Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1909-05-20 / 20. szám
6 NAGYBÁNYA 1909. május 20. gyökerek támadtak s mindaddig, amig ezek a gyökerek és szálak a természetes fejlődés törvénye szerint meg nem erősödlek, nem igen vettünk róla tudomást, erősebb volt a hagyomány, melyet örököltünk, mint a tények igazsága, mely reánk szól, s előle kitérni, lételüket egyszerűen tagadni nem lehet. A létért való küzdelemnek nyomását millió meg millió ember érzi, a küzdelemben ré szes emberek között a kiáltó ellentétek vagy épetiséggel nem, vagy csak elenyésző csekély részben közelednek a kiegyenlítődés felé s az embermilliók éleiének ez a hullámverése, az ellentétes érdekeknek ez az élet-haiálharcza méltó tárgya lehet az emberi gondolkozásnak. Comle Ágost franczia tudós téritette a múlt században először erre a tárgyra az emberi gondolkodást s amit azóla a gondolkozók ez uj tudományszakban, a társadalomtudományban, mint törvényszerűséget megállapítottak, annak az eredményét foglalták össze a Társadalom czimü nagy munkának szerzői. íme. hitvallásuk a következő: »Midőn e műben a jövő fejlődésének vázolását is feladatunkká tettük, nem helyezkedtünk a rideg, szenvtelen tudós álláspontjára, nem törekedtünk gőgös lenézéssel az emberiség irunti nézetünket megtagadni, hanem igyekeztünk a vizsgálódások befejezéséhez eljutva, kifejezést adni azon ethikai hitvallásnak, melyet magunkénak tekintünk. E hitvallás a társadalmi optimizmusban nyer kifejezést, azon meggyőződésben, hogy az emberiség haladása mind boldogabb és boldogabb állapothoz vezet, nem ugyan megszakítások és visszatérések nélkül, de lassan előrehaladva folytonosan. E remény megvalósulása azonban egy feltétel bekövetkezésétől függ. A társadalom folytonos haladása az egyén teljes különzéküléséhez, egyéniségének mind egyoldalubb kifejlődéséhez vezet. Az egyéni önzés, a kíméletlen érvényesülés a társadalom fejlődésével mind hatalmasabb és erősebb lesz. ti ^természetes fejlődés azonban, ha nem talál korlátokra, a kizsákmányoláshoz, a könyörtelen elnyomáshoz visz. Ez ellen kell az összességnek küzdeni; gátat vetni az egyéni érvényesülés korlátlanságának. A régi mérséklő hatalmak összeomlottak: uj elveknek, uj tekintélyeknek kell tehát felépülniük, amelyek azonban más alapokon fognak nyugodni, mint aminőkre a régieket alapították. Eddigelé az érzelmek, a hajlamok vezettek, most az értelemnek kell az irányitó szerepet kezébe ragadnia. Uj eszméknek kell támadni, amelyek éppen úgy meg fogják hódítani az emberiséget mint megnyerték azt maguknak a régiek. A keletkező uj tekintélyek útját előkészíteni s a társadalmi élet törvényszerűségének felfedése, azok leírása és ismertetése által azok segítségére sietni: ezt tartjuk e mü feladatának is. A jövő, melyre kilátásaink vannak, szebb lesz mint a múlt. Még ha a technika haladása oly mértékben, mint az a közelmúltban történt, nem segítené is elő haladásunkat, az emberiesség, a méltányosság, az igazságosság eszméinek teljesebb megvalósítása állal boldogabb idők következnek « Vajha mindazok, akik a nagy művet elmélyedve és gondolkozva olvassák, ugyanezt a hitet merítenék belőle s a szebb jövő élőké-z.:- tésének közös, nagy munkájára vállalkoznának, mert emberiesség, méltányosság és igazságosság lehelnek csupán erős fundamentumai a szebb jövőnek. Politikai Magyarország Az Országos Függetlenségi és 48-as Párt erkölcsi támogatásával nagyszabású történelmi és politikai munka jelenik meg. Czime: Politikai Magyarország. Fő- szerkesztője Szász József országgyűlési képviselő A munka 3 főrészből áll. 1. rész: Politikai történelmi rész, amelynek célja kidomborítani, hogy Magyarország fenmaradása, ereje, minden nagysága egyetlen törekvésétől nyert tápot, életet: az önállóságához, függetlenségéhez való törhetetlen ragaszkodásából; minden dicsőségét ez hozta meg. 2. rész: A politikai életünk alapjainak és tényezőinek ismertetése. Államiságunk eszméinek kidomboritása. 3. rész: Politikai szereplők lexikonja, mely felöleli az önállóságunkért folytatott munkában részvett öszszes szereplőket. Szász József képviselő-szerkesztő mellé a politikai és természetiudományi irodalom legkiválóbbjai sorakoznak, úgymint: Gr. Batthyány Tivadar országgyűlési képviselő, az Orsz. függ. és 48 as párt alelnöke; Hoitsy Pál orszgy. képviselő, az Orsz. 18G9—1909, tkv. sz. Árverési hirdetmény és feltételek. A nagysomkuti kereskedelmi bank r.-t. nagy- somkuti czég végrehajtatónak Vajda János csolti lakos végrehajtást szenvedett elleni végrehajtási ügyében a kérelem következtében a végrehajtási árverés 3000 K töke, ennek 1908. évi november hó 29-től járó 6% kamata, 6 K óvási, V3% váltódij, 130 K 25 f per- és végrehajtási már megállapított, valamint a jelenlegi 40 Ksmég felmerülendő költségek kielégítése végett az 1881. 60. t.-cz. 144. §. alapjáa és a 146. §. értelmében a nagysomkuti kir. járásbíróság területén levő, Csőit községben fekvő, a csolti 7. sz. tjkvben A I. 4., 5., 13—22—24—45. hr. sz. a. irt szántót és kaszálót képező ingatlanokra 230 K, az ugyanezen tjkvben A + 2549. hr. sz. a. irt szántó képező ingatlanra 40 K, az A + 2556. hr. sz. a. irt szántót képező ingatlanra 26 K, az A + 264. hr. sz. a. irt ház és kertet képező ingatlanra 64 K, 350 K, az A + 2546 hr. sz. a. irt szántót képező ingatlanra 16 K, az A + 2559. hr. sz. a. irt szántót képező ingatlanra 20 K, az A -f 626. hr. sz. a. irt szántót képező ingatlanra 64 K, a csolti 36. sz. tjkvben A I. 1., 2., 6—24. sz. a. irt belső kertet, szántót, kaszálót és cserjét képező ingatlanokra 280 K, a csolti 169. sz. tjkvben A I. 2. sz. a. irt kaszálót képező ingatlanból Vajda János illetőségére zálogbirtokosi 82 K, a csolti 385. sz. tjkvben A I. 1. sz. a. irt szántót képező ingatlanra 94 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendeltetik. Minthogy pedig a csolti 7, 36, 385. számú tjkvben C 33., 9. alatt 100 K tőke és jár. erejéig a nagysomkuti kereskedelmi bank r.-t. javára a, 7., 36., 169. sz. tjkvben C 38., 41., 24, alatt 384 K tőke és jár. erejéig a kövárvidéki takarék- pénztár javára, a 169. sz, tjkvben C 23. alatt 216 K tőke és jár. erejéig, a Chioráua takarék es hitelintézet javára, a 7. sz. tjkvben C 31. alatt Vesztvakircs Antal budapesti lakos javára 53 K tőke és jár. erejéig végrehajtási zálogjog van bekebelezve, ezért ezen hitelezők az árveréshez csatlakozóknak kimondatnak. Egyben a csolti 7. sz. tjkvben a 4689—908. tk. sz. végzéssel eszközölt árverés feljegyzés töröltetni rendeltetik. Az árverés megtartására határidőül 1909. év julius hó 9. napjának d. e 9 órája Csolton, a község házához kitüzetik. Ezen határidőben a fent j körülirt ingatlanok közül a csolti 7. sz. tjkvben 264. hrsz. a. irt ingatlan a becsár részén, a többi ingatlanok pedig a becsár 2/3 ad részén alul el nem adhatók. 1. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°/0-át készpénzben, vagy az 1881. 60. t.-cz. 42. §-aban jelzett árfolyammal számított és az 1881. november 1-én kelt 3333. I. M. rendelet 8. §-ában kijelölt, óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezeihez letenni, avagy az 1881. 60. t.-cz. 170. §-ában kijelölt bánatpénznek a bíróságnál elöieges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átadni. 2. Vevő köteles a vételárt 3 egyenlő részletben és pedig az elsőt az árverés napjától számított 15 nap alatt, a másodikat ugyanezen naptól számított 30 nap alatt, a harmadikat pedig 45 nap alatt, minden egyes vételári részlet után az árverés napjától számítandó 5% kamatokkal együtt az 1881. deczember 6-án kelt 39415 sz. I. M. rendelet értelmében a nagysomkuti kir. adóhivatalnál, mint bírói letéti pénztárnál lefizetni. Bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. 3. Vevő köteles a bánatpénzt, amennyiben a becsárnál magasabb ígéretet tenne, a vételár 10°/o-ára azonnal kiegészíteni. 4. Vevő köteles az ingatlanokat terhelő s az árverés napjától számítandó esedékes adókat és átruházási illetékeket viselni. 5. Vevő a megvett ingatlannak birtokába az árverés jogerőre emelkedésével lép s annak haszna ez időtől öt illeti. 6. Vevőnek a vételi bizonyítvány az 1881. 60. t. ■ ez. intézkedései értelmében csak az esetben f0g kiadatni, ha az árverés napjától számítandó 15 nap alatt az idézett t.-cz. 187. §-ának megfelelő utó ajánlat nem tétetett. 7. A tulajdonjog vevő javára leendő bekebelezése a vételár és kamatainak teijes befizetése után fog hivatalból elrendeltetni, 8. A mennyiben vevő az árverési feltételek bármelyikének a kitűzött időben eleget nem tenne, az általa megvett ingatlanra az érdekelt felek bármelyikének kérelmére az 1881. 60. t.-cz. 187. §-a értelmében vevő veszélyére és költségére bánatpénzének elvesztése mellett újabb árverés fog elrendeltetni. Ezen árverési hirdetmény és feltételek a hivatalos órák alatt ezen kir. járásbiróság telekkönyvi hatóságánál és Csőit község elöljáróságánál tekinthetők .meg. Az elrendelt árverés a fent irt tjkvben feljegyeztetni rendeltetik. Ezen árverési hirdetmény és feltételek egy példányban megtekintés végett a bíróság hirdetményi táblájára kifüggeszteni, továbbá kifüggesztés s megtekintés végett egy-egy példányban Csőit község, nem különben a szomszédos községek elöljáróságához a helybeli szokás szerint azonnali közzététel végett megküldetni rendeltetik, tekintve, hogy a Kikiáltási ár 600 koronát meghalad, az árverési hirdetmény törvényszerű kivonata hírlapi egyszeri közzététel végett végrehajtató ügyvedjének kiadatik azzal, hogy a közzétételt igazoló lappéldányt az árverés foganatosítására kiküldöttnek adja át. Kir. járásbiróság, mint tkvi hatóság. Nagysomkut, 1909. április 14. Pályi Béla, kir. jbiró. llfilSSZMH Iiiásl Mffií Mii Ulti! HMiSMIf részvéniNémetország egyik legnagyobb és legrégibb szállítja az elismert legtökéletesebb és legtartósabb, legszabatosabb járású, legbiztosabb és legolcsóbb üzemű. Benzin Nyersolaj Gáz Acetylen Szivógáz motorokat és lokomobilokat Vezérképviselet és raktár: Eeilérl Ifú és lira üwsi, MM ti. Teltfonszára : 12—91. maci© .... Sz ent Miklós-tér 8. szám alatt egv jó- forgalmu üzlethelyiség'. Értekezhetni: Petky Gyufáméval. Kiadó laplulajdonos: ÉGLY MIHÁLY. függ. és 48-as párt ügyv. alelnöke; Dr. Barabás Béla országgyűlési képviselő, az Orsz. függ. és 48-as párt alelnöke; Dr. Lovászy Márton országgyűlési képviselő, a »Magyarország« felelős szerkesztője; Kállay Ubul Csikvármegye főispánja; Szathmáry Mór országgyűlési képviselő, a »Budapest« felelős szerkesztője; Dr. Pallay Sándor az Orsz. függ. és 48-as pártkör titkára; Dr. Angyal Dávid egyetemi tanár; Dr. Ballagi Aladár egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja; Dr. Földes Béla egyetemi tanár, országgyűlési képviselő; Dr. Timon Ákos egyetemi tanár; Hatala Péter ny. egyetemi tanár ; Dr. Kmetty Károly egyetemi tanár, országgyűlési képviselő; Dr. Mangold Lajos egyetemi m. tanár; Mokry Ferencz hírlapíró; Pór Antal kanonok, a Magyar Tudományos Akadémia tagja; Szabó László hirlapiró; Dr. Schiller Bódog jogtudományi iró; Seress László hirlapiró, a Történettudományi Társaság tagja. A felsoroltakon kivül részt vesz a munka szerkesztésében, egyes részének megírásában, anyag- és adatgyűjtésben a magyar tudósoknak, politikusoknak és íróknak számos kiválósága. A munkát melegen ajánljuk az érdeklődők figyelmébe.
