Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 26-52. szám)

1909-11-11 / 45. szám

NAGYBÁNYA 1909. november 11. 4 kérték fel, ki a kérelemnek szives készséggel tett eleget. A dalárda résztvesz a Polgári Kör november 14-iki jubiláris ünnepségén is. Myskovszky Viktor halála. A kassai társa­dalomnak, a tudományos világnak gyásza van. Myskovszky Viktor, a kassai állami főreáliskola nyug. tanára, a nagy archeológus és műtörté­nész, életének 71-ik évében Kassán elhalt. Élet­rajzi adatait a következőkben ismertetjük: Szü­letett Bártfán 1838. május 14-én, ahová régi nemesi lengyel családból származó ősei a múlt század végén kiütött lengyel szabadságharcz után költöztek s ahol atyja: F'erencz szenátor és városi patricius volt. Középiskoláit Bártfán, majd később Sátoraljaújhelyben, Rozsnyón és Lőcsén végezte. Felsőbb tanulmányait a hatva­nas években a budai műegyetemen kezdte meg, majd a bécsi polytechnikumon folytatta és 1866-ban ugyanott be is végezte. Közben min­dig foglalkozott archeológiával és műtörténettel, mihez nagyban hozzájárultak szülővárosának remek műemlékei, melyek nemes formáikkal mindannak létező példájául szolgáltak, amit ő Bécsben elméletileg tanult, a műtörténetben le­írva hallott. Tanulmányai végeztével a mérnök- épitészi szakosztályra lépett, melyet azonban később a tanári pályával cserélt fel. Ebbéli mű­ködését 1876 ban kezdte meg a körmöczbányai állami főreáliskolánál, később pedig a kassai főreáliskolához helyezték át. Még budapesti tar­tózkodása alatt megismerkedett Henszlmann Im­rével, később Ipolyi Arnold püspökkel, kik döntő befolyással voltak archeológiái irodalmi műkö­désére és tevékenységére. Irodalmi működését legelső czikkével: »Kölcsey síremléke a csekei te­metőben» czimmel 1863-ban kezdte meg a Vasár­napi Ujság-ban. Később id. Kubinyt Ferencz, a »hazai tudomány meczénása«, megbízta őt a felsőmagyarországi műemlékek festésével, ame­lyek — Kassa, Bárlfa, Eperjes, Lőcse, Kézs- márk, Csetnek, Zboró, Körmöcz- és Besztercze- bánya műemlékeit kilencz albumba ábrázolva, — az első 1867-iki párisi világkiállításon voltak kiállítva s ez alkalommal arany éremmel és el­ismerő okmánnyal lett kitüntetve. 1871 ben a kormány megbízásából Németország nevezete­sebb városait bejárván, tanulmányozta a mű­emlékeket és gyűjteményeket, amely útjáról hazatérve, megpendítette egy Kassán felállítandó muzeum eszméjét, amely tetté is lön. Működé­sének legnagyobb részét — mint a műemlékek országos bizottságának tagja — a kassai mű­emlékek felkutatása és felvétele képezte s több mint 155 műemléket vett fel s azokról 565 ké­pet készített a bizottság számára. Terünk nem engedi, hogy ezúttal felsoroljuk irodalmi termé­keit, azonban rendkívüli tevékenységéről min­denki fogalmat alkothat, ha jelezzük, hogy iro­dalmi müveinek tisztán a felsorolása a Magy. Tud. Akadámia 1895. évi Almanachjának 15 lapját tölti be. Myskovszky legutóbbi müve a Magyarország renaisance-stilü műemlékei ez. nagy mű, amelynek befejezésében megakadá­lyozta a halál. A hazai régészet és műtörténet terén szerzett érdemei elismeréséül a királyi kegy 1905. február 28 án a királyi tanácsosi czimmel tüntette ki. Mindezen rövid életrajzi adatból is látható, hogy Myskovszky Viktor ha­lála súlyos csapásként nehezedik a tudományra, amelynek ő lelkes művelője volt. Halálát fiai: Myskovszky Ernő főgimnáziumi tanár és Mys­kovszky Emil és Ödön siratják. A család gyász- jelentése igy hangzik: Myskovszky Ödön, Ernő és neje szül. Harácsek Aranka, Émil és neje, szül. Fischer Elly, fiai és menyei, továbbá Edith, Ervin, Tibor, Miklós és Imre, mint unokái, to­vábbá az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy a legjobb apa, após, nagyapa, illetve rokon mirowi Myskovszky Vikior, a Magyar Tudományos Akadémia lev. tagja, nyug. főreáliskolai tanár, királyi tanácsos, a Ferencz Józset-rend lovagja, műépítész, a ma­gyarországi műemlékek orsz. bizottságának, — a bécsi »Central Commision zur Erforschung und Erhaltung der historischen Kunstdenkmäler«, — a milánói »Collegio Internationale di scienze, lettere ed arti«, a kassai városi felsőmagyaror­szági Rákóczi-Muzeum felügyelő-tanácsának tagja stb. f. évi november hó 2-án délután 3 órakor, áldásos és tevékeny életének 71. évében jobb­létre szenderült. A megboldogult földi marad­ványai a Rákóczi körút 13. szám alatti házból f. hó 4-én d. u. 3 és fél órakor fognak a róm. kath. egyház szertartásai szerint beszenteltetni és a köztemetőbe örök nyugalomra kisértetni. Az engesztelő szent mise áldozat f. hó 5-én dél­előtt 8 órakor fog a székesegyházban a Min­denhatónak bemutattatni. Kassa, 1909. évi nov. hó 2-án. Áldás emlékére, béke poraira! — A boldogultat óriási részvét mellett helyezték őrök nyugalomra. A nagyszálló. A nagyszálló építése gyorsan halad előre, úgy, hogy az egész impozáns épület már tető alá került. A nagyszálló épü­letének külső szépségei csak most bontakoznak ki egész nagyságukban, főleg pedig az, hogy stíljével mennyire bele illik a mi Rákóczi-téri ódon házaink közé, melyek Petőfi szerint úgy köszöntik az idegent, mintha barátságos öreg urak volnának. Az állami iskola karácsonyfája. Nagybánya lelkes lakóihoz fordulunk. Azokhoz, kikben a nélkülözők iránt részvét lakik s akiknek szivük embertársaik iránt melegen érző. Azokhoz for­dulunk, kik a gyermeket szeretik s azok védel­méért némi áldozatot hozni nem sajnálnak. Állami iskolánk másfélezer tanulója közül sok a nélkülöző, sok az olyan, kinek napi tápláléka is hiányos s aki gyenge, vékony ruhájában a társadalom segítsége nélkül a téli metsző hideg­ben szenvedésnek van kitéve. Az emherszeretet magasztos eszméjétől áthatva ezeknek az érde­kében kérjük Nagybánya társadalmát, a köz- intézeteket, testületeket s mindazokat, akiknek módjukban van, legyenek segítségére az arra szorult s az érdemes tanulógyermekeknek, hogy ruhát kapjon a ruhátlan s testének melegét megőrizve, szivében a szeretet az emberek iránt fokozódjék. Az örök szeretet nevében erre a czélra a segélyt kérjük s örömmel fogadjuk. Kérjük, hogy az adományokat, melyeket a helyi lapokban s az évi értesítőben nyugtázni fogunk, iskoláink igazgatóihoz juttatni szíveskedjenek. Nagybánya, 1909. évi november hó. A nagy­bányai állami elemi népiskolák tanítótestülete. Tisztújító közgyűlés. Szatmárnémeti sz. kir. város tisztviselőinek mandátuma a folyó év végével lejár. A választást a város törvény- hatósági bizottsága a folyó évi deczember hó 6-ára kitűzött tisztújító közgyűlésen ejti meg. Úgy értesülünk, hogy a jelenlegi tisztikar kevés változással helyén marad. Szőlőbirtokosainkhoz. Nagy Gábór szőlő­nagybirtokos augusztus hóban felhívást inté­zett a fővárosi lapokban, hogy az általa 20 év óta tenyésztett »Delaware« fajszőlőnek termését az idén, a midőn az ország összes szőlőtermé­sét a betegségek majdnem teljesen lepusztitották, a helyszínén tekintsék meg s győződjenek meg, hogy a »Delaware« szőlőről tett állítások a valóságnak teljesen megfelelnek. Ezen felhí­vásra az ország borvidékeiről tömegesen utaz­tak Kólyra, sőt egyes borvidékek 10—16 tagú küldöttséget is küldtek tanulmányozás végett. Minden látogató a helyszínén annyira el volt ragadtatva, hogy nyomban nagyobb mennyi­séget vásároltak, sőt egy nagybirtokos 200.000 darabra tett megrendelést. Oly sok előnye van a világhírű »Delaware« szőlőnek és bornak, hogy t. olvasóink saját érdekükben cselek­szenek, ha meghozatják Nagy Gábor, Kóly (Biharm.) képes árjegyzékét, melyet ingyen és bérmentve küld. Vadászat. Az elmúlt vasárnap nagy va­dászat volt a RomaDa-völgyben, melyet dr. Makray Mihály polgármester rendezett s melyen több meghívott illusztris vendég is résztvett. A vadászatnak gyönyörű őszi idő kedvezett s két őz került terítékre. A hajtásban szarvasok s vaddisznók is voltak, melyek azonban kitörtek. Koszorú a Lendvay-szobrán. A Lendvay- csárda asztaltársasága ma, szerdán délután megható módon rótta le kegyeletét nagy szín­művészünk Lendvay Márton emlékezete iránt. Márton napja alkalmából testületileg jelentek meg a szobornál s arra egy díszes koszorút helyeztek. Felsőbánya költségvetése. Felsőbánya város számvevősége most állította össze az 1910. évi költségvetési előirányzatot. A bevétel 143.281 K 57 f., a kiadás 133.060 K 09 f., a felesleg 221 K 48 fillérben van előirányozva. Epilepsziában (nehézkór) szenvedő betegek nagy érdeke fűződik azon nevezetes esemény­hez, hogy a lezajlott nemzetközi orvosi kon­gresszus az Epilepszia gyógyítására nemzetközi Ligát alkotott, melynek középpontja Budapest. A betegeket azonban az érdekelheti legjobban, hogy az a gyógymód jelenti a legnagyobb ha­ladást, melyet dr. Szabó jjB. Sándor, Budapest, Nagykorona-utca 18. honosított meg s mely gyógymód minden betegnek rendelkezésére áll, ha e kiváló specialista orvoshoz fordul. Áthelyezés. Schvarlz Lajos alsófernezelyi számkohó segédmérnököl Budapestre a főfém- jelző hivatalhoz helyezték át. Gyümölcskirakat. Szép és ízléses gyümölcs- kirakat látható Vásárhelyi Gyula Rákóczi-téri üzletében, mely kollekczióban főleg azon gyü­mölcsfajokat mutatja be, melyek termelését a mi vidékünkön a legjobban ajánlja. Az az állvány, melyen a gyümölcskirakat van elhelyezve, tör­ténelmi nevezetességgel *ir. Boldogult Erzsébet királynénk az 1896-iki kiállítás alkalmával ugyanis ez állványról vett le egy körtét, melyet meg is ízlelt. Meghívó. A Nagybányai Állatvédő Egye­sület választmánya 1909. évi november 14-én vasárnap d. u. 4 órakor a Kaszinó helyiségé­ben ülést tart Tárgysorozat: 1. Az ülés meg­nyitása. 2. Az utolsó ülés jegyzőkönyvének felolvasása. 3. Titkári jelentés az egyesület miniszterileg jóváhagyott alapszabályairól. 4. Jelentés a taglétszámról. 5. Tagsági dijak mi módon való beszedésének meghatározása. 6. Jelentés az egyesület eddigi kiadásairól. 7. Az egyesület által kifejtendő tevékenységnek kör­vonalozása. 8. Az Országos Állatvédő Egyesület 685—1909 számú átirata a Gyermeknaptár terjesztése tárgyában. 9. Egy választmányi és négy póttag jelölése. 10. indítványok. Nagy­bánya, 1909 november 10. Ludányi Bay Lajos elnök, Alexy Kornél titkár. Rablótámadás. Szász Péter városi erdő­kerülő f. hó 3-án este 10 órakor hazafelé tar­tott. Amint a Portörő-utczába ért, négy alak, akiket a sötétben föl nem ismert, megrohanta, a földre teperle s értékes vadászfegyverét el­rabolták. A nyomozás folyamatban van. Halálozás. Özy. Szilágyi Lászlóné szül. Takó Ilona november hó 4-én, életének 34-ik évében Hódmezővásárhelyen elhunyt. Ember Elek sógornőjét gyászolja az elhunytban. Az őszi szezonban is lehet jó fényképfel­vételeket eszközölni, tessék csak fölkeresni bizalommal Huszthy Mátyás tágas, uj hid-utezai műtermét s állításunk valódiságáról tessék szemé­lyesen meggyőződést szerezni. Kereskedők s iparosainkhoz. A *Szalmár- vármegyei czimjegyzék*. mindazon kereskedők és iparosok neveit ingyen közli, akik eziránt a »Szamos* napilap kiadóhivatalát (Szalmái-) megkeresik, ahol a mű 1 koronáért meg­rendelhető. Országos vásár. Városunkban a legköze­lebbi országos vásárt f. hó 15-én és 16-án tart­ják meg. A világ legöregebb aszzonya. Levenday Jó- zsefné született Habinai Mária nagykárolyi lakos a múlt évben ülte meg születésének 120-adik évfordulóját. A világ legöregebb asszonya Nagy­károlyban a gróf Károlyi István-utczán, özv. Mester Mihályné házában lakott. A 48-as sza­badságharcz idején Sopronmegyéből került Nagy­károlyba. Rokonai nem voltak. Kártyavetésből és könyörületes emberek adományából tartotta fenn magát. Magas kora daczára látó és halló szervei épek voltak. Nagykároly városnak ez a ritka nevezetessége nincs többé, özv. Levenday Józsefné a napokban a nagykárolyi szegényház­ban meghalt. Halála előtt három nappal szállí­tották az özv. Mesternénél levő lakásáról a vá­rosi szegényházba. Itt azonban már az első nap nem jól érezte magát és a harmadik napon meghalt. A sokat tapasztalt és még többet szen­vedett matrónát még a halála után is baleset érte. Mikor hulláját a szegényházból a közkór­ház halottas kamarájába szállították, a bullakocsi felborult, a kiaszott, csontvázszerü hulla az árokba esett és jelentékeny sérülést kapott. Miért mozog a föld ? Egy falusi tanító, el­végezvén egy este a felnőttek számára tartott előadást, megkérdezi Pál gazdától: — Hát micsoda is ez a mi földünk, gazd’ nram ? — Égi test. — Hát aztán mozdulatlan-e, egy helyben áll-e ? — Nem a’! Forog biz az! — Hát miért forog? — Pál gazda gondolkodik, töri a fejét, végre kiböki: — Hál azért, könyörgöm, hogy lerázza a a nimötöt, ögye mög a fene, valahun egy is van. Mindenki hasznát fogja venni annak a mű­nek, mely még ez év deczember havának ele­jén fogja elhagyni a sajtót. A könyv cime: »Szatmárvármegye czimjegyzéke és naptára.« Magában foglalja a vármegyében lévő egy­házakat, tanintézeteket, tanítókat, tanárokat, megyei, állami, városi tisztikart, községi biró-

Next

/
Oldalképek
Tartalom