Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1909-09-30 / 39. szám
2 NAGYBÁNYA 1909. szeptember 30. illetékes m. kir. adóhivatalnál történt bejelentésének napjától számított két évig akkor is szavatolnak, ha a városi pótilieték az ingatlanra bekebelezve nincsen (1881. évi XXXIV. törvény- czikk 39. §.) 9. §. Ha a kiszabás alapjául a 4. §. szerinti legkisebb érték vétetett és ha eme legkisebb érték kiszámításának alapjául vett tiszta jövedelem, házbér, vagy házosztályadó jogerős határozattal időközben helyesbittetett, akkor a városi pótilleték és a helyesbített legkisebb érték alapján aránylagosan kiigazítandó. 10. §. A városi pótilleték szempontjából az állami illeték egvenérték alá eső ingatlanok nem részesülnek külön elbánásban, tehát a városi pótilleléket az ingatlant szerző egyletek, társulatok, intézetek stb. is fizetni tartoznak. Oly esetekben, midőn az ingatlan átruházása után állami illeték, akár az illetékekre vonatkozó törvények és szabályok, akár más törvényes rendelkezéseknél fogva nem jár, városi pótilleték sem szedhető. Nem jár továbbá városi pótilleték a kir. állam kincstár, vagy az ez által javadalmazott és felügyelete alatt álló jogi személyek javára szóló átruházásoknál, úgyszintén a tudományok, közoktatási és közjótékonysági czélokból fennálló egyletek és intézetek javára szóló átruházásoknál. 11. §. A városi pótilletéket a közszolgáltatások egyesitett kezeléséről szóló 1909, évi XII. t-cz. életbe léptéig a városi adóhivatal hivatalból szabja ki. Szükség esetén a pótilleték fizetésére kötelezett feleket a jogügyletre vonatkozó okmányoknak 8 nap alatt való bemutatására hívja fel s amennyiben a kitűzött határidő alatt az okmányok be nem mulattatnának, a városi pótilletéket a rendelkezésre álló adatok alapján szabja ki. 12. §. A kiszabott városi pótilleték a féltől, vevény mellett kézbesítendő, indokolt fizetési meghagyással követendő. ^ Egyelemleges fizetési, vagy kezességi kötelezettség esetén a városi pótilleték kiszabására vonatkozó fizetési meghagyásban az összes érdekeltekre kivetett egész, valamint azon rész összeg is kitüntetendő, mely a szerzőtársak mindegyikére külön-külőn esik. Az ilyen alakban szerkesztett fizetési meghagyás minden egyes félnek külön-külön kézbesítendő. 13. §. A kiszabott városi pótilleték a fizetési meghagyás kézbesítése napját követő 30-ik napon válik esedékessé. Az esedékessé vált városi pótilleték, ha az az esedékesség napjától számított további 15 nap alatt be nem fizettetnék, a városi adóhivatal által, az intés mellőzésével, a közadók módjára végrehajtás utján behajtandó és pedig a fizetési meghagyás kézbesítését követő 45 nap után a zálogolás foganatosítandó, további 15 nap után pedig az árverés kitűzendő. (1887. évi XLV. t.-cz. 18. §-a és az 1883. évi XLIV. t.-czikk 66. §-a.) 14. §. A városi pótilleték lejáratszerü fizetésének elmulasztásáért a két koronán aluli összeget számba nem véve, a késedelem egész tartamára a tényleges levonás napjáig öt százalék késedelmi kamat jár. (1881. évi XXXIV. i.-cz. 22. §. és 1895. évi XXXVI. t.-cz. 1. §-a.) 15. §. A 13. §. határozmányai alól kivételnek van helye: a) a birtokon belül engedélyezett felebbe- zések eseteiben, a közbevett felebbezés a kiszabott városi pótilletékek behajtását megakasztja; b) fizetési halasztások esetén; c) ha a kifizetésre kötelezett fél, vagy felek igazolják, hogy a városi pótilleték kivetésénél alapul volt legkisebb érték (4. §.) kiszámításának alapját képező kataszteri íiszta jövedelem, házbéradó alapjául vett tiszta jövedelem, illetve házbér és házosztályadó helyesbítése iránt az illetékes pénzügyi hatóságnál jogorvoslattal élt. Ebben az esetben az ez irányban benyújtott kérelem jogerős elintézéséig a kiszabott városi pótilleték behajtása függőben tartandó. d) hagyatékoknál és ajándékozásoknál, ha az ingatlan haszonélvezeti szolgalommal terhelten jut az örökösöknek, illetve megajándékozottaknak tulajdonába. Ily esetekben a városi pótilleték a szolgalom megszűnésétől számított 30-ik napon válik esedékessé, a városi pótilleték azonban az ingatlanon telekkönyvileg biztosítandó (1881. évi XXXIV. t.-cz. 19. §) 16. §. A 13. §, értelmében esedékes, de 90 nap alatt be nem fizetett városi pótilieték a 90 nap elteltével, szükség esetén előbb is, az annak tárgyát képező ingatlanra telekkönyvileg bekebelezendő. 17. §. A kiszabott városi pótilieték jogossága és helyessége ellen : a) a fizetési meghagyás kézbesítése napjától számított 30 nap alatt birtokon belül; b) ez utóbbi határidőn túl pedig további 60 nap alatt birtokon kívül felebbezésnek van helye. A másodfokú határozatok különbség nélkül csak a kézbesítésük napját követő 15 napi határidőn belül felebbezhetők és pedig mindenkor birtokon kívül. A fizetési meghagyások ellen beadott fe- lebbezések, valamint a szabályrendelet határoz- mányainak egyes esetekben való alkalmazása körül felmerülő vitás ügyekben első fokon a városi tanács, második fokon a törvényhatóság közigazgatási bizottsága és utolsó fokon a m. kir. közigazgatási bíróság van hivatva dönteni. 18. §. Ez a szabályrendelet törvényhatósági jóváhagyás és a képviselőtestületi közgyűlésen A vasutasok árváiért. — Az irgalom, a szeretet nevében. — Szeptember 29. Az országos Vasutas Szövetség nemes inten- czióval kopogtat a magyar társadalom ajtaján. Árvaházat akar építeni azoknak a szegény gyermekeknek, kiknek atyjukat a kötelesség- teljesítés munkájában legtöbbször rettenetes katasztrófák áldozataiként ragadott el a halál. Alig múlik el egy-két hét, hogy nagyobb vasúti szerencsétlenségről ne számolnának be a hírlapok. E szerencsétlenségek legexponáltabb részesei a szegény vasutasok. Különösen az utóbbi időkben mindennaposak az összeütközések és kisiklások. A teher- és személyforgalom pontos lebonyolítása ma már áldozatok nélkül szinte elérhetetlen. Mi azonban ott az anyagi kár, ahol becsületes, lelkiismeretes, ártatlan emberek pusztulnak el. Egy hibás jelzés, rossz váltóállítás miatt elárvul, koldusbotra jut egy csomó serdületlen, jobb sorsra érdemes gyermek. Az elgázolt vasutas özvegye, gyermekei sokszor még kegydijat sem kapnak, züllenek, pusztulnak, mintha átok verné őket. Ezt a szomorú állapotot akarja a Vasutas Szövetség megszüntetni, midőn a társadalomhoz fordul a szeretet, az irgalom filléreiért egy vasúti árvaház alapjaira. Nagybányán a gyűjtést már a napokban megtartják, melyről a nagyközönség értesítve lesz. Áldozzuk e napon mi is szívesen filléreinket azoknak a hű és derék vasutasoknak, akik oly nagy önfeláldozással teszik koczkára életüket miérettünk! A társadalom nemesebb czélra alig adhatná filléreit! A katasztrófa. Riasztó hir gyanánt közlik az újságok, hogy két tehervonat összeütközött. Az olvasó nagyközönség pedig a hajnali álmának megszakításával olvasva a lapokat, megkönnyebbülten sóhajt fel: »Tehervonatok ! Hála Isten ! Tehát személyeket nem fenyegetett veszedelem !« És másik oldalára fordul. És alszik tovább. lévén, feltehető volt róla, hogy a vasajtót egyedül is képes volt kifesziteni. Ez makacsul állította, hogy az egész estét éjjel 12 óráig, vagyis a lopás idejéig sétálgatva töltötte el s hogy az ő becsületéhez ilyen dolog nem férhet. És a többi. Annyiban is maradt az egész. Hanem Hoványi Mihály egy kis idő óta gyakran mulatozott a városban és nem egyszer részegen került haza. Ilyenkor mindig hetvenke- dett s kötölőzködött hol egyik, hol másik katona pajtásával. Ezek, ismerve hatalmas ökleit, mindent eltűrtek az óriásnak. Ez csak növelte elbizakodottságát s egy nap odakiáltott Kovács János, führernek: — Hej führer ur, Kovács! Nem szoritana-e velem kezet? — Miért nem öcsém! — felelt ez hetykén s oda tartotta jobb kezét az óriás elé. Hoványi Mihály egyet csettintett a nyelvével s a führer elé lépett. A legények kíváncsian vették körül. Az volt ám a kézszoritás! Csak úgy ropogott, recsegett a két ember kézcsuklója. Führer Kovács hol elvörösödött, hol elsápadt. Végre is fájdalmasan szisszent fel: — Engedd el a kezemet, gazember! Hoványi Mihály diadalmasan mosolygott. — No, führer ur, ki a legény a csárdában ? Kovács Józsefnek ujjai hegyéből kicseppent a piros vér s ujjait alig tudta szétválasztani egymástól. Megkeserülöd te még ezt, Hoványi Mihály 1 Csak egyszer a kezeim alá kerülj! — mondá sziszegve führer ur, Kovács. Ettől a naptól fogva Kovács János esküdt ellensége lett Hoványi Mihálynak, de ez utóbbi is amannak. A szakasz legénysége előtt Hoványi többször el is mondotta, hogy vagy egyiknek, vagy másiknak pusztulnia kell a világból. Kovács János csak az alkalomra várt, mely nemsokára el is érkezett. Egy nap valamelyik legény az őrségre készült parádés kirukkoiásra s a csákóján lévő nagy rézrózsát takaritgatta. Hát majd oda lett bámulatában, mikor, azt a földre ejtve, egy gyönyörű kis arany óra gurult ki a két leié hulló rózsából. Nem tudott hinni szemeinek, hogy kerülhetett ez a drága portéka a csákó rózsájába ? Megjelentette a dolgot a führernek, ez meg az őrmesternek. Kiss Gábor, őrmester mindjárt megfejtette a talányt. Hát biz ez az óra a boltfeltörés alkalmával ellopott órák közzül való volt. Nossza még vagy négy-öt csákó rózsát szedtek hamarosan széjjel. Majd mindenikben volt egy-egy női arany óra. Tizenkét aranyórát találtak a csákók rózsáiban, mindet abban a szobában, amelyben Hoványi Mihály volt beszállásolva. Világos volt a dolog, hogy azokat ő rejtette el azokba, hogy a vizsgálat alkalmával színre ne kerüljenek. Az őrmester rögtön jelentést tett a kapitánynak, aki megrendelte, hogy a dologról egy szót sem szabad szólani Hoványi Mihálynak, aki ekkor épen őrségen állott valamelyik puskaporos torony előtt. Kovács János, szakaszvezető ujjongott legjobban : — Na kezembe kerültél hát gazember! Ö kezelte a századnál a botot. És hogy kezelte! A Herkules kezétől elég lett volna tiz botütés és akármelyik katona menten halva maradt volna a lóczán. De, amilyen óriás volt erőben, olyan jószívű is volt Kovács János. Nincs az a czimbalmos, amelyik olyan gyöngéden kezelje a czimbalomverőket, mint ő a — botot. Csak a nagy puffogás és jajgatás volt divatban, de jóformán alig sajgotta botütés helye. Nagyobb volt a szégyen, mint a fájdalom. Egy-egy elvetemült ficzkón azonban olykor ütött egyet-kettőt, hogy az megemlegette még tiz esztendő múlva is. Az ezredes ur kimondta, hogy száz botot kap a tettes, ha nem magától jelentkezik. Ezt a száz botot meg Kovács Mihály fogja kiutalványozni a számára. Hoványi Mihály másnap rapportra jelentkezett s vasárnap kimenőt kért éjjeli 12 óráig. Ezt minden vasárnapra megkapta ő eddig is. Szombat este tehát igy szólt egyik legénynek : — Hej fiú. A te csákód szebb, mint az enyém, add ide kölcsön holnap, hadd menjek vele a városba. Nem bánod meg ! Most tűnt fel csak előttünk, hogy Hoványi Mihály hol egyiktől, hol másiktól kéri el a csákóját, mikor kimenője van. Ha tudta volna, hogy ezzel elárulta magát! Nyomon követte mindenütt a várkapujától kezdve két titkos rendőr. Egész estig csak a városban sétált. De aktörtént kihirdetés után-----napon lép életbe és r endelkezései azoknál az ingatlan átruházásoknál alkalmazandók, melyek a szabályrendelet életbelépte után létrejött jogügyleteken, illetve megnyílt örökségeken alapulnak.
