Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1909-06-24 / 25. szám

1909. junius 24. NAGYBÁNYA I Szikiaváry Adolf. Városunk előkelő társadalmának is­mét gyásza van. Szikiaváry Adolf ni. kir. bánya­igazgatósági főmérnök, főpénztáros, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa, a városi kép­viselőtestületnek virilis tagja s 1848 ban a ma­gyar fegyvergyár intézője f. hó 21-én, munkás életének 90. évében csöndesen jobb létre szen- derült. A boldogult buzgó, kölelességtudó tiszt­viselő, nemesszivü kollega s mindenkivel szem­ben rendkívüli udvariassága, szolgálatkész tár­sadalmi ember volt, mely kiváló tulajdonságai megszerezték neki az egész város társa­dalmának osztatlan tiszteletét és nagyrabecsü­lését. A boldogult Selmeczbányán született 182U. január 14-én. Gimnáziumi tanulmányait Váczon végezte s azután 1838-tól 1842-ig a selmecz- bányai akadémiának volt hallgatója. Az aka­démia elvégzése után a gróf Sztáray-féle vas­műhöz került mérnöknek s itt érte a negyven- nyolczadiki szabadságharcz is, amikor a telep fegyvergyárrá alakult át az ő vezetése mellett. Midőn Schlick közeledett, azt a parancsot kapta, hogy a kész fegyvereket szállítsa át a zajló Tiszán Debreczenbe s a fegyvergyári gépeket töresse össze, nehogy az ellenség kezébe kerüljenek. E feladatát fényesen teljesítette is. 1850-ben lett bányagyakornok a nagybányai bányaigazgató­ságnál ; 1851-ben a fernezelyi fémkohóhoz ne­vezték ki, 1852-ben pedig Offenbányára kém- lésznek. 1855-ben a nagybányai kincstári pénz és fémbeváltó hivatal ellenőre,_ 1871-ben pedig főpénztáros és főmérnök lett. Ölvén évi szol­gálat után 1894-ben ment nyugdíjba, amikor is kiváló érdemeiért a koronás arany érdemke­reszttel tüntették ki. A boldogultat a részvét óriási megnyilatkozása mellett ma, szerdán dél­után helyezték örök nyugalomra. A család gyász­jelentése igy hangzik: Alantirottak úgy a saját, valamint az összes rokonok nevében is mély fájdalommal tudatják a felejthetetlen jó édes apa, szeretett jó após, drága nagyapa és rokon Szikiaváry Adolf m. kir. bányaigazgatósági nyug. főmérnök, főpénztáros, a koronás arany érdem­kereszt tulajdonosa, Nagybánya sz. kir. r. t. vá­ros képviselőtestületének virilis tagja, 1848-ban a magyar fegyvergyár intézőjének folyó hó 21-én, este 9 órakor, tevékeny és fáradhatatlan életének 90-ik évében, az üdvösségünkre ren­delt utolsó szentségek ájtatos felvétele után tör­tént gyászos elhunytál. Drága halottunkat folyó hó 23-án délután 5 órakor fogjuk a róm. kath. vallás szerint örök nyugalomra helyezni. Jó lel­kének üdvéért az engesztelő szent misét pedig folyó hó 24-én reggel 9 órakor fogjuk a hely­beli plébániai templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Nagybánya, 1909. junius hó 22-én. Áldott emléke örökké él szivünkben! Mittner Istvánná szül. Szikiaváry Irma, dr. Szikiaváry Zoltán gyermekei. Dr. Szikiaváry Zoltáuné szül. Nyull Erzsébet menye. Mittner István veje. Szikiaváry Sándorka unokája. A gör. kath. templom építése. Lapunk leg­utóbbi számában czikket irtunk a gőr. kath. templom építéséről, melyre irányadó helyről azt a megjegyzést vesszük, hogy a templom építés ügyében Pap Sándor nyug. táblabiró is igen bokros érdemeket szerzett. Sokat köszönhetni Pap Sándornak, hogy annak idején nagy befo­lyásával a tárgysorsjáték engedélyezését is segí­tett kieszközölni, nemkülönben nagy érdemei vannak az első 20.000 korona államsegély ki­járásában is. Az ő és az egyháztanács hathatós támogatásával sikerült Brebún h. plébánosnak nagy sikerét elérni, amely körülmény azonban Brebán kiváló érdemeit egyáltalában épen nem kisebbíti. Halálozás. Báliul István nyug. m. kir. csend­őrőrmester folyó hó 21-én, életének 43 évében hosszas szenvedés után elhunyt. A boldogultat ma, szerdán délután 3 órakor helyezték örök nyugalomig. Kiterjedt rokonság, felesége szül. Drágos Mária és két kis árvája siratja. Bikszád. A kies fekvésű bikszádi fürdőben, melynek gyógyvize az ország határain túl is nagy hírnévnek örvend, igen élénk, mozgalmas fürdői élet van. Daczára, hogy tulajdonképen a szezon most indult meg, már is az állandó fürdővendé­gek száma közel jár a kétszázhoz. A vendégek kényelméről és szórakoztatásáról Teller fürdő- igazgató gondoskodik nagy ötletességgel. Gyilkossággal vádoit földbirtokos. Említet­tük, hogy minő titokzatos körülmények között halt meg egy szatmári úri leány: Weisz Irma, aki ezelőtt hét évvel ment férjhez Róth Albert lövőpetrii földbirtokoshoz. Az elhunyt úri asz- szonyt hozzátartozóinak följelentésére a törvény­szék exhumáltatta s a bonczolásnál kiderült, hogy halálát karból mérgezés okozta. Az egy­másra halmozódó gyanuokok alapján a nyí­regyházai vizsgálóbíró elfogatási parancsot adott ki a férj, Rólh Albert ellen, akit a csendőrség le is tartóztatott Az egész vármegyében nagy szcnzácziót keltett bűnügyben a következő rész­leteket jelenthetjük: Az elhunyt urinő családja mindjárt a temetés alkalmával gyanúsnak találta a halálesetet és egy azonnali bonczolás kiesz közlésével nyomban azt akarta bebizonyitani, hogy a szegény Weisz Irma, aki 7 esztendeig a legboldogtalanabb házaséletet élte férje olda­lán, erőszakos halállal múlt ki. Akkor azonban részben a férj tiltakozása folytán, részben a kisvárdai rabbinus lebeszélésére, aki a halott iránti kegyeletre hivatkozott, de főként az el­hunyt háziorvosának, Radics Gézának azon ha­tározott kijelentésére, hogy a halált szivszélhü- dés okozta, clálloltak ebbeli szándékuktól. De a gyanú nem ült el lelkűkben, hanem mindjob­ban megerősödött. A legelső biztos nyomra Dávid Hermina, szatmármegyei születésű szakácsnő vezette a családot. A szakácsnő Róth Albertné temetése után állott be Róth Alberthez és az elhunyt fiatal asszonyt nem is ismerte. Estén­ként a konyhán, cseléd szokás szerint folytatott beszélgetések közben azután az ott szolgáló másik két cseléd: Pajka Borca és Kozma Jul- csa elmesélték neki a haláleset felette gyanús körülményeit. Elmondták, hogy a szomorú szom­bati napon Róth Albert lefügönvözte a háló­szoba ablakait egészen sötétre, szigorúan rájuk parancsolt, hogy feleségéhez be ne. merjenek menni s azután ő maga vitte oda az állítólag orvosságot tartalmazó üveget. Ez a két cseléd hallotta azt is, amint a szegény Weisz Irma a bevett »orvosság« hirtelen lenyelése után kínos fájdalmában felkiáltott: — Ez nem orvos­ságr, ez méreg, összeégeti a gyomromat. Róth Albert azonban mit sem törődve ezzel ki ment a szobából, miután előbb ismét ráparancsolt a cselédekre, hogy feleségéi zavarni ne meré­szeljék és elment a templomba, ahova külön­ben csak nagyobb zsidó ünnepek alkalmával szokott járni. A kél cseléd félt gazdájá­nak ösmert szigorúságától s igy nem mertek a szobába még akkor sem bemenni, mikor kí­váncsiságból bekukucskálva úrnőjük keserves és kínos jajgatásait hallották. — Jaj, Istenem, meghalok, egyre ezt mondta rettenetes fájdalmában a szegény asz- szony. Mikor azonban látták, hogy Róth Albertné állapota már nagyon súlyos, elszaladtak gazdá­jukért a templomba és haza hívták. Mikorra Róth Albert hazaért, a szeren­csétlen asszony már halott volt. A cselédek egyike meglátta a halott asz- szony éjjeli szekrényén levő üveget, kezébe vette azt s azt mondta Róth Albertnek: — Hiszen a nagyságos ur nem riczinust adott a nagyságának, hanem karbolt. Róth Albert erre magából kikelve, durván rárivalt a cselédre: — Ne törődj te avval, törődj az édes anyáddal és kikapta a lány kezéből az üveget. Ez az üveg különben azóta végleg eltűnt és mikor kérték Róth Alberttól, azt felelte: elveszett. Dávid Hermina a két cselédtől hallott dolgokat nyomban elmondotta Jónap Miksa földbirtokosnak, aki viszont közölte az elhunyt fiatal asszony édes anyjával, özv. Weisz Mózes- nével és fivérével, Földvári Farkassal. A csa­lád erre megbízta jogtanácsosát, dr. Ehrenreich Lipót szatmári ügyvédet, aki az elhunyt fivéré­nek Földváii Farkas földbirtokosnak nevében beadta a feljelentést gyilkosság miatt egyelőre ismeretlen tettes ellen. A vizsgálat során Dávid Hermina fentartotta előbb ösmertetett vallomását, a másik két cseléd azonban szigorúan tagadott mindent. Dr. Ehrenreich erre sürgős kérvényt adott be a vizsgáló bíróhoz, a melyben kérte Roth Albertné holttestének exhumálását. Az exhumálást megejtették, mely azzal a szenzá- cziós eredménnyel járt, hogy t. i. az orvosok a hullában karbolsavat találtak. A család azon­ban tartott attól, hogy Róth Albert meg fog szökni és ezért letartóztatását forszírozták. Ezt azonban egyedül Dávid Hermina terhelő val­lomása alapján az ügyész nem volt hajlandó indítványozni, sem pedig a vizsgálóbíró elren­delni. Dr. Ehrenreich Lipót erre egy öt oldalra terjedő vádinditvány jellegével biró kérvényt adott be ügyfele képviseletében, amelyben cso­portosította az összes birtokában levő bizonyí­tékokat, utalt a legapróbb körülményre is, amely a férj bűnössége mellett szól és határozottan tettesként jelölte meg Róth Albertet, mig a két cseléd ellen bűnpártolás miatt emelt vádat. Minthogy pedig Rólh Albert a vizsgálóbíró idé­zésére meg nem jelent, ez kiadta ellene az el­fogató parancsot. A fernezelyi végzetes mozsárlövós. Avasán László 28 éves kohómunkás, kit a püspök foga­dás alkalmával egy felrobbant mozsár halálosan megsebesített, még az nap belehalt rettenetes sebébe. A vizsgálat kiderítette, hogy a szeren­csétlenséget a saját könnyelműsége okozta, mert a mozsarat, nem amint szokták, dinamit zsinór­ral, hanem egy rövid tüzes vaspálczával sütötte el. A boldogtalant nagy részvét mellett temették. Az állami iskolák átadása. Az állami elemi iskolákal f. hó 18-án adták át hivatalosan. Az átadásnál képviselve volt a vallás és közokta­tásügyi minisztérium, az államépitészeti hivatal s a város. A pótmunkálalokat Fogarassy és Tatorján műépítészek a vakáczióban eszközük. Érett ifjak bálja. Az állami főgimnázium érettségi vizsgálatot tett ifjúsága f. hó 19-én úgy erkölcsileg, mint anyagilag igen fényesen sikerült tánczmulatságot rendeztek a Kaszinó nagytermé­ben. A tánczmulatságon díszes közönség jelent meg s a hangulat mindvégig igen kitűnő volt. A négyeseket 40 pár tánczolta s dicséretére legyén mondva lelkes ifjúságunknak, hogy tánezosokban egy pillanatig sem volt hiány. Sőt megtörtént az a csoda is, ami pedig az érettségi bálok fölött már-már megkonditotta a halálharangot, hogy nem volt deficzit, sőt bizonyos összeg tiszta jövedelemképen maradt a segéiyző-egyesületnek is. Édes-bús érzelmeket váltott ki a szivekből, midőn soüper alatt az ifjúság együttesen eldalolta a régi diák búcsú-nótát: Ballag már a vén diák tovább ... A tánczmulatságon, mely a legszebb emlékeket hagyta maga után, jelen voltak: Asz- szonyok: Abrahám Endréné, Homola Gyuláné, L. Berks Leóné, Moldován Lászlóné, Bernhardt Adolfué, dr. Miskolczy Sándorné, Magyar Ber­talanná, Neuberger Istvánné, Kelney Mihályné, Szentmiklóssy Józsefné, Incze Józsefné, Thurzó Ferenczné, Muzsnay Ferenczné. Leányok-. Abra­hám Janka, Incze Margitka, Homola Elvira, Altnéder Mariska, Aimer Anna és Mariska, Berks Emiké, Moldován Mariska, Molcsányi Lilyke, Miskolczy Erzsiké és Jatuka, Radó Irénke, Bernhardt Erzsiké, Muzsnay Olgicza, Bohucsek Iluska, Husovszky Janka, Szentmiklóssy Dusika, Széchenyi Ilonka és Ocsárd Böske. Tűzoltó szaktanfolyam. A magyar országos tűzoltó szövetség hazai tűzoltó intézményünk fejlesztése czéljából most rendezi a XVIII. or­szágos tűzoltó szaktanfolyamot. A szaktanfolyam f. évi augusztus 2-tól 19-ig tart bezárólag Buda­pesten. Tanfolyam hallgató lehet minden 18—42 éves, fedhetetlen előéletű férfi. De kívánatos, miután a tanfolyam czélja tűzoltó tisztek neve­lése, hogy arra lehetőleg általános műveltségű férfiak, tanítók, jegyzők, okleveles vagy érett­ségi bizonvitványnyal biró egyének küldessenek ki. A tanfolyam látogatásáról mindenki igazol­ványt kap, de ez még nem minősítés. A minő­sítés egy évi újabb tűzoltói gyakorlat után a képesítő tisztivizsga letételével szerezhető meg. A tanfolyamra jelentkezni lehet 1909. julius hó 10-ig. Bővebb felvilágosítás Rónai Géza tűzoltó parancsnoknál nyerhető. Óhajtandó volna, hogy e tanfolyamra városunkból is minél többen jelent­kezzenek. Iparkiáilitás Szatmáron. A Szokol Ziza áll. ipar-tanitónő vezetése alatt tartott szalmafonó tanfolyamon részt vett növendékek munkáit e hó 26., 27. és 28. napjain állítják ki Szatmáron, a városháza tanácstermében. A kiállítás 10 fillér belépti dij mellett tekinthető meg. A városi nagyszálló építése. A városi nagy­szálló építése serényen halad előre. A betono­zási alapmunkálatokat már befejezték s e héten már hozzákezdettek a falak felrakásához is. Tudvalevőleg a városi nagyszállót a jövő év ju­nius 1-ére kell a vállalkozó Grünwald-testvérek- nek átadni. Táncztanfolyam Van szerencsém értesíteni az igen tisztelt családokat, hogy a gyermek tanfolyam a Polgári Olvasókörben junius hó 30-án veszi kezdetét. Bátorkodom megjegyezni, hogy növendékeimet, a rendes táncok keretén kívül oly tánczokkal fogom megösmertetni, melyek a mai kor kívánalmait és a legnagyobb igényeket is kielégítik. A felnőttek tanfolyama teljesen külön f. hó 20-án kezdődik. A tan­folyam 2 hónapig fog tartani. Boston tanítást oly egyének részére, kik a rendes tanfolyamon

Next

/
Oldalképek
Tartalom