Nagybánya, 1909 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1909-04-01 / 13. szám
4 NAGYBÁNYA 1909. április 1. 3. egyenként 150 koronás, más idegen ipari vagy keresk. szakiskola tanulóinak 4, egyenként 150 koronás ösztöndíj. 6. Keresk. iskolai ösztöndíjak. A debreczeni felső keresk. iskola tanulói részére 3, egyenként 200 koronás ösztöndíj, ezek közül kettő tandijmentességi. 7. Tanoncziskolai kitüntető érmek a kerület ta- noncziskoláit jeles eredménynyel végző iparos és kereskedő tanulók részére, az iskolai igazgatóságok javaslatához mérten, összesen (S0—100 nagy ezüst érem, okmánynyal. A szakiskolai és tanoncziskolai ösztöndijpályázatok határideje: julius 15. Általános feltétel, amennyiben más kikötés nincs, az, hogy a pályázók a debreczeni kamara kerületében illetékes jóravaló szegény ifjak legyenek s első sorban jönnek figyelembe a kereskedők és iparosok gyermekei. Ezenkívül a kamara a keresk. miniszter megbízása alapján pályázatot irt ki 8. Goldberg er-féle »Erzsébet ösztöndíjakra 8, egyenként 300 koronás segélydij iparosok özvegyei számára, és a 9. Voigtländer-féle 2 egyenként 1082 koronás ösztöndíj önállósulásra törekvő iparosok számára. Lejárat ápr. 15 Az ideflenek bejelentése. Smaregla Mihály rendőrkapitány rendeletben hívja föl a szállodásokat és a lakásadókat, hogy a nálok megszálló idegeneket és külföldieket haladéktalanul jelentsék be, mert aki a rendelet ellen vét, szigorúan meg lesz büntetve. A veréb. Szinte egész irodalom képződött már azon kérdés körül, hogy hasznos, vagy kártékony állat-e a veréb ? Gazdaközönségünk figyelmét felhívjuk lapunk mai közgazdaságrovatában közölt s a verébről Írott tanulmányra, mely nyomós érvekkel mutatja ki, hogy bizony a veréb igen kártékony állat s pusztítása igen kívánatos. Népmozgalom A folyó év márczius havában házasságköttetett 8, született 53, meghalt 24 Az év elejétől házasság kötetett 31, született 137, meghalt 84. Hasonlítva az előző év hasonidejé- vel, akkor volt a házaságkötések száma 22, most 31, több 9; a születések száma 118, most 137, több 19; a halálozások száma 100, most 84, kevesebb 16. A városi telefon közigazgatási bejárása. A városi telefon közigazgatási bejárását ma, kedden tartották meg, melyen dr. Makrag Mihály polgármester, Ralkovszky Ödön nagyváradi műszakitanácsos és RöhrlichKároly nagyváradi postafőtiszt vettek részt A telefont ez év junius végére már át is adják a használatnak s a telefonnak összeköttetése lesz úgy a fővárossal, mint a vidék nagyobb városaival. Előfizetők még mindig jelentkezhetnek. Gyermeknapok. Valamint az egész országban, úgy városunkban is április 1. és 2-án tartják meg a gyermeknapokat, melynek czélja: alapot teremteni a nyomorgó, éhező, erkölcstelen és zülött gyermekek megmentésére. Nemesebb, humánusabb czél ennél nem is képzelhető s igazán Krisztus szive szerint cselekszik az, ki filléreit nem vonja meg a százezrekre rugó, nyomorúságot szenvedő gyermekektől. A nagy közönségnek ajánljuk, hogy a gyermeknapokon csak oly kereskedőktől vásároljanak, kik tagjai a gyermekvédő ligának, mert az ily kereskedők és iparosok a gyermeknapokon befolyt bevétel egy hányadát a Ligának adják. Továbbá szives figyelmébe ajánljuk a nagy közönségnek a Rákóczi-téren felállított gyüjtőszekrényt is. Ne feledjék, hogy minden oda dobott fillér egy-egy gyermekkönynyet töröl le. Tűz. Könnyen veszedelmessé válható tűz támadt tegnap, kedden este 8 órakor a vasúti pályaudvaron. A kir. kincstár részére ugyanis nagyobb mennyiségű petroleum érkezett s az egyik tartály egy vasúti szerelő vigyázatlansága folytán lobot vetett. Szerencsére a szerelő hirtelen lecsapta a tartály fedelét s igy sikerült a tüzet eloltania, különben kiszámíthatatlan veszedelem származhatott volna belőle, mert a tartályban 100 liternél is több petroleum volt. A szerelő, Bolos Simon arczát a kicsapott láng egészen összeégette. A tűzoltóság is kivonult, de dolga nem akadt. Előmunkálati engedély. A kereskedelmi miniszter a nagykároly—somkuti h. é. vasút részvénytársaságnak a nagykároly—somkuti h. é. vasútvonal Nagysomkut állomásától Sárosma- gyarberkesz, Kisremete, Kovás, Kiskörtvélyes, Kápolnokmonostor, Csernafalva, Brébfalva, Nagyhegy és Kóhpataka irányában Magyarláposig, esetleg Domokos és Rozok irányában Oláhláposig és Kápolnokmonostortól Révkápolnok, Lacz- ház, Kápolnokkovás, Nyárfás és Dióshalom irányában Kapnikbányáig vezetendő keskeny nyomtávú gőzüzemű helyi érdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. Haszon-állatvizsgálat. Az idei haszon által- vizsgálatot április hó 10-én reggel 6 órakor tartják meg a Zrínyi Hona-téren, amikor is minden gazda köteles lovait, szarvasmarháit, bivalyait, juhait, kecskéit felhajtani. A mulasztókat szigorúan megbírságolják. Anyakönyvi közlemények. A nagybányai anyakönyvi hivatalnál folyó hó 20-tól a következő bejegyzések tétettek: Születtek: Márcz. 18. Tersánszki Jánosnak halva született fiú; márcz. 20. Griga Demeternek »Anna«; márcz. 18. Beinrohr Istvánnak »József«; márcz. 13. Maletin Vitalosnak »Miklós«; márcz. 18. Lupse Jánosnak »Sándor«; márcz. 17. Kosztin Györgynek »Sándor«; márcz. 19. Recsán Gábornak »József«; márcz. 18 Nóvé Áronnak »Lébi«; márcz. 16. Nemes Abrahámnak »András«; márcz. 25. Muszkái Lajosnak halvaszületett leány; márcz. 25. Lőj Máriának »László« nevű gyermeke. — Elhaltak: Márcz. 20. Rusz Mihály gör. kath. 20 éves, lakatos segéd, hajtó gép okozta szerencsétlenség; márcz. 21. Kert Viktória özv. Kis Adámné róm. kath. 76 éves, nyug. bányászná, aggkórban; márcz. 22. Onyicza Róza férj. Debrecceni Józsefné gör. kath. 25 éves, kőfaragó segéd neje, tüdőgümőben; márcz.*22. Laboncz József gör. kath. egy ^hónapos, napszámos gyermeke, gyomorbélhurutban; márcz. 23. Ilonik Demeter g. kath. 80 éves, alamizs- nás, aggkórban ; márc. 27. Mojsza Abrahám gör. kath. 35 éves, bányamunkás, lövés által való sérülésben; márc. 25. Katalán László gör. kath. 22 hónapos, bányamunkás gyermeke, toroklobban; márcz. 24. Ifj. Talpas László gör. kath. 18 éves, bányamunkás, tüdőlobban. — Házasságot kötöttek: Löffler Mária újpesti és Help- rén Zelda nagybányai, lakosok. — Kihirdetés alatt állanak: Banze Árpád és Johán Verőn nagybányai; Ébenhő Gyula és Rogozsán Flóri nagybányai; Nagy László és Páska Flóri nagybányai lakosok. IRODALOM, Asszonyi históriák. Ráskai Ferencznek pompás kis elbeszélő könyvecskéje jelent meg ezen a czimen a Mozgó Könyvtár kiadásában. Ráskainak ötletes, modern témái sokkalta népszerűbbek, semhogy azokat hosszabban dicsérnünk kellene. A könyvecske bolti ára 24 fillér. Előfizetési felhívás. Tizenöt évet meghaladó hírlapírói pályám alatt irt és különböző lapokban megjelent apró tározóimat egy önálló kötetben közreadni szándékozom. Ez a kis kötet nem lesz hivatva arra, hogy szerzőjének irói babérokat szerezzen, mert ezekre nem is vágyom, hiszen toliamat sokkal gyöngébbnek érzem, semhogy annak révén elismerésre tarthatnék számot. S hogy mégis dolgozataimnak kiadására szántam reá magamat, teszem ezt kizárólag azon czélból, hogy széleskörű ismeretségem mellett azok részére, kik az én munkámnak mégis némi értéket tulajdonítanak, vagy személyem iránt barátsággal viseltetnek, egy maradandóbb emléket biztosítsak. A kötet mintegy 20 —25 tárczát fog magában foglalni s amelynek ára fűzve 3 korona. Az előfizetésekre vonatkozó gyűjtő-ivet azon kérelemmel küldöm meg, hogy a kinyomatandó példányok iránt való tájékozódás czél- jából, akár reflektál a kötetre, akár nem, szi- í veskedjék azt legkésőbb folyó évi május hó 15-ig czimemre (Nagykároly, pénzügyigazgatóság) visszaküldeni, mert a kötetet legkésőbb junius hó 1-ére megjelentetni szándékozom. Az előfizetési dijak akár előre, akár pedig a könyv megjelenése után postautalvány utján küldhetők be. Szives támogatását kérve, maradtam Nagy- j károly, 1909. márczius hó. tisztelettel Simkó j Géza, m. kir. p. ü. segédtitkár. — Simkó Géza régi, hivatott munkása a szépirodalomnak s uj I kötetét a magunk részéről is a legmelegebben I ajánljuk olvasóink szives figyelmébe. IM ÍS DISZNÓTOR. A „Finum osárdá“-ban (Thökölv- ut 23., Almer-kuria) április hó 3-án, szombaton nagy halestély. Halászlé, rántott és kocsonyázott halak. Április hó 4-én, vasárnap nagy disznótor. — Disznóaprólékok, fehér- peosenye, sertésborda. Kitűnő minőségű kalimánhegyi, szi- nérváraljai és elsőrendű fehér és piros borok. Közgazdaság. Hasznos-e vagy káros a veréb? Dr. Gáspár F. ».4 föld körül« czimü müvében írja, hogy Ausztráliában eredetileg nem élt a tengeri nyúl, de az európaiak jószándékkal importálták. Ez annyira rosszul ütött ki — nem a tenyésztés sikertelensége — sőt ellenkezőleg az óriási elszaporodás miatt: hogy ma már Ausztrália legnagyobb csapása a nyúl. Rettenetes a kár, mit éppen a legjobban miveit vidékek földjein okoznak e nyulak milliói, mikor kieszik a vetőmagot s nem hagynak egy fűszálat sem a mértföldekre terjedő legelőn. Az Egyesült-Államok évente egy millió koronát áldoznak a nyulak kiirtására. Mindeddig sikertelenül! De miért beszélek a nyulról, mikor a verebet írtam a czimbe? Hát van valami hasonlatosság közte és a veréb földrajzi elterjedésében. Európa megajándékozta az 50. és 60-as években Eszakamerika egyesült államait a verébbel, hogy ez meg fogja védeni a gabonaféléket a rovar-károktól. Ez a jóhiszemű importálás is éppen úgy sikerült, mint a nyuié I . . A tenyésztés nagyszerű szaporodással járt: s a gabonatermesztésre országos csapássá vált. Most mindenáron szabadulni akarnak a verébtől! Egész irodalma támadt a verébirtásnak, mi több: ott a törvényhozás is foglalkozott már a verebekkel, s kimondotta: hogy kihágást követ el, aki a verebeket gondozza vagy védelemben részesíti. Hasznos-e hát a veréb, vagy káros ? Nálunk elég sokáig volt vitás ez a kérdés. Ennek a merész és szemtelenül élelmes madárnak az ügyében a vád és védelem elég hosszan folyt már; ideje, hogy Ítélethozatalra kerüljön a sor! Leghivatottabb az itéletmondásra a magyar ornithologiai központ, hol az országos tapasztalatokra, minden irányú s nagyarányú megfigyelésekre alapítva mondja ezt az Ítéletet Hermann Ottó tudósunk. *A madarak hasznáról és káráról« szóló legújabb kiadású, rendkívül vonzó müvében. így szól az ítélet: »Mikor a gabonának tejes a szeme, ráveti magát a mezőre s nemcsak a maga, de csimazai gyomrát is avval töltögeti; mikor meg a gabona meg van már érve, seregbe verődik, ráveti magát és beleront és többet ver ki a kalászból, mint amennyivel jóllakhatnék. Rámegy a cseresznyére, az eperre, mindenféle magra, közbe elcsipdesi a zsenge rügyet, a zsenge hajtásnak hegyét és a többit. Hiszen igaz, hogy a cserebogaras évben ezt is fogyasztja és rájár a katonabogárra is, de mihelyt könnyebben szerezhető táplálékra bukkan, otthagyja a kártékony rovarok irtását és ráveti magát a termesztményekre.« Ez is elég, ha több nincs a rováson. De van! Verekedő természete, szemtelen tolakodása közmondásos, de csak azóta vetünk nagyobb ügyet e bosszantó tulajdonságaira, mióta az igazán hasznos más madárkáknak akarjuk megadni a szaporodás kedvezőbb körülményeit. És ebbeli legjobb törekvésűnkben gyűlik meg a bajunk a verébbel. Nemcsak az áll tehát a rovásán, hogy gazdasági szempontból nagyobb a kártétele, mint a haszna; hanem ő a legfőbb oka annak, hogy a fészekodukkal nem bírjuk a hasznos
