Nagybánya, 1908 (6. évfolyam, 27-53. szám)

1908-09-03 / 36. szám

1908. szeptember 3. NAGYBÁNYA 3 rol eredve, Máramarosmegye e jelentékeny folyó­vizét táplálják, a legnagyobb valószínűség sze­rint a Gutin fő ormának Máramaros felőli lej­tőjén fakadó Riszorában ismerhetjük azt fel. Ez az a pont, ahol a két erdőség közös határa véget ér s elválasztja azt a máramarosi királyi erdőségektől és a Szilágy erdőnek délre és nyugatra elterülő rengetegeitől. (Folytatjuk.) Bányászati osztálygyülés Fernezelyen. Az orsz. magyar bányászati és kohászati egyesület Nagybánya vidéki osztálya augusztus hó 29-én Alsó fernezelyen tartotta osztálygyülé- sét a közönség igen nagy érdeklődése mellett. Már napok óta folytak az előkészületek az osztálygyülésre, melyeket az osztály fárad­hatatlan, agilis titkára : Szellemy Geyza bánya- tanácsos vezetett a legapróbb részletekre is ki­terjedő gondossággal. A közönséget a vasúti állomáson a ferne- zelyi kohóhivalal lisztjei fogadták, élükön Hul­lán János kohóíőuökkel s ők kalauzolták a kohó ­ban is, érdekes magyarázatokkal szolgálva. Az osztálygyülés délelőtt 11 órakor kez­dődött. Neubauer Ferencz miniszteri tanácsos, az osztály elnöke meleg szavakkal üdvözölte a nagyszámú közönséget s örömmel konstatálta, hogy az osztálygyülés iránt mindinkább foko­zottabb érdeklődés mutatkozik. A napirendre tértek át ezután. Dr. Letső László bányajogász az ipar gya­korlásáról, valamint az ipari és kereskedelmi alkalmazottak védelméről szóló törvényjavasla­tot ismertette igen érdekesen. Kifejtette a tör­vényjavaslat előnyeit és hátrányait s szaka­szonként tárgyalva a törvényjavaslatot, rámu­tatott azon intézkedésekre, melyek kifogástala­nok, valamint azokra is, melyek nézete szerint a lörvénj'javaslatban megváltoztatandók, vagy kiküszöbölendők. Előadói javaslatát az osztály­gyülés egyhangúlag elfogadta. Az indítványok letárgyalása után Oblalek Béla bányatanácsos lépett a felolvasó asztalhoz s a kénsavgyártás elemeiről értekezett. Kifejti a kénsavnak fontos gazdasági s egyszersmind kulturális szerepét s ismerteti a kénnek a kén­savgyártás szempontjából nevezetesebb vegyü- leteif, továbbá a kénsavgyártás módjait, különös tekintettel a fernezelyi gyártásmódra. Előadását csak még érdekesebbé tette, hogy azt a bemu­tatott rajzokkal is megvilágította. A nagy hatást keltett értekezés után az osztálygyülés tagjai a kénsavgyárat tekintették meg Auer Henrik főmérnök vezetésével, ki az értekezleten hallott dolgokat mindjárt a gya­korlatban is bemutatta. A társas ebéd két óra felé vette kezdetét kint a szabadban, egy igen kellemes, árnyas helyen, ahonnan elragadó kilátás nyílott a fer­ember, aki éppen arra jött, mosolyogni merészelt a balesetemen. Rögtön kérdőre vontam, mire ő kezet emelt rám. Szentjobi volt. Hiábal A monokli összetört. Vége volt a tekintélyemnek! Most már hiába reperáltatom meg. Uj üve­get hiába tétetek a vékony fekete keretbe. Az az ember engem monokli nélkül látott és az az ember nem fél tőlem. Ha megölne, a monoklimat reád hagyom. Isten veled. 0 , . r Csorbái Laczi. Ennyi volt. A monoklit megkaptam és a fiókomba tettem. Öregebb vagyok már, hogysem karriért kezdjek vele. De talán jó lesz a fiamnak vagy az unokámnak. Fehér Jenő. nezelyi völgyre. Ebéd alatt a bányász zenekar hangversenyzett, szebbnél-szebb darabok elő­adásával fokozva az amúgy is derűs, vidám hangulatot. A társasebéden részt vettek, asszonyok és leányok: Allnéder Eerenczné. Hullán Jánosné, Neubauer Eerenczné, Righyni Lajosné, Szokol Pálné, Schwarcz ‘Lajosné, dr. Tóth Gáborné, özv. Wagner Józsefné, dr. Wagner Józsefné, Oblatek Béláné, Berksz Emmi, Oblatek Etel, Juczi és Sári, Ocsárd Böske, Radó Irén és Szokol Ad­rienne. Ott voltaktovábbá: Neubauer Ferencz elnök, Farkas Jenő és Moldován László alelnökök, Szellemy Geyza titkár. Altnéder Ferencz, Auer Henrik. Alföldy Zoltán, Baumerth Károly, Bakó János, Bay József és Lajos, Brebán San dor, Berks Leó, Bertalan Miklós, Bachmann Károly, Bajnóczy Sándor, Bodó Károly, Fizély Sándor, dr. Erdődy Ignácz, Gállfy Pál, Gellért Béla, Harácsek Vilmos, Haurik Károly, Heinrich Vilmos, Hullán János, dr. Kádár Antal, Kondor Sándor, Kováts Géza, dr. Letső László, Muzs- nay Ferencz, dr. Nagy József, Oblatek Béla, Ocsárd Károly, Pelhe Lajos, Posch Adolf, Papp Márton, Pfeiffer Jakab, Ráth Ferencz, Righyni Lajos, Schvartz Lajos, Schella Gyula, Spitzer Fülöp, dr. Szokol Pál, dr. Stoll Tibor, Szögyényi Lajos, dr. Tóth Gábor, dr. Wagner József és Torma János. Az ebéd a legvidámabb hangulatban az esti órákig tartott s e szép kirándulásról a je­lenlevők a legszebb emlékekkel távoztak. Rakéták. — Dal az őszi kalapról. — Fehéres, játszi napsugár helyt Szomorún reszket ránk a köd . . . Nem csendül a kaczagás többé A liget vén fái mögött. Ah véget ért a szalma-korszak, A szalma özvegy árva mind . . . Az asszonyok csábos fejéről Bánk az őszi kalap ha int. De mért ? Pezseg a vér az érben, De már lehűti Ossián. És a kalaber is megindul Mint ősznek csöndes alkonyán. Se dal, se fény, se vágy, igézet, A sors ránk annyi bút rakott . . . S könnyes szemével sok leányka Elővesz őszi kalapot. Milyen nehéz, súlyos e jószág, A frou-frouknak is jaj de árt, Miről dalolna már ezentúl Sok hires nagybányai bárd ? A spriczczer helyett szamoárban Forraljuk a theát nagyon . . . És elmerengünk szivszakadva Az Őszi, őszi kalapon. De messze tűnt, de messze szállott Minden, mi varázsos mese . . . Busan sóhajtjuk, mint zsolozsmát, Itt van szeptember elseje. Az ideál nevét a padra Nem Írja semmi széladon . . . Siri mesét suttog a szellő Sok méla őszi kalapon. Az Isten tudja mért, de furcsán Érzi szegény szivem magát . . . Nem látom már a pirt az arczon, A lánykebel szelíd havát. Őszi kabát libeg az utczán, Beá tapad a sóhajom .. . S a feleségem őszi czikkért Kínoz, gyötör és tép agyon! Köszöntelek, nem* nyájas arczczal Te hitvány, te ripők idő — Kiapadt a dalok forrása S az árnyék árnya, egyre nő . . . Mintha a temetőbe járnék, A nyár egy árva sirhalom S fejfáján könnyezik a lyra : A szürke őszi kalapon. JRikkancs. HÍREK. Augusztus 2. Beiratás előtt. Tanácsek. Itt a szeptember. Az iskolaév. Ezer gond, ezer kiadás, ezer függő kérdés az apának. Mit tegyen, hogy tegyen: hova adja a fiát, mit csi­náljon a lányával? Ilyenkor erkölcsi kötelessége annak, akinek van, jó tanácsait előadni. Nekem vannak. Ha nem is jók, de eredetiek. Ha nem is követik, legalább elolvassák. Tehát: Ha kosziba adod gyermekedet, ügyelj a következőkre. Ha a húst szereti, add pékhez kosztba, ha a tésztát szereli, add henteshez, mert a pék eszi a legtöbb húst, a hentes a leg­kevesebbet, de annál több finom tésztát, amit a pék még ünnepnap is lenéz. A tanárokat ma már nem lehet megvesz­tegetni. Ma már a tanárok vesztegetik meg a rossz tanulók szüleit, hogy vigyék máshová a gyereküket. Ha szép a leányod: hagyd otthon és ne taníttasd. Ha csúnya: a férfiak hagyják otthon. Ha van hozománya a leányodnak, képez lesd ki valamire: a diploma a legmegbízhatóbb férj egy gazdag leánynak. Ha nincs egy krajczára sem, add hamar férjhez: a férj a legtöbbet érő diploma egy szegény leánynak. Ha kereskedő hajlamai vannak a fiadnak, add be a tánciskolába; ha jogász akar lenni, írasd be a theologiára; ha szinészhajlamai van­nak, vidd a siketnémaintézetbe; ha katonatiszt szeretne lenni, végeztess vele kereskedelmit — és ideális állapotok lesznek a földön. Lesznek sliff'el biró kereskedőink, istenfélő ügyvédeink, értelmesen beszélő színészeink és a tartozik-kö- vetel rovatra ügyelő adósság nélküli tisztjeink. Instruktort ne végy a fiadnak. Ha fiad instruktorra szorul, ez azt jelenti, hogy rossz tanuló. A rossz tanulónak pedig van elég sok jó pajtása, akikkel sokkal olcsóbban és szíve­sebben eljátszik, mint az instruktorral. Tankönyveket csak uj állapotban végy. Ma már oly ritka az ilyen ember, hogy annak ol­csóbban adják a vadonat uj könyvet, mint az öreget. Az öreg könyvek ma a legdrágábbak, mert mindenki ilyet akar, igy tehát mestersége­sen kell vadonatújakat erre a célra praeparálni. Ha a fiad az első osztályban hasal el, ne szidd az ál kos érettségi rendszert, mert mire a fiad odaér, rég eltörölték már. Ha a fiad jogász akar lenni: fojtsd meg. Ha katona: tagad ki. Ha hivatalnok: mérgezd meg. Ha kereskedő: lődd agyon. És ha ezek után még tanácsot tudsz adni: úgy tömesd ki magad. Addig, mig a hatóságilag ellenzett tanügyi irodalmat megnyitom, talán elég lesz ennyi is. Mély tisztelettel kérjük hátralékos előfizetőin­ket, hogy hátralékaikat beküldeni szíveskedjenek s egyben kérjük, hogy ha a lap expedicziójában bármi kis mulasztás fordulna elő, arról bennünket értesíteni szíveskedjenek, hogy a bajt azonnal orvosolhassuk. Személyi hírek. Lóránt Dénes csendőrkerületi pa­rancsnok, őrnagy, a nagybányai csendőrség megvizsgá­lása végett városunkban időzött. — Kosutány Ignácz dr. kolozsvári egyetemi tanár és családja két havi itt tar­tózkodás után Kolozsvárra visszautaztak. — Sziklay Alfonz m. kir. bányatanácsos, nagyági bányaigazgató, apósa, Nagy János orvos látogatására családjával váro­sunkba érkezett. — Dr. Gergely György jogakademiai tanár édes anyjával visszautazott Mármarosszigetre. I ____________ ______________________ ti szta bitumonból készített valódi aszí’alt-tetőlemez, tartós, tűz­biztos, szagtalan, kátrányozást vagy egyéb mázolást nem igénylő fntnfflrlnaninri »Bituminá“-val fedett tető bemeszelve szép fehér marad iclUlcUUdliydy. és kitűnő védelmet nyújt a nap melege ellen. = „11111“ ISji ZSiÉlytEti ÍIIÉSEI! is ün Has. Csakis védjegygyei ellátott tekercseket tagadjunk el. Gyári főraktár Nagybánya és vidéke részére: Harácsek Vilmos Utódai nagykereskedésében Nagybányán.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom