Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1909-02-25 / 8. szám

4 NAGYBÁNYA 1909. február 25. nököt m. kir. bányatanácsosokká; Kádár Antal dr. főorvosi bányakerületi főorvossá; Spitzer Fü- löp tisztjelöltét segédmérnökké nevezte ki. Uj joggyakornok. A budapesti kir tábla el­nöke dr. Füley Lajos ügyvédjelöltet a tábla te­rületére joggyakornoknak nevezte ki. Áthelyezés. A m. kir. pénzügyminiszter Spitzer Fülöp segédmérnököt Felsőbányáról Selmeczbányára helyezte át. Miniszteri elismerés. A m. kir. igazságügyi miniszter a debreczeni kir. Ítélőtábla elnökével egyértelműig a legteljesebb elismerését fejezte ki a nagybányai kir. járásbíróság 1908. évi mű­ködése tölött; a miniszteri leirat különösen ki­emelte Szentmiklóssy József vezető járásbirót, úgyis mint adminisztrátort, úgyis mint a bírói kar egyik kiváló tagját. A »Városok Lapja« a város fölterjesztéséről. A Városok Lapja legutóbbi számában egy terje­delmes czikkben foglalkozik Nagybánya város ismert fölterjesztésével s többek között a követ­kezőket írja : Égető szükséget pótolna az agyag­ipari, faipari és kertmunkás iskola, játékgyár létesítése, a közlekedési vonalak szaporítása, — azonban minthogy évente 180,000 koronát for­dít a város a népoktatás és az állami feladatok czéljaira — igy nem képes a fent vázolt be­ruházásokat eszközölni. Annál kevésbé, mert Nagybánya város is azok közé tartozik, amely­ben nincs katonaság s igy a hadsereg élelmezési, ellátási s egyéb költekezéseiből egy fillért sem kap, mert a magyar ezredek Ausztria városait gazdagítják. Nagybánya város felterjesztésében ez a tény, valamint a telepítési akció a leg­komolyabb figyelmet érdemelnek. Szükséges lenne tehát, ha a városok is tanácskoznának e két kérdés fölött s a íöldmivelésügyi minisz­térium is — okulva a csángótelepités balsikerén — meghallgatná a városokat s követné praktikus javaslataikat a nagybéríelek és telepítés ügyé­ben. Hiszen az egész Alföldön az óriási kiterje­désű latifundiumok a munkáskezek hiányában szűkölködnek — s maholnap már maga az állam is, valamint a latifundiumok is, mint nagy- birtokosok mentő akczióra szorulnak ebben az agyonboldogitott országban. — A V. L. igen meleg hangon ir a város azon törekvéséről is, hogy egy modern gyógyfürdő-telepet akar léte­síteni s ebben ő is a város felvirágzásának egyik legerősebb garancziáját látja. Fölolvasás. A kalh. Legényegyletben vasár­nap délután 5 órakor Neuberger István főgim­náziumi tanár tartott felolvasást a szoczializ- musról igen nagy közönség előtt. A fölolvasást zajos tetszéssel fogadták. Az üveggyár. Az üveggyár ügye az utóbbi időkben erősen megfeneklett s ,a változott vi­szonyok folytán már úgy tetszett, hogy az egé­szen el is temetődött. Pedig valóban nagy kár volna városunkra, ha a nagyszabású üveggyár városunkban nem létesülhetne. A főakadályt az képezi, hogy a szerződés megkötése óta a fa­árak hirtelen felszökkentek, úgy, hogy ha a szerződést a felsőbb hatóságok jóváhagynák, a város érzékeny károsodást szenvedne. Most azonban örvendetes fordulat állott be ez ügy­ben. Tárgyalások folynak dr. Makray Mihály polgármester és Rényi Árpád üveggyáros kö­zött a fa árának újból való megállapítására s mi örülnénk legjobban, ha e tárgyalások siker­re vezetnének. Szó esik arról is, hogy az üveg­gyárat nem volna-e czélszerübb a fernezelyi völgybe helyezni át, hol a városnak eladásra szánt földjei vannak. A szatmárvármegvei gazdasági egyesület uj elnöke. A szatmárvármegyei gazdasági egyesület f. hó 17-én tartotta meg élénk érdeklődés mel­lett dr. Falussy Árpád főispáu vezetése alatt elnökválasztó közgyűlését, melyen elnökül egy­hangúlag és közfelkiáltással gróf rIeleki Géza v. b. t. t., volt belügyminisztert választották meg. Az uj elnököt, kit küldöttség hivott meg a te­rembe, zugó éljenzés közt dr. Falussy Árpád főispán fennköit szavakban, igen lelkesen üdvö­zölte. Gróf Teleki megköszönte a feléje hajló bizalmat, kijelentvén, hogy mindaddig program- mot nem ad, mig az egyesület működéséről és helyzetéről kellő tapaszfalatokkal nem bir. Azt is hangsúlyozta, hogy úgy a minisztériummal mint a O. M G E.-tel szemben is, ha szüksé­ges, függetlenül megvédi az egyesület álláspont­ját Ezután alelnökül Cholnoky Imre 16 szava­zata ellen 29 szóval dr. Böszörményi Emil ügy­védet választották meg. A közgyűlést a Panuo- nia-szállóban társasebéd követte, melyen számos pohárköszöntőt mondtak. Városunkból a tiszt­újító közgyűlésen Moldován László vett részt, A városi takarékpénztár. A városi takarék- pénztár 1908. évi üzleti eredményéről a legna­gyobb elismeréssel ir a Budapesten megjelenő Városok Lapja ez. folyóirat, nem különben a Szatmáron megjelenő Gazdák Lapja. Mindkét lap kiemeli, hogy a városi takarékpénztár minő fontos missiót tölt be a város gazdasági életé­ben s a városi takarékpénztárt, mint mintain­tézetet és követésre méltó példát állítják a többi városok elé. Felfüggesztett elöljáróság. Említettük, hogy Kállay Ödön szinérváraljai tb. főszolgabíró Bá­rány Béla községi bírót és Uray Bertalan jegy­zőt felfüggesztette állásuktól. Miután a felfüg­gesztés csekélyebb jelentőségű hivatalos mulasz­tások miatt történt, Szinérváralja község küldött- ségileg tisztelgett Ilosvay Aladár alispánnál s kérte a felfüggesztett tisztviselőknek állásukba való visszahelyezését. Dr. Nyilván Viktor halála. Dr Nyilván Vik­tor, a nagysomkuti ügyvédi karnak egyik köz­kedvelt tagja, e hó 18-án 33 éves korában Buda­pesten hirtelen meghalt. Az elhunytat a család hazaszállította Nagysomkutra, ahol a vasúti pá­lyaudvaron nagy közönség, élén a testületileg megjelent ügyvédi karral, várakozott a koporsó­val érkező vonatra. Innen temetésnek is beillő, megható menetben vonult a közönség a gyász­házhoz, ahol az elhunytat díszes ravatalra he­lyezték, melyet csakhamar a barátok és jóisme­rősök koszorúkkal halmoztak el. A temetés 21-én, vasárnap délután ment végbe a község és az egész közönség impozáns részvétele mellett. Az egyházi szertartást Nyess János nagyváradi ka­nonok és Serb János nagysomkuti esperes vé- geszték az egész vidéki papság segédkezése mel­lett. A koporsót a gvászházbóLa templomba s onnan a temetőbe az ügyvéd-kollegák vitték. A menetben a széles kiterjedésű tekintélyes csa­lád tagjain kívül olt volt az egész vidék intelli- gentiája, a Teleki grófok, a bírák, a helybeli és vidéki ügyvédek nagy része, több pénzintézet igazgatói stb. stb. Megható látványt nyújtott a gyászoló család tagjai között az elhunytnak szép ifjú menyasszonya, kit dr. Nyilván Aurél veze­tett a karján. Á templomban több búcsúztató hangzott el. A sírnál pedig az ügyvéd-kollegák nevében dr. Simon Miksa mondott gyászbeszédet, melyből kiemeljük a következőket: »Szomorú és fájdalmas ez a mi viszontlátásunk! Csak rövid pár napja még, hogy azzal a szép reménynyel váltunk meg egymástól, hogy Te mielőbb vissza­térsz szeretteid körébe és nemsokára a legény­élettől foglak elbucsuztatni s ime a tragikus va­lóság meghiúsította szép reményünket, ahelyett, hogy egy uj élet küszöbén üdvözölhetnélek, örökre el kell hogy búcsúztassalak az egész élettől. Megható és rettenetes volt végzeted! Le­sújtóan érint, hogy ily tragikus módon kell vá­ratlanul, örökre elveszítenünk egy életerős, szép- reményű fiatal barátunkat, kollégánkat. A fájda­lom nagyságát kétszeresen érezzük mi, itt maradt kartársaid és barátaid, kik együtt játszottuk ve­led gyermekkorunk kedves játékait, együtt szőt­tük a szép terveket, együtt éltük le szép jogász­éveinket és együtt haladtunk kitűzött czéljaink felé. És alig, hogy ezt elérned sikerült és fárad­ságos tanulmányaid gyümölcsét élvezhetted volna, amikor az a boldogító czél lebegett előtted, hogy azt, kit oly ideálisan szerettél, már a rna- í gadénak mondhasd s aki mellett az amúgy is szép családi életedet, még szebbé, kellemesebbé, édesebbé varázsolhattad volna, akkor sújtott le hirtelen és semmisítette meg szép álmaidat a sápadt, könyörtelen halál . . . Egész életed be- ■ csületes volt. Puritán jellemed, őszinte, egyenes gondolkodásod, nemes tetteid, humánus érzel­meid és önzetlen barátságod és kollégiálitásod j mindnyájunk becsülését, ragaszkodását és szere- tetét érdemelte ki. S mi kollégák tudjuk leg- ! jobban, hogy a mai nehéz életviszonyok között, ebben az önös világban, te azon kevesek közzé tartoztál, akik igazán önzetlenül gondolkoznak s ha embertársaid ügyükkel, bajukkal hozzád for­dultak, Te mindig csak azt nézted, hogy rajtuk segíthess és nem a saját előnyödet tekintetted. Te azon kevesek közzé tartoztál, akik soha sen­kivel szemben rossz indulattal nem viseltettek. Nem voltál irigye, rosszakarója senkinek, Neked sem volt ellenséged soha. Hozzád minden ember bizalommal fordult. Simulékony, barátságos mo­doroddal és jóságos lelkeddel mindenkit leköte­leztél, ezért Téged mindenki egyenlően becsült és szeretett. És most, hogy itt a sir szálén ki­terítve látjuk kihűlt tetemedet, elszorul szivünk j és azt kérdezzük, miért kellett ennek megtör- I ténnie ? Csak azért, hogy fájó sebet ejts rajtunk s figyelmeztess a szomorú, kegyetlen végzetre'?! Rettenetes a sors, de megkell nyugodnunk ab­ban, hogy mindnyájunk végzete egyforma . . .« j — A fiatalság nevében dr. Buttyán Simon bú­csúzott el a halottól. A tavasz előfutárjai megjelentek: a mag- kereskedők széjjelküldik árjegyzékeiket. Határoz­nunk kell, kitől vegyünk, hol kapunk jó árut ? I Bizalom kérdése ez mindenek fölött, mert a mag i külsejéről minőséget megítélni nem lehet, már 1 pedig ha ocsut vetsz, gazt aratsz, — tartja a köz- i mondás. A Mauthner Ödön budapesti udvari I magkereskedő cég, mely 35 éves eredménydus fenállása óta minden tekintetben megbízhatónak bizonyult, megadja a választ a fönti kérdésre: a cég áruja kitűnő, helyes művelés mellett biztos siker, mely mindenkinek örömet szerez. Árjegy­zéke, melyet kívánatra ingyen és bérmentve küld, kézikönyve a gazdának, kertésznek és a termé­szet minden barátjának. Czipószek vizsgálata. Röviden jeleztük, hogy a kereskedelmi miniszter a nagybányai ipar­testület kérelmére a nagybányai czipészmesterek részére egy tovább képző mestertanfolyamot engedélyezett s annak keresztülvitelével a techno­lógiai iparmuzeum igazgatóságát hízta meg. A tanfolyam előadójává Gavrillás Leó czipész- szabászt nevezték ki, ki a múlt évben a techno­lógiai iparmuzeumban tartott mesterképző tan- folyamot jeles eredménynyel elvégezvén, a mesteri és szaktanítói képesítést megszerezte. A tanfolyam szervezésére és felügyeletére az ipartestület Kupás Mihály testületi elöljárót és kamarai tanácsost kérte föl, kinek a legtöbb érdeme van abban, hogy ez a tanfolyam létesül­hetett. A tanfolyamra mintegy 18 önálló mester és négy segéd jelentkezett s az négy hétig tar­tott naponkénti szakoktatással. A tanfolyam vizsgálatát f. hó 18-án ejtették meg, mely alka­lommal városunkba érkezett Krazsof János miniszteri kiküldött, szakellenőr is. A vizsgálaton jelen voltak, továbbá: dr. Makray Mihály pol­gármester, Égly Mihály főjegyző, iparügyi előadó, Smaregla János aljegyző, iparhatósági biztos, Rozsos István, Székely Árpád, Alexy Kornél, Wienerberger Géza iskolai igazgatók és a tanító­testületnek több tagja. A vizsgálat valóban meg­lepő eredményt mutatott föl s fényes tanúságot tett arról, hogy az iparosok továbbképzése tekintetében mily égető szükséget képez az ily tanfolyamok rendezése. A vendégeknek szives érdeklődéséért, a miniszteri kiküldöttnek és a szakelőadónak az elért szép eredményért Kupás Mihály mondott köszönetét talpraesett beszéd­ben, mig a tanfolyam látogatóihoz Csepey Fe- ren intézett lelkesítő szavakat, kitartásra, elő- haladásra buzdítva őket. Krazsof miniszteri ki­küldött a maga részéről az elért eredmény fölött a legteljesebb megelégedését fejezte ki s a tan- folyam hallgatói közül Kovács Gyula mestert és Fülöp István segédet egy értékes szakkönyv ajándékozásával tüntette ki a kereskedelmi miniszter megbízásából. A vizsgálat napján a tanfolyam látogatói a Polgári Körben barátságos lakomára gyűltek össze, melyen egy értékes pecsétgyűrűvel lepték meg a buzgó szaktanítót: Gavrillás Leót. Városi közgyűlés. A város képviselőtestü­lete, holnap, csütörtök délelőtt 10 órakor ren­des havi közgyűlést tart. A napirend következő: 1. Dr. Földes Béla orszgy. képviselő átirata a hozzá intézett köszönőlevélre. 2. Szatmárvár- megye törvényhatósági bizottságának határozata az 1909. évi közköltségvetési előirányzat jóvá­hagyása tárgyában. 3. Nagybánya város takarék- pénztárának választmánya beterjeszti az 1909. évi február hó 13-án tartott választmányi üiési jegyzőkönyvet az 1908. évi zárszámadások jóvá­hagyásáról. 4. A nagyvendéglő építésére kikül­dött ad hoc bizottság javaslata a nagyvendéglő épületében tervezett fürdő elhelyezésére vonat­kozólag. 5. A városi árvaszék átirata az 1907. évi gyámpénztári számadás jóváhagyása tár­gyában. 6. A villanyvilágitási ad hoc bizottság javaslata a Malomköz-utcza, Vizpart-utcza és Felsőbányai-utcza felső részének villanynyal le­endő világítása tárgyában beadott kérelmekre. 7. Ugyanannak javaslata Giródlótfalu községgel a villanyvilágitás berendezésének létesítése tár­gyában kötött szerződésre. 8. Ugyanannak javas­lata a felülvizsgálat, végleges átvétel és leszá­molás tárgyában teendő intézkedésekre. 9. Ugyan­annak javaslata a kórház és közvágóhidnak villanyvilágítással leendő ellátása és egy jég- készítő gyár létesítése tárgyában. 10. A vizveze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom