenlegi szállodák nem győzik elhelyezni az idegeneket, a legtöbb pedig nincs is úgy berendezve, hogy az utas igényeit ki tudja elégíteni. Ezt a nagy hiányt fogja most pótólni Budapest egyik legújabb ne- vezetesége a » Grand Hotel Savoy« uj szálloda, mely a modern szállodaépítés minden vívmányainak felhasználásával épül. Igazi, modern elsőrangú szálloda lesz ez, villamvilágitással, központi légfűtéssel, az öszes szobákban hideg és meleg vízcsapokkal, egészségügyi intézményekkel, fürdőkkel, stb. úgy mint a világemporiusok első szállodái vannak berendezve. Az árak nem magasak, a középosztály igényeihez vannak alkalmazva, amit legjobban bizonyít, hogy 3 koronás szoba is lesz, mely azonban szintén a legnagyobb kényelem és diszszel van kiállítva. A főváros legforgalmasabb helyén, a József-köruton a Népszínház közvetlen közelében lévén, az idegeneknek ebből a szempontból is nagy kényelmet biztosit. Előretörő iparos. Nagy örömmel konstatáljuk, hogy városunkban mindegyre szaporodik azon iparosok száma, kik nagy erélylyel törnek előre, hogy megszerezzék szakmájuknak magasabb képesítését is. Újabban Csiszár József szerezte meg a kőműves ipar magasabb képesítését, midőn a budapesti vizsgáló-bizottság előtt a vizsgálatot jó sikerrel letevén, kőműves mesteri czimet nyert. A hótakaritás. Laptársaink hasábjai tele vannak azon panaszokkal, miket a közönség köréből küldenek be a hótakaritás s az ezzel járó mizériák miatt. Hozzánk is érkezik ilyen panasz elég, de közre sem adjuk, mivel panasz- kodóknak nincs igazuk. A panaszosok legtöbbje azt kívánja, hogy a közönség mentessék föl a hótakarilás kötelezettsége alól, hanem inkább e helyett a háztulajdonosokra rójanak ki egy-két korona adót s a befolyt összegből a havat a város takarittassa el. Hát ez igy leírva szépen hangzik. De nézzük, mi lenne ez indítvány elfogadásának a következménye. Hogy a város összes járdáiról csak egy-két araszos havat eltakarítsanak, ahoz legalább is pár száz napszámos kellene. Hát hol vegye e napszámosokat a rendőrkapitányság, mikor jó pénzért annyit sem kap, hogy az utcza átjáróit kellőleg rendben tarthassa s mi történnék akkor, ha egy méteres hó esik. Igaz, kellemetlen mindenkire a hótakaritás, de ne kívánjuk vissza a régi állapotokat, midőn drága aszfaltunkon téli időben hó és jéghegyek között kellett bukdácsolnunk. FÁSZI0R9 CS. ÉS KIR. UDVARI SZÁLLÍTÓ VIRÁGKERESKEDÉSE BUDAPEST, Vili.. RÁKÚCZNUT 3 Képes árjegyzéket kívánatra díjtalanul küldök, Újságírói káté, mely mindig uj marad. Szerkesztő: Kis városunk mijét mi tartja fogva? Tudósitő: Kis városunk intelligens közönségét lázas izgalom tartja fogva. Szerkesztő: Mi, mi iránt és mire nő ? Tudósitó: Az érdeklődés a ref. egyház február ötödiki batyubálja iránt egyre nő. Szerkesztő: Kik, miben és hogyan serénykednek ? 1 udósitó: A legszebb asszonyok és leányok a legpompásabb falatok elkészítésében egymással versenyezve serénykednek. Szerkesztő: Miben, mi és mióta fő? Tudósító: A batyubál hagyományos sikerének biztosításában a rendezőség feje hetek óta fő. Szerkesztő: Ki és hol nem fog tündökölni f Tudósitó: Távollétével a batyubálon senki sem fog tündökölni. Egy nélkülözhetlen mü. Január hó elsején hagyta el a sajtót ifj. Litteczky Endrének, a »Szamos« szerkesztőjének müve: >Szatmárvár- megye czimjegyzéke és naptára.« A könyv azt
