Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1909-11-18 / 46. szám
i 2 nek látszott az idő, a végleges megalakulás és szervezés megkezdésére. E végett elhatároztatott, hogy az alakuló közgyűlésre az előkészületeket azonnal megteszik, ezen czélból egy ideiglenes választmányt alakítanak, melynek elnökéül Csillag Istvánt, jegyzőjéül Füley Gusztávot, tagjaiul: Thurmann Olivért, Hikker Sándort, Szánthó Györgyöt, Göbölös Jánost, Veres Kálmánt és ifj. Kakas Józsefet választják meg. Megbízzák őket az alapszabályok kidolgozásával és egy, a kör czéljainak megfelelő helyiség keresésével. Az alakuló közgyűlés idejéül 1869. év október 10-ét tűzi ki, azonban ezt október 9-én tartották meg. Azt mondja az erre vonatkozó jegyzőkönyv, hogy mintegy hetvenen jelentek meg, de hogy kik, az nincs feljegyezve, Itt azonban segítségemre volt Szerencsy József és Gerdenits János, akik emlékezetből felsorolták a jelen voltakat. Ezek a következők: Csillag István, Füley Gusztáv, Thurmann Olivér, Hikker Sándor, Gerdenits János, Szánthó György, Veres Kálmán, ifj. Kakas József, Göbölős János, Prikonyi Lajos, Égly Mihály, Égly János. Kollár János, Cséri János, Kollár Gábor, Futó Mihály, Makray Ferencz, Makray Károly, Takács József, Sarudy György, Andrási Mátyás, Andrási József, Szerencsy József, Lakatos András, Kunay Ede, Jándl > Károly, Pozsgay Mihály, Reketes József, Kovács Lőrincz, Farkas Illés, Fridricskó Ferencz, Berey Ferencz, Facsinay Gábor, Vig János, Bányai Mihály, Ba- czay Károl}r, Füley József, Enyedi István, Kovács Ferencz, Wienerberger Ferencz, Almer György, Beley Lajos, Marosffy Jakab, Gellért László, Simay Tivadar, Stolczer Károly, Márton János, Gyirászin György, Donovák Kristóf, Havasy Mihály, Körösi Károly, Besenczky Antal, Szűcs Sándor, Tóth Sándor, Bőhm Lajos, Bányai Károly, Almer Károly, Petki József, Ketney Mihály. László Károly, Baumann Eduárd, Dezső Károly, Marosán János, Beregszászy Samu, Méder Ferencz, Mis- kolczy Sándor, Molnár József, Lovrich Gyula, Smaregla János, Dali Mihály. Elnök jelenti, hogy az alapszabályokat elkészítették, fel is olvassák egész terjedelemben; hosszas vita után pótlásokkal, javításokkal elfogadják és a belügyminiszterhez felterjeszteni rendelik, azután megalakítják a tiszti-kart. Helyén valónak találom ez első tisztikar tagjait egven- kint felsorolni: Elnök Kovács Lőrincz, aleínök Thurmann Olivér, jegyző Füley Gusztáv, pénztárnok Csillag István, ellenőr Sarudi György. Választmány: Makray Károly, Makray Ferencz, Veres Kálmán, Gerdenits János, Prikonyi Lajos, Szánthó György, Kollár János, Hikker Sándor, Futó Mihály, itj. Kakas József, id. Takács József és Bányai Mihály. Ezt az alakuló gyűlést még Szánthó György házában tartják, de már a gyűlésen elhatározzák, hogy az ócska városháza emeletén levő három szobát kibérlik. A bérleti NAGYBÁNYA 1909. november 18. ár 4 forint havonta. Az ünnepélyes megnyitást október 9-én már itt tartják. De hogy ezt tehessék, némi intézkedésre volt szükség. Bútor, hírlap nincs, de pénz sincs. Ez^n úgy segítenek, hogy a tagok saját bútoraikkal! látják el ideiglenesen a három szobát és saját lapjaikat bocsátják át. Itt e fényesnek éppen nem mondható helyiségben maradnak egészen 1870. októberig, 1870. év tavaszán eladásra kerül Bónis József és neje Lakner Karolin házastelke, a mostani kath. legényegylet helyisége. A tevékeny alelnök, Thurmann Olivér él az alkalommal és a helyiség megvételét szorgalmazza.] De erre pénz kellene. Az is akad. Gellért Iiúszló elnöksége alatt megalakul egy részvénytársaság 20 forintos részvényekkel, amelyek kisorsolás utján éven- kint lesznek törlesztendők és megveszik e házastelket 3200 forintért, ugyanez év október 1-én beköltözik a kör saját helyiségébe. Szinte látom az örömnek megnyilatkozását és hallom az elhangzott beszédeket, amelyek a fáradhatatlan tisztikar, annak tevékeny alelnökét és az áldozathozatalra kész tagokat magasztalják. E helyiségben marad a kör 1894. év de- czember hó 1-ig azaz 24-éven át. E 24 éven át sok lelkes ünnepélynek volt tanúja e helyiség. Erről későbben fogok megemlékezni. A 96 tagból lesz 240; az igények változnak kényesednek. Nő az önérzet, hisz vagyonilag erős a kör, a részvények mind kisorsollattak, valamennyit kifizették, készpénze van a körnek. És a csupa magyar emberekből álló társaság nem jól érzi magát — adósság nélkül. Szűk a helyiség, rossz a szellőztetés, | szóval az állapotok a modern kor követelményeinek nem felelnek meg Építsünk palotát a saját kényelmünkre. Mielőtt tornyot építesz, számold meg a te pénzedet, igy szól a szenlirás. Ezt megtették s midőn úgy találták, hogy az kevés, 1893. január hó 26-iki gyűlésen felemelik a tagsági dijat 4 forintról 6 forintra azon czél- zattal, hogy ebből 2 forint a házalapra fordítandó. Azonban arra nem várnak, hogy a 2 forintok összegyűlvén, tekintélyes összeget képezzenek. Már ugyanez év junius 3-án aláírják az adásvételi szerződést a Vásárhelyi Mihály- féle telek megvételére vonatkozólag. A telek vételára 4000 forint. 1894. január hó 21-én tartott gyűlésen felolvassák az építkezési bizottság részletes jelentését az emelendő épületre vonatkozólag. Az összes költség 18099 forint 31. krajczár. Ugyanez év április hó 7-én délután 4 órakor nagy ünnepség keretében leteszik az alapkövet és deczember hó 1-én átköltözik a kör uj és immár remélhetőleg sokáig állandó helyiségébe. Deczember 15 én nagyszabású megnyitó ünnepélyt tartanak. Az épületet Kassay Endre műépítész tervezte és az ő felügyelete alatt épült fel. Az épület és telek együttvéve 24272 frt 69 krajczárba került. Hogy e nagy összeget miként fmánczirozták, részletesen meg van írva a jegyzőkönyvekben. Ennek felsorolása sok időt venne igénybe. A régi házastelket a kath. legényegylet vette meg 6000 forintért. Az 1908. évi kimutatás szerint még fennálló 40680 korona 78 fillér a nagybányai városi takarékpénztár javára van bekeblezve. Örök hálára kötelezte a Polgári Olvasókör akkori és jelenlegi tagjait és a jövő nemzedék örökös hálájára számíthat a nemes város akkori fenköltgondolkozásu polgármestere Thurmann Olivér kir. tanácsos érző szívről tanúskodó áldozatkészsége és Nagybánya város takarék- pénztára, a mely nemesen gondolkodó intézet a kör jelenlegi helyiségének létesítését lehetővé tette. 11. A Kör szellemi élete. A kör 40 éves történetét tanulmányozva, azt tapasztaltam, hogy az összetartozandóság alapján álló hazafias érzés ápolására a kör vezetősége minden időben nagy gondot fordított E hazafias érzés ápolására a márcz. 15. állandó megünneplését czélozta akkor, midőn 1900 évben Égly Mihály indítványára közadakozásból egy 121 korona értékű szabadságserlegét szerezte be a kör. E serleg az évenként megünneplendő márczius 15-ének ünnepélyes társasvacsoráján szerepel a mindenkori elnök ünnepi beszédének kíséretében. A szűkszavú jegyzőkönyvek sorai közül sokat, nagyon sokat lehet erre nézve kiolvasni, amit a régebbi időben, értem a kör életének első 10 évét, a jegyző csak felemlít, de részletezni, bizonyára a politikai viszonyok miatt nem merészelt. De van nekünk élő tanunk is erre, itt vannak Szerencsy József, Gerdenits János, Reketes József és többen. Az ő szives közlésük erre nézve nem költői képzelet alkotta sorok közötti olvasás, de szin igazság, tény, való. Hogy a márczius 15-ét megünneplik, csak 1878. évtől találtam részletesen feljegyezve. De hogy az első évtől kezdve megünnepelték, azt élő tanuk bizonyítják. Eleinte szerényen tizen-huszan. Az évek meghozták a szabadabban való szólás lehetőségét. 1878 ban már nagyszabású lehetett, hisz Almer Károly, Thurmann Olivér elnöknek a márczius 15-iki ünnepély kezdeményezőjének, az ünnepély létrehozása körüli tevékenységéért jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott. Az 1878-ik évtől kezdve egyre több szó esik a jegyzőkönyvekben márczius 15-ének megünnepléséről, de a magasztos ünnepek sorrendjét leírva, a szereplő személyek névéit A „Nagybánya“ tárczája. Virág a nő . . . Virág a nő. Szűz liliom, ártatlan tiszta, Legszebb kincsét az ég rábízta, Őrizze ő. De ha lehullat Egy szirmot is az ut porába, JVem mossa le szennyét köny árja, Se köd, se harmat. A férfi más. Ha lehull is még talpra állhat, Uj élet ellen nem vet gátat Az elbukás. Rettentő gyászdal A nő hullása . . . Elbukása: Az égi kertnek pusztulása, Egy a halállal. Sárosi Árpád. Az a bolond Zathureczky. — Irta: Krúdy Gyula. — Az elmúlt télen egy ködös reggelen recsegő, vidám hang költött fel álmomból: — Lusták lustája! Nem szégyelled magad ? Mindjárt dél lesz és te még alszol! Mindig mondom, hogy ti pestiek átalusszátok az életet. A nap csak nekünk kel fel Nyiresen. Talpra, fm! Olyan volt az a hang, amely ágyam felett recsegett, hogy már félálomban elnevettem magam. Valami különös vidámság, jókedvű hangulat költözött belém a hang nyomán és egy pillanatra egy nyírségi falu ócska kúriájába képzeltem magam, ahol egész fahasábok pattognak a kandallóban és az ablakból havas kertre lehet látni, a kert végében fehér bundás jegenyefák és törpe füzek húzódnak ... Ott hallottam utoljára recsegni e vidám hangot — tavaly vagy azelőtt. Nem csalódtam. Csakugyan Zathureczky állott felettem és a vállam rázogatta. — No de most már ébredj fel igazán, — biztatott és széket húzott ágyam mellé. Kigombolta rövid macskaprémes kabátját és sárgaczi- pős lábait egymásra rakta. A zergeszakállas vadászkalapot a fejebubjára tolta és a rugóval ellátott monoklit a szemére igazította. Igen, ő volt Zathureczky borzas macska-bajuszával és vöröses, I kissé ránczos ábrázatával. Az orra horgas, mint ! az öreg grófé a régi regényben és szinte tüntetőleg játszotta a vidéki földbirtokos szerepét, mint azok a vidéki földbirtokosok szokták valamennyien Pesten, akiknek már nincs földbirtokuk. — Rossz gazda lett volna belőled, — mormogott. — Te ugyan nem tudnál felkelni a jószág etetéséhez. — Hiszen te is mindig csak délelőtt kelsz fel otthon, urambátyám, — feleltem. — Hát az is igaz. Mert nincs jószágom. De itt Pesten úgy illik, hogy a kakassal kelljek. Ugyan mit gondolnának rólam, ha a fogadómban nem én költeném fel a személyzetet ? Bizonyára azt hinnék rólam, hogy rossz gazda vagyok ... Mindig vigyáztam a külszínre, öcsém. Paprikás szalonnát reggelizem, ha Pesten vagyok, de otthon jobban szeretem a kávét .. . Úgy illik, hogy otthon a falusi életet megvető nagyvilági gavallért adjam, de Pesten — a bolond pestiek előtt — a falusi tekintetes ur alakjában kell megjelennem, mert különben vége volna a tekintélynek. Az ember annyit ér, amennyit el tud hitetni magáról a világgal. S ezért sohase hagyja otthon nőtelen ember az olvasót a máltai kereszttel, mert ez nagyban emeli az értékét a női nem előtt. Mig ezen bölcseségeit elmondta ZathuIrol ön Ö7 a legpbb minőségű vásznak, asztalnemüek, törülközők, zsebJ&wiwIlg ycJ&JlwZ kendők, harisnyák, házilag készitett kész fehérneműék. Szőnyegek, függönyök, ágy-, asztal- és divánteritők. .... . Nagy választékban, jutányos árak mellett. Ho ffmann Árpád üzletében Nagybánya, Rákóczi-tér 10. szám.
