Nagybánya, 1908 (6. évfolyam, 27-53. szám)
1908-07-23 / 30. szám
1908. julius 23. 5 a kereskedők. Ez a meglehetősen komikus hir hirdetés alakjában meg is jelent. A jövő Magyar- ország generácziója természetesen rettenetesen igyekszik, hogy legalább is polgármester lehessen, mert különben nincs hitel. Mint hírlik, a belügyminisztériumban erősen anketteznek: vájjon nem volna-e czélszerü, ha mindenkinek hivatalból megadják a polgármesteri czimet, különben Magyarország a tönk szélére jut. De mit szólnának hozzá a kereskedők, ha a külföld is magáévá tenné a hitelezés ilyen frappáns meg- megszüntetését és megtagadnák azon czimen, hogy aki kereskedő, az nem polgármester, tehát hitelre nem jogosult ? A hiób hir óta nálunk is mindenki reszket, csak a polgármesterünk nem. Miért a példa ragadós. Legújabb. A gyümölcsértékesitő részvény- társaság raktáraihoz a vasúti vágányt is bevezeti. E munkálat soron kívül már is folyamatban van, amennyiben a vasúti szemlét f. hó 25-ére tűzték ki hivatalosan. Elfogott aranytolvajok. A csendőrség már hetek óta rendkívüli kitartással s rendkívüli ügyességgel nyomozott az aranytolvajok után, kiket nagyobbrészt sikerült is összefogdosnia. Kiderítették ugyanis, hogy a veresvizi bányamunkások közül többen rendszeresen lopják az aranystufákat s azt potom áron Weisz István kis- gozsen-utczai lakosnál, ki bányász a kalazanczi bányaműnél, értékesítik. Mikor már a Sherlok Hol- mes-i ügyességgel összehordott terhelő adatok nagyon is felszaporodtak, a csendőrség előállította Weisz Istvánt s a veresvizi bányamunkások közül is kilencz munkást letartóztatott. A bányamunkások mind beismerésben vannak, ellenben Weisz István konokul tagad. Az elfogott aranytolvajok kikutatásában a főérdem Mojsza György csendőrőrmesteré és Szabó Pál csendőré, kik bizonyára nem maradnak elismerés nélkül, mert sikeres nyomozásukkal a kincstárt legalább egy időre megszabadították a bányatolvajoktól. Az aranylopás ügyében igen sokan kompromittálva vannak városunkban. A nyomozás során nagyobb mennyiségű aranyat is lefoglalt a csendőrség. A giródtótfalui áll. óvoda megnyílt. Főtisztelendő Konkolyi Barna, helybeli minoritarendi házfőnök, óvodai gondnoksági elnök f. hó 20-án átadá czeczei Mátéffy Margit kinevezett áll. óvónőnek a giródtóttalui óvodát s azt megnyitódnak nyilvánitá. Az óvónő megkezdvén az előadást már másnap kedden, azaz julius hó 21-én 21, főrészben természetesen román ajkú kis csemete sürgött-forgott jó kedvvel az óvóban. Ha a jó kezdet ép ily jól is fog folytatódni, — amit remélni lehet, — egy-két hét alatt megkétszereződik, egy hó leforgása alatt pedig 50—55-re is felszaporodik a mindkét nembeli kicsi kis tanítványok száma. Gyász a szultán udvarában. Abdul Hamid szultán gyászol. Meghalt a szíjgyártója Konstantinápolyban. Annyiban érdekel bennünket ez a hir, hogy az elhunyt szatmári születésű volt s a szabadságharcz leverése után Törökhonba menekült, hol a szultán udvarában haláláig becsületes szíjgyártó mesterséget folytatott. Daczára azonban ügybuzgóságának, alattvalói hűségének, a törők kormány nem méltatta eléggé művészetét, mint nemzetgazdasági tőkét, mert tiz évvel ez előtt történt megbetegedése alkalmával a kórházi költségeket Szatmár városától követelte s utóbbi meg is fizette. Cionista nagygyűlés. A szatmári Cionista- Egyesület f hó 26-án, vasárnap délután V2 4 órakor a Kereskedő Ifjak Köre dísztermében nagygyűlést tart a következő programmal: 1. Elnöki megnyitó. 2. Emlékbeszéd dr. Herzl Tivadar felett. Schönfeld Ferencz (Budapest). 3. Herzl halálára. Irta: Stern Ignácz, előadja : Ungár Simon. 4. Cionizmus és kulturmunka. Jordán Viktor. 5. A kürt. Irta: Ch. N. Bialik. Előadja : Zsürger Imre. 6. Zárszó. A faapritó gép. Tudvalevő dolog, hogy amióta a favágók lehetetlen követelésekkel állottak elő, a város tanácsa azzal kelt a közönség érdekeinek védelmére, hogy egy faapritó gépet rendelt meg. A faapritó gép már megérkezett s azt a faraktár telkén fel is állították. A felszerelt faapritó gépet ma délelőtt hozták legelőször működésbe s az kifogástalanul működött is. A városi pénztárnál nehány nap múlva már aprított fára is válthatók a faraktárnál faczédulák. A családfő nem mehet Amerikába. Egy kétségkívül üdvös újítást fog megteremteni a kormány a kivándorlási törvény revíziójával, amelynek egyik nevezetes intézkedése az, amely ! NAGYBÁNYA eltiltja, hogy a jövőben a családfentartók családjaik hátrahagyásával kivándorolhassanak. Meteorhullás. Csak egy másodperczig tartott, de akik szombaton éjjel 2 órakor a szabad természet ölén búvárkodtak, elragadtatással nyilatkoztak erről a feledhetetlen másodperczről, mely egy óriási meteor hullását mutatta be. Délkeleti irányban tűnt fel, mint egy izzó fénygolyó s gyönyörű tüzsávot hagyott lehullása után hátra. A nem mindennapi jelenség tudós körökben nagy érdeklődést keltett. A kofák. Csak legutóbbi számunkban közöltünk egy panaszos cikket a kofák tűrhetetlen garázdálkodásai miatt, mely immár tűrhetetlenné vált nemcsak nálunk, hanem úgy látszik, az egész országban. Legalább arra vall, hogy a kormány most törvényhozási utón szándékozik az élelmiszerek árusítását szabályozni. Az országot kerületekre osztják, központokat jelölnek ki, ahol a nem romlandó élelmiszerek összegyűjtésére raktárakat állítanak, elrendelik az elővásárlási tilalmat s helyi piaczi rendszabályokat készíttetnek. A kofaságot numerus clausus-hoz kötik, úgy, hogy csak bizonyos meghatározott számban adnak engedélyt az élelmiszerek rendszeres, illetve állandó eláru- sitására. Minden kofa számot kap, mint a rendőr s ezt feltűnő helyen viselni tartozik. A vámon át élelmiszerekkel terhelt kocsirakományokat csak az esetben bocsátanak be, ha az illetők községi bizonyítvánnyal igazolják, hogy a saját terményeiket, vagy tenyészetüket szállítják pi- aczra. Akik a városból élelmiszereket visznek ki, minden esetben kiviteli vámot fizetnek. Szóval az élelmiszerekkel közvetítő kereskedést folytató egyének helyzetét annyira megnehezítik, hogy csak korlátolt számban élhetnek meg s csak a nap egy bizonyos órájától kezdve vásárolhatnak s igy a fogyasztó közönség abba a helyzetbe jut, hogy magától a termelőtől vehet s nem lesz kénytelen a csekély kivétellel nyers, durva kofahaddal a bevásárlásnál versenyre kelni. Ha valaha valamely törvényjavaslat általános tetszéssel találkozott, úgy bizonyára ez a törvényjavaslat lesz az, mely hivatva lesz a kofák hallatlan visszaéléseit és zsarolásait megszüntetni. Csendélet a mikolai fürdőben. A kugligolyó ma-holnap a lovagias ügyek elintézése körül nagy szerepre lesz hivatott. Szabó Károly, Sebestyén Péter szárazberki, Csikli Ferencz, Bogdúnyi Imre mikolai kovácsmesterek unták meg a csendéletet s a nézetkülönbségek elsimítására a kugligolyókhoz fordultak s olyan kriegs- phartiet rögtönöztek, hogy Griga György csend- őrörsvezető a vérző játékosokat kezelése alá vette. A kitűnő mulatságban croquettet a mikolai sármunkások játszották szépen lecsiszolt dorongokkal s a nemes verseny győztesei Kis Pál homoki lakost oktatták ki a sebészet bonyodalmas tudományára. Nemcsak sírva, de bottal is vigad a magyar. Nyilttér.*) Nyilatkozat. Azon aljas rágalommal illettek a napokban, hogy én a Kossuth-utczai csatorna építéséhez, a keveréshez román czementet használtam portland czement helyett. Ez már annyival is inkább kizárt dolog, mivel a város részéről a városi mérnök ur a csatornamunkálatot állandóan, nap-nap után ellenőrzi; másodszor pedig aki ilyet mer állítani, az még csatornát életében sohasem épített, mert különben tudná, hogy azt román czementből építeni abszolúte nem lehet. A rágalom onnan eredhet, hogy a lábatlani portland czement zsákokra •Roón« felírás van és ezt román czementnek nézték; — vagy pedig onnan, hogy az állami iskolánál kiszivattyúzott viz becsömöszöléséhez összesen 10 zsák román czementet használtam fel. Ezen rágalom terjesztői ellen egyébként bírói utón fogok elégtételt venni. Nagybánya, 1908. julius 18. Fiivessy Lajos. Füvessy Lajos vállalkozónak a portlandi czement használatára vonatkozó állítását mindenben megerősítem. Grundböck István ellenőrző mérnök. *)E rovat alatt közlőitekért felelősséget nem vállal a Szerk. Kiadó laptulajdonos: ÉGLY MIHÁLY. 3545., 3346,3547., 3548/1908. sz. Hirdetmény. Nagybánya város tanácsa által köz- hirré tétetik, hogy 1908. évi augusztus hó ll-ón d. e, 10 órakor a városháza tanácstermében megtartandó nyilvános árverésen az alábbi bérlettárgyak fognak haszonbérbe adatni és pedig: 1- ször. A Göböly-réti 3 drb földterület 1909. év január hó 1-től 1911. év deczember hó 31-ig terjedő 3 évi időtartamra 50 korona évi bérkikiáltási ár mellett. 2- szor. A városi Kismalom 1909. év január hó 1-től 1914. év deczember hó 31-ig hat évi időtartamra 1650 korona bér kikiáltási ár mellett. 3- szor. A városi sertéskonda tartási és legeltetési jog 1909. év január hó 1-től 1911 deczember hó 31-ig terjedő időtartamra 283 korona évi bér kikiáltási ár mellett. 4- szer. A városház alatti pinczék 1909. év január hó 1-től 1911. év deczember hó 31-ig terjedő három évi időtartamra 150 korona évi bér kikiáltási ár ár mellett. Az árverésen résztvevők tartoznak a kikiáltási ár 10°/o-át az árvereiő küldöttség elnöke kezéhez letenni. Zárt ajánlatok alantirott naptól kez- dődőleg a szóbeli árverés megkezdéséig a polgármesteri hivatalnál adhatók be, ezen ajánlatok azonban megfelelő bánatpénzzel látandók el és tartalmazniok kell azt is, hogy az ajánlattevő előtt a részletes árverési feltételek ismeretesek s azok teljesítésére magát ajánlattevő kötelezi. A részletes árverési feltételek alantirt naptól kezdődőleg a városháza tanácstermében közszemlére kitétetvén, azok a hivatalos órák alatt bárki által is betekinthető és azokról másolatok is vehetők. Nagybányán, 1908. julius 18-án. A. városi tanács. Dr. Makray Mihály s. k. polgármester. Xcinét nyelvre, ZonÉ°ratanitásra kerestetik egy tanítónő a felsőbányái zárdába. felvétetik, egy a fűszer, egy a vasosztályhoz. i Harácsek Vilmos Utódai. I Eladó ház és vashámor. A vár-utcza 39. sz. alatti lakóház, mely áll 4 szoba, konvhából s a szűk- i séges melléképületekből, kerttel együtt I eladó. Eladó a külső felsőbányai-uton j levő vashámor is ügy a lakóház, mint i a vashámor esetleg bérbe is kiadó. — [ Értekezhetni Frits Sámuel tulajdonossal.
