Nagybánya, 1908 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1908-05-14 / 20. szám
2 1908. május 14. NAGYBÁNYA dat összecsapott. A sziget elmerült. Elveszett a vétkesen bántó közöny, a nem törődömség, az arra hivatottak hazafiat- lan mulasztása miatt. Véreink teljesen magukra hagyatva először ruházatukban tagadták meg fajukat, azután nyelvükben, végre szokásaikban is. S ma a Feketék, Csányik, Lukácsok, Vasváriak, Vajdák, Sebestyének, Kerekesek stb. stb. többnyire mind magyar nemesek utódai, hallani, tudni sem akarnak arról, hogy az ők nem is messze eső őseik voltaképen telivér magyarok valának. Ma már Trajánra esküsznek valamennyien! Hazafias alkalmakkor városunk lelkes közönsége mindig nagy ünnepet ül. Szép beszédek hangzanak el s meggyőző szavakban buzdítjuk egymást a hazaszeretetre. De vájjon jutott-e valaha bárkinek is eszébe, hogy felkeresse azokat a kis falukat, melyeknek magyarsága elhagyatva is, még sziklaszilárdan állja a hullámveréseket s védik fajukat, nyelvüket? Jutott-e valaha bárkinek is eszébe, hogy felkeresse a magyarság ez apró szigeit s a folyton tartó nehéz megpróbáltatások közepette hirdesse azoknak az elhagyatottaknak nemzeti összetarto- zandóságunkat, kik a magyar állameszmét legfölebb az adóexekuíorok és finán- czok működéséből ismerik. Jutott e valaha bárkinek is eszébe, hogy küzdelmeikben megerősítse a küzdőket s kitartásra, hazaszeretetre buzdítsa, nehogy e kis falukban is örökre elnémuljon a magyar szó, a magyar dal, a magyar imádság ? A Teleki-kör egyik legmagasztosabb missiója lesz az, hogy hóditó szándék nélkül, de a magunk véreit nem hagyva, őrt álljon ez apró magyar szigeteken is s kezében a magyar kultúra fényes szövésekével irányt mutasson a tévelygőknek, erősítse a gyöngéket, az ingadozókat s buzdítsa, kitartásra lelkesítse a bátrakat! Ki volna az, aki kivonná magát e nagy és nemes munkából ? Ki volna az, ki kicsinyes gúnyos volt, hanem fenyegetés is. Megfenyegette Pestet, hogy halomra löveti. Görgey válaszában ezt irta Hentzinek: . . . »ha ön a vár védését összeköti a tánczhid megrontásával vagy Pest bombáztatásával, honnan ön megegyezés szerint támadástól nem tarthat, akkor önnek becsület szavamat adom, hogy a vár bekövetkezett bevétele után az egész vár- örség kardra fog hányatni és én még családjának a jövőjéről sem állhalok jót. Ön parancsnoka Budavárának, de egyszersmint atya is és született magyar, gondolja meg mint cselekszik.* És Hentzi mégis szavának állt. Midőn május 4 én Kmetty hadtestének hevenyészett rohama a vízvezetéki sánczok ellen meghiúsult, Hentzi haragja Pest ellen fordult. Először a pesti Dunaparton nyüzsgő sokaság közé lövet, kik az ostrom lefolyását lesték óriási iz galmak között. A nagy tömeg közölt hány és hány édes anya szive aggódott gyermekeiért, kik ott küzdöttek az ostromló hadsereg soraiban. Majd azután a főbb épületeket bombáztalla Hentzi úgy, hogy rövid idő alatt egész palotasorok állottak lángokban. Pest ágyúzása csak késő éjjel szűnt meg. megjegyzésekkel merné illetni e magasztos törekvéseket? A zászló ki van bontva. Az arra- termettek, a magyar kultúra, az ideálok, a művészetek lelkes és fölkent papjai sorakozzanak alája, a kicsinyhitüeknek e zászló alatt úgy sem volna helyük. A kicsinyhitüek homlokán a Múzsa csókja sohasem lángolt! A gyümölcsérlékesitő r. társaság első sorban a gyümölcstermeléssel foglalkozó birtokosok érdekében kell hogy megalakuljon; miért is a birtokosok saját érdekeiket mozdítják elő, ha annak megalakithatásához az anyagi eszközöket részvény jegyzés alakjában megadják. A részvények jegyzése még mindig tart s bár még nagyobb összeg hiányzik a megala- kulhatáshoz, nincs kizárva a remény arra, hogy az egész 120.000 korona hamarosan összegyűl. Nem lehetetlen azonban, hogy a 120.000 korona a legjobb akarat mellett sem lesz összehozható. Hiszen éppen a birtokos osztálynak áll az év ez időszakában legkevesebb felesleges pénz rendelkezésére, még hasznos befektetésekre is, a pénzintézetek hatáskörét pedig túlhaladná, bár mennyire reálisnak is látszik a társaság prosperálása s annak sorsát bármennyire is szivükön viselik, hogy nagyobb tőkét részvény- jegyzés alakjában bocsássanak rendelkezésére az uj válalalnak, ugyanazért foglalkoznunk kell oly módozatok létrehozásával, mely a gyümölcs- értékesítő r. társaság megalakulását esetleg kevesebb alaptőkével is biztosíthatja. Az uj válalal 120000 korona alaptőkével szándékozik megalakulni, melyből 20.000 K. értékű telkei részvények ellenében a nagybányai részvény takarékpénztár ad át a társaságnak, miért is tulajdonképpen csak 100000 koronái kellene összehozni a beépitkezésekre és a forgó tőkére. A beépitkezés részleteivel még nem foglalkoztak pontos számadások alakjában az alapítók, véleményem szerint azonban e 100.000 Ív bizony jó, ha elég lösz a teljes iutruáláshoz. Hiszen csak 25—30 waggon alma téli elraktározásához, hogy mily összegbe kerülő pinczék és kamarák kellenek, arról minden gazda fogalommal bírhat. Véleményem szerint a város takarékpénztára által létesítendő közraktárral lehetne a gyümölcsértékesitő részvénytársaságot megalakítani, sőt mindkét vállalat érdekében állónak tartom, hogy azok egymást kiegészítve, egyöntetűen létesittessenek. A város takarékpénztára esetleg megvenné saját tulajdonaként a Sipos-féle kert felerészét Hentzi e barbár tettét azzal igyekezett menteni, hogy a pesti oldalról a várba lőttek, de Irányi pesti kormánybiztos alaposan ráczá- folt, becsületével állván jót érte, hogy Pest felől a várba egyetlen egy lövés sem történt. Görgey a budai várat nem tartotta oly erősségnek, melynek bevételéhez ostromágyuk volnának szükségesek, de már az első sikertelen ostrom után belátta, hogy ostromágyuk nélkül azt elfoglalni lehetetlenség volt. Görgey tehát Komáromba küldött oslromágyukérl s ez idő alatt a Nyárshegyen réstörő üteget építtetett. De a várban is keményen folyt a munka. Tömik a réseket, javítják a bástyákat. Néha éjjelenkint a Ceccopicrik ki-kirohannak, de a honvédek mindannyiszor visszaverik s a várőrség kénytelen nagy veszteséggel visszavonulni. A magyar hajóhíd lerombolása sem sikerül az osztrák katonaságnak szinte páni félelme miatt s az sem használ, hogy a várparancsnok a legszigorúbb szavakkal rójja meg napiparancsában különösen az utászosztály gyáva viselkedését. Hentzi pedig tehetetlen dühében ismét Pesten tölti ki bosszúját. Május 9-én hajnalhasadta 10.000 koronáért s arra oly közraktárt építene, melyet a gyümölcsértékesitő r. társaság is méltányos díjazás mellett felhasználhatna részben a maga czéljaira, arra a nehány hónapra, mig szüksége van nagyobb tömegű áruk elraktározására. Ha ezt létesíti a város takarékpénztára, mindjárt 25—30,000 koronával kevesebb befektetést kellene tennie a közvetlen szomszédságában elhelyezkedő gyümölcsérlékesitő r. társaságnak, s ezenkívül még 10.000 korona készpénzhez is jutna az eladandó féltelek ára fejében. Előnye származnék ily kontempláczió mellett úgy a város takarékpénztárának, mint az alakulandó vállalatnak, főkép az által is, hogy a felügyelet és raktár kezelésével járó évi fix- kiadások megoszlanának. A város takarékpénztára szívesen fogja alkalmazni raktárkezelőjének a gyümölcsértékesitő r. társaság bizalmi emberét, kit egész évben tudna foglalkoztatni s oly díjazást állapitana meg részére, melyet a gyümölcsérlékesitő r. társaság magában nem volna képes nyújtani azért a félévi foglalkoztatásért, mely alatt a gyümölcs vétele, feldolgozása és exportálása bizalmi vezetőjét igénybe veszi. Ä város takarékpénztárának igazgatósága a közraktár létesítését elvileg már magáévá telte, ha a takarékpénztár választmánya és a városi képviselőtestület is hozzájárul ennek létesítéséhez, az építkezés meg is lesz rövidesen kezdhető, sőt az őszre befejezhető is lesz. Közraktárra úgy a gazdaközönségnek, valamint a gabonakereskedőknek és malmoknak feltétlen szükségük van ; a város takarékpénztára közgazdasági hivatásának megfelelően létesíteni is fogja azt mielőbb. Egymagában nehezebben, de a gyümölcsértékesitő r. társasággal kapcsolatosan könnyebben és biztosabban. Az együttes vállalkozásból ily alakban mindkét fél csak nyerhet; s amin nyerni lehet, azzal foglalkoznunk a köz érdekében kötelesség. Moldovan László. Katasztrófa a gór. kath. templom építésénél. A gör. kath. uj templom építésénél tegnap, kedden délben nagy szerencsétlenség történt. Az épülő templom impozáns tornya, mely már har- mincz méternyire tört a magasba, egyszerre szörnyű robajjal összedőlt. A detonáczió oly iszonyú volt, mintha egyszerre számos dinamittöltényt sütöttek volna el. Szinte a föld megremegett bele. Nyomában óriási porfelhő támadt, mely mindent eltakart, úgy, hogy az első pillanatokban a szemtanuk sem tudták, hogy mi történt. Robbanás-e vagy hirtelen tűz támadt, csak a porfelhő sűrűjéből kihallatszó rémületes segélykiáltások, jajveszékelések sejtették, hogy nagy katasztrófa történhetett. kor ismét fél óra hosszáig bombáztalta Pestet. A lakosság rémülten menekült Újpestre, a közeli falvakba. Akik tehették, elutazlak; sokan pedig a városligetbe menekültek, hol lőtávolon kívül voltak s itt napokig sátrak alatt tanyáztak. A május 9-iki bombázás okozta tüzek még ki sem aludtak, midőn 13-án ismét tüztenger- ben állottak Pest utczái. Hentzi este 7 órától hajnalig lövette a várost. A pusztítás képe megdöbbentő látványt nyújtott. Egész ulczaso- rok váltak romhalmazzá ez éjjel s amely falak eilenlállottak a szörnyű ágyutüznek, kormosán, tető nélkül meredtek az ég felé. Az ágyulüzről fogalmat alkothatunk, ha tudjuk, hogy egyedül a nemzeti Kaszinó épületének falain 67 lövés nyomai voltak láthatók. Görgeyt Pest bombázása annyira felbőszítene, hogy május 15-én az összes ostromágyukat megszólaltatta s már május 16-án éjjel általános rohamot intézett a vár eilen. A honvédek halált megvető elszántsággal rohanták meg a falakat. Hentzi a roham kezdetén felgyújtana a Víziváros házait s azoknak világánál gyilkos golyózáporral fogadta az ostromlókat. Honvé- j deink azonban oroszlán bátorsággal állották a kőolaj-üzemre is alkalmasak, gőzlokomo- bilok,utimozdonyok, gőzcséplőgépek, aratógépek, teljes malomberendezések, talaj mivelő eszközök, stb. stb. — .................. ~ KÍ VÁNATRA SZÍVESEN KÜLDÜNK ÁRJEGYZÉKET ÉS KÖLTSÉGVETÉST. ÍL9I J., 134.
