Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 26-52. szám)

1909-12-23 / 51. szám

1909. deczember 23. HÍREK. Deczember 22. Lapunk jelenlegi száma 14 oldal gaz­dag tartalommal jelent meg, mi a na­gyobb vidéki városok lapjainál is ritkaság számba megy. Ezzel is azt dokumentálja a kiadóhivatal, hogy semmi áldozattól sem riad vissza, csakhogy az olvasókö­zönség legfokozottabb igényeit is kielé­gítse. Ez volt a kiadóhivatal törekvése a múltban s ez lesz a jövőben is. Épen ez ok­ból bizalommal kérjük az olvasóközönsé­get, hogy lapunkat a jövőben is támogatni s ismerőseik körében terjeszteni szíves­kedjenek. Fekete karácsony. Külsőségeiben nagyon is szomorú karácsony lesz az idei. Már napok óta egyre szakad az eső s remény sincs arra, hogy karácsonyra az alvó természet fölvegye hófehér kucsmáját. De még e fekete karácsony­nak is, ha nincs is meg a télies varázsa, meg van a bensőséges, mindent átható melegsége. E melegséggel, szeretettel szivünkben kívánunk munkatársainknak s olvasóközönségünknek bol­dog ünnepeket! Személyi hírek. Dr. Mákray Mihály polgármester hétfőn Nagykárolyba utazott s részt vett az állandó választmány ülésén. — Daubner Ferencz mármarosszigeti honvédőrnagy rokonai látogatására pár n apót városunk­ban töltött. — Sziklay Emil erdőfelügyelő pár napig városunkban időzött. Birói kinevezés. A király Pelneházy Zsig- mondol, a debreczeni Ítélőtáblánál alkalmazott bírósági jegyzőt a szinérváraljai járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. Uj erdögondnokság. A m. kir. földmivelés- ügyi miniszter a kincstár részére megvásárolt háthegységi erdők kezelésére Hátmeg szék­hellyel m. kir. erdőgondnokságot szervezett. Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Timkó Gyula segédbányamérnököt Vrdnikre a szénbányászathoz mérnökké nevezte ki. Uj orvos. Berényi Istvánt, városunk szü­löttét a múlt héten avatták Budapesten a magy. kir. tud. egyetemen az összes gyógytudományok doktorává. Tizenegyezer korona állam­segély Nagybányának. Az idei kará­csony meghozta a városoknak is az oly hosszú idő óta várt kriszkindlit: az állam­segélyt. A városi képviselő testület csak ma délelőtt tartott közgyűlésében álla­pította meg az 1910. évi költségvetési előirányzatot s az előirányzatba 1909. és 1910. évre várható államsegélyből csak 10.000 koronát állított be a bevételi ro­vatokba tulontuli szerénységgel. Erősen hangoztatjuk, tulontuli szerénységgel, mert akár a város anyagi helyzetét vesszük, akár azon kiadások nagy összegét, miket a szorosan vett állami funkcziók teljesí­tésére fordítottunk, ez összegnél sokkal na­gyobb összegre tarthatott a város igényt, lígy látszik a belügyminisztériumban "is méltányolták azon nagy terheket, miket a város az állami funkcziók ellátásáért visel, mert csupán 1909. évre a város államsegélyét 11.000 koronában állapítot­ták meg s ez összeget a ma délben ér­kezett miniszteri leirattal utalványozták is. Lehetetlen, hogy az államsegély utal­ványozása alkalmával elismerésünket ne nyilvánítsuk dr. Makray Mihály polgár- mesternek, kinek az utalványozásnál a legfőbb érdeme van. Nem csüggedő ki­tartással ő tárta föl az illetékes körök előtt a város helyzetét, ő rajzolta meg azon nagy missiót, melyet teljesítenie kell. Ez informácziók bizonyára nem cse­kély sulylyal estek mérlegbe a segélye­zés elbírálásánál. NAGYBÁNYA Tagválasztás a Petőfi-társaságban. A Petőfi- társaságban szombaton tartották meg a tag­választásokat. Jelölve volt a rendes tagok közé Révai Károly irótársunk is, a Teleki-társaság elnöke, aki már tavaly is hét szavazatot kapott a rendes tagságra. A most lezajlott választáson azonban már csak két szavazat esett Révaira. Ennek oka az, hogy Révai egyik ajánlója, gróf Zichy Géza, aki a jeles poétát legjobban ismeri, nem lehetett jelen a tagválasztó ülésen s igy Révai kiváló érdemeit bizony ott is legyűrték a korteskedések. Emiékbeszéd Schönherr Gyula felett. A magyar heraldikai és geneologiai társaság tegnap, kedden tartott ülésében rótta le kegyeletét városunk nagynevű szülötte, az oly korán el­hunyt dr. Schönherr Gyula emléke iránt. A társaság tegnapi ülésén tartotta meg ugyanis dldásy Antal nagyszabású emlékbeszédét dr. Schönherr Gyula felett, melyben az európai hirü tudós és történetiró kiváló érdemeit mél­tatta. Az emlékbeszéd, mely mély hatást tett a jelenvoltakra, a társaság folyóiratában fog megjelenni. Tanitóból doktor juris. Krizsán Gábor hat gyermek atyja, nagyváradi tanító múlt szomba­ton az államtudományi doktorátust letette s doktorrá avatták. Mint nős, családos ember sze­rezte meg ezt az uj képesítést dicséretre méltó szorgalommal és kitartással. Mindenesetre igen ritkáu fordul elő ilyen eset. Krizsán Gábor har­mincnégy éves, nagybányai születésű. Krizsán György kir. zuzóács fia. A középiskola 4 osztá­lyát itt végezte jeles eredménynyel s a dévai állami tanítóképzőben folytatta tanulmányait. 1895-ben a moóri községi elemi népiskolánál nyert alkalmazást. Egy évi itteni tanítóskodás után a magyarmacskási állami el. iskolához ne­vezték ki, hol 3 évet töltött, mely idő után a szász-medgyesi állami iskolához helyezték át, honnan 2 évi szolgálat után a remetemezői (Szat- mároiegye) állami el. iskolához ment, hol 5 évig szolgált. Ez idő után a nagyváradi áll. el. népis­kolához került, hol 3-ik éve szolgál. 1900. év decemberében nősült. Tanulmányai további foly­tatásához nősülése után fogott s nagy szorgalom és kitartás mellett — dacára nagy családjának s hivatásbeli elfoglaltságának — türelemmel tanult, hogy célját elérhesse. A garbonáczi ut. A belügyminiszter a na­pokban hagyta jóvá Szatmárvármegye nagy, 400,000 koronás kölcsönügvét, Illetékes köreink figyelmét ez alkalomból felhívjuk azon kötelező ígéretre, melyet a garbonáczi ut kiépítésére a vármegye vezető emberei tettek. Azt Ígérték ugyanis, hogy a nagy kölcsönből legelsőbben is "a már egészen járhatatlan garbonáczi utat fogják kiépíttetni. A nagy kölcsön ime megvan, de mi lesz a garbonáczi úttal ? Családi estély a Kaszinóban. Kaszinó-egye­sületünk karácsony másodnapján rendezi az utóbbi időben oly nagy népszerűségre méltán rászolgált családias Kaszinó-estélyét. Mint érte­sülünk, külön meghívók nem lesznek kibocsátva s az estély rendezősége lapunk utján hívja meg a Kaszinó tagjait, hogy családjaikkal az estélyen résztvenni s ezáltal annak sikerét biztosítani szíveskedjenek. Tagok által bevezetett vendé­geket szívesen lát az egyesület. Belépti dij: Sze­mélyjegy 2 K, családjegy 5 K. Felülfizetéseket a könyvtár javára fordítja s hirlapilag nyugtázza a Kaszinó. Kezdete este 8 órakor. Újévi üdvözlet megváltás. Bényi Árpád ze- lestyei üveggyár tulajdonos, mint az előző évek­ben, úgy az idén is meghatóan fényes jelét adta humánus érzelmeinek. Húsz koronát küldött be lapunk szerkesztőségéhez újévi megváltás czimen, hogy azt a magunk belátása szerinti jótékony czélra fordítsuk. A húsz koronát nyugta ellené­ben oly szemérmes szegények között osztottuk szét, kik nem koldulhatnak s mégis a legnagyohb nélkülözéseket szenvedik. Ötszáz czikk. Lapunk felelős szerkesztője, Égly Mihály, ha barátja volna a jubileumoknak, ismét jubilálhatna. Jelenlegi karácsonyi számunk­ban jelent meg ugyanis az ötszázadik czikke, melyet a *Nagybányá<-b-d irt hét éves fennál­lása óta. Vidéki hírlapíróknál ez igen szép rekord s ha e czikkekhez még hozzávesszük azon czik- keket is, miket fővárosi újságíró korában irt, hát egy nehány vaskos kötet kitelnék belőlük. 7 Parancsnoksági ülés. Az önkéntes tűzoltó- egyesület parancsnoksága dr. Makray Mihály főparancsnok elnöklete alatt szombaton délután ülést tartott, melyen az 1909. évi számadásokat vizsgálták felül s az 1910. évi költségvetést ké­szítették el. Az ülésen örömmel konstatálták, hogy a tűzoltói eszme egyre hódit s egyre töb­ben lépnek be az önkéntes testület kötelékébe. Ismeretterjesztő előadások. A kath. Legény­egyletben az elmúlt vasárnap, f. hó 19-én d. u. 5 órakor volt az idei téli évad első ismeret- terjesztő előadása, melyet szép számú hallgatók előtt Szőke Béla egyházi elnök tartott. Meg­nyitójában ecsetelte az ilyen összejövetelek és előadások ész- és szivképző fontosságát és gya­korlati hasznát, majd áttért előadása tulajdon- képeni tárgyára, a keresztény egyház első szá­zadainak történetére. Vázolta a katakombák ke­reszténységét, Nagy Konstantin császárig, majd e császár felszabadító rendelkezéseit és hitbuz­galmát, végül Apostata Julián hiú törekvéseit a kereszténység megsemmisítésére és mindez idők­ben az ősi keresztények felemelő és a mai kor­nak ékes például szolgáló hithűségét. A tet­széssel és éljenzéssel fogadott előadás után Tréger Lajos fodrász iparos a közönség kelle­mes meglepetéséül Rákóczi bucsujá-t szavalta, még pedig oly szép hangon, olyan alapos hozzá­értéssel és oly meglepő hatással, hogy szűnni nem akaró tapsot és éljenzést váltott ki a hall­gatók köréből. A közönség egy kellemesen és hasznosan eltöltött összejövetel emlékével távo­zott. A következő előadás január 2-án d. u. 5 órakor lesz, szintén szavalattal és énekkel fű­szerezve. A legtapasztaltabb orvosok tanácsolják, hogy egészségünk fentartása érdekében elsősorban a gyomorra ügyeljünk. — Aki gyomrát rendben kívánja tartani, tegye szabálylyá, hogy minden héten egy bizonyos meghatározott napon, pél­dául minden hétfőn vagy minden szombaton, reggelizés előtt */2 pohár Ferencz József-keserü- vizet igyék. Ezen régóta bevált természetes tisz­títószer bámulatos felfrissítő hatással van az egész emberi szervezetre. A jövő évi esküdtszék. A jövő évi esküdt­szék tagjai közé városunkból fölvétettek: Al- mássy János borkereskedő, Almer Károly nagykeres­kedő, Bajnóczy Sándor gyógyszerész, dr. Barna Samu ügyvéd, Barthos Zsigmond ny. p. ü. igaz­gató, Bay Lajos földbirtokos, Bányai József bir­tokos, Bátori Gusztáv, Berghammer Mihály sör nagyárus, Bikkfalvy Pál házbirtokos, Blau Dezső bőrkereskedő, dr. Drágos Theofil ügyvéd, Drumár János ügyvéd, Farkas Lipót fakereskedő, Fritsch Sámuel kereskedő, Fuchs Jakab iparos, Füvessy Lajos vállalkozó, Galló Antal iparos, Gitta Jusz­tin kereskedő, Glavitzky Károly kereskedő, Glück Izidor kereskedő, Gyöngyösy Gvula czukrász, Hanzulovits Kristóf birtokos, Harácsek Vilmos nagykereskedő, Herskovits József vendéglős, Hun- teszhagen Ödön kereskedő, Jég János birtokos, Kocsis J. Gyula iparos, Kovács Elek fényképész, dr. Köves Miklós ügyvéd, Kuszkó József építész, dr. Miskolczy Sándor ügyvéd, Mladeiovszky La­jos temetkezési intézet tulajdonos, Nánásy István nyomdatulajdonos, dr. Papp Viktor ügyvéd, Platthy Géza kereskedő, Radó Andor kereskedő, Rezső Gyula aranyműves, Réti István festőművész, Rumpold Gyula vendéglős, Rusolán József keres­kedő, Schwarcz Bertalan birtokos, Sipos Lajos kereskedő, Sroll Géza kereskedő, Stoll Béla ügy­véd, Szappanyos Jenő kereskedő, Szász János birtokos, Thorma János festőművész, Tömlő Miklós kereskedő, Troplovics Márton kereskedő, dr. Vass Gyula ügyvéd, Vernóczy István ny. kir. számtanácsos, Vértes Ignácz butorraktáros, dr. Weisz Ignácz ügyvéd. Utóállitás. Folyó hó 20-án Szatmáron utó- állitás volt, melyen városunkból Smaregla Mihály rendőrkapitány is résztvet. Négy had­kötelest állított elő, kikből egyet besorozlak. Rézbánya megnyitás. Misztbányán újra meg­nyitották a régi rézbányát, mely mintegy har- mincz éve szünetel. A megnyitás óriási nehéz­ségekbe ütközött, mert a bánya viz alatt állott, de törhetlen kitartással végre is sikerült a vizet kiszivattyúzni. Alig hogy a bánya megközelít­hetővé lett, máris oly gazdag réztellérre buk­kantak, hogy a vett próbák szerint egy méter­mázsa érez tiz-tizenkét százalék rezet, ezenkívül ezüstöt és aranyat is tartalmaz. A bánya jelen­leg egy részvénytársaság üzemében van, mely­nek élén dr. Makray Mihály és Moldován László állanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom