Nagybánya, 1908 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1908-06-11 / 24. szám

ff 4 NAGYBÁNYA 1908. junius 11. Reszket a lélek, Ha sóhajtoznak A — zöngemények! Künn a szőlőben Nyár bontja szárnyát És jég borítja Tőkék virágát . . . Drágább a liszt is, Drágái a bor még . . . ügy jön, mikéntha Már is zokognék . . . Sírva se vigad A magyar eztán, Az Isten tudja, Hogy mi is lesz mán . . . Fucscs a lakbérnek . . . És fucscs a bor . . . Az élet egy nagy Halotti tor ! Ritkul a sugár Az árnyak nőnek . . . Jó ajándék a Tisztviselőnek . . . Mindazonáltal Ez a föld elmés . . . Nagy lesz bizonynyal A krumplitermés. Ha az ugorka Szezon már itt van, Illik, ha mámor Jár át poriglan, Ha ä szőllőben Holt a poézis . . . Nektárnak jó az Ugorkaié is .. . Rikkancs. HÍREK. Junius 10. Személyi hírek. Jámbor Lajos budapesti műé­pítész városunkban tartózkodott. Dr Róth Ferenc kir. törvényszéki elnöke dr. Szabó Zoltán kir. ügyész társaságában a helyi járásbíróság műkö­désének megvizsgálása és a tapasztalt rend­feletti elismerés kifejezése után e hó 5-én, pén­teken székhelyére visszautazott. Szolgabiró helyettesítés. Domahidy Pál lemondásával megüresedett szolgabirói állásra vármegyénk főispánja helyettesnek Serly István fagyott lány, kezében virág . . . nagyszerű lesz — dadogta végül teljesen értelmetlenül s álmosan leborult az asztalra. Néhény pillanatra elhallgatott, azután újra felütötte a fejét s úgy mormolta: — Ha pedig egyszer nem tudok majd el­menekülni hazulról, utolér a Halál . . . S ime utolérte. Eljött a nagy festő s a kis festő sovány arcát befestette gyászfátyolos ecsetjével a Nirvána viaszsárga színére s még valami mosolygásfélét is festett oda halavány, meredt ajka szélére. Mintha örülne, hogy holnap nem kell fel­kelni és nem kell gondokodni azon, hogy minek üljön neki, csak azért, hogy kenyere legyen, megfesteni olyan képet, amit azután megutál. Mintha örülne ennek, meg annak, hogy nem kell többé elmenekülnie a Halál elől a bűzös, piszkos kocsmákba. Legalább otthon várt reá, férfiasán s talán józanul Is . . . Vértessy Gyula. tb. szolgabirót alkalmazta és Lázin Tivadar csengeri szolgabirót a központba rendelte be. Csendöri áthelyezések. A honvédelmi mi­niszter Berényi Ferenc szatmári csendőrhad­nagyot Nagykárolyba és Forgács Vilmos szegedi csendőrhadnagyot Szatmárra helyezte át. Eljegyzés. Római szent birodalmi széki gróf Teleki Sándor nagysomkuti nagybirtokos és neje született poroszlói Graefl Sarolta grófné fia Római szent birodalmi széki gróf Teleki József e hó 2-án jegyezte el Budapesten Lu- czenbácher Pál tolnamegyei nagybirtokos főren­diházi tag Mária nevű kedves és bájos leányát. Az eljegyzési ünnepélyen jelen voltak; Gróf Teleki Sándorné a vőlegény édes anyja,Római szent birodalmi széki Gróf Teleki Domokos a vőlegény sógora, Római szent birodalmi széki gróf Teleki Domokosné született Teleki Edine grófnő a vőlegény nővére. Római szent biro­dalmi széki gróf Teleki Géza volt belügymi­niszter és neje született Murálhi Murálhy Iréné a vőlegény nagybátyja illetve nagynénje. Római szent birodalmi széki gróf Teleki Pál, országgyűlési képviselő a vőlegény unoka bátyja. A gör. kath. püspöki helynök, Georgiu János pár napot városunkban töltött és a gör. kath. hitközség pénztárát megvizsgálta, hol mindent a legnagyobb rendben talált. Ez alkalommal a ledőlt templomtorony ügyében is tartott kon- ferencziát. Esküvő. Pünkösd héttőjén tartották eskü­vőjüket Budapesten Tapolczafői Wass Lajos helybeli gyógyszerész és Olcsvári Obetkó Gizi. Tanúként szerepeltek Dr. Obetkó Károly So­mogy vármegye főügyésze és Dr. Obetkó Dezső jog és egyetemi magántanár, a menyasszony bátyjai. Eljegyzés. Balajli Béla helybeli posta és távirótiszt e hó 7-én jegyezte el Török Gizellát, Török Ferencz járási állatorvos leányát. Eljegyzés. Nagy Jenő helybeli nyomdász eljegyezte Debreceni Piroskát, Debreceni Ferenc beregszászi lakos kedves leányát. A központi állami elemi iskola munkálatai a legserényebben folynak, úgy hogy az Ízléses­nek Ígérkező s városunk díszére válló épület augusztus 15-én az államnak átadható lesz. A díszítési és külső kőműves munkálatok e héten Egy hírrel több, egy ár­tatlan, ifjú szívvel keve­sebb. Élete virágjában, a legszebb ifjúságban távozott el a szépséges, drága gyermekleány, hogy könnyeket fakasszon a leghidegebb szem­ben, feltépje a legelfásultabb sziveket, gyászba borítson minden nemesen érző lelket. Kétheti szörnyű szenvedés árán cserélte fel röpke éle­tét a hervadás örökös birodalmával s a futó tüzként elterjedt hir megrendítette városunk minden rendű és rangú lakosát. Élete 17-ik évé­ben e hó 6-ik napján szűnt meg ez az ifjú szív dobogni s a zugó harangok panaszos hang­jába ezer és ezer lélek sóhaja ömlött: vádolván a Mars Imperatort, a rettenetes végzetet, mely olyan mohón, olyan kegyetlenül irigyelte meg az elhervadt virágszáltól a dalt, a szint, a suga­rakat, az élet poétikus álmait ... A Mladeiovszky Lajos első temetkezési intézete által halványkék drapériával díszített gyászszobában gyönyörű menyezet alatt pálmákkal, élő virágokkal öve­zett remekművű üvegkoporsós szarkofágban pi­hent az elhunyt leányka. A résztvevők és kon- doleálók tömeges egymásutánban látogatták meg a művésziesen díszített ravatalt, hogy egy könny­cseppel hódoljanak az elköltözött nemes emléké­nek. A zöld sással bevont udvaron pünköst héttőjén ment végbe a ref. egyház szerint te­metése az őszinte részvét minden megnyilatko­zása közben. A porig sújtott család elfojtott zoko­gása megrenditően vegyült össze Soltész Elemér ev. ref. lelkész magasan szárnyaló, poétikus gon­dolatokkal telt imájával. Az elhangzott ének után a koszorúk alatt görnyedő koporsót a gyászkocsiba tették. Amerre a szomorú menet elhaladt, könnybe borultan szemlélte mindenki már megkezdődnek. I Zoltán Viola, j a gyászhintót megelőző kocsit, melyen szebbnél szebb élővirág koszorúk, csokrok gyászolták oly fiatalon elhervadt társukat. A koszorúk közül felemlítjük a következőket: Szeretett Pirikénk- nek — Rózika néni, Gábor bácsi. Kedves Piri- kéjüknek — Laczi és Mariska. Fátyolos koszorú Kiss Béla és családjától (felírás nélkül). Emlé­ked élni fog közöttünk — szerető osztálytárs- nőid. Nagymama — Pirikének. Drága kis Vio­lánknak — Ilonka néni és Tito bácsi. A jó ba­rátnőnek — Marcsa. Miczikének — Ilonka. Drága Pirikénknek — Adél, Gábor, Lili. Őszinte .részvéttel — Prihradny család. Kádár néni és bácsi — a legkedvesebb Pirikének. Isten veled édes Violám — Czillike. Pirikének. Szeretettel Pirikének — Malika néni, Laczi bácsi. Pirikének — Sándor bácsi. Drága kis Miczikémnek — Laczó. Ezenkívül számos élővirágcsokor és fel­iratnélküli koszorú. A megtört család a követ­kező gyászjelentéssel tudatta veszteségét: A. B. F. R. A. Máté ev. 5, 8. »Boldogok, akiknek szívok tiszta, mert ők az Istent meglát­ják.« Özv. Szendy Antalné mint nagyanyja, Zol­tán László mint testvére, Hanzulovics Kristóf és neje, Sztán Ilona mint gyámszülék az egész rokonság nevében is fájdalmas szívvel és a menyei Atya változhatatlan akaratában alázato­san megnyugodva tudatják, hogy az édes jó gyermek Zoltán Viola élete 17-ik évében e hó hatodik napján, délután négy órakor, ártatlan lelkét visszaadta Teremtőjének. A kimondhatat­lan szenvedéseken átment földi részt pünköst másodnapján, délután 3 órakor helyezzük nyu­galomra a református egyház szertartása szerint, Béke porain, áldás emlékezetén! Nagybánya, 1908. junius 6. Molcsány Gáborné és családja. Moldován Lászlóné és családja, Tarjáimé, Han­zulovics Anna és családja, Lánczkyné, Hanzu­lovics Mária, Bugyisné, Hanzulovics Czeczilia és családja, id. özv. Hanzulovics Kristófné, Hanzu­lovics Ilona, Hegedűs Zoltán. Tanulmány kirándulás. A szatmárnémeti ref. főgimnázium ifjúságából negyvenöt növendék­kel Bakcsy Gergely igazgató vezetése és hat főgimnáziumi tanár kísérete mellett 3 napra ter­jedő tanulmányi kirándulást tervezett, melynek kiindulási pontja városunk volt. A katonásan vezetett csapat csütörtökön délelőtt érkezett városunkba s délelőtt annak történelmi neveze­tességű emlékeit és múzeumát tekintette meg, Délután Koltóra rendezett gyalogkirándulást a gróf Teleki János kastélyába a Petőfi emlékek megszemlélésére, hol a nemes gróf és grófnő hálára kötelező szívességgel és vendégszeretettel fogadta a kirándulókat. Másnap a csapat Felső­bányára ment a bányamüvek megtekintésére, hol a tanárok és diákok Nagy Lajos ref. lelkész előkészítő buzgó intézkedései után Baumert Károly bányatanácsos szívélyes vezetése mellett tekintették meg a bányamüveket s a társaság­hoz csakhamar csatlakoztak Farkas Jenő polgár- mester, Papp Márton főszámvevő és Münnich Sándor gazdasági tanácsos. A társaság a Milka- pihenőnél elfogyasztott ebéd után a vízvezetéki művet szemlélte meg s délután Nagy Lajos ref. lelkésznek volt szívesen látott vendége. Szombaton Hullán János fernezelyi kohófő­mérnök és még két főmérnök tartott tanulságos magyarázatot az ércelőállitásáról. A főgimnázium kirándulási sikerét első sorban dr. Rencz János főgimn. igazgató^ biztosította, ki amikor csak lehetett, részt vett a testvér főgimnázium kirán­dulásának irányításában. A mindvégig jó kon- díczióban maradt diákok szombat délután sok kedves impresszióval gazdagodva tértek vissza Szatmárra. A kirándulás sikeréért méltó elis­merés illeti meg Varga Lipótot, a Korona­szálloda tulajdonosát, ki úgy előzékeny kiszol­gálás, mint ellátás tekintetében mindent elköve­tett, hogy az ifjúság kitünően érezze magát. Gyászeset. Gartenthali Schmidlhausen Ottilia néh. Schmidthausen János kir. erdőmester leánya junius 6-án jobblétre szenderüll. Halálát széles­körű rokonság gyászolja. Temetése e hó 8-án ment végbe nagy részvét mellett. tiszta bitumonból készített valódi aszfalt-tetőlemez, tartós, tűz­biztos, szagtalan, kátrányozást vagy egyéb mázolást nem igénylő I OtflfOfinaniMfí »Bituminá“-val fedett tető bemeszelve szép fehér marad ClUieUUQIiyay. és kitűnő védelmet nyújt a nap melege ellen. = HIM“ ffiíi ZSindelytetŐÜ áiíSdéSérB i$ IMttil ÜliilIlS. Csakis védjegygyei ellátott tekercseket fogadjunk el. Gyári főraktár Nagybánya és vidéke részére: Harácsek Vilmos Utódai nagykereskedésében Nagybányán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom