Nagybánya, 1908 (6. évfolyam, 27-53. szám)

1908-09-17 / 38. szám

1908. szeptember 17. NAGYBANYA o összeülnek a meghívottak, hogy a Teleki-kör jövendő életét beható vita tárgyává tegyék. A kör megalakítása érdekében különösen nagy buzgalmat fejt ki Révay Károly irótársunk, ki méltán lelki szükségletnek tartja gyenge szellemi életet vivő városunkban egy nemes, eszménye­ket szolgáló kör létesítését. Az értekezleten a kör megalakul s egyúttal megállapítást nyer a jövő hó folyamán tartandó első matiné műsora, melyre — értesülésünk szerint —a Teleki grófi család illusztris tagjai is eljövetelüket megígérték. A műsor minden igényt messze felül fog múlni. A szatmári lóversenyek Az e hó 27-én Szatmári lezajlandó lóversenyek alkalmával este a városi színházban nagyszabású koncertet ren­deznek. A művészi magaslalu műsor szereplői közölt Mártiimé asszony és b. Kovács Géza nevei kötik le figyelmünket. Hisszük, hogy ez a kél isten áldotta nagy tehetség, az előbbi ének­számával, utóbbi megyeszerte hires zongorajá­tékával, városunknak újabb dicsőséget szerez. Tudomásunk szerint a kiváló sikeresnek Ígér­kező hangversenyre városunkból is sokan rán- dulnak át. Eljegyzés. Petky László mátészalkai czukrász eljegyezte Gátló Antal nagybányai asztalos iparos polgártársunk kedves leányát, Rozikát. Fáik Miksa. Kidőlt a mi generálisunk . . . Meghalt a németes nevű hírlapíró, aki talán a legt'ajmagyarabb publicistáknál is magyarabb volt. Meghalt a nagy emberek barátja, aki az összeköttetéseiből nem emelt palotákat a maga számára, hanem nimbuszt és megbecsülést egy hivatásnak, melyet ő előtte igen kevesen becsül­tek meg. Az újságírás volt e hivatás. A magyar nemzet borús napjaiban az ő vakító szelleme melengette a csüggedő sziveket s írásai meg­győzték a magyarokat, hogy felvirrad egy jobb, egy derültebb kor . . . Ő volt Jókai után leg­nagyobb vigasztalója a bús magyaroknak. Er­zsébet királyné nevelőjének, az egyszerű, hajdan nyomorgó zsidógyereknek, a hazájába meghalni visszajött aggastyánnak sírját egy ország meleg könnyei áztatják ... Ez a legnagyobb, leg­őszintébb jutalom. A nagybányai ref. egyházmegye őszi köz­gyűlése. Folyó hó 10 én tartotta a nagybányai ref. egyházmegye őszi közgyűlését nagy érdek­lődés mellett a bikszádi fürdőben. A gyűlés tár­gyai a szokásos esperesi jelentések, államsegély és az egyes egyházak folyó ügyei voltak. A A megnyitó éneket Széli György esperes ma­gasztos alkalmi megnyitó imája követte. Utána Helmeczy József egyházmegyei gondnok mon­dott tartalmas megnyitó beszédet. Említésre méltó pontja volt a tárgysorozatnak Széli es­peres azon indítványa, mely szerint tiltakozásra szólítja az egyházmegyei közgyűlést a magyar kálvinista egyház létérdekét sértő »Ne temere« pápai encziklika ellen. Az indítványt elfogadták. Világi tanácsbiróvá L. Bay Lajos nagybányai presbyteri választották meg. A nagybányai egy­ház építkezési ügyét a közgyűlés helybenhagyta. A gyűlés után Helmeczy József világi elnök ebédet adott, melyre városunk illusztris szemé­lyeiből hivatalosak voltak: Torday Imre világi főjegyző, Soltész Elemér egyházi aljegyző és Ajtai Nagy Gábor dr. ügyvéd mint vendég. Az »Erdélyi Irodalmi Társaság« f. hó 27-én tartja első felolvasó gyűlését Kolozsvárt. Egész Erdély szellemi éleiét irányitó s a tökéletesség nívóján álló társaság ezen felolvasó ülésén ér­tesülésünk szerint az elnökség meleghangú meg­hívása folytán lapunk kiváló munkatársa Révay Károly is szerepel szép és újabb költeményeinek bemutatásával. Katonaorvosok tömeges kilépése a hadsereg­ből. Mértékadó körökből szivárgott ki a hir, hogy a közös hadsereg kötelékéből újabban tömegesen lépnek ki a katonaorvosok, mert a hadvezetőség egyáltalán nem nyújt teret elő­léptetési igényeik érvényesítésének. A hadsereg i’endeleti közlönye is nyolcz ezredorvos elbocsá­tását közli a hadsereg kötelékéből, de a hadügy­minisztériumban még harmincz katonaorvos le­mondó kérvénye hever elintézetlenül, amelyeket csak azért nem intéztek el a többivel együtt, hogy a tömeges elbocsátások túlságosan fel ne tűnjenek. Épen csak részletekben teszik közzé az elbocsátottak névsorát. Ha ez igy folyik to­vább, úgy a hadseregben az eddigi 30 százalék­ról rövidesen 40 százalékra emelkedik az elő­írásokhoz képest mutatkozó orvosi hiány. Uj váltópénzek Érdekes és figyelemre méltó átiratot intézett Pécs város a törvényhatóságok­hoz. Pécs arra kéri őket, hogy pártolják a pénz­ügyminiszterhez intézett ama feliratát, amelyben az uj érczpénzek veretését kéri. Ugyanis a 2 filléresek helyett 5 filléresre volna szükség a forgalomban, a 20 filléresek helyett pedig 50 filléres pénzekre, amelyeket a napi forgalomban sokkal czélszerübben használhatna a közönség. Az „Aurora'1 Nagybányán. Amint annak ide­jén megírtuk, az »Aurora« alapítóinak inlentiója személyi érdekeken kívül eminenter a nemze­tiségi szervezkedés egy góczponljának felállítása. Ha ez eddig kétséges lett voina, a kedden meg­tartott gyűlés körülményei ezt minden kétséget kizárólag bebizonyították. Hétfőn délután érke­zett meg a gyűlésre a szamosujvári gör. kalh. püspöknek képviselője: Gergiu János kanonok, akit az állomáson dr. Lukács László laczfalusi pap és országgyűlési nemzetiségi képviselő és dr. Dráqos Teofil ügyvéd fogadtak Kedden az­után megérkezett a hírhedt illésfalvi Papp György is, a nemzetiségi komité elnöke. Ezen szereplő személyek múltja és egyénisége adja meg az »Aurora« működési karakterét is. Csak azt nem tudjuk, hogy mit szól mindehhez a magyar kormány, hogy a szamosujvári püspök, illetőleg annak képviselője és jobb keze az or­szág legexponáltabb nemzetiségi elemeivel ka- czérkodjék. Társas összejövetel. Derék dalárdistáink e hó 14-én este pompásan sikerült társas estélyt rendeztek a Polgári-Kör helyiségében. A száz­nál több résztvevő fesztelen hangulatban jó ideig élvezte a dalárda vendégszeretetét. A csemegé­ről is nagy előzékenységgel gondoskodtak. Pár szivet-lelket vidító dal eléneklésével ismét csak megerősítette az általános nézetet, hogy a da­lárdára nagy jövő, tagjaira még nagy hivatás s még több babérkoszorú vár . . . A városi rendőrség államosítása. A városok régóta törekszenek, azon, hogy az állami fel­adatok teljesítése alól mentesittessenek. Ilyen állami feladat, mely a városok költségvetését terheli, a rendőrség fentarlása. Most Kolozsvár városa átiratban felhívja az összes városokat, j hogy támogassák az országgyűléshez intézett ! feliratát, melyben az egész országra kérik a : rendőrség államosítását. A villanyvilágítás. A villanyvilágítás mun- i kálatai a legserényebben folynak. A legtöbb j utczában a vezeték oszlopait felállították. Ma­holnap a dróthálókat is felfüggesztik. A magán­házakba vezetendő hálózat körüli munkálatok is a közel jövőben befejezést nyernek. Előre­láthatólag városunk november havában a villany­világítás áldásos előnyeit már élvezni is fogja. Hány képviselő lesz? Mint a fővárosi lapok írják, a választói jog reformjáról szóló törvény- javaslat szerint a képviselők száma 413 ról 440-re, a magyar kerületek száma 229-ről 300-ra emelkedik. Kedélyes-estély. Derék iparos itjaink az ön­művelés terén valóban elismerésre méltó igye­kezetei fejtenek. A hasznost a kellemessel társít­ják és ez már előre megjósolja a f. hó 20-án vasárnap este tartandó kedélyes este sikerét. Az ötletes műsorból kiemeljük »Az ajánlott levél« czimü színdarabot, »A bak fis* monologot és »Az ügyetlen ember*-t. A szerepeket Muzsay Ida, Muzsay Ilonka, Sztrácsányek Béla, Makovics Róza, Nagy János, Podlócz János és Sclwarcz Sándor látják el. Külön meghívó nincs. Vendé­geket szíveset látnak. Kezdete este 8 órakor. Műsor ára 80 fdlér. A „Méhészeti Szemle“ pályázata. Említettük, hogy Pataky Béla a Méhészeti Szemle szerkesz­tője egy méhészeti tárgyú költeményre egy húsz koronás arannyal díjazandó pályázatot hirdetett. Dacára egyes lapok szatirikus megjegyzéseinek, a pályázat eredménye váratlanul meglepő, ameny- nyiben a tényleg nálunk nem nagyon kultivált tárgyú pályázatra 23 költemény érkezett. Ezek sorozata a következő: 1. Virágos . . . Jelige: Költészet az élet zománca. 2. Vén hársfa . . . Jelige: Csak a természet igaz. 3. A méhek or­szága. Jelige: Kövesd a méhet. 4. A méhesben. Jelige: Gyopár. 5. A méhecske tanítása. Jelige: A jó tanács aranyat ér. 6. A méh panasza. Jelige: Vitályos. 7. A méhek. Jelige: A méhé­szet e világon a legszebb foglalkozás, hol a lélek is csak nemesebbé lehet. 8. A méh. Jelige: Tanulj a méhtől. 9. A méhecske. Jelige: Csodáld a méhecskét, mint a munka s szorgalom jelké­pét. 10. Még alig hogy eloszlott . . . Jelige: Borla. 11. A méhész álma. Jelige: Add nekem kincse­det s lánglelkeddel szolgálj bár, ha szivedet nem adod, akkor semmit sem adtál s nem szolgálsz engemet. 12. Reggeli órák falun. Jelige:— Olt —. 13. A hontalan nemzet. Jelige: Uj rend uralko­dik^ kaptár honában, fiatal királynő székel a kaptárban. 14. A kis királynő. Jelige: Remény­kedik egy kis méh az ágon. 15. Gyújts a méh- vel. Jelige: Gyújts a méhvel. 16. Csoda. Jelige: Mérnök. 17. A méh. Jelige: Sic vos non vobis mellificatis apes. Vergilius. 18. jRajzanak a mé­hek Jelige: Apium Jexamen. 19. Gondolatok a méhesben. Jelige: Fekete hó. 20. A méh. Jelige: 1908. Szorgalom. 21. Méhek. Jelige: Sic vos non vobis mellificatis apes. Vergilius. 22. Gondolatok. Jelige: Vado. 23. A lusta báró. Jelige : Tanulj a méhtől. — A 23 pályamű megbirálására Égly Mihály, volt fővárosi hirlapirót, jelenleg nagy­bányai városi főjegyzőt és lapunk felelős szer­kesztőjét, Révész János nagybányai evangélikus lelkész irót, a »Nagybánya és Vidéke« szerkesz­tőjét és Révai Károly nagybányai m. kir. bánya­igazgatósági irodaigazgatót, kitűnő költőt, lapunk neves munkatársát kérte fel a Méhészeti Szemle szerkesztősége. A legtisztább, legfigyelmesebb és leggyor­sabb kiszolgálás található Tréger Lajos borbély- és fodrász termében Rákóczi tér, Minorita-ház. Uj szépirodalmi lap Régen érzett hiányt lesz hivatva pótolni az a lap, mely okt. 1-től »Erdélyi Lapok« czimen hetenkint Kolozsvárt jelenik meg. A szépirodalmi lap^melynek szellemi irányítását a legnevesebb irók látják el, Kovács Dezső, a finom pennáju tanár szerkesztése alatt indul kőrútjára, melyen remélhetőleg mindenütt a legszívesebb fogadtatásban és pártolásban részesül. Hazafias kötelességet teljesít minden igaz magyar, ha erre a lapra előfizet, mely Erdély legsötétebb részeiben is a magyar nyelv fáklyáját gyújtja meg. ‘ ■ Ellenőrzési szemlék. A hadügyminiszter ren­deletet adott ki, amely szerint az idei ellenőrzési szemlék elmaradnak. Ellenben elrendelte, hogy a tartósan szabadságolt, vagy a szolgálatból, vagy fegyvergyakorlatból elbocsátott legényeket kü­lönös gonddal oktassák ki jelentkezési köteles­ségeikről. A tiszti ellenőrzési szemlék az idén is a szokott módon megtartandók. A nagysomkuti „Polgári Olvasókör“ 1908. október hó 3-án, Kovács Dániel ur nagyven­déglőjében jótékonyczélu zártkörű szüreti ün­nepélyt rendez. Belépti-dij : Személyenként 1 K 20 f„ Családjegy (3 személyre) 3 korona. Eelülfizetések köszönettel fogadtatnak. Női Élet. A magyar Írónők legsajátabb, külön orgánuma gyanánt uj szépirodalmi és társadalmi hetilap indul meg a fővárosban ; >Női élet« cim alatt. Az uj lap a maga nemé­ben még a külföldön is egyedül fog állani, amennyiben nemcsak szellemi vezetését irányít­ják nőirók: Alba Nevis, R. Beck Blanka és Csicseri Orosz Adrienne, hanem minden sorát nőirók Írják, akik , közül Ábrányiné Katona Klementin, Ádám Éva, Albisy Katalin, Alexan­der Erzsi, B. Büttner Julia, B. Zalay Masa, Cas- I telli Erna, Czóbel Minka, De Gerando Antonia, í Ego (Dr. Rózsavölgyiné), F. Kaffka Margit, Faylné j Hentaller Mária, Gajári Böske, Gáspárné Dá- I vid Margit, Geőcze Sarolta, Gineverné Győry i Hona, H. Szederkényi Anikó, H. magyari Kossá I Izabella, Halmi Piroska, Harasztiné, Récsi Jolán, Holló Sárika, Horváth Böske, Huszár Lolli, Isaák Mártha, Janda Matild, Jászai Mari, Jörgné Dras- kóczy Ilma, Kántor Irma, Kordina Lilly, Kövér Ilma, Krüzselyi Erzsiké, L. Ady Mariska, Len- ! gyei Gizella, M. Hrabovszky Julia, M. Korniss ! Aranka. Miklós Jutka, Mokné Féreghy Gizella, I O’ Donnel Henrikné grófnő, Ritoók Emma, ! Szendéné Dárdai Olga, Szerelemhegyiné Móczár I Jolán, Szikra (Gróf Teleki Sándorné), Tormay j Cecil, Tutsekné Bexheft Lilly, Ujfalussy Amadil, j Vécseyné Jankovits Lujza, Wettsteinné, Szluha Margit, Zemplény P. Gyuláné, Yvette (Bubics Józsefné) és még igen sokan a legjobbak tö­mörültek az uj lap köré. A »Női élet« elsősor­ban a modern nőkérdés nálunk is mind aktu­álisabbá váló problémáit fogja hasábjain meg­vitatni, az erre legilletékesebb tényezők — a magyar írónők — közreműködésével, de ezen­kívül a szépirodalmi, gazdasági és háztartási, irodalmi és művészeti, általában minden olyan területre ki fogja terjeszteni figyelmét, mely a modern nő életével s igy a műveltebb magyar családok gondolatkörével valami vonatkozás­ban van. Az érdekes uj hetilap, mely képekben is be fogja mutatni úgy a magyar, mind a kül­földi női élet kimagaslóbb egyéniségeit és ese­ményeit, október havában indul meg, amikor mutatványszámot az érdeklődőknek készséggel küld a kiadóhivatal: IX., Angyal-utcza 15.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom