Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1909-06-24 / 25. szám
2 NAGYBÁNYA 1909. junius 24. ben nem tartja, szomszédos bérlőtársait károsítja, azzal szemben joga van a városnak a szerződést bármikor megszüntetni. Ezen kerttelepek eredeti czélja szegényügyi volt, idővel azonban inkább város- gazdasági és népjóléti jelleget öltött. Ama gyakorlati haszna mellett, hogy a városvégi kopár, nem jövedelmező földek nagy jövedelmezőséghez jutottak, különösen szembetűnő erkölcsi kihatásuk, mert alkalmat adnak, hogy a bérlő családjával szabad idejét egészséges kerti foglalkozással tölt- hesse el; elvonja őt a korcsmától. Más városban, igy pl. Darmstadtban a telep közepén gyermekjátszótér van berendezve. Ezen kertek az erkölcsi hatáson kívül még anyagi hasznot is hoznak a bérlőknek, amennyiben azok nagy része termelési felesleggel is rendelkezik, melyet kiárusit. Nemes vetélkedés folyik a bérlők között, hogy minél szebbet és jobbat állítson elő és kertjét minél okszerüebben művelje. Hazánkban is több város megtette már a kezdeményező lépéseket a kerttelepek létesítésére. így legutóbb Debreczen is. Városunk közvetlen közelében oly sok s megfelelő jövedelmet alig hozó földterület van, hogy kerttelepek létesítésére, melyen belterjes gazdálkodás űzhető, alkalmasabb helyet képzelni sem lehet. Örömmel konstatáljuk, hogy intéző köreink programmjukba vették, hogy különösen az uj építkezéseknél városunk a kerti városok jellegét öltse magára. De még mindig sok a tennivaló s épen ez okból e sorainkat nagyon is megsziv- lelésre ajálnjuk. Lányok — pénz nélkül. — Divat-átok. — Urnák lenni elég jó dolog, koldusnak lenni meglehetősen rósz. Urnák is, koldusnak is lenni czifra nyomorúság. Hej, de sokan érezzük ezt a czifra nyomorúságot. Csillogó, fényes a mai társas élet, sok a sallang, a czifrálkodás általános epidémia, a jövedelem, meg legtöbb helyen a szükségletek fedezéséhez megkívánt aprópénzre is nagyon kevés. A mai családok háztartását, ezt a túlhajtott költekezést nehéz elviselni. Segíteni kellene rajta, de ez fölöttébb nehéz. Mert a túlköltekezés kényszere egy hatalmas társadalmi tévhiten: a női hiúságon alapszik. Hány család lélekzene föl megkönnyebbülten, ha a női toalettek tetemes költségét a mainak tizedére lehetne redukálni. De nem lehet. Nem engedi a korszellem, a nők hiúsága és még egy: a költséges divatot ostorozó férfinépség azon átkozott szokása, hogy szemük sak a szép, a drága női ruhán akad meg. így a nők kénytelen-kelletlen is divatkultuszl űznek. Egy hatalmas fegyver lenne ez ellen. A nők divatellenes mozgalma. Azonban ez addig, mig vagyonos hölgyek, utánzásra hajlandó szerény anyagi viszonyok közt élő leányasszonyok, piperkőzésre született művésznők lesznek, addig erre ne is számítsunk. Pedig a divatvilág hölgyei ép a szépnem táborában hány száz, meg hány száz életet tesznek a divatkultuszszal szerencsétlenné. Nagyságos szép asszonyaim! Mikor a masa- módné elhozza a legfrissebb divatlapot s elgyönyörködnek azokban a czifra, festett toalettekben, gondolnak-e arra, hogy vannak nagyon szegény lányok is, akiknek van oly társadalmi igényük, állásuk, hogy ők is hódolnának a divatnak, de nem lehet. Férfi vagyok, de el tudom képzelni azt a lelki keserűséget, amit ezek a szegény úri leányok átszenvednek. Fiatalok, tetszeni akarnak, joguk is van hozzá, természetadta joguk és mégis bujkálniok kell az utczán, mert a kalap három évvel ezelőtti divat, a blúz kopott, szóval a »Mode Párisién«, a »Wiener Mode«, a »Divat Szalon« már évekkel ezelőtt eltemette azt a ruhát, mit ő, a szegény lány ma kénytelen hordani. Aki nem ért hozzá, ebben mit se talál. Pláne ha férfi. Mi bizony több éven át elhordjuk egyik-másik loalett-czikkünket. De a nők évente változtatják s ki ennek nem hódol, azt a társaságból kinézik, be nem engedik. Mert a divatnak nem hódolni női szemben, pirulásra való szégyen. Hölgyeim! Nem gondolnak arra, hogy ebben önökre van valami lealázó ? Az, hogy nem a természetes bájuk, szépségük a hóditó erő, hanem az a szénaboglya, amit kalapképen hordanak és egv-egy jól szabott női ruha. Vagyis nem a nő hódit, hanem a ruha. Akkor a női divattermek próbabábuira ráaggalott toalett a legszebb asszony riválisa lehet. Gunyoskodhalnánk efölött még eleget. De nem ez a czélunk, hanem az, hogy a divat átkára rámutassunk, mit ez azoknak a leányoknak okoz, akiknek nincsen pénzük. Egész fiatalságuk megszomoritója, leányságuk vidámságának megkeseritője e szóban nyer kifejezést: divat. Sokkal több lévén a szegény lány, mint a gazdag, tehetős, igy a divatcsináló hölgyek s ezek követőinek aránylag kis csapata a szegény lányok nagy seregét keseríti meg. Hol itt a kolíegiálitás ? Ha tehát az az érv se hat semmit, hogy a divat végeredményében esztelenség, legalább a szegény lányok iránti gyöngédségből mérsékelje magát a hölgyvilág. Nagy Tamás ügye. Vármegyeszerte óriási feltűnést keltett Nagy Tamás nagykárolyi h. pénzügyigazgató ügye, ki ellen azon vád merült fői, hogy hamisan kártyázott. Nagy Tamás azok ellen, kik róla e hirt terjesztették, rágalmazás miatt följelentést telt. E kínos ügyet f. hó 18-án tárgyalta a nagykárolyi kir. járásbíróság. A tárgyalásról a Szat- máruármeyye referadája után a következőkben tudósítunk: Nagy Tamás főmagánvádló rágalmazás miatt Temesvári Ede kendergyári igazgató, Jeszenszky Sándor vármegyei várnagy, Gorsó Bertalan vm. levéltárnok, Jakabfl'y Gábor vállalkozó és dr. Blum József orvos ellen telte meg följelentését. A bíróság bizonyítékok hiányában s főma- gánvádló óhajtására Jakabfjy Gábor és dr. Blum József ellen, kik tiltakoztak az ellen, mintha ők főmagánvádlóról azt a hirt terjesztették volna, hogy hamisan kártyázott, a vádat elejtette. A három vádlott közül először Temesvári Ede igazgatót hallgatta ki a bíróság. Temesvári előadta, hogy ő többször meggyőződött arról, hogy főmagánvádló hamisan kártyázott. 1908 őszén Nagy Tamás dr. Schön- pflüg Bélával és dr. Blum Józseffel huszone- gyezett az úri kaszinóban, mig ő többed magával kibiczelt. Játék közben feltűnt neki, hogy a mikor főmagánvádló adta a bankot, mindig hét kártya forgott a játékban, és pedig egy ász, király, filkó, X, IX, MII és VII es. Első játékos kapta az ász-t, második a X-est, bankos a VH-est; ehez első a királyt, második a filkót, majd a IX-est, bankos a VlII-ast. így második belucs- csolt, elsőnek s bankosnak 15—15-je lévén, utóbbi nyert. Ez feltűnt a játszóknak is; kéri azoknak, mint tanuknak kihallgatását. Egy másik alkalommal főmagánvádló Jeszenszky Sándor várnagygyal és másokkal kárdezésének dicsőiége; ő eszközölt ott oly mérvű építkezéseket, melyek az akkori igényeket teljesen kielégítették; s ő róla nevezték azt el Félix- fürdőnek s nevezi a hálás utókor még ma is. Biharvármegye főorvosa, dr. Sziversz Fe- rencz 1763-ban analyzálta a gyors fejlődésnek indult fürdő kénesszagu vizét, melynek hőmérséklete akkor 17 R°. Egy egyszerűen a földbeásott meder képezte a kezdetleges fürdőt, a melyet fagerendákból összerótt rekesz különített el a férfiak és nők részére szolgáló osztályra. Lambeck György praelatus a kezdetleges medencze helyén 1760-ban kőfal által elkülönített kettős kőmedenczét készíttetett, egyiket az urirend, másikat a köznép részére. Ugyanez időben történt, hogy Ebenberger Lajos pecze-szent- mártoni jószágkormányzó a már meglevő kőme- denczék fölé tetőt épített és 1772-ben a ma is fennálló »Félix«-szállodát építtette. Ö gondoskodott arról 1774-ben, hogy azoknak a szerencsétleneknek, kiket ragályos és undorító betegségek gyötörnek, egy külön tükör- fürdőben szintén enyhülést nyújtson a forrás gyógyító vize. Nagy az érdeme a fürdő fejlesztése körül Szenczy István prémontrei kanonok és pecze- szent mártoni jószágkormányzónak, ki nemcsak a tulajdonos rendnek emelt Pecze-Szent-Mártonban székházat, templomot és plébániát, hanem rendezte a fürdőtelepet, megfelelő lakást épített a bérlő számára, külön éttermet bocsátott a fürdőközönség rendelkezésére, a vendégszobák számát szaporította s a kivánalmaknak megfelelő gazdasági épületeket emelt. A XIX. század elején a váradhegyfoki pré- postság többi birtokaival együtt a fürdő a jászóvári premontrei kanonokrend tulajdonába ment át. Tág tere nyílott arra a hazafias rendnek, hogy a Félix-fürdö emelésével a nagyközönség érdé két szem előtt tartsa. Koritsnyák Jakab prémontrei kanonok jószágkormányzó már 1824-ben a különálló tükör mellett hét szobát épit, a meglevő épületeket közös fedél alá hozza s megépíti a mai »Európá«-nak négy szobáját a Félix- meder mellett. Ugyan ő volt, ki a fokozottabb igényeknek megfelelő két legelső porczellán- kádfürdőt létesítette. Végzetes lehetett volna a Félix-meder ther- máira az 1834-ik évi október 15-iki földrengés. Bár ez az épületeket megrongálta s bar a vízmennyiséget tetemesen megapasztotta, mégis előnyére vált azzal, hogy a forrás hőfokát 33 R°-re emelte. A jászóvári praelátusok a múlt század második felében, főleg annak vége felé jelentékenyen sokat tettek a fürdő emelésére. így 1852-ben Berzeviczy Lipót Endre prémontrei jószágkormányzó építtette fel az Európa-szállót 17 szobájával, mert az eddigi épületek a folyton szaporodó vendégek befogadására kevésnek bizonyultak s a többnyire deszkából összerótt hajlékok az igényeket ki nem elégítették. Nem kevésbbé járult a fürdő jó hírnevének emeléséhez az a körülmény, hogy Lipovniczky István nagyváradi püspök a 70-es évek alatt a Félix-fürdő vizében keresett kínzó betegségére enyhülést. Ekkor készült vörös márványból a rendes kádfürdő méreteinél sokkalta nagyobb »Családfürdő,« egyenesen az ő számára. A 70-es években a rohamosan szaporodó fürdővendégek befogadásáról a bérlő fa-barakok építése utján gondoskodott. Ámde most már a forrás vize bizonyult kevésnek a nagyszámú látogató részére; miért is múlhatatlanul arról kellett gondoskodni, hogy a források nagyobb bőségben szolgáltassák a gyógyvizet. Eleintén a források tisztogatásával igyekeztek a bajon segíteni, de csakhamar belátták, hogy uj fúrás eszközlésével lehetséges csak a szükséges vizet kellő mennyiségben előteremteni. A rend főpapja Kaczvinszky Viktor, jászóvári prépost beleegyezését adta Kukoly Bálint rendi tag s pecze-szent-mártoni jószágkormányzónak egy ártézi kút kétes eredményű furásaTüdöijetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofuiozis. Influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mlndenkűf „Roche“ eredeti csomagolást. F. Reels® & Cd. Basel (Svájc) „Roehe“ Kapható orvost rendített* a gyógyszertifik» ban. — Ar» Ovegenklnt korona.
