Nagybánya, 1908 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1908-05-14 / 20. szám

4 1908. május 14. és Kerticza János vállalkozók végezték s e mun­kálatokat tavaly nyár folyamán felülvizsgálta Eoléczy Dezső, az államépitészeti hivatal mér­nöke s azokat teljes rendben találta. E vállal­kozók az alapozáson kivül mintegy két méter­nyire építették fel a falakat s akkor a vállalat­tól visszaléptek. Ekkor a munkavezetést Földiáki Mihály felsőbányái pallér vette át, de az építke­zést úgy Bálint és Jámbor budapesti műépíté­szek, mint Orundböck István városi mérnök, kik időként megtekintették az építkezést, ellenőrizték. Jámbor Lajos műépítész ezelőtt három héttel járt lent városunkban s megvizsgálta az építkezési munkálatokat. Mindent teljesen rend­ben talált és meghagyta, hogy a torony felső emeletének befejeztével a munkát két-három hónapra szüntessék be. Ezen a héten érték volna el azt a magasságot, hol a munkát beszüntették volna. Brebán h. plébános felkérésére Orundböok István városi mérnök szintén megvizsgálta az építkezést, ki a szemlén való részvételre felkérte Kiss Béla vasúti főmérnököt is. Ök sem találtak az épületen semmj olyan dolgot, mely a katasztrófát sejtette volna. Ok is azon álláspontra helyez­kedtek, hogy a felső emelet elérésével a munkát két-három hónapra be kell szüntetni. Hogy tehát mi okozta a katasztrófát, azt most megállapítani nem lehet. Azt a vizsgálat lesz hivatva kideríteni. Sokan azonban azt hiszik, hogy a vesze­delmet a torony gyors építése idézte elő, mert a folytonos esős időben a kötőanyagok nem szárad­hattak elég gyorsan s a kötésre nem bírtak elég erővel, igy a torony a nagy súly alatt össze­roppant. Jámbor és Bálint műépítészeket táviratilag értesítették a szerencsétlenségről. A templom építése ez ideig 60.000 koronába került, mely összeget nagy részben Brebán Sándor h. plébános buzgólkodása, fáradhatatlansága hozta össze. A torony összeomlása révén a kár mintegy 10—12.000 koronára tehető, de azért az építkezés nem fog megszakítást szenvedni, mert a templomépitési alapnak mintegy 14.000 koro­nája van még. Ez az öí-szeg nem elégséges ugyan a templom felépitésére, de remélhető, hogy a hívek s a nagyközönség áldozatkészsége fedezni fogja azt a kárt, melyet a véletlen szerencsét­lenség okozott. A templom építése öly szépen haladt előre, hogy a felszentelési ünnepélyt még ez évben meg akarták tartani. Rakéták. — Beamter lakbér emelés. — Dagad a szív, dagad a lélek, Mert hát dagadni fog zsebünk . . . Ezentúl csupa tiszta hévvel, Kéjjel beamterkedhetünk 1 Egy égi szózat cseng a csendben, Az igen tisztelt parlamentben, maga robbantott fel. A lánczhid az iszonyú robbanás után is sértetlenül állott, de Alnoch ezredes alaktalan széntömeggé vált. A budavári dicsőségteljes győzelem nagy áldozatba került. Elesett 17 tiszt, 351 ember; megsebesült 29 tiszt, 691 ember. A várőrség vesztesége halottakban és sebesültekben 25 tiszt, 1125 ember; 85 tiszt és 2200 ember fogságba került. Az ostromló seregnek Görgey azt a paran­csot adta, hogy a vár elfoglalása esetén kardélre kell hányni az egész várőrséget. De dicső hon- védeink azok ellen, kik megadták magukat, fegyverüket nem használták, sőt maguk gondos­kodtak biztonságukról. Ez az emberi érzés, viléz lovagiasság Görgeyt a könyezésig meghatotta .. . * ötvenkilenczszer ujhodott meg azóta az élet, ötvenkilenczszer virultak ki a virágok az elesett hősök sírján, kiknek epopciáját arany­belükkel jegyezte fel a történelem. De bármily dicsőségteljes is volt Görgev- nek e fényes haditénye, ha nem vesztegetett volna el győzelmes előnyomulásában tizennvolcz megbecsülhetetlenül drága napot, bizony más­képen irhatnók meg sok keserves esztendő históriáját ... é m S e szó az üdvre nem kevés : Evoe lakbér emelés! Valóban megható e látvány, Amint a gárda térdre hull . . . S hálálkodik a bona sors nak, Szóval kimondhatatlanul! Ezt is megértük valahára, Hogy a lakbér magasba tör . . . Excelsior! Mi bűvös álom, Milyen varázsadó gyönyör! Sőt több gyönyörnél, több az üdvnél, Kern lesz ezentúl akta, per . . . Mert ah, fizethet már a lélek Körmöcznek szép termékivei. Négy-öt szobás lakásba büszkén Vígad a tisztes gárda-had . . . Csak mintha ott lappangna mégis Egy ép nem tisztes gondolat. . . . Valaki üdvözölni fogja Az édes lakbér porcziót . . . Nyájas mosolylyal bekopogtat: Adj’ Isten százezernyi jót\ Felhördül majd sebzetten a szív, És felzokog a méla húr — Mienk a bánat s a tied lesz Az üdv, te kedves háziúr! . . . Az álom im hát elsötétült, De azért hálás köszönet, Hogy már maholnap itt a lakbér, Meggyötörni a szíveket! Áldás helyett átkot fakaszt csak, Legfeljebb nékem jó mulasztunk, Mert meglehetős jó e tréfa S 6 nélkül nem akadt rákéta ! Rikkancs. _______NAGYBÁNYA_________ HÍ REK. Május 13. Fagyos szentek. Dicső, különben árva szentek. Ma im feltámadást jelentek; Megérdemelt e dal, e röpke, Hogy szunnyadtatok néma csöndbe. Nincs kedvesebb szent nálatok ma, Hymnus csendül szét, nem zsolozsma — A venyige, az álmafa : A megtestesült szent imái Személyi hírek. Dr. Erdődy Ignácz honvéd főtörzs­orvos pár napot városunkban töltött. — Jámbor Lajos budapesti műépítész ma délelőtt városunkba érkezett. Uj kanonok. A szatmári székeskáptalanban Hámon József kanonok halálával megüresedett kanonoki állás hosszú vakánczia után az elmúlt héten töltetett be. Ő felsége a király a szatmári klérus egy igen képzett s általános tiszteletnek ! örvendő papját, Binder András ez. kanonokot, papnöveldéi lelki igazgatót nevezte ki kanonokká. I Az uj kanonok kinevezése nemcsak Szatmárott, I de az egész egyházmegyében általános meg­elégedést keltett. Binder András 1842. év nov. 17-én született Máramarosszigeten. Pappá szen­telték 1868. szept. 10-én ; 1871-ben tlieol. doktorrá avattatott, majd segédlelkész volt Beregszászban, utóbb Szigeten; 1874-ben a növendékpapság lelki igazgatója, valamint a bölcsészek és hit­tudomány tanára lett. 1887-hen szentszéki ülnök, 1891-ben zsinati vizsgáló, 1899-ben czirn. kano­noknak neveztetett ki. Főtörzsorvosi kinevezés. Ő felsége a király dr. Koszlka Emil honvéd törzsorvost főtörzs- orvossá nevezte ki. A szatmári székes-káptalanból. Ő felsége a király a szatmári székes-káptalanban Hehelein Károly őrkanonoknak az éneklőkanonokságra, Pemp Antal székesegyházi főesperesnek az őr- kanonokságra és Lessenyey Eereucz mester­kanonoknak a székesegyházi főesperességre való előléptetését a kultuszminiszter előterjesztésére jóváhagyta. Esküvő. Jászberényi és rendesi Bárány Béla szinérváraljai földbirtokos, községi biró f. hó 16-án tartja esküvőjét Debreczenben Buda Józsefné, előbb özv. Pávay Vájná Lászlóné leányával: Pávay Vájná Margittal. Elnökjelölés. A szatmárvármegyei gazda­sági egyesület legutóbb megtartott értekezletén a Domahidy Sándor halálával megüresedett elnöki állásra Kende Zsigmond cs. és kir. ka­marást, földbirtokost jelölte. Lelkészvizsgálat. Rokk István nagybányai s. lelkész a Szatmáron tartott prosynodalis vizs­gálatot jó sikerrel letelte. Segély a szerencsétlenül járt munkások s hozzátartozóinak. A vá­ros tanácsa igen meleghangú felhívást intéz a város közönségéhez, melyben a g. kath. templom építésénél szerencsét­lenül járt munkások s hozzátartozóinak segélyezésére kéri föl a város társadal­mát. Hasonló kérelemmel fordulunk mi is olvasó közönségünk könyörületessé- géhez s az adománvok közvetítésére szerkesztőségünk is készséggel vállalko­zik. A befolvandó adománvokat esetről- esetre nyilvánosan nyugtázzuk. Ez ideig a következő adományok folytak be e czélra: Nagybánya sz. kir. r. t. város 50 korona; Brebán Sándor h. plébános 50 korona; Bálint és Jámbor műépítészek 20 K; Bajnóczy Sándor gyógyszerész 10 korona, Csorba Demeter 5 K. összesen 135 korona. Schönherr-szoba a városi múzeumban. Özv. Schönherr Antalné az oly korán elhunyt nagy­nevű tudósunk, dr. Schönherr Gyula hagyatéká­ból egy gyönyörű szobrot ajándékozott a városi múzeumnak, mely Mátyás király és Beatrix a bécsi múzeumban őrzött szobrának plasztikai másolata. Ez alkalomból özv. Schönherr Antalné megígérte, hogy a dr. Schönherr Gyula által gyűjtött összes és nagyértékü régiségeket a múzeumnak fogja adományozni. A muzeum igazgatóságának s választmányának az a szán­déka, hogy e régiségeket a felállítandó Schönherr Gyula szobában helyezi el s összegyűjti mind­azon tárgyakat, melyek dr. Schönherr Gyulára vonatkoznak, hogy hirdessék nagynevű tudósunk dicsőséges sikereit, ki fiatal kora daczára arany- hetükkel irta be nevét a politikai történetírás lapjaira. Mindenesetre a legnagyobb hálával tartozunk az édes anya nemes és áldozatkész elhatározásáért, ki bizonyára a múzeumnak adandó tárgyaktól, mint legbecsesebb és leg­kedvesebb ereklyéitől válik meg. A nagybányai kér. bányaegylet közgyűlése. A nagybányai kerületi bányaegylet vasárnap tartotta közgyűlését Farkas Jenő elnöklete alatt Felsőbányán. A napirendre az alapszabályok módosítása s a tisztujitás volt kitűzve. Az alap­szabályokat azonban nem módosíthatták, mert az érdekelt bányatársulatok háromnegyed rész­ben nem voltak képviselve a közgyűlésen. A megejtett tisztujitáson elnöknek ismét Barkas Jenőt választották meg; alelnök lett Moldován László; jegyző Pap Márton; pénztáros L. Bay Lajos. Választmányi tagok: Husovszky József, dr. Makray Mihály, dr. Miskolczy Sándor, Pokol Elek, Tanczer György és Torday Imre. A köz­gyűlés Sziarna József bányaiskolai növendéknek három évre évi 210 korona ösztöndíjat szavazott meg. Moldován László indítványára pedig a közgyűlés a nagybányai városi muzeum részére a bányászati szakmúzeum létesítése czéljáből egy 300 koronás alapítványt telt. A gyümölcsértékesitö részvénytársaság. Úgy látszik, végre-valahára gazdaközönségünk is kezdi belátni, hogy minő nagy érdekei fűződ­nek a gyümölcsértékesitö részvénytársaság meg­alakításához. A részvények jegyzése serényen folyik s már ez ideig 600 részvénynél több van aláírva. Remélhetőleg Felsőbánya gazdái is tö­megesen fognak részt venni a részvények jegy­zésében. Részvények még mindig aláírhatok a nagybányai pénzintézeteknél s Molnár Antal gazdasági egyesületi pénztárosnál levő iveken. Á gazdaközönség a saját érdekében cselekszik, ha mielőbb részvényeket jegyez, mert az alá­írások lezárása után a részvények eredeti ki­bocsátási árukon aligha lesznek többé kaphatók. A részvénytársaság alakuló közgyűlését már leg­közelebb megtarlja. Alba Nevis Írónő fölkéri a magyar írónő­ket s általában azokat a hölgyeket, akik iroda­lommal foglalkoznak, hogy egy, a magyar Író­nőket érdeklő irodalmi ügyben vele czimüket

Next

/
Oldalképek
Tartalom