Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1909-05-06 / 18. szám
1909. május 6. NAGYBÁNYA 5 vallotla, hogy ő kiáltott az asszonyra, ki azonban a figyelmeztetést a nagy szélben nem hallotta meg s a szerencsétlenség csak igy történhetett. A rendőrség a vizsgálatot megindította. Népmozgalom: Ez év ápril havában: házasság köttetett 6, született 43, elhalt 27. Ez év elejétől ápr. hó végéig házasság köttetett 37, született 181, elhalt 113. Hasonlítva az előbbeni év hasonidejével: akkor volt a házasságkötések száma 32, most 37, több 5. A születések száma 157, most 181, több 24. A halálozások száma 137, most 113, kevesebb 24. Anyakönyvi közlemények. A nagybányai anyakönyvi hivatalnál április 25-től a következő bejegyzések tétettek: Születtek: április 20. Szaitz Elemérnek »Elemér Béla* ; ápr. 19. Rusz Máriának »Györgye; ápr. 23. Raseczki Vilmosnak »József«; ápr. 20. Szilágyi [Józsefnek »György Sándor«; ápr. 25. Szelezsán Cyörgynek »György«; április 27. Szerző Lajosnak iker »József« és »Zsófi« nevű gyermeke. —Elhaltak: április 22. Szilágyi Teréz, özv. Szerencsi Lajosné, ref. 76 éves, alamizsnás aggkórban; április 22. Szőlősi Zsuzsánna, róm. kath. 14 éves, tüdővészben; április 23. Sporn Józsefné szül. Zeisler Tepri, izr. 31 éves, kisbirtokos neje, tüdőgümőben; ápr. 24. Wernóczy Istvánná szül. Maróczy Teréz, róm. kath. 60 éves, nyug. számtanácsosné, végelgyengülésben ; ápr. 25. Bontó Józsefné szül. Petnik Erzsébet, gör. kath. 51 éves, bányamunkásné keresztcsontszuban; április 25. Drentye Juliánná, gör. kath. 50 éves, napszámos, vizbefult; Libo- tyán Róza, gör. kath. 13 napos, napszámos gyermeke, koraszülésben; április 28. Szerző József, ref. egynapon alóli postaszolga gyermeke, veleszületett gyengeségben; április 28. Szerző Zsófi, ref. egynapon alóli postaszolga gyermeke veleszületett gyengeségben. — Házasságot kötöttek: Lábos Ferencz nagybányai és Vári Juliánná nagybánya-borpataktelepi; Nagy László és Páska Flóri nagybányai lakosok. — Kihirdetés alatt állanak: Engel Benjamin nagybányai és Grün- berg Sarolta aranyos-medgyesi lakosok. IRODALOM. Az ambulatorikus betegvizsgálat methodikája. Ez a czime dr. Olsavszky Viktor nagy- somkuti járásorvosnak, melyről az Orvosi Újságban igen rokonszenves és elismerő kritika jelent meg. A munka csoportosítja és rendszerbefoglalja a betegvizsgálatnál felmerülő összes mozzanatokat, áttanulmányozása a kórisme felállítását még a legkomplikáltabb esetekben is meg fogja könnyíteni. Elméleti ismeretein kívül a gyakorlati élet útmutatásai szolgálnak szerzőnek vezérfonalul igazán hasznos, megbízható, köny- nyen használható, olcsó munkájánál. Kár, hogy a könyvre nincs feljegyezve, hogy hol kapható ? A magyar beszéd vezórkönyve, a nem magyar és (még ide számíthatjuk) a vegyes tannyelvű népiskolák részére a legújabb 1908. évi miniszteri tanterv alapján Az első kötet első osztály anyagát 30 hétre osztva félóráról félórára kidolgozva tartalmazza a cselekvés és átélés módszere szerint. Ezenkívül magyar, német, franczia szakmüvek és hosszú tanítói tapasztalat alapján a grammatikai és direkt módok minden nemeit egész uj oldalról, uj megvilágításban mutatja be, mindent tudományos érvelés kisér. Az elméleti rész majd 7 ivet foglal le. Ily alaposan e kérdés még nem volt tárgyalva. Éz feleslegessé tesz minden idegen szakmüvet. Teljesen pótolja a magyar nyelvi cursu- sokat. A tanítónak nem kell experimentálgatni, készen kapja azt, mire szüksége van. Ez által sok gondtól szabadul meg. Á nyelvtanítással foglalkozó tanárok is haszonnal forgathatják e müvet, de tanítóknak gyakorlatiasságánál fogva nélkülözhetetlen. A mü 3 kötetből fog állni és az egész nyelvtanitási anyagot fogja tartalmazni. A nagy szünidő elején megjelenő első kötet előfizetési ára csak 2 korona, a rendes ára pedig 4 korona lesz. A portópénz beküldés esetén 20 fillér. Kéri mély tisztelettel a szives megrendelést Szabó József állami tanító, Nagybányán. Közgazdaság. Az édesvízi halászat és halgazdaság:. A földmivelésügyi miniszter kiadásában e czimmel egy érdekes és hézagpótló szakmunka jelent meg, melyet a miniszter megbízásából Répássy Miklós műszaki tanácsos irt meg s mely egy most fejlődő nagy fontosságú gazdasági águnk legfontosabb kérdéséit ismerteti meg a nagy nyilvánossággal: A könyv az elméleti részek mellett fontos gyakorlati útmutatásokat is tartalmaz : négyszáz- nyolczvan oldalra terjed s öt főrészre oszlik. Az első részben az általános tudnivalókat sorolja fel az iró, a második a mesterséges, a harmadik a természetes halászatról szól; a negyedikben a magyar halászati közigazgatást, az ötödikben pedig a külföld halászati viszonyait ismerteti. Az általános részben, mindenekelőtt a halászat szó gazdasági értelmét magyarázza meg, kifejtvén, hogy e szó nemcsak a hal kitogását jelenti, hanem minden halhús előállítására irányuló tevékenységet magába foglal. Ezután közérthető modorban Írja le halaink természetrajzát, halfajtáinkat, elterjedésük feltételeit, ellenségeiket, táplálékukat. A mesterséges halászatról szóló részben részletesen kifejti a tógazdaság és mesterséges halászat fogalmát, ismerteti a haltenyésztési módokat s az eddig nyert tapasztalatok alapján | gyakorlati útmutatásokat ad. Vizsgálva hazai viszonyainkat az alacsonyabban fekvő vidékeken tőként a ponty tenyésztését javasolja, mely- lyel együtt mint melléktermelvény a fogas, süllő és ezompó, valamint a harcsa, csuka, angolna és pisztrángsüyér is tenyészthető. Magas szintájainkon a sebes pisztráng, a szivárványos pisztráng és a pataki sajblinggal berendezendő tógazdaságoktól vár jövedelmezőséget. Részletesen ismerteti a halgazdaságok berendezését, a halastavak és teleltetők szerkezetét, a tavak trágyázási módjait s a trágyázás fontosságát. A pontyos tógazdaság mellett külön leírja még a pisztrángtenyésztést is és felvilágosításokat ad a halak szállítására és értékesítésére vonatkozólag. A természetes halászat kérdését a halászati törvény már szabályozza. — de az e törvény keretén túl is vannak még fontos tennivalók. melyeket nem szabad elhanyagolnunk, ha nem akarjuk folyóink halállományát veszélyeztetni. Ilyenek különösen a meder és vízjárás gondozása, a viz természetes tisztaságának megóvása és a mesterséges behalasitás. A halászatunk közgazdaságáról szóló fejezetben rövid történelmi visszapillantást tesz, majd az állami intézmények és az állami haltenyésztési tevékenység leírása után áttér a mai halászat tüzetes ismertetésére, külön jellemezvén főbb folyóink és tavaink halászatát. A jövő fontos feladatának tekinti halászati törvényünk revizióját, a halkereskedelem szervezését és a tógazdaságok kedvezményezését, mert haltenyésztésünk igazi kifejlődése csak ezek segélyével várható. A tanulságos kötet bolti ára 1 korona, lelkészeknek, tanítóknak és jegyzőknek pedig kérésükre ingyen küldi meg a földmivelésügyi minisztérium könyvtára. Kiadó laptulajdonos: ÉGLY MIHÁLY. Eladó birtokok. A »Morgóhegy« keleti, veresviz felőli oldalán 2 katasztrális hold termő fiatal nemes fajú gyümölcsös kis házzal, talaja tengerivel bevetve, továbbá a »Kőalján« a Széchenyi-liget felett 3 kapás uj ültetésü termő szőllő, szintén termő fiatal nemes fajú gyümölcsössel és vinczellér házzal, lehetőleg együttesen, készpénzért, tehermentesen eladó. Vétel és megtekintés czél- jából értekezhetni naponta délután J|s2—*1*3 óra között alantirt tulajdonosnál. ifj. Senkálszky Mihály Kismalom-ulcza 20 sz. MEGHÍVÁS. II misliánga és viliié isspszlisi smelkezel 1909. évi május hó 23-án d. e. II órakor a nagybányai m. kir. bányaigazgatóság kiadó- hivatalában évi rendes közgyűlést tart, melyre a t. tagok az alapszabályok 29. §-a értelmében meghivatnak. NAPIREND: 1. Múlt évi üzleteredményekről szóló jelentések tárgyalása. 2. Zárszámadások megvizsgálása és felmentvény megadása. 3. Mérleg megállapítása. 4. Tiszta jövedelemről való rendelkezés. 5. Az igazgatóság kiegészítése. 6. Felügyelő-bizottság választása. 7. A közgyűlés előtt 8 nappal Írásban beadott netaláni indítványok tárgyalása. 1908. év deczember 31-én a tagok száma 563, üzletrészeinek száma pedig 1144 volt; az év folyamán belépett 76 tag 113 üzletrészszel; kilépett 47 tag 84 üzletrészszel. A forgalom a múlt évi 206 336 96 koronával szemben 308.975 K 90 fillér volt. Á felügyelő-bizottság által megvizsgált évi mérleg a szövetkezeti bolthelyiségekben kifüg- gesztetett és mindenki által megtekinthető. Kelt Nagybányán, 1909. május hó. Az igazgatóság. A „Finum Csárdádban abonensek elfogadtatnak. Bejáró abonenseknek ebéd és vacsora egy hónapra 46 korona. Kihordó abonenseknek ebéd és vacsora 56 korona. Mindennap négy tál étel; csütörtökön, vasárnap és ünnepnapon öt tál étel. Szalámi: özv. Kenyeressyné. ] Ku: PÁS j M [] [H Ál CIFÉSZ-ŰZLETE 'Y NAGYBÁNYA, LmJ JL RÁKÓCZI-TKR. A legmelegebben ajánljuk e kiváló jó hírnévnek örvendő, többször kitüntetett elsőrendű CIPÉSZ-ÜZLETET Jf a megrendelő és vevőközönség szives figyelmébe, mely egyike Szalmármegye legnagyobb és legjobban felszerelt cipész-üzleteinek s ahol elsőrendű segédszemélyzettel a legválogatottabb ás kipróbált jó anyagokból kitűnő jó munka készül pontos kiszolgálás és szolid árak mellett. Mienii Hi is Hliiliitsstítni niüiM süli líszilísi gyárakban kászlilt kOSZ Cipőkből na&y raktárt tart dús választékban. —------------—------------Kitűnő minőségű cipőkrémek és kenőcsök, valam int mindenféle gummisarkok és oipó'fűzők nagy raktára. ^Érzékeny, valamint orthopédikus lábakra teljes szakszerűséggel a legna- ih:- -—~'~'=== gyobb gond és figyelem fordittatik. Alapittatott 1886-ban. Több ízben kitüntetve.
