Nagybánya, 1908 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1908-02-20 / 8. szám

4 1908. február 20. A szamosvölgyi vasút február elsejétől fogva a hivatalnokok fizetésemelése és a Magyar államvasut hasonló intézkedései következtében a személyszállítási dijakat felemelte és pedig az első, második osztályon 20, a harmadikon 10 százalékkal. Visszhang. A bécsi »szalutáló egyesület« pél­dáján felbuzdulva, Esztergomban hasonló czéllal egyesület alakult, melynek tagjai kötelezik magu­kat, hogy nem kalapot emelve végzik az utczán a köszöntést, hanem csupán szalutálva. Tekintve azt, hogy különösen hideg, nedves időben igen könnyen meghűlést, sőt komolyabb bajokat is okozhat a kalapemelgetés, mindenkinek el kell ismerni, hogy ennek a társadalmi szokásnak a megváltoztatása a közegészség szempontjából nagyon is üdvösnek mondható. Az egyesület a tavasz beálltával beszünteti működését. Meghivó. A nagybányai állami főgimnázium Pelőfi-önképzőköre 1908. márczius 2-án (hétfőn), a Casinó helyiségeiben, a zongora-alap javára hangversenyt rendez. Kezdete 8 órakor. Belépti jegy 2 K. Jegyet előre Kovács Gyula könyvke- reskedésébeu lehet váltani. Felülfizetést hírlap­ban köszön meg a rendezőség. Hangverseny után táncz. Műsor: 1. Nyitány Rossini fell Vil­mos ez. operájából Előadja a főgimnáziumi zenekar. 2. Búcsú. Petőfi költeménye. Szavalja Füvessy László VII. o. t. 3. Bériot, 1. Airs varies. Hegedűn előadja Ábrahám Endre III. o. t., zon­gorán kiséri Homola Viktor VII. o. t. 4. Szép llonka.iVörösmarty költeménye. Szavalja Ocsárd Böske k a., zongorán kiséri Berks Emmy k. a. 5. Paderewski, Menuette. Zongorán előadja Ho­mola Viktor VII. o t. G. A bajusz. Arany János költeménye. Szavalja Janovich Tibor Vili. o t. 7. Induló Mendelssohntól. Előadja a főgimnáziumi zenekar. Halálozás. Vettük a következő gyászjelen­tést: özv. Rébay Károlyné úgy a saját, mint számos rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelentik a legjobb anya, anyós és nagy­anya özv. Tóth Jánosné úrnő 1908. évi február 8-án, délután 1 órakor életének 67. évében hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos feltétele után bekövetkezett gyászos elhunyták A megboldogult hült tetemei folyó hó 10-én d. u. 4 órakor fognak a róm. kalh. egyház szertar­tása szerint beszenteltetni és az angyalföldi te­metőben örök nyugalomra helyeztetni. Az en­gesztelő szentmiseáldozat f. hó 11-én ya8 órakor fog a róm. kath. templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Áldás és béke hamvaira! Özv. Rébay Károlyné sz. Tóth Róza, Miskovits Ist­vánná sz. Tóth Ella, Láday Kálmánná sz. Tóth Emilia gyermekei. Láday Kálmán, Miskovits István, Bogsán Károly vejei. Rébay Róza, Bog- sán Károlyné sz. Miskovits Elza, Láday Klementin, Miskovits Ernő, Miskovits Pista unokái. Tárgysorsjáték engedélyezés. A m. kir. pénz­ügyminiszter megengedte, hogy a szatmári ref. egyházmegye iskolai épületeinek jó karban tar­tása és bővítése javára 1908. évi október 1-én tartandó húzással tárgysorsjátékot rendezhessen és e czélra 200,000 drb egy koronás sorsjegyet bocsáthasson ki. Kikötötte azonban a pénzügy- miniszter, hogy a kisorsolandó tárgyak csakis a hazai-ipar termékeiből választhatók. Valótlan hir. A fővárosi lapokban a máté­szalkai tudósítás nyomán egy valóságos rémhír jelent meg; ugyanis arról voit szó, hogy a tyu- kodi »Zsíros tanyán« az erdészlakban egy is­meretlen ember leteti egy zsákot, melyből ké­sőbb ki akart bújni egy ember, kit a szobában levő bátor erdészleány agyonlőtt. Mint illetékes helyről, a szatmári központi vizsgálóbírótól ér­tesülünk, az egész hir légből kapott koholmány. A legérdekesebb a dologban az, hogy a Zsiros- tanyán ötven kilométer távolságra van csak a legelső élőfa, ott láp és mocsár van, igy tehát ott erdészlak nem lehet, ügy látszik, hogy a tudósitó lázas álmában látta az egész rabló­kalandot. Halálozás. Ruprecht József, az országos balesetbiztosító és betegsegéRzőpénztár szatmári kerületének könyvelője február 14-én szivszél- hüdésben hirtelen meghalt. A megboldogult 53 éves volt s 16 évig élt nejével boldog házasság­ban. Mint előzékeny modorú, tevékeny ember széles körben becsülésnek örvendett Halálát nején kívül Ilonka leánya s nagy kiterjedésű rokonság gyászolja. Temetése folyó hó 15 ikén d u. 4 órakor volt Szatmáron. Batyubál. A helybeli gör. kath. egyház­tanács ujonan épülő temploma javára e hó 29-én batyubált rendez a Polgári Olvasókörben. NAGYBÁNYA Személyjegy 2 korona. Családjegy 5 korona, Kezdete este 8 órakor. Az Uránia színház folyó hó 22, 23 és 24- ikén a Polgári Kaszinóban előadásokat tart. A kitünően egybeállitott műsor remélhetőleg nagy­számú közönséget vonz a Kaszinó nagytermébe. Csödnyitás. A szatmárnémeti kir, törvény­szék Singer Mózes utódai nagybányai szég el­len a csődöt megnyitotta. Tömeggondnokul dr. Nagy Gábor ügyvédet nevezték ki. Bejelentési határidő márczius 20. Díjtalan tájékoztatás vasúti tarifa ügyekben A budapesti m. kir. Kereskedelmi Muzeum kebelében vasúti tarifa ügyekben felvilágosilás- nyujtásra berendezett, tudakozódó osztály áll fönn, melynek feladata, hogy a hozzá forduló, a díjszabások kezelésében járatlan közönséget az őt érdeklő tarifa ügyekben kellőképen útba igazítsa, a hazai és külföldi vasutak és hajózási társulatok díjszabásairól és dijszámitási határoz- mányairól díjmentesen tájékoztassa, illetve a tudakolt fuvardíjakat a rendelkezésre álló leg­olcsóbb útirányokon pontosan és megbízható alapon kiszámítsa és a felekkel díjmentesen közölje. Ezeket a díjmentes felvilágosításokat a nevezett intézet ügyviteli szabályzata értelmé­ben szóban és írásban, vagy távbeszélés utján nyújtja. — Ez intézményre, mely a közönség­nek s különösen a kereskedőknek kitűnő szol­gálatot tehet, felhívjuk a figyelmet. Húsz Ábrahám utolsó órái. (Vérrel megirt búcsúzó.) Húsz Ábrahám több napja halott már. Rövid haláltusa után megszűnt egy rejtélyes lélekben a sok kínzó fájdalom, amit a rettene­tes végre való gondolat benne okozott. Mert Húsz nem szokásos gonosztevő volt. Csodálatos összetétele a keleti fatalizmusnak és a félvad­ságnak lakozott ennek az embernek a lelkében. Imatekercscsel a kezén és a testén fehér ima­köpenyben várta a megváltó sürgönyt a király­tól; a bitófa alá pedig a zsidóknál szokásos halottas egyenruhát öltötte. Talán mégnem ke­rült akasztofa alá ember, aki a környezetére olyan hatással lett volna, milyennel Húsz Áb­rahám. Csendőrök sirlak láttára a halálraítélt elszántságának és lelki megtöröttségének. Húsz holttestét délelőtt tizenegy órakor közönséges parasztszekéren szállították ki a zsidó temetőbe. A parasztszekeret 40 csendőr vette körül. A kocsi előtt vagy ezer zsidó rohant, akik azért siettek, hogy a kocsi előtt érjenek ki a teme­tőbe, mert attól tartottak, hogy a csendőrök el­zárják a temetőt. A temetőben azután nagy csöndben elföldelték a koporsót s tizenkét óra­kor ismét kiürítették a temetőt. A kivégzés után Húsz cellájában egy imádságos könyvet találtak, a melybe Húsz vérrel irta bele héber betűkkel a következő sorokat: Ha senki sem hiszi, hogy ártatlan vagyok, hidd el te, atyám. Azután kéri gyermekeit, hogy ne feledkezzenek meg róla s imádkozzanak érte. A mármarosszigeli rabbi­nusok tudvalevőleg elutaztak a városból, hogy ne kelljen nekik a reltenelesen megkínzott embert még jobban megkinozni azzal, amit a religió egy elítéltnek nyújthat. Az egyik rabbi­nus, Teitelbaum Chaim Hersch ezeket mondta: Nem szöktem meg. Az orthodox százas bizott­ságnak ülése van ma és arra jöttem el. Vé­letlen, hogy összeesett ez a nap azzal a szomo­rúval, amelyhez fogható nem volt még, amióta a zsidóság fönnáll. Ha történetesen otthon vagyok, akkor sem megyek el vigaszt nyújtani Húsz Ábrahámnak. Nekünk erre nézve a vallás nem tesz intézkedéseket. Hogy ilyen vadság, hogy férhet meg a vallásossággal, arra választ nem adhatok. Sok megoldatlan probléma van a vi­lágon és ez is azoknak egyike. A statisztika bizonyíthatja, milyen kevés a zsidók között a vérontó gonosztevő és a felbujtó. A vallásosak közölt Húsz volt talán az első. Mert a hitükét gyakorló zsidókba annyira átment a héber ethika, hogy még gondolni sem tudnak ilyesmire, nemhogy tervszerűen előkészíteni. Ne ítéljük el azért azt a szerencsétlen fajtát olt a határ- ! szélen. Húsz megtévedése egy kivétel volt, amely a szabályt erősiti meg. hogy a zsidó nem olt emberéletet és nem ösztökél erre a vér- lázitó cselekedetre. Verekedés. Az arabs nyelvben ötven ki­fejezés van a »kard« szóra A békés természetű jámbor magyar ember pedig legalább is kétszer j ennyi kifejezéssel főzi le a harczias arabsot. ‘ íme: harczolni, ütközni, hadakozni, viaskodni, i tülekedni, megverni, megütni, megvágni, meg- í csapni, megdögönyözni, eldöngelni, elpáholni, elabajgatni, ki mángorolni, lehuzatni, elcsépelni, megöklözni, megtapogatni, megpofozni, meg­tépázni, birkózni, huzakodni, csatázni, vívni, marakodni, megczibálni, meglérdelni, kiporolni, elpüfölni, megtenyerelni, megkoppintani, meg- döfölni, képenkenni, főbeleremleni, meggyom- rozni, megposkolni, végigrakni, helybenhagyni, megrugdalni, megtaposni, meggázolni, földhöz vágni, letiporni, megfejelni, elderekalni, rászede­getni, lecsipelni, megsujtani, megrakni, meglő- rögetni, dulakodni, csetepatézni, nyeggetni, el­hegedülni, kicsavarni, végig nyújtani rajta, fel- képelni, poflevesezni, kikapatni, meglökdösni. lefülelni, elegyengetni, megkutyaporcziózni, meg- bübolni, megczinczázni, megtaszigálni, megkapu- nyélezni, elléhálni, elfenekelni, megnyakalni, megsodrófázni megnvaggatni, elarnakolni, főbe- verni, agyonverni, gúzsba csavarni, derekát le­ütni, mogyoróhéjjal kenni, lesuhinlani, lekaia- binlani, leteremteni, meggyömöszölni, megmar- kolászni, kiebrudalni, megnáspágolni, elagyahu- gyálni, kitéglázni, czivakodni, hajba kapni, oda­sózni, besavanyítani, megugratni, megapritni, kirúgni, értekezni, dorongolni, kupánvágni, arcz- vonalba kézbesíteni slb. stb. Minő békés nem­zet is vagyunk mi! Közgyűlés. A nagybányai Tejfogyasztó szö­vetkezet folyó évi február 9-én tartotta évi ren­des közgyűlését Virág Lajos elnöklése alatt. El­nök évi jelentéséből kitűnik, hogy a szövetke­zetnek, mely városunk lakóinak egyik fontos élelmiszerét, a tejet teszi olcsóbbá s nagyon sok családot ment meg a lej drágaság lói s a piaczi, sokszor bizony nagyon is kifogás alá eső tejtől, az 1907. év végén 122 tagja volt 308 üzletrész­szel; a múlt év folyamán eladott 80.511 liter le,et és 1357 5 klgramm vajat, melyekért 16296 K 96 f bevétele volt s a hosszufalusi gróf Te­leki László Gyula uradalmának, mely a tejet szállítja, 15135 K 50 fillért fizetett, de ez évben a tagok száma szaporodván, sokkal nagyobb forgalomra vau kilátás, mert már január 1-től naponta 300 liter tej szállittalik, melynek litere a rendes tagoknak állandóan 16 fillér, nem tagoknak jelenleg 20 fillér, a vaj pedig — a közgyűlés határozata folytán — tagok és nem tagok részére állandóan kilogramonkint 2 K 40 fillér. A közgyűlés az igazgatóság és fel­ügyelő bizottság jelentéseit meghallgatta, a be­mutatott mérleget elfogadta s az igazgatóságnak, tisztikarnak és a számadó pénzlárnoknak a szo­kásos felmentvényt megadta s a szövetkezet körüli buzgó fáradozásukért köszönetét szava­zott; az igazgatóságba ismét beválasztotta Do- roghy Ignácz, dr. Kádár Antal és Jancsovits József tagokat; továbbá szükségesnek tartotta határozatilag kimondani, hogy a tejfogyasztó szövetkezet 1909. márcz. 1-én túl is fenn fog állani s utasította az igazgatóságot, hogy a tej­szállítási szerződést az abhan biztosított felté­telek mellett hosszabbítsa meg s minthogy a vajszállitás rendetlen s a vajeladás az eddigi árakon a szövetkezet költségeinek fedezéséhez vajmi csekély összeget hozott, azért a vajbárczák további kiadását szüntesse be; helybenhagyta az igazgatóságnak azon intézkedését is, mely szerint a tagok aláírási ivén kötelezleltek jegy­zett tejszüksegleteik átvételére. Hol van a legtöbb bacillus? Egyes szobák, illetve lakások valóságos fertőző tanyák. Akik pedig azt hiszik, hogy az utcza pora nagyobb mennyiségű bacillust tartalmaz, azok csalódnak. Az utcza sokkal kevésbbé veszedelmes, mint pl a templom. Graziani dr. megvizsgálta Pádua ulczáinak porát és külön megvizsgálta Pádua húsz templomának porát. Megállapította, hogy 1,630 000 bacillus van egy utczai köbczentimóler porban. Ellenben a templomi 3,092.000 bacillust tartalmazott mindenik templomban. A szín­házakra vetette ezután figyelmét s úgy tapasz­talta, hogy ez is veszedelmesebb az utczánál, de sokkal kevésbé, mint a templom. Graziani azt ajánlja, hogy szárazon töröljünk le mindent. A padozatot szubiimátos fürészporral ajánlatos felsöpörni, de a padokat senki se törölje le zseb­kendőjével, mert könnyen orrához-szájához viszi a fertőző anyagot. Sok lesz a cserebogár. A földmivelésügyi miniszter értesíti a közönséget, hogy a ránk jövő tavaszon óriási rajokban fog kikelni a csere­bogár. Felhívjuk ennélfogva az érdekelt gazdá­kat, hogy az irtási munkálatokat saját érdekük­ben a legszélesebb körben foganatosítsák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom