Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 1-21. szám)

1910-04-28 / 17. szám

4 NAGYBÁNYA 1910. április 28. Bankvizsgálat. Rédl Károly, az Osztrák- Magyar Bank szatmári főnöke két napon át városunkban időzött a város takarékpénztára, mint bankmellékhely üzletkörének tüzetes, min­den legapróbb részletre kiterjedő első megvizs­gálása végett. Jól esett hallanunk a kiváló szak­ember őszinte elismerését, melylyel e nagy arányokban fejlődő városi intézményünkről oly elismerőleg nyilatkozott. Mint értesülünk, a bank­főnök városunkban időzését felhasználta egyúttal az Osztrák-Magyar Bankkal üzleti összeköttetés­ben lévő Részvénytakarékpénztár és Kereske­delmi Bank üzleteinek, valamint könyveléseik áttanulmányozására s mindkét helyen szintén megelégedését fejezte ki a tapasztaltak felett s főkép azok szolid, a közgazdasági és kereske­delmi érdekeket is szem előtt tartó üzletkötéseik nyerték meg tetszését. Megnyugvással vesszük > e híreket, mert jól esik tudnunk, hogy ez inté­zetek hivatásuk magaslatán állanak. A polgármester tanulmányútja. Említettük, hogy az elmúlt héten dr. Makray Mihály polgár- mester egy küldöttség élén a fővárosba utazott, hogy a kereskedelmi miniszternek átnyújtsa azt a memorandumot, melyet a vasúti fúzió megakadályozása czéljából a városi képviselő- testület intézett a miniszterhez. Dr. Makray Mihály polgármester ez alkalmat felhasználta arra is, hogy meglátogassa Zsolna, Igló, Lőcse és Kassa városokat is, hol a vízvezeték keze­lését, különösen pedig annak gazdasági részét tanulmányozta. A polgármestert mindenütt ki­tüntető szívességgel fogadták. Nagybányaiak köre Budapesten. A főváros­ban az elmúlt héten megalakult a nagybányaiak köre. A kör alakitói nem egyetemi polgárok, ha­nem oly meglett férfiak, kik Nagybányáról el­származván, állandóan Budapesten telepedtek meg. Sok kiváló emberünk él a fővárosban s egyesülésük a szülőföld szeretetében bizonyára megújítja s erőssé teszi azon kapcsokat, melyek őket városunkhoz fűzik. A kör elnökéül dr. Szaitz László kiváló ügyvédet választotta meg. Elhunyt főgimnáziumi tanár. Mély részvét- j tel vesszük a hirt, hogy Kupár Rezső "belényesi g. k. főgimnáziumi tanár, hosszú ideig fővárosi újságíró, lapunk szerkesztőjének régi kollegája, Belényesen 50 éves korában elhunyt. Kupár kiváló tollú hírlapíró volt s publiczisztikai mü- i ködése széles körökben keltett elismerést. Nem tartozott a román szélső politikusok táborába s őszintén munkálkodott azon, hogy a magyar és román nép, mely egy sorsra van utalva, végre értsék meg egymást. Halálának hire várme­gyénkben is, hol sok jó barálja volt, bizonyára őszinte részvétet fog kelteni. Kupár régebben szerkesztője volt a Szatmár hetilapnak is. A nagybányai ref. egyházmegye közgyűlése. A nagybányai ref. egyházmegye folyó hó 26. és 27. napjain tartotta városunkban rendes évi közgyűlését Széli György esperes és Helmeczy József főgondnok elnöklete alatt. A közgyűlés igen népes volt s azon számos egyházi és világi notabilitás vett részt. Többek között jelen volt J a közgyűlésen Dégenfeld Sándor gróf, Csaba I Adorján főispán, Szilágyi Tihamér, Tóth Móricz, ; Böszörményi Zsigmond. L. Bay Lajos A köz­gyűlést Széli György esperes imával s gyönyörű beszéddel nyitotta meg, majd Csaba Adorján tanácsbirót üdvözölte főispánná történt kine­vezése alkalmából meleg szavakkal. A meg­nyitó beszédet Torday Imre indítványára egész terjedelmében jegyzőkönyvbe vették. Ezután a napirend leíárgyalásába fogott a közgyűlés, melynek során elhatározták, hogy Tisza Istvánt üdvőzlik a Ne temere ellen ellen elfoglalt állás­pontjáért. Az első napon délben a Kaszinó nagytermében közebéd volt, melyen mintegy nyolczvanan vettek részt. A közebéden Nagy­bánya előkelő társadalmából mintegy harminczan jelentek meg valláskülömbség nélkül. Az első felköszöntőt Széli György esperes mondotta, megköszönvén a Kaszinó vendégszeretetét s a nagybányaiakra ürítette poharát. A Kaszinó nevében Stoll Béla elnök szólott s a vendégeket éltette. Helmeczy Józsfef gróf Dégenfeld Sándort éltette, mig Széli György esperes Csaba főispánt köszöntötte. Csaba főispán Száll esperesre ürítette poharát, Degenfeld gróf pedig Helmeczy fő­gondnokra. Ezután indult még meg csak iga­zában a toasztok árja, melyből a politika sem hiányzott. A sok toasztból különösen Brebán Sándorét és Papolczy Zoltánét kell kiemelnünk, Vendégeink ma szerdán utaztak el. Tanulmányút. Keuzel Ferencz Mármaros- vármegye törvényhatóságának főállatorvosa és Terebesy Mihály Mármaros város főmérnöke hétfőn délelőtt városunkba érkeztek, hogy az állathullaégetőt tanulmányozzák. Itt létök alatt a város vendégei voltak. Mély gyász érte a köz­tiszteletben álló, kiterjedt Szappanyos családot. Özv. Szappanyos Józsefné szül. Voith Mária folyó hó 22-én, életének 64. évében jobblétre szenderült. Csak rövid ideig betegeskedett s midőn állapota rosszabbra fordult, betegágyához sietett fia: dr. Szappanyos Gerő fővárosi neves ügyvéd, a függetlenségi pártnak volt képviselő- jelöltje is, de a nagy beteget már a leggon­dosabb ápolás daczára sem lehetett megmen­teni. A boldogultál folyó hó 23-án temették a részvét impozáns megnyilatkozása melleit. A család a következő gyászjelentést adta ki: Alant- irottak úgy a magunk, mint az összes rokonok nevében is végtelen fájdalommal tudatjuk a szeretett anya. nagyanya és jó testvér, özvegy Szappanyos Józsefné szül. Voith Mária folyó hó 22-én, délelőtt fél 11 órakor, életének 64-ik, özvegységének 24-ik évében, a halotti szent­szentségek felvétele után történt csendes el­huny tát. Lelki üdvösségéért a gyászmise e hó 23-án délelőtt 9 órakor, temetése pedig az nap délután 5 órakor fog végbemenni a róm. kath. vallás szertartása szerint. Nagybánya, 1910. április hó 22. Áldott emlékét kegyelettel őriz­zük ! Voith Gergely és családja, Voith Antal és családja, Voith Péter és családja, Voith Janka özv. Ládái Tódorné testvérei. Szappanyos Gerő dr. és neje: Sz. Szabó Mariska, Szappanyos Mária sr. Kiliánná, Szappanyos Jolán, Szap­panyos Anna és férje: Peller József, Szappanyos Jenő és neje: Libhauser Emma, Szappanyos József gyermekei. Szappanyos Gerő, Sándor, Béla és Géza; Peller Irénke, Józsika, Annuska, Gyula és Mariska; Szappanyos Józsika unokái. CS. ÉS KIR. UDVARI SZÁLLITÚ VIRAGKERESKEDÉSE BUDAPEST. Vili., RÁKÓCZI-UT 3. Képes árjegyzéket kívánatra díjtalanul küldök. Helyreigazítás. Lapunk legutóbbi számában közöltük, hogy Stein féld Andor bankbizományost a szatmári általános bank részvénytársasáy igazgatósági tagjává választotta. Szatmári leve­lezőnk értesít, hogy e hir ez alakjában téve­désen alapszik, mert Steinfeld Andort nem a szatmári ált. bank, hanem a bankkal kapcso­latban álló szövetkezet választotta meg igaz­gatósági tagjának. Nemes elhatározás. Fülep Imre nagybányai főgimn. tanár bejelentette Csaba Adorján főis­pánnak, hogy ő és neje hajlandók egy az ökö- ritói katasztrófa alkalmával szüleitől megfosztott 8—10 éves árva leánykát örökbefogadni és fel nevelni. A főispán megígérte, hogy megteszi az intézkedéseket a nagylelkű kérelem teljesí­tése iránt. Térzene a Széchenyi-ligetben. A nagybá­nyai bányászzenekar, mint eddig is minden évben, úgy az idén is megtartja nagy nép­szerűségnek örvendő hangversenyeit a Széchenyi- ligetben Dankovitz karmester vezetése alatt, amikor is a legújabb zenedarabok is bemutatóra kerülnek. Az első térzene május hó 3-án, ked­den délután lesz ya6—Va? óráig. Megszűnt a >Szatmár-Ném8ti.« ASzatmárott megjelenő »Szatmár Németi* függetlenségi 48 -as Özv. Szappanyos Józsefné. hetilap, Kelemen Samu dr. volt országgyűlési képviselő lapja, melynél őmaga a lapvezéri tisztet töltötte be, Boros Adolf kiadó bevallása szerint pártolás hiányában megszűnt. Most vasárnap je­lent meg az utolsó száma a kiadó búcsúszavá­val. Ám le roi est mórt, vive le roi! Ha meg­halt a Szatmár-Németi, megszületett a Szatmári Újság politikai napilap ugyancsak Boros Adolf kiadásában. De most már nem függetlenségi, ha­nem munkapárti programmal. És igy több mint bizonyos, hogy nem dr. Kelemen Samu lesz a lap vezére. A nőgyógyászati klinikákon a Ferencz Jd*se/-keserüviz a legkedveltebb hashajtó. — Sok ezer szenvedő áldja a természetes >Ferencz József«-viz oly kíméletes tulajdonságait és el­ismeri, hogy sókkal kellemesebb, mint a riczinus- olaj vagy akármely por és pirula. A valódi »Fe­rencz József*-keserüviz kitűnő tisztitó hatását még folytatólagos használat mellett sem veszíti el, miáltal szintén lényegesen különbözik a kö­zönséges hashajtószerektől. Szerdahelyi Gusztáv balesete. Könnyen végzetessé válható baleset érte Szerdahelyi Gusztávot, vármegyénk ismert sporlmanját. Négy fiatal, tüzes vérii csikóival Vetés felé haj­tatott, miközben a csikók megijedtek s a kocsit felborították. Szerdahelyi kiesett a kocsiból s oly szerencsétlenül, hogy bordáját törte. Fagy. A Meteor április 22 éré jósolta a kritikus napot, amikor a szeszélyes áprilisi idő­járás esetleg fagyot is hozhat reánk. Április 224 ke azonban szerencsésen elvonult városunk fölött, amennyiben esős, fölleges volt az idő­járás. Április 23-ára azonban kitisztult s már estére nagyon lehűlt a levegő, úgy, hogy este 9 órakor a hőmérő 0 fölött 3 tokot mutatott R. szerint. Vasárnap hajnalban a hőmérő fagy­pont fölött fél fokot mutatott. Némely helyütt, különösen a viz mentén erős dér mutatkozott. A késői hideg sokat ártott különösen a dió­nak, de erősen megviselte, különösen a hegyek alján a szőlőket is. Mi az orvos? Egy hírneves szamosujvári orvos, Vészár Joákhim fejtette meg, tulajdon­képen mi az orvos ? Verzák bölcs humora sze­rint : az orvost, mikor a beteghez hívják, úgy nézik, mint egy angyalt. Mikor a beteg gyó­gyulni kezd, úgy nézik már csak, mint embert s mikor fizetni kell, mint az ördögöt. Képviselőt választ Magyarország, de vannak az életben ennél fontosabb választások is, ami­kor beteg az ember, napról-napra konstatálja erőinek hanyatlását és választania kell a gyógy­módok között, amelyektől egészségének helyre állítását, a halál ellen való menekülését várja. Ilyenkor jól választ az, aki a modern gyógy- tudományok diadalához, a villamos gyógymód­hoz fordul, amelynek mibenlétéről, módjáról és czéljairól minden irányban felvilágosítást ad az*Értekezés a villamos gyógymódról* czimü könyv. Ezt a nagyérdekü könyvet ingyen és bérmentve küldi bárkinek zárt borítékban az Elektró Vitalizer Orvosi Rendelő Intézet Buda­pest, Semmelveiss utcza 2. félemelet 50 sz. Külön könyv nőknek és férfiaknak. Siketnómák felvétele A siketnémák debre- czeni intézetébe az 1910—1911 iskolai évre vallásra, nemzetiségre és nemre való tekekintet nélkül 15 siketnéma gyermek nyer felvételt, akik 7 évesek már elmúltak s életüknek 15-évét még nem töltötték be. Felvétetnek továbbá a később siketültek is. akik az intézet szakszerű tanítása nélkül beszélő képességüket idővel tel­jesen elveszítik. Magán utón tanításban része­sülhetnek továbbá a hibás beszédű gyermekek is. Mindenre kiterjedő felvilágosítással szolgál a hozzá fordulóknak az intézet igazgatósága Deb- reczenben. Kivándorlás. Vármegyénk területéről márc. hóban útlevelet nyert 413 egyén, visszatért 40. A kivándorlók nagyobbrészt Amerika felé vették uljokat. Magyar Vulkánczementgyár Részvénytársaság Központi iroda: Budapest, V., Sas-utcza 25. sz. — Telefon-sz.: 107-16. Gyártelep: Selyp. — Telefon: Hatvan 46. A 4 A y» I . Elsőrendű Selypi portlandczementet, Vulkánportland czementet, kitűnő d ti 1. minőségűt, mely a portlanczement szabványait 5O°|0-kal túlhaladja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom