Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1909-10-14 / 41. szám
tAh.»APA1UMI ±3» SSfiÉPIHODAIiMI BXDTZIiAF. Előfizetési árak: Egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 2 korona, egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden héten csütörtökön reggel 8—12 oldalon. Felelős szerkesztő: i Szerkesztőség és kiadóhivatal: Erdélyi-ut 22. szám, hova a ^ , lapközlemények, hirdetések s előfizetési pénzek küldendők. EGLY MIHÁLY. Hirdetésük felvétetnek Kovács Gyula könyvkereskedő Üzletében is. A Kaszinó jubileuma. Október 13. A Kaszinó-egyesület folyó hó 9-én, szombaton ünnepelte meg fenállásának 75. évfordulóját. Az ünnepély minden tekintetben méltó keretekben zajlott le s fényes tanúságot tett arról, hogy itt e végvidéken társadalmilag is oly előkelő szervezet áll a legnemesebb ideák szolgálatában, mely hivatását mindenha nagy kötelességtudással teljesítette s teljesíteni fogja azt a jövőben is. A Kaszinó ünnepén nemcsak városunk társadalma vett részt, de sokan eljöttek arra a közeli vidékről is, hogy együtt ünnepeljék velünk a ritka évfordulót. Felsőbányát Farkas Jenő, Bradoffka Frigyes, dr. Berks Aurél, dr. Moldován Ferencz, Mikola Antal Gyula képviselték, Erdődöt dr. Nagy Sándor és Rébay Dezső, Alsófernezelyt Hullán János. A§ ünnepélyre a fővárosból városunkba ^érkezett Ember Elek is, ki a Kaszinónak régi tagja s azt a kedves kapcsolatot, mely a Kaszinóhoz fűzi, elköltözése után is föntartotta. Az ünnepélyes alkalomra a Kaszinó homlokzata zászlódiszt öltött s a nagyteremben, melyben több mint száz résztvevőre terítettek, Széchényi és Eötvös szobrait helyezték el. Vacsora alatt, a Széchényi-serleggel kezében, szólásra állott föl Stoll Béla, a Kaszinó elnöke s nagy szónoki készséggel a következő ünnepi beszédet mondotta: Egyleti ünnepélyre jöttünk, 3/4 század ünneplésére, hogy hálánkat lerójjuk alapitóink s az egyesületi eszme megteremtője iránt s igy mindenekelőtt fogadják tisztelt vendégeink kö- szünetünket szives megjelenésükért, mert ezzel igazolják, hogy egyletünk nem egy elvont helyi, hanem általános közérdekű intézmény, melynek hivatása az erőket egyesíteni, az összetartózan- dóság érzetét felkölteni és ha kell, az együttes cselekvést biztosítani. Hálával gondolunk alapítóinkra s ezek között különösen a hazafias érzelmű néhai Bercsey Lajos kir. táblabiró és a fenkölt szellemű Hámori testvérekre, kik elsősorban fogták fel itt az egyesülési eszmét s teremték meg 75 év előtt egyesületünket. Hálás, de fájdalmas érzettel gondolunk a nemzet nagy reformátorára, ki az uj Magyar- ország megteremtésére az eszmét megadta s nemzetünk reformtörekvéseinek alapját lerakta. Gyermekkoromból emlékezem, midőn 1860. áprilisban városunkat betöltötte az összes harangok zúgása, emlékszem az összes templomokban tartott gyászünnepélyekre s emlékszem, midőn jó atyám egy képet borított gyászfátyolba (nem értve azt),gyermekészszel tett kérdésemre: miért7 édes anyám mondá könnyezve: meghalt Széchényi István, a leguagyobb magyar. Gyászba borult az ország, itt is a gyászba öltözött nőket vezette Kovács Lőrinczné a gyászünnepélyre. Közös nemzeti érzület hatotta át a nemzetet: a palotáktól az utolsó kunyhóig a fájdalom érzete fogta át a lelkeket s e közös, szent fájdalom lett biztosítéka, hogy teljesülni fog jóslata, hogy eszméit lettre váltva »a magyar nem volt, hanem lesz.« így képez időszakot Széchényi nemzeti életünkben. Működését, hogy kellőleg felfogjuk, nem szabad azt a mai kor vis/anyai szerint tekinteni, hanem vissza kell szállani a múltba s a történelmi adatok látcsövén az akkori viszonyok j szerint nézve, győződünk meg mindjobban nagysága felől. Mélyen a történelmi múltban feküsznek törekvésének indokai. Mária Terézia óta egyrészt a József, Lipót és I. Ferencz uralkodása alatti sérelmek és szenvedések, másrészt a nemes és jobbágyi viszonyból támadt nyugtalanságok folytán meddő volt e hazában minden, csak Becs hatalma volt teljes s dolgozott azon, hogy a magyar jogot, fejlődést, akaratot feledve, éljeu gyarmatként, mig a beolvasztásra megérik. »Minél nagyobb a veszély, annál közelebb az Isten segélye« mondja a példaszó; s ime a József császár halála idején a bécsi Angarten- ben egy magyar mágnás a viszonyok szerint, amint a politikai széljárás engedi, hol kibontja, hol bevonja vitorláit: hol vállal főhivatalt, hol visszalép, a nemzet érdeke szerint, nehogy a céltalan ellenállás összerombolhassa, de alkalom adtán ismét a kedvező cselekvés terére lép. Időközben a nemzetnek ajándékozd a pesti telkét, könyvtárát, metszeteit és régi éremgyüjte- ményét, megalapítva ezzel a nemzeti múzeumot. Házánál van a magyar n e1 v és irók baráti otthona. Ezen magyar szív véréből született 1791-ben s e körben nevelkedett Széchenyi István. A magyar irodalomban Révay Mihály vezette. Ő az, ki a magyar tudós társaság alapításának eszméjét felvetette. Ily körben a fent vázolt szomorú viszonyok daczára nemes, hazafias érzelemben nőtt Széchényi István. 1808-ban a nemesi fölkeléshez a Széchényi-család 1 helyet 3 fiát adta. István fiatal kora daczára nemcsak küzd, hanem a szétvágott seregek közt a Dunán hirközvetitést teljesít, mentésökre szolgál. Majd Lipcsénél a franczia seregen át Buchlernek visz, Svarczen- bergtől ismét a svéd trónörökösnek tudósítást s midőn ez a meghagyásnak nem akar megfelelni, elismervényt kér a két császár és a király felhívása átadásáról, mire Berczadetta megindítja seregét és kellő időben érkezve, a lipcsei diadal megteremtőjévé lesz. Majd London, Páris, Konstantinápoly és Olaszhonban látjuk még, végre visszatérve, az országot járja be s igy külső és belső tapasztalatokkal kezd munkához. Látta a külföld haladását, az otthoni elmaradást, látta, hogy a politikai és közjogi, nemesi és urbéresi kérdések absorbeálnak minden haladást e hazában s annak védelmében vagy passiv rezistencziában elmerülve, nem képes a 700.000 nemesség belátni, hogy mig ő jogaiért küzd, elnyomója a tízmillió lakosságnak, hogy ezen nyomás és ellenhatás lehetetleníti a fejlődést és alapja az elszegényedésnek, mi által nincs erőnk a beolvasztási törekvések ellen. Ezen tehát segitni kell, a pangó jogot és terhet meg kell osztani a nemzet zömével, hogy a holt jog életre keljen. Szabaddá kell tenni a földet s életbe kell léptetni a törvény előtti egyenlőséget és szabadságot. De hogyan? Mikor a nemesség egy része a kormány befolyása alatt van. Széchényi megtalálta a módokat, hogy lassú fejlődéssel rázkódás ne érje a nemzetet. Hogy ezt elérje: Pozsonyban létesített klubbot, majd ebből Pesten a nemzeti Kaszinót. Nagy Pál beszéde közt lelkesülve birtokai egy évi jövedelme ajánlatával megalapítja az Akadémiát. A személyi hiúság kihasználásával, hogy a nemzetben felébressze a szerzési vágyat és muukakedvet, lóversenyeket létesít azzal, hogy ! Pestre szoktassa a vagyonos elemet, boréríékesitő, állattenyésztési, gazdasági egyesületet szervez, a lótenyésztés, a gőzhajó gyár, lánczhid, vaskapu, aldunai-ut, tisza-szabályozás mind az ő munkája, a nyelvküzdelem, vallásegyenjogo- sitás, vegyes házasság, általános adózás, úrbéri rendszer s a népképviseleti rendszer stb. mind az ő eszméjén épült, minden közügyben ott látjuk áldó kezét s különösen a »két garasos adó« és a hitelügy rendezésére való törekvése nagy horderejű. Hogy ezeket megvívhassa s a nemzetet felrázza, irta meg a »Hitel«-t. Soha irodalmi mü még ily rázkódást nem okozott. Felrázta a csüg- gedőket, mert czélt tűzött, lelkesíti a küzdőket, az ósdiakat anatémára készteti, mert nemcsak kigunyolja, hanem nyíltan megmondja, hogy az eddig fentartott s télig-meddig feudális, félig- meddig alkotmányos szövevényi rendszert egy — emberhez illőbb képviseleti rendszerré kell átalakítani. Ellenesei a »Taglalat«-ban válaszoltak s kívánták megrontani a nemesi előjogok lerontására törekvő javaslatait. De legyőzte ezt a »Világ«, majd a »Stadium« müveivel, melynek bírálata ma is megható, lángoszlopnak nevezi, mely a terméketlen pusztából kivezeti a magyar nemzetet az Ígéret földére. Mindezekben a közjogot és kormánypolitikát félve kerüli s minden ténykedése oda irányult, hogy a közös uralkodóra való tekintettel, az Ausztriával defakto létező közös házasság daczára Budapest egyesítésével egy önérzetes, valódi magyar központot teremtsen. A politikai nehézségek azonban nem hagyták őtet sem megkímélve. A reformok táborában küzdött, de mindig mérséklőleg halad s ha Lo- vassy László, Wesselényi Miklós ésaKossulh Lajos perbefogatását, elitélését s ezek kiszabadítására vonatkozó küzdelmet s az azt követő ténykedéseket s következményeket tekintjük, el kell ősmernünk előrelátó bölcseségét. Midőn látta, hogy az általa megteremtett haladás a fiatalabb generátió esetleges tapasztalatlansága miatt — különösen a Pesti Hírlap hasábjain — a forradalom vonalába terelt közvélemény hatása által veszélyeztetve van, irta meg »Politikai programmtöredékét«, melyben nagy elkeseredéssel, de valódi látnoki érzettel adta elő a mérséklet szükségét s jelezte ellenesetre mind azt, mit a forradalom és utócsapásai keservesen igazoltak. De a nemzet már túl volt hevítve, semhogy a jog tudatában, a tapasztalt és fegyelmezett ész intő szavára hallgathatott volna s bekövetkezett a csapás, mi Széchényit is érte, midőn nagy alkotásai vélt romjai felett elborult elméje Döblingbe vezette, hol lassan látszólag enyhült s barátai titkon örömmel tapasztalták visszanyerni munka erejét s igy dolgozott, mig a Bach-rendszerét dicsőítő »Rück Blick« meg nem jelent; mire névtelenül »Blick« volt a válasz. A mü Londonban adatott ki s a történelem magaslatáról rontja meg amannak hatását s kimutatja az erőszakos, törvénytelen helyzetet. A nyomozat Széchényihez vezetett s midőn házkutatás alapján Bach kijelenté, hogy »a gyógyintézetet nem engedi aziléummá,« követte a hirtelen halál. Messiásként jött. Prófétai ihlettel küzdött, újjá teremté nemzetét. Szerencse és siker emberének tartatott, csak az ádáz politikai élet volt ellene. Szünet nélkül újat és újat teremteni serkenti lángesze. A valásosság és hazafiság szent eszméitől áthatva, miként az édesanyjához irt egyetlen versében a hálás gyermeki szív érzetével mondja önmaga, arra kell törekednünk, hogy a haza polgárait egybeolvasztva, szellemi, erkölcsi és anyagi erőben fejlesszük, hogy a haza függetlenségét megőrizni s tovább kivívni képesek legyenek. ______i
