Nagybánya, 1910 (8. évfolyam, 1-21. szám)
1910-03-24 / 12. szám
1910. márczius 24. NAGYBÁNYA 3 Mérgezik a népet. Márczius 23. Hej! volna csakugyan tennivalója annak a munkapártnak,, mely négy éven keresztül át- horkolá a napot és éjt s most dörzsölgeti cse- pegős szemeit! Alkotmányunk, kultúrának, nemzeti vágyunk, gazdaság politikánk mind egészséges fejlődésnek indul, vagy legalább igyekszik, hanem ami saját életünk nincs biztonságban. Lopják, csalják, hamisítják ételünket, italunkat s a gazok számára még mindig nem állított kelepczét a törvény. Följajdul kínjában ez a szegény ország, midőn hallja, hogy nincs széles földjén egy veréb-nyom, melyen kenyerében meg ne csalnák a népet. Ennek a századnak sok nevet adtak a hipokriták, de valójában nem illik rá kifejezőbb név, mint a hazugság százada Hazug a becsülete, hazug az erkölcse, hazug a tudománya, hazug a kenyere, hazug egész embere. Mire is fejlődhetnék a huszadik századnak hazug kenyéren, hamisított élelmiszereken csodálatos módou felnövekedett embere? Mert a vegytan egyik legmodernebb tudománya: az élelmiszer-hamisítások vegyvizsgálata azt hirdeti, hogy korunk fiai mérgekkel táplálkoznak, melyek irgalmatlanul szedik az áldozatokat. Csodaszámba megy nemsokára közöttünk a hatvan éves ember! Hirdetjük a humanizmust ordító plakátokon s a piaczon, a kereskedésekben pedig szinte büntetlenül lebunkózzuk. Ilyen a hazug kenyéren fölcseperedelt ember, hazug a veséjéig ! Ez ma a legjövedelmezőbb üzlet! Nem csoda, hogy hitetlen furfangjai miatt a legprimitívebb csalásokon gyanútlanul álbukik az éhes ember. De nemcsak ő, hanem még a kötekedő szőrszálhasogató hivatalos apparátus is. Mily nagy skandaluma volt nemrégen a hires fővárosi közegészségügynek az a monstre tejhamisitás; mely évtizedek óta csordaszámra hajtotta a főváros népét a kórházakba és a temetőkbe. íme az eset: Budapest lakossága elfogyaszt évenként 97 millió liter tejet. Ebből a horribilis tejmennyiségből a múlt esztendőben liszt, krélapor és vízből álló bűnös hamisítvány volt 37 millió liter! De a jó tejben is előfordult 20—25% hamisítás. Már most képzeljük el, hogy micsoda lelkiismeretlen, gonosz, nemtelen csalás és lopás karmaiban vergődik a fővárosi népnek épen legszegényebb osztálya, melynek legfőbb táplálékát a tej képezi, mikor a hamisított, ártalmas kloaka-lögymört literenként 26 fillérjével kénytelen fizetni! Hol a huszadik századnak humanizmusa? De nemcsak Budapesten mérgezik ily nagy arányban az igavonó népet, hanem mindenütt az országban. Az elmúlt évben a budapesti vegyészeti és élelmiszer vizsgáló állomásra az ország különböző részeiből 8400 esetben küldöttek hivatalos utón gyanús élelmiszereket s e forgalomba hozott élelmiszerek 8216 esetben egészségrontó hamisítványok voltak! S az egész országban a fűszerek, lisztek, zsirfélék, hentesáruk s különösen a szeszes italok az üzleti kapzsiság és lelketlenség prédái. A tejnek országunkban átlagosan 36%, a vajnak 40% hamisítvány. Igv élünk mi boldog magyarok ebben a hamis tejjel, hamis mézzel folyó hamis Kánaánban ! S bizony drága jó munkapárti urak a hamisított élelmicikkek mind közszükségletet képeznek, mind a szegény adófizetők és szavazók gyomrát és egészségét rontják. Nagyon sürgős tehát a jó közegészségügyi politika s kereskedelmi törvény. Ma még a hamisítások egyszerű rendőri ügyek. Mert nálunk, ha valaki aranyékszer gyanánt. rezet sóz felebarátja nyakába, törvényszék elé állítják, de aki vizet árul tej gyanánt, azt legfölebb megbírságolják. így halad mindinkább előre utján a népmérgezés. Melynek Nagybányán is szégyenletesen szomorú adataira bukkanánk, ha egy kicsit több volna bennünk az őszinte humanizmus! HÍREK. Márczius 23. Eljegyzés. Sátor Annuskát, a szinérváraljai ref. lelkész, Sátor Dávid leányát f. hó 20-án eljegyezte Miszty Mihály józsefházai ref. lelkész. Esküvő. Dr. Varsa Ernő gyógyszerész vasárnap, husvét első napján tartja esküvőjét Szolnokon Fodor Ilonkával. Kiváló képzettség. Mióta a szatmári püspökség fennáll még nem volt olyan pap az egyházmegyében, kinek tanári oklevele és egyszersmind theologiai doktori diplomája lett volna. Az első ki mindkettőt elnyerte, dr. Csókás Vidor, ki a budapesti Tudomány Egyetemen a napokban tanári oklevelet nyert a theologiai doktori diploma mellé. A tavasz. Megjött hát hivatalosan is a tavasz, márczius 21. magával hozta, daczára, hogy hívatlanul már sokkal korábban bekopogtatott. Erdő, mező megtelt madárdallal, a szerelemhozó tavasz csalja az öröméneket a ligetek, berkek apró lakóiból. A vándormadarak is hazatérnek egymásután, rakják újra fészküket hegyen, rónán. A rügyező csalitban, a kizöldült mezőben ragyogó verőfény mellett hangzik fel a madarak konczertje, mintha örömünnepi szimfóniát zengnének az alvásra varázsolt természet újra életrekelése alkalmából. Oly igazi gyönyör fogja el az embert, ha kimegy a szabadba s látja a hatalmas természet mozgolódását, hosszú szunnyadás után ereje pihenve fog a munkához, hogy újra megéresse velünk a gyümölcsszakasztó őszt. Még az ember energiájára is villanyozólag hat, a tél zordon egyhangúságban elernyedt idegeit felfrissíti a természet nekibuzdult munkája. Az ember akaratereje, munkakedve fokozódik, a tavasz kedves hangulata meglükteli ereiben a vért. Isten hozott rügyfakasztó tavasz, ihlesd lelkünket, hogy az is, mint a nagy természet egy paránya, valami szép, nemes, jó rügyeket fakasszon. A nagybányai szinikerület. Szokolai Nagy Imre, a miskolczi nemzeti színház jeles tenoristája azon ajánlatot tette a város tanácsához, hogy ő kész teljesen elsőrangú erőkből szervezett színtársulattal és zenekarral, Nagybánya központtal egy uj szinikerület alakítására, melybe bevonná Deés, Szamosujvár, Szilágycseh, Szi- lágysomlyó, Zilah stb. városokat is, ha a tanács e törekvésében támogatná s a nagybányai színházat minden pályázat mellőzésével neki biztosítaná. A szinügyi bizottság a napokban foglalkozott ez ajánlattal s azt a határozatot hozta, hogyha Szokolay a szinikerületet megalakítja s elfogadható társulati névsort és programmot mutat be, úgy elvileg már most kimondja, hogy az 1910. évi téli szezonra a színházat minden pályázat mellőzésével neki kiadja. Mi a színház kérdésének az uj szinikerület megalakításával való megoldását a legszerencsésebbnek tartjuk, mert Nagybánya lévén a központ, a téli színházi szezonból azon hónapokat foglalhatja le magáénak, amelyeket akar s nem szorul arra, hogy más városoktól egy-egy kedvező hónapot kicsikarjon. Szokolairól a tanácshoz a legjobb informácziók érkeztek. Márczius 15 az iparos ifjúság egyesületében. A nagybányai iparos ifjúság önképző egyesülete folyó hó 20-án délután 6 órakor tartól la meg márczius 15-iki ünnepélyét, melyet Sólyom Ferencz egyesületi elnök nyitott meg. Utána Sztrácsányek Béla, az egyesület alelnöke szavalta el a »Pókainé« czimü hazafias költeményt, nagy tetszés között. Szaucsek István tartotta meg ezután alkalmi felolvasását, melyet a közönség mindvégig nagy figyelemmel hallgatott s zajos tapssal és éljenzéssel jutalmazott. A felolvasás után Kocsis Gyula Ilonka nevű leánykája lépett a pódiumra sErdélyi Zoltán »Kössetek koszorút« czimü hangulatos versét szavalta Tréfa ez, rósz tréfa! Azaz csak akkor rossz, ha komolyan vesszük. Egyébiránt jó tréfa. — S az irodalmi dicsőség? — Frázis! Csak azért érdemes írni, hogy egy pár csinos leány, asszony érdekkel gondoljon ránk. Ha az ember iró, könnyebben jut kalandokhoz. Tudja Isten, a nők még mindig érdeklődnek irántunk, daczára, hogy már annyiszor csalódtak bennünk. Az irói név varázsa még mindig vonz s még mindig berepülnek a pillangók a lángba. . . Ezért érdemes Írni. Másért? Miért? A dicsőségért ? Mi a dicsőség ? Hogy még mi rothathadunk a föld alatt, a föld felett meg áll az érczszobrunk? Törődöm is én a szobrommal! Eltekintve attól, hogy zseninek nem is születtem, aki örökéleiü dolgokat tudnék alkotni, örökélet? Mi az? Húsz, ötven, száz év? Szép örökélet! S ezért cserébe dobjam oda ezt a pár évemet, amig tényleg élek. Mint a kotlóstyuk, üljek az alkotások nagy tojásain? Köszönöm, nem kérek belőle. Maradok kis árvácska, aki azonban jól él. — De mit nevezel te jó életnek? — Elsősorban a szabadságot, vagyis azt, hogy az ember ne penészedjék a hivatalban, azután, hogy élhessen az ember hangulatainak. Ma kalandra vágyom, kereshessek kalandot; holnap, ha kedvem van hozzá, reggeltől estig bújhassam az erdőt; holnapután heverhessek a napon egész nap, azután meg reggeltől estig rimeket faraghassak és igy tovább! Mindig azt cselekedni, ami gyönyörűséget okoz. Ő azt is cselekedte mindég! Mig egyszer azután, negyvenöt éves korában a tudatára ébredt annak, hogy elhibázta az életét. A mámorban töltött évek kimerítették s elérte azt az időt, mikor életfilozófiája cserben hagyta. Múltjából legfeljebb egy-egy csalfa sugara ragyog rá az áldicsőségnek. S a jövője? Nyomorult küzdelem lesz a megélhetésért, befogva a szerkesztőségi munka robotjába. Sőt ez már nem a jövő, de a jelen! , S mintha csak a véletlen kisérné az ő gondolatait, rászól a segédszerkesztő: — Mi lesz már azzal a rongyos czikkel! Megint álmodozol, vén hülye? — Szerelmes verseket alkot — mondja köhögve a politikai rovatvezető, aki, mint valami felsőbb, magasabb lény, lenézi a poétákat, ezeket, amint ő szokta nevezni, »érzelmi véglényeket.« — Nekem meg legyen az a czikk estére. Mert megyek a színházba s te miattad nem késem el. Elolvasás nélkül pedig nem adhatom le. Jobb is lenne öreg, ha elmennél valahová dijnoknak; nem való vagy te már újságírónak ... Hamarosan, lázas izgatottsággal megírja a czikket (azaz dehogy czikk, valami kiszínezett rendőri hir s odaadja a segédszerkesztőnek, aztán indul kifelé. — Tízre be gyere ám — kiáltja az utána. Nem felel semmit. Hol lesz ő már tiz órára 1 Lenyűgözi lelkét a halál gondolata. Nem akar tovább kínlódni, az ő életének vége. Neki már nincs itt keresni valója. Az utczán jóformán azt sem tudta, merre jár. Lökdösték jobbra-balra, rászóltak udvariasan s kevésbé udvariasan, hogy járjon a maga lábán, meg hogy aki részeg, az üljön odahaza s ne támolyogjon az utczán. Pedig dehogy volt részeg! Borzasztóan józan voltOh ez a végtelenül tisztánlátás borzasztóbb, mint mikor a legszebb álmunkból valami irtózatos testi fájdalomra ébredünk fel. Bandukolt az utczán, észre sem vette, hogy kijutott a Duna-partra. Ott aztán leődöngött egész a vámháztéri hídig. Végtelen fáradságot érzett s vágyat a nyugalom után. A végtelen, az örök nyugalom után. Mert innen úgyis mennie kell. Itt már senkinek sincs rá szüksége! Meg sem tud élni. A szerkesztőségből is kidobják. Oda fiatal, friss legények kellenek, vagy értelmes vének, akik üzleteket tudnak csinálni. Ő se nem friss, se nem élelmes. Ki fogják dobni. A tárczái, a versei se kellenek már. Nem is csoda. Ö is beMegérkeztek a szezon iegujabb divatu bel- és külföldi szobafestő-minták, Mindenféle szobafestési munkálatokat elsőrendű kivitelben és jutányos árakon készit T9mplomfestés, czimirás, aranyozás, mázolás, tapetirozás, floderozás. Tessék árajánlatot kérni. — Munkák felvállalása végett vidékre készséggel kimegyünk. Nagybánya, Rák-utca. Kuhn és Szentmihályi szobafestő czég
