Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 1-21. szám)
1910-04-21 / 16. szám
1910. április 21 NAGYBÁNYA 3 Mily fenséges látvány: a társadalom páros viadalban a köztünk orvszándékkal bujkáló halállal. Nem fogjuk legyőzni, mert a földön nincsen halhatatlan semmi és senki, csak épen egymaga a halál. De szembe szállunk e rémmel és nem engedjük, hogy szövetségben a szegénységgel, a nyomorral, a könnyelműséggel, könnyű prédához jusson. Akit lehet, ahol lehet, ahányat lehet sápadt kicsinyeink közül kiragadjuk kegyetlenül fojtogató csontos kezéből: ez a szegény gyermekek szanatóriumának isteni hivatása. * A gróf Zichy János vallás- és közoktatás- ügyi miniszter kormányzósága alatt álló »Országos Gyermekszanatorium Egyesület« központi irodája Budapest, Dohány-ulcza 39. szám alatt van. A tagok kötelezettségei a következők: a) a rendes tag három évre 5 korona évi tagdijat fizet; b) pártoló tag, aki egyszersmindenkorra legalább 100 koronát ad; c) az alapitó tag legalább 1000 korona alapítványt tesz s ezt legfeljebb 5 év alatt befizeti; d) örökalapitó az, ki legalább 5000 koronával járul az egyesület czél- jaihoz és egy összeget, legalább 10,000 (tízezer) korona alapítványt tesz. Az ágyalapitó jogosítva van abban a szanatóriumban, melynél ágyalapit- ványál tette, egy ágyat évenkint díjtalanul az általa ajánlott beteg számára igénybe venni. — Az alapítványok gróf Zichy János kormányzó czimére is, Budapest, Vas-utcza 10. sz. intézhetők. A postaréti mocsár. Április 20. Ha felhozzuk azt a szomorú tényt, hogy ! a poslaréti-tó lecsapolása semmikép sem sikerült, daczára, hogy a város óriási pénzt fekte- j tett bele, nem a munkát felvállaló és vezető szennyesét akarjuk mosogatni, pedig a tóban elég viz volna hozzá, — hanem felkivánjuk hívni az illetékes körök figyelmét erre a se nem kék, se nem tiszta tóra. Ó mindenesetre szép látvány különösen holdvilágos este egy tó képe, mikor a holdvilágot lágyan elringatják egymásra simuló hullá- j mai, ha kristály vizében aranyhalak fickándoz- j nak, — de ha moslék vize a bacilusok számára ápoigatott melegágy, ha a békák fülsiketítő koaksz- ; koakszja, tu-tuja és urak-a-papokja a milljó meg j milljó szúnyog szomorú nótájával olvad a nap- | nyugtát ünneplő dicshimnusszá, ha a Fernezely j felől lágyan kelő esti szél szárnyára kapja a \ dögleletes bűzt, mely az immár kánikulának is ! beillő forró napokon a tóból kigőzölög, össze- kevergeti egy kicsit a temető felől hozott más összetételű, de hatásában egyforma bűzzel, akkor jámbor polgártárs vattázd be orrodat, nyugodj bele a vállozhatatlanba, dicsérd Nagybányavárosának, kies vidékén kívül bámulatos, egészséges mivoltát. De nemcsak annak a környéknek levegőjét mételyezi meg, eljut az a pokoli bűz a város- ! ban mindenfelé amint egy kicsit a szél fuj. Ha nyáron az ember a ligetből befelé jön, | már a hídon kezd érezni valami kellemetlen [ bűzt, tréfásan »műveltség szag«-nak lehetne ne- ! vezni az őstermészetnek lelket-testet felvillanyozó ózonjával szemben a kultúrával együtt járó ezt a szagot. De nem csak az egyes házak, a piacz produkálják ezt a »műveltség szag«-ot váró sunkban, a postaréti tó derekasan kiveszi részét ebből a kevert parfümből, pestises atomjai ott libegnek hatalmas perczentben a heti vásárok maradványainak illatában. De nem is csoda. A postaréti tó nyilvános, j nem is lehet papírra vetni, hogy mi. A környék ■ házaiban összegyülemlett piszoknak s egyébnek fel egész a döglött macskáig való uzusjog alapján, patentirozott rakodóhelye. Nem elég a mocsárlég tifusznevelő, skarlát, difteriliszápoló ki gőzölgése, még súlyosbítja az egészségre káros ' hatását a benne rotható miazmák kimeríthetetlen sora. Ismeretes a körülmény, hogy a városnak egészségi tekintetben ez a leghátuljáróbb része. Az apró, alacsony és egymásnak tartatott házak valamelyikében ha tanyát üt a skarlát, rövid I idő alatt az egész környéket inficziálja, gyermekgyermek ulán pusztul. Természetes is, mert annyi gyermeket pl. mint a Czigány utcza porában, tán az egész felsőbáuyai-utczán sem lehet látni. Lehelne még a mocsár vizének a kulakba való átszivárgásáról is szólni, továbbá ép a mocsár miatt a lakások nedves, penészes mivoltáról, melyek közvetve mind a közegészséget ássák alá. A város igaz, akart már segíteni a bajon; hogy nagy költekezése daczára nem sikerült, nem az őhibája. De hátha egy kis jóakarattal szanáini lehetne még most is ezt a bajt, hisz nem tételezhető fel, hogy a város polgárainak egészségét szivén ne viselné s annak érdekében, mint eddig, ezután sem riad vissza még az anyagi áldozattól sem. Vagy pedig szerezzen érvényt határozatának, mely szerint a tulajdonost — privát ér- '• fésülésünk szerint — kötelezte már ezelőtt egv évvel a mocsár feltöltésére. (_s _tt.) : HÍREK. Április 20. Személyi liirek. Placliy Gyula pénzügy igazgató, kir. tanácsos az adóhivatal építési ügyében városunkban időzött. — Kncisl-Herdlicska Arnold csendőrfőhadnagy próba szolgálatra rendeltetvén be, Debreczenbe utazott. Véglegesítés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Waigandt Anna polgári leányiskolái igazgatót, igazgatói állásában véglegesítette. Doktorrá avatás. Köves Sándor ügyvéd- jelöltet a napokban a kolozsvári egyetemen a jogtudományok doktorává avatták. Uj szakaszparancsnok Kneisl-Herdlicska Arnold főhadnagy helyére nagybányai ideiglenes szakaszparancsnokul Szabados Kálmán m. kir. csendőrzászlós rendeltetett ki. Helyettesítés. Boromisza Tibor szatmári püspök Sepsi/ Márton nagybányai segédlelkészt az elhunyt Vadász Ágoston mátészalkai plébános helyetteséül küldte ki. Sepsy Márton távozását, ki rövid itt tartózkodása alatt rokonszenves modorával s társadalmi szereplésével sok barátot szerzett magának, őszintén sajnáljuk. Sepsyben a dalárda is egyik oszlopos tagját vesztette el. Czimadományozás. A király Czilli György vármegyei állatorvosnak a főállatorvosi czimet adományozta. Nyugalomba vonuló bíró. Szabó Pál, a nagykárolyi járásbíróság volt .vezető járásbirája, ki már hosszabb idő óta szabadságon van, benyújtotta nyugdíjazás iránti kérelmét. Eljegyzések. Kertész Béla felsővisói albiró eljegyezte Kameráth Margitot, néh. Kameráth Gyula debreczeni posta és távirda felügyelő leányát — Szitnyay József mérnök eljegyezte Mihók Henriette tanítónőt Felsőbányán. — Dr. Papolczy Béla a napokban jegyet váltott Kovács Ilonkával Apában. Esküvő. Sepsy Károly szinérváraljai jegyző a napokban kötött házasságot hiripi Böszörményi, Máriával, néhai Böszörményi József és neje Szeöke Katalin leányával. Kormánypárti jelölt a nagybányai kerületben. Fővárosi tudósítónktól vesszük a hirt, hogy az illetékes körök felkérésére a nagybányai kerületben Schmidt József nyugalmazott kereskedelemügyi államtitkár vállalta el a jelöltséget kormánypárti programmal. Schmidt József életrajzi adatait s eddigi működését ez alkalomból a következőkben ismertetjük: Született 1848-ban a fehérmegyei Előszáláson. a vizsgálatot a földbirtokos cselédségére is. Különösen a nőkre. De hasztalan. Mind igazolta, hogy akkortájban hol volt. Csak még a kis német nevelőnőt kellett kihallgatnom, a ki ott aludt a mellett a szoba mellett, a hol a lopás történt, arra nézve, hogy hallott-e akkor éjjel valami zajt a szomszéd szomszéd szobában. Gyönyörű kis leány volt. Mikor belépett, kedvem jött megtréfálni: — Hiába is akar tagadni! Maga a bűnös szép kisasszony! S képzeld mi történt? Halálra ijedt arcz- czal elém bukott s úgy suttogta, hogy valóban ő a bűnös. Elmondott azután egy szép mesét. (Persze azt csak később tudtam meg, hogy mese.) Hogy valahol Insbruckban vagy hol, van egy bátyja, a ki üzletet akart nyitni, hogy az anyjukat eltarthassa, annak kellett pár száz korona, hogy megnyithassa az üzletet. Ezért lopott. A pénzt már el is küldte, annak a két bankjegynek a híján, a mit ő csempészett be a legény szobájába. A legény a mesterné szeretője volt s annál volt, a mig ő a szobájában járt. Első pillanalban megörültem, hogy a véletlen igy rávezetett az igazi bűnös nyomára s hogy most már szabadon ereszthetem a lecsukott legényt, de a másik pillanatban már mély szánalom fogott el az iránt a földön fekvő, zokogó szép leány iránt, a ki lassan felemelkedve a földről s csodálatos, szinte megbabonázó tekintetét reám vetve, elbeszélte az ő szép meséjét. Mikor arról beszélt, hogy a legény bent volt a mesternénél, úgy irult-pirult, mint valami földre hullott ártatlan angyal. De olyan is volt a kinézése is ! Most is magam előtt látom nagy kék szemét, hamvaspiros arczát, duzzadó ifjúsága gömbölyű vonalait s gyönyörű piros ajakát, melylyel belevitt a leggyalázatosabb bűnbe. Bűnbánó hangon beszélt s mikor elvégezte a mondókáját, odalépett elém s mélyen szemembe nézve, (ekkor égette ki lelkemből a becsület utolsó szikráját!) szinte arczomhoz értetve az arczát, még azt mondta: — És most maga az én életem ura I Láthatja, hogy a legnemesebb indok vezetett, ügy rendelkezhet velem, mint a tőrbe esett madárral. Ha megment: örökre a magáé leszek — ha nem ment meg: meghalok. Fiatal voltam, a vérem uralkodott a becsületem fölött (Milyen ostobaság is fiatal embernek, a kinek még a vére parancsol, bármi hatalmat is adni 1) s elkövettem ez Ígért csókért cserébe a leggyalázatosabb bűnt. A csókot meg is adta, de csak akkor, mikor már felvettem a hamis jegyzőkönyvet, hogy Körner Berta kisasszony mélyen aludott szobájában s nem is hallotta a neszt, melyet a tolvaj okozhatott. A leány egy hónapig a szeretőm volt, azután hazautazott, azóta se láttam, a legény pedig kapott két évi börtönt betöréses lopásért. A börtönben felakasztotta magát. Levelében, a mit az anyjának irt, megírta, hogy ártatlan s hogy nem birja elviselni a börtön szégyenét: — Verje meg az Isten azt, a ki halálomat okozta! Lehajtott még egy pohár pálinkát s azután felszedeiődzött: — Egy koronát adhatnál kölcsön. Ma egészen le akarom inni magamat. — Ha csak az a bajod, idd le magad itt! — Nem, nem, valami piszkos lebujbán kell innom. Itt nekem nagyon tiszta minden! Köszönöm a koronát. Nem adom meg. Adtam érte egy témát. Megírhatod. A végire azt is odatehe- ted, hogy az Isten nem engedi azt sem, hogy egyszerre elpusztitsam magam. A gyávaságot, a feleimet az öngyilkosságtól, azt is ő ébresztette fel a lelkemben. így kell majd elpusztulnom. Lassan, utálatosan. Oh, az Isten nagyon tud verni 1 De jól teszi! Megérdemlem! Még néha jól is esik, ha eszembe jut, hogy bűnhődöm! Nem is átkozó- dom. Az Istennek igaza van . . . Magyar Vulkánczernentgyár Részvénytársaság Központi iroda: Budapest, V., Sas-utcza 25. sz. — Telefon-sz.: 107-16. Gyártelep: Selyp. — Telefon: Hatvan 46. A • 1 . Elsőrendű Selypi portlandczementet, Vulkánportland czementet, kitűnő XA^JdXll* minőségűt, mely a portlanczement szabványait 5O°|0-kal túlhaladja.
