Nagybánya, 1908 (6. évfolyam, 27-53. szám)
1908-11-12 / 46. szám
1908. november 12. 3 Divatos betegségek. A racscsolás. A legdivatosabb betegségek egyike. Egyik neves oivostanárunk igy definiálja: az üres és súlytalan beszédnek, a pókhálós agy termékének élvezhetővé tétele a görög ró megduplázása, illetve megtriplázása által. JellegzŐ tünetei: Leginkább a huszas és harmiDczas évek között pusztítja a zengzetes magyar nyelv klasszikus tökélyét. A hiúság baczillusaibói fejlődik és szörnyű módon terjed az aranyifjuság közölt. Dezinficziáló hatással csakis Arany János költészete lehet rá. Szerfelett nehezen gyógyítható. Az álmatag szem, a pongyola járás, a világ fájdalom és blazirtság mindennapos kórisméi közé tartoznak. Úgy a borbélyműhelyekben, mint a Magyar Tudományos Akadémiában jogczimül szolgál a »művelt« jelzőre. A racscsolás elengedhetlen kellék a zsurokon. A racscsolatlan csevegés elvileg kizárja annak szellemes voltát. Épen azért nem igen sietnek annak gyógvkezelesével, sőt a racscsoló bizonyos fölényes mosolylval utasít vissza minden ropogtatás 'nélküli közeledési és Petőfit is feltétlenül a nyelvtan epigonjának tartja, mert a »Kis lak áll a nagy Duna mentében« racscsolva nem élvezhető. Eredményes kezelést érhetünk el, ha a racscsolót az állami elemi iskolába négy évi tanfolyamra íratjuk be. A műunatkozás. Kedvelt és modern betegség. A »fáradt vagyok, unatkozom« nótának megtestesülése. A betegség igen könnyen elsajátítható. Szükségelletik hozzá a szalonképes ásításban való minél bővebb gyakorlat és legkevesebb százezer forint, melyen minél több bók vásárolandó en gros. Mellőzése minden felesleges szellemi táplálkozásnak. Tökéletesen mű- unalkozó csak az lehet, aki fáradtan támaszkodik egy saroknak, mikor a boston merengő hangjai mellett lihegő párok iramlanak lova s megdermedettségét csakis egy vértelen párbaj képes ideig óráig felkorbácsolni. Ez a betegség, mely szinte szittya betegségnek tekinthető, ma már aggasztó mérveket ölt. Otthonos a kaszinóban, ahol egy elfogott skiz vagy pagat ultimo is csupán egy halovány mosolyt csal az ajkakra; otthonos a szerkesztőségben, ahol a redaktor az előfizetési pénzek elkönyvelésébe régen belefásult; otthonos a Polgári-körben, ahol csak mfíunalomból pityizál- uak; otthonos a vendéglőben, ahol a műunalomnál csak a drágaság nagyobb. A gyógykezelésnek csak egy módja volna, ha a műunatkozó dijnoknak vétetné föl magát valamelyik hivatalban. hajtatnék. Kár lenne ezért a szép, jó vitézért. Hátha a fejedelem másképen itél, ő megteheti, neki nem parancsol a Hadi Regula. És Rákóczi Ferencz megismervén a dolgot a maga való igaz mivoltában, újra törvényt rendelt Szentgyörgyi kapitány fölött. A főbíró székét most ő maga foglalta el. — A lelkem nyugodt, többet most sem mondhatok! — felelt előtte is Szentgyörgyi rendületlen állhatatossággal. És nyílt, férfias tekintettel nézett imádott vezére szelíd, jóságot sugárzó s mély tiszteletre indító szemébe. Mintha csak arra kérte volna: mondd ki az utolsó Ítéletet, ha akasztófa, ha golyó, ha börtön, csak végezzünk, mert kínosabb az élet igy . .. És mély csendben felállt a fejedelem és ítélt: — Nyugodt lehet a lelked Szentgyörgyi kapitány! Te ölted légyen bár meg a léha lelkűt, ki kerted virágai közé szennyes lábbal lépett, még sem vagy te gyilkos. A hitves becsület szent, mint az a zászló, melyet annyi dicsőséggel vitt kezed csatáról, csatára. Szent és olyan hó fehér és szűzi tiszta, hogy reá szeny egy NAGYBÁNYA Az agglegénység. Ez a betegség »coronat opus.« A legnehezebben gyógyítható, sírig lartó kórság. A beleg eszik, iszik és alszik. Diétát nem tart, legfeljebb csak a Félix-fürdőben, ahol a csúz és rheuma igen udvarképes. Világa egy álomvilág. Minden agglegény idealista, mert bölcsen követi az iró mondását: A szerelem a házassággal végződik, így tehát örökké szerelmes, miért is minden agglegény jogosan nevezhető poétának. Az agglegénység, bárha betegség — szépészettani szempontból is örök szolgálatokat tesz a fejlődő kultúrának, melyek a bajusz festésben, paróka hordásban, kifent, kikent hajviseletben és vasalt nadrágban nyilvánulnak meg. A művészetnek is lelkes hivei, ha primadonnákat szöktetnek meg és buzgó páholybérlői a modern Kabaréinak. Udvarias, nyájas és örökké vig kedélyű, csak akkor borzad össze, ha valamelyik mama édeskés és biztató mosolyiyal mulatja be teiek- könyvileg ártatlan leánykáját. Olyankor erős főfájásról panaszkodik és menekül egyedüli vigasztalójához a »Fidibusz«-hoz. Nagyon makacs, néha egyáltalában nem gyógyítható betegség. A gyógykezelés csak hatvan év betöltése után kecsegtet sikerrel. A Teleki-Társaság. A Teleki Irodalmi Társaság ügye ismét nagy lépéssel haladt előre s már csak napok kérdése, hogy az Irodalmi Társaság véglegesen is megalakuljon s letárgyalva alapszabályait, meg- válaszsza tisztikarát. A legutóbb tartott értekezleten, melyen dr. Rencz János főgimnáziumi igazgató, id. elnök elnökölt, a tagok majdnem teljes számban jelentek meg s beható eszmecsere után legitimálták a Teleki Irodalmi Társaság rendes, alapitó tagjait, kiknek névsorát itt közöljük : Takács Iluska, dr. Ajtai Nagy Gábor, Borbás Géza, Bertalan István, Balezer György, Égly Mihály, Fliesz Henrik, Gurnesevits Lajos, Iványi Grünwald Béla, Incze Lajos, dr. Káplány Antal, dr. Kiss Rezső, Neuberger István, dr. Rencz János, Révai Károly, Révész János, Réti István, Soltész Elemér, Szel- lemy Geyza, Schönherr Sándor, dr. Sziklay Dezső, Stella Sándor, Thorma János és dr. Vass Gyula, Az irodalmi társaságnak tehát ez idő szerint huszonnégy rendes tagja van. Az értekezlet Égly Mihály, dr. Rencz János, Révai Károly és dr. Vass Gyula tagokat küldte ki az alapszabályok kidolgozására s az alapszabályokat Révai Károly már el is készítette úgy, hogy folyó hó 12 én, csütörtökön az alapszabályokat a kiküldött bizottság már le is tárgyalhatja. A tisztújító közgyűlés e szerint még e hét folyamán, de legkésőbb a jövő hét elején meg makulányi sem tapadhat! E kettő védelmében sebet — halált is! — osztani nem aljas bűn, de ragyogó virtus az! Szabad vagy Szentgyörgyi kapitány . .. E pillanatban feltárult az ajtó s őszhaju, dúlt arczu aggastyán lépett be. — Fiam, én édes fiam ! — kiáltott a kapitány szivére vetve magát, oh csakhogy még életben találtalak .. . Azután térgyre rogyott a bírák asztala előtt. — Bírák. .. hallgassatok meg — tördelte fuldokolva — én vagyok a gyilkos, nem a fiam, halljátok? Én . . . én! . . . Én öltem meg a gaz csábitót ... a menyem becsületére tört... Én öltem meg . . . — De csak azért, édes apám, mert te kaptad előbb kézbe a fegyvert, — mondá nyugodtan Szentgyörgyi kapitány és szelíden felemelte a végképen kimerült, megtörött aggastyánt. — Ítéletem úgy atyádnak szól — mondá a fejedelem, Szentgyörgyi kapitányhoz fordulva — : ám ez által is fényesebben ragyog a te virtusod, ' vitézem. Lampértli Géza. ! lesz tartható s igy az irodalmi társaság még e hóban megtarthatja bemutató matinéját is. Az alapszabályokból nagy vonásokban közöljük a következőket: A társaság czime: Teleki Irodalmi Társaság. Czélja: A tudományok művelése; a költői és szép prózai irodalom nemzeti irányban való fejlesztése ; tudományos vagy művészeti mozgalmakban való részvétel; állásfoglalás irodalmi és tudományos kérdésekben; a Nagybánya vidéki népmondák és népköltészet kincseinek felkutatása és összegyűjtése s a nemzetiségek közé beékelt magyarság támogatása, ébrentartása s a hamisítatlan magyar érzés ápolása és fejlesztése. E czélt az irodalmi társaság költői és szép prózai müvek felolvasásával, a népköltészet remekeinek gyűjtésével, a hazafias érzésnek vándorgyűlések tartásával történő megerősítésével óhajtja szolgálni. Az irodalmi társaság köréből úgy a politikai, mint a vallási kérdések ki vannak zárva. A társaságnak tiszteletbeli és rendes tagjai vannak. Tiszteletbeli tagok azok lehetnek, kik a társaságot czéljaiban hathatósan támogatják vagy mint a társadalom vezetői, a társaságnak díszéül szolgálhatnak. Rendes tagok a költői és szépprózai irodalom, valamint a művészet jelesebb munkásai. Úgy a tiszteletbeli, mint a rendes tagok titkos választás utján választatnak ; a rendes tagok száma azonban a harminczat meg nem haladhatja. A társaság tisztikarát egy elnök, két alel- nök, egy titkár és egy pénztáros képezi, kiket szintén titkos szavazással választanak. Rakéták. — Esik. — E rossz idő, ez rám unalmas, E rossz idő, ez szörnyű már, E rossz időben minden ember Persze hogy sárczipöbe jár. E rossz időben még aludni, Sőt álmodozni sem lehet, E rossz idő elmosta régen E papírról a rímeket. E rossz időben még a csók is Olyan izetlen, oly fanyar . . . E rossz időben sajna, kérem, Esőben fürdik meg a dal! Se színe, fénye, hangulatja, Csak ásít rémmód nagyokat . . . És szidja azt a sok favágót, Hogy drága pénzen sem akad! E rossz időben semmi korzó, Sehol egy asszony, egy leány . . Pedig ezek csupán a thémák, Ha rámborong bús Ossián! E rossz időben nem az eszme, És ez minek is forrna már . . , A költészet a gesztenyés lett És tartalma; egy szam ovár l E rossz időben rossz a kedv is, És kellemetlen annyi lény . . . E rossz időben incséleg a Köszvény és más efajta tény! E rossz időben influenzás És az egész világ köhög, E rossz időben semmi pletyka, Sőt egy lélek sem mennydörög. E rossz időben hátha illő, Lecsapni tollat, papirost . . . Elmélkedni egy édes eszmén Egy egész doboz ára S SO korona. Kapható a gyógyszertárakban, de biztosan az Energia vállalatnál Pécsett, mely (i dobozt bérmentesen szállít. Eeghathatósabb és legizletesebb hizlaló és vértisztitó szer! Számos előkelő orvostanár és szaktekintély által kitűnő eredménynyel kipróbálva! (^TTpt-i-y-iplrplr ppl • Sietteti a járást és fogzást, eloszlatja a mirigyeket és az ótvart, ^ ** ICtvCtViIC1. — biztosítja a csontok és izmok ép fejlődését — javítja és —.—;--------—............ rendezi az emésztést. ——----------=-------D p lnnttpDnfÁl • Utolérhetetlen vérképző, gyengélkedőknél erősítő és mirigyoszlató szer, 1 ClllkJllCK.ilCl. — mellbajosoknál megszünteti az izzadást és elősegíti a gyógyulást.
